Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-12 / 9. szám
Minek kell a Közös Fiac? Dr. Novák Miklós halálára A téma: a Közös Piac. Erről beszélnek Anglia-szerte, kis és nagy emberek, háziasszonyok és üzletemberek, munkások és politikusok. Január 1-től Nagy-Britannia teljes jogú tag. ja az Európai Gazdasági Közösségnek; élvezi előnyeit és vállalta kötelezettségeit. „Sötétbeugrás” — így jellemezte nekem egy angol újságíró, — „mert bár nem tudjuk, merre vezet és mit hoz számunkra, de visszalépnünk többé már nem lehet.” Angliai—skóciai utam során arra a kérdésre kerestem és kértem választ: miért törekedtek hosszú éveken át a váltakozó tory- és munkáspárti kormányok a belépésre, miiven előnyöket várnak ettől? És ha ez jó dolog, akkor miért húzódoznak az emberek tőle, miért a bizalmatlan tömeghangulat? De van még egy másik kérdés is: mivel magyarázható a munkáspárt véleményének megváltozása? Míg ugyanis korábban ők hirdették a legharsányabban a Közös Piachoz csatlakozás szükségességét, most Wilsonék zászlót bontottak — a belépés Várpalotán, Petőfi születésének 150. évfordulója alkalmából emlékfüzetet adtak ki. Könczöl Imrének, a városi könyvtár igazgatójának beható kutatásai érdekes részleteket tárnak fel a költő és általában a Petrovics család várpalotai kapcsolatairól, emlékeiről. A költő pápai diákévei idején három alkalommal is megfordult Várpalotán. Emlékeit a néphagyomány és versei is megőrizték. Érdekes részletek derültek ki a kutatás alkalmával a költő öcscsenek, Petőfi Istvánnak várpalotai tartózkodásáról, aki 1845—48 között mészárossegédként dolgozott itt. István itt kezdett el verseket írni. A költő öccsének jegyese is Várpalotán élt, akit versében „Bakony rózsája"-ként emleget. A szabadságharcot kapitányi rangban végigküzdő, majd az osztrák hadseregbe ellen. Talán csak nem azért, mert nem ők, hanem a toryk írták alá? Ez is lehetett tényező, de fontosabb ok, hogy érzékelniök kellett a tömegek elégedetlenségét és félelmét. „Belépés a kapitalista klubba!” — így fakadt ki kérdésemre egy skót egyetemi hallgató, majd így: „Ez csak a tőkéseknek előnyös, a kisemberek ráfizetnek.” Ugyanezt fejtette ki egy londoni háziasz- szony, aki szerint máris megkezdődött az élelmiszerek drágulása, s ez a folyamat, szerinte, a belépés után ugrásszerűen meggyorsul majd és nehezíti a dolgozók helyzetét. A másik oldalnak is megvannak azonban az érvei. Egy glasgow-i közgazdász a belépés szükségességét azzal magyarázta, hogy az 55 milliós Nagy-Britannia számára piacának 265 millió fogyasztóra való bővülése minőségi változást jelenthet. Áll ez mindenekelőtt az autóiparra, a vegyipar bizon.'-os ágaira, a számítógépiparra, műszer- és gyógyszeriparra stb. Az integráció nagy szériákat és jelentős korszerűsítést hozhat és közlegényként besorolt István — mint a versekből is kiderült —• hosszas katonáskodása miatt mégsem vehette feleségül „Bakony rózsáját". 1850 áprilisában búcsúverset írt István, amelyben menyasszonya elvesztése miatt kesergett. 1857-ben is felbukkant költészetében „Bakony rózsája" a „Visszaemlékezés F. E.-re" című versben. A lány neve kezdőbetűinek, apja foglalkozásának, feltételezhető életkorának és a házasság- kötés hozzávetőleges időpontjának ismeretében a várpalotai evangélikus egyház házassági anyakönyvéből kétséget kizáróan megállapították, hogy az F. E. kezdőbetűs menyasszony, Fábri József mészáros leánya, Fábri Erzsébet volt, aki 1850. május 16-án kötött házasságot Bulco- vics Károly csapómesterrel. (MTI) így a brit áruk versenyképességének fokozódásához vezethet. Az egységes közös piaci valuta létrehozásától pedig az újra rendkívül ingataggá vált font megszilárdulását várják. Politikailag pedig úgy számolnak a Közös Piac brit hívei, hogy a vietnami balsiker után Amerika csökkenteni fogja külföldi kötelezettségeit, s ez lehetővé teszi majd Nagy- Britannia számára, hogy növelje nyugat-európai befolyását és előbb-utóbb megszerezheti itt a vezető szerepet is. A tömegek azonban nem nagyon bíznak e kedvező perspektíva megvalósulásában. Ellenkezőleg. Az állítólagos előnyök mögött is érdekeik veszélyeztetését vélik felismerni. Mindenekelőtt és mindenek felett félnek a drágulástól és attól, hogy az automatizálás következtében tovább nő a munkanélküliek száma. Úgy érzik továbbá hogy a belépés a Közös Piacba a brit nemzetközösség végleges felszámolásához vezet. (Sikerült ugyan bizonyos átmeneti megállapodásra jutni a Közös Piaccal Uj-Zéland, Ausztrália és más nemzetközösségi országok vaj-, gyapjú és más hagyományos cikkei .kivételezett helyzete” érdekében, ez azonban 1980— 85-ig fokozatosan megszűnik, vagyis másfél évtizedes távlatban, a nemzetközösség szétbomlasztása reális veszély.) Politikailag pedig az angol, skót és walesi kisember azért ