Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-12 / 9. szám

Minek kell a Közös Fiac? Dr. Novák Miklós halálára A téma: a Közös Piac. Erről beszélnek Anglia-szerte, kis és nagy emberek, háziasszonyok és üzletemberek, munkások és politikusok. Január 1-től Nagy-Britannia teljes jogú tag. ja az Európai Gazdasági Kö­zösségnek; élvezi előnyeit és vállalta kötelezettségeit. „Sötétbeugrás” — így jelle­mezte nekem egy angol újság­író, — „mert bár nem tudjuk, merre vezet és mit hoz szá­munkra, de visszalépnünk töb­bé már nem lehet.” Angliai—skóciai utam során arra a kérdésre kerestem és kértem választ: miért töreked­tek hosszú éveken át a válta­kozó tory- és munkáspárti kormányok a belépésre, mi­iven előnyöket várnak ettől? És ha ez jó dolog, akkor mi­ért húzódoznak az emberek tőle, miért a bizalmatlan tö­meghangulat? De van még egy másik kérdés is: mivel ma­gyarázható a munkáspárt vé­leményének megváltozása? Míg ugyanis korábban ők hir­dették a legharsányabban a Közös Piachoz csatlakozás szükségességét, most Wilsonék zászlót bontottak — a belépés Várpalotán, Petőfi születésének 150. évfordulója alkalmából emlékfüzetet adtak ki. Könczöl Imrének, a városi könyvtár igaz­gatójának beható kutatásai ér­dekes részleteket tárnak fel a költő és általában a Petrovics család várpalotai kapcsolatairól, emlékeiről. A költő pápai diák­évei idején három alkalommal is megfordult Várpalotán. Emlé­keit a néphagyomány és versei is megőrizték. Érdekes részletek derültek ki a kutatás alkalmával a költő öcs­csenek, Petőfi Istvánnak várpalo­tai tartózkodásáról, aki 1845—48 között mészárossegédként dolgo­zott itt. István itt kezdett el ver­seket írni. A költő öccsének je­gyese is Várpalotán élt, akit versében „Bakony rózsája"-ként emleget. A szabadságharcot ka­pitányi rangban végigküzdő, majd az osztrák hadseregbe ellen. Talán csak nem azért, mert nem ők, hanem a toryk írták alá? Ez is lehetett té­nyező, de fontosabb ok, hogy érzékelniök kellett a tömegek elégedetlenségét és félelmét. „Belépés a kapitalista klub­ba!” — így fakadt ki kérdé­semre egy skót egyetemi hall­gató, majd így: „Ez csak a tő­késeknek előnyös, a kisembe­rek ráfizetnek.” Ugyanezt fej­tette ki egy londoni háziasz- szony, aki szerint máris meg­kezdődött az élelmiszerek drá­gulása, s ez a folyamat, sze­rinte, a belépés után ugrássze­rűen meggyorsul majd és ne­hezíti a dolgozók helyzetét. A másik oldalnak is meg­vannak azonban az érvei. Egy glasgow-i közgazdász a belépés szükségességét azzal magya­rázta, hogy az 55 milliós Nagy-Britannia számára pia­cának 265 millió fogyasztóra való bővülése minőségi válto­zást jelenthet. Áll ez minde­nekelőtt az autóiparra, a vegyipar bizon.'-os ágaira, a számítógépiparra, műszer- és gyógyszeriparra stb. Az integ­ráció nagy szériákat és jelen­tős korszerűsítést hozhat és közlegényként besorolt István — mint a versekből is kiderült —• hosszas katonáskodása miatt mégsem vehette feleségül „Ba­kony rózsáját". 1850 áprilisában búcsúverset írt István, amelyben menyasszonya elvesztése miatt kesergett. 1857-ben is felbukkant költészetében „Bakony rózsája" a „Visszaemlékezés F. E.-re" cí­mű versben. A lány neve kezdőbetűinek, apja foglalkozásának, feltételez­hető életkorának és a házasság- kötés hozzávetőleges időpontjá­nak ismeretében a várpalotai evangélikus egyház házassági anyakönyvéből kétséget kizáróan megállapították, hogy az F. E. kezdőbetűs menyasszony, Fábri József mészáros leánya, Fábri Erzsébet volt, aki 1850. május 16-án kötött házasságot Bulco- vics Károly csapómesterrel. (MTI) így a brit áruk versenyképes­ségének fokozódásához vezet­het. Az egységes közös piaci valuta létrehozásától pedig az újra rendkívül ingataggá vált font megszilárdulását várják. Politikailag pedig úgy szá­molnak a Közös Piac brit hí­vei, hogy a vietnami balsiker után Amerika csökkenteni fogja külföldi kötelezettségeit, s ez lehetővé teszi majd Nagy- Britannia számára, hogy nö­velje nyugat-európai befolyá­sát és előbb-utóbb megszerez­heti itt a vezető szerepet is. A tömegek azonban nem na­gyon bíznak e kedvező pers­pektíva megvalósulásában. El­lenkezőleg. Az állítólagos elő­nyök mögött is érdekeik ve­szélyeztetését vélik felismerni. Mindenekelőtt és mindenek felett félnek a drágulástól és attól, hogy az automatizálás következtében tovább nő a munkanélküliek száma. Úgy érzik továbbá hogy a belépés a Közös Piacba a brit nemzet­közösség végleges felszámolá­sához vezet. (Sikerült ugyan bizonyos átmeneti megállapo­dásra jutni a Közös Piaccal Uj-Zéland, Ausztrália és más nemzetközösségi országok vaj-, gyapjú és más hagyományos cikkei .kivételezett helyzete” érdekében, ez azonban 1980— 85-ig fokozatosan megszűnik, vagyis másfél évtizedes táv­latban, a nemzetközösség szét­bomlasztása reális veszély.) Po­litikailag pedig az angol, skót és walesi kisember azért el­lenzi a Közös Piacot, mert tudja, hogy a „kapitalista klub” tagjai eltökélték: közös hatalmi eszközeikkel megaka­dályozzák a nyitást a szocia­lizmus felé. A tömegeknek ezt a hangu­latváltozását ismerték tehát fel a munkáspártban, amikor most — igaz nem a belépés té­nye. hanem csak a módja, fel­tételei ellen — fordultak. Az időközi választások azonban azt bizonyítják, hogy a válasz­tók Wilsonéknak ezt az új orientációját sem tartják őszintének. GÁTI ISTVÁN Petőfi-emlékek Várpalotán A megyei kórház ormán gyászlobogót lenget a szél: el­hunyt dr. Novák Miklós, aki csaknem fél évszázadon át dolgozott a megye egészség­ügye érdekében. 1892-ben született, orvosi diplomája megszerzése után, előbb tanársegéd, majd ad­junktus lett. 1926-ban egyete­mi magántanári rangot szer­zett, s mint ilyen került a szekszárdi megyei kórházba, ahol a sebészeti osztály veze­tő főorvosa volt 1950-ig. 1957- től tíz éven ót a rendelőinté­zetben, mint ortopéd szak­orvos működött, s munkássá­gához fűződik az újszülöttek csípőficamos szűrővizsgálatá­nak bevezetése. A gyógyító munka melletti jelentős tudományos munkás­ságot is folytatott: több mint 50 közleménye jelent meg, s szerzője egy sebészeti tan­könyvnek is. , A Szombathelyi Lakástextil Vállalat központi telepén elkészült és üzembe lépett az új nyújtott fonoda. 60 millió forintba került, évente mintegy 1200 tonna fonalat állít majd elő. (MTI foto: Jászai Csaba felvétele — KS) JA Különös házasság I igaz históriája a. HAJSZA AZ ESKÜVŐÉRT, AVAGY A TÍZNAPOS LEVÉLPÁRBAJ János grófot lesújtja az eg­ri püspök engesztelhetetlen ti­lalma. mely további buktató­kat ás tervezett esküvője elé. Azon nyomban tudósítja .hát jövendőbéli apósát a szomorú tényállásról. „Méltóságos Gróf, Kegyel­mes Uram! Szívbéli fájdalom­mal kintelenítetem a Méltó­ságos Urnák jelenteni, hogy ámbátor minapi Girincsen va­ló létemkor abban maradtunk, hogy az Anya Szent Egyház rendelése szerint a Méltóságos Gróf Leányával, mint eljegy­zett Mátkámmal... hirdette- tünk ... mindazonáltal nem tudom micsoda okbul, de csakugyan törvénytelenül, Eg­ri Püspök Ő Excellentiája ál­tal az erdőtelki plébánosnak megtiltatott légyen a további hirdetésünk addig, még ezen állapotot curátorommal (gond­nokommal), Fáy Bertalan Úr­ral nem közölném... Megje­lentem majd Fáy Uramnak, nem remélvén, hogy ebben, melyet meggátolni mm áll hatalmában, legkisebbet is el­lenkezne. Hogyha pedig to­vábbra is valaki ezen állapot­ban ellene kívánna állani, alázatosan Kérem a Méltósá­gos Grófot Méltóztasson ... engem bölcs tanácsával segíte­ni, és ezen dolgot kegyesen jövendőbéli atyám, az kívánt végre hajtani. Nincs az az Ember. aki ezen feltett szán­dékomat meggátolhassa..." Levele végén pedig arra ké­ri Dory grófot, hogy most már ő járjon közben az egri püs­pöknél „az dolognak kívánt véginek elérésére.” ___ „ D őry Gábor jól ösmeri gróf Eszterházy Károly püspököt, így hát augusztus 13-án ő is tollat ragad, hogy kieszközöl­je leánya esküvőjének mielőb­bi megtartását „.. .Meg nem foghatom mostan, mi nagyot vétettem, vagy én, vagy is leányom Excellentiád ellen, hogy mos­tan ... a hirdetést tilalmazza Excellentiád, és így ezáltal a házasságban is akadály va­gyon, melyet mindazonáltal mostan is hozzám írt levelé­ben sürget a Gróf Btittler... alázatossan esedezünk, a szo­kott hirdetést tovább ne tilal­mazza Excellentiád, annyival is inkább hogy .. .így ennek halasztatása kissebbségünkre vagyon." A püspök nem várat sokáig magára válaszával. „Hogy Gróf Buttlemek.. kívánságát nem teljesítettem sem bosszúságból nem esett, sem egyéb okbul, hanem hogy valamint más dolgokban, úgy ebben is a jó rendet akartam megtartani... vagyon is csak curátora (gondnoka) .. .attya, annya nem lévén, illyetén dol­gokban annak tanácsával él­jen! Ugt/anazért is várom, hogy szándékát curátorának jelentse és attul írásban hoz­za nékem, ha tanácsosnak s lehetségcs-ck ítélné e mosta­nában ez házasságot...” Az öreg Dőry természetesen mélységesen elégedetlen a püspök válaszával, s újabb le­véllel ostromolja az egyházfőt „.. Szabadok lévén mind ketten, sem Anyaszentegyház, sem országunk törvényei meg nem gátolhatják ezen házas­ságot ... Ha ezen dolog to­vábbra haladna, mindnyájunk­nak gyalázatára lenne ...” Az aszkétikus szigorúságú Eszterházyt felháborítja a kö­vetelődző hang, s a maga fino­man csiszolt stílusában meg­adja a két grófnak a magáét. Dőry Gábornak imigyen: „ .. _Az a fenyegetés pedig, hogy azon ifjú Gróf és az Kis­asszony, ha mostanában öszve nem adattathatnak, valamely illetlenségre találnának fakad­ni, éppen illetlen, és tülem pá­ratlan volt. Meg a Méltósá­gos Urnák akár kereszténysé­gétül, akár okosságától Töb­bet remélhettem, mintsem hogy Gyermekére, és háza népére jobban ne tudjon vigyázni, és hogy rosszra ne vetemedjenek, jobb fenyítékben ne tudja tar­tani őket. Valóban, ha ez meg történne... az lenne gyalázat- jára nem csak az ifjaknak, ha­nem még az Méltóságos Gróf. vek is és egész házának. De abbul, hogy a curátor híre nél­kül most mingyárt az házas­ság amazoknak meg nem en­gedtetik... minémü gyalázat következhessen? En nem lá­tom, annyival is inkább, hogy soha sem volt mondva, hogy ezen házasság meg nem engedtetik, hanem csak hogy az illendőség megtartasson.. A fiatal Buttlert pedig még keményebben megleckézteti a püspök-főispán, mondván, hogy „most kintelen vagyok kimon­dani, hogy pennáját elébb va­karja meg, minekelötte nékem akar írni ... Mostan pedig én előbbi rendelésemhez tartván magamat, nem ítélem méltó­nak, hogy sokat írjanak .. Buttler és Dőry tűvé tesz­nek Fáy után négy vármegyét is. Végre-valahára Gesztelyben bukkannak rá. A fiatal erdő­telki gróf gondnoka túlzottan elsietettnek, korainak találja a házasságot, s úgy véli, hogy mindenképpen tanácsos lesz, ha azzal a fiatalok még kerek két esztendőt várnak. Nagy bosszúsan térnek meg a férfiak Girincsre. De alig fújja ki magát János gróf, máris pennát és papírost vesz elő, s levélben ismétli meg gondnoka előtt kérését. ,... .Kívánom Consiliarius (tanácsos) Urnák tudtára ad­ni, hogy oly eltökélteit szándé­kom gróf Dőry Katalint el­venni. hogy attul se tarács, se erő, sem adomány, se gaz­dagság, se szépség el vem vonhat. Consiliarius Uram! Ez nem hirtelen dolog, majdnem egy esztendeje, hogy fontolom s lelkem üdvösségére ... talá­lom ... Méltóztasson ő Excel- lentiájánál (ti. az egri püspök­nél) magát interponálni (köz­bevetni), hogy oly erőszakos- san a dolog ne hátráltassák, hanem mentül elébb öszve- adassunk, mivel én Girincsrül egy lépést sem teszek, míg egy vagy más módon öszve nem szövétkeztetünk...” A rejtélyes okbul sürgető esküvő ügyében Buttler jelen­tős segítséget kap erdőtelki plébánosától, szendrői Kovách Ferenc személyében. A követ­kező nap, melyen Eszterházy keményen megleckéztető leve­lét megírja,az erdőtelki pap is­mét bekocsizik Egerbe, hogy most már személyesen járja ki az ügyet a püspöki udvar­ban. De Makay Antal kano­nok úr is csak a fejét rázza: tartsa csak magát az egyház­fői rendelkezésekhez! Jómaga pedig azt tanácsolja levelében János grófnak, hogy „bízza Nagyságod az üdőnek várako­zására egy keveset mostani ál- lapotját, reményiem megorvo- soltatik. Mert tellyes remény­ségem vagyon ugyan abban, hoay azon Drága Kisasszony­ka, aki oly nagy buzgó szere­tettel viseltetik Nagyságodhoz, továbbá is megtartja híven Nagyságodhoz való szeretetét, és enged Nagyságodnak azon Kisasszonyka s mind pedig ö Nagyságok Kedves Szülei, egy kevés üdőt, hogy addig ... csendességre a dolog lépvén, szerencsésen jövendőben ösz- vekerülhessenek, nékünk örö­münkre .. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents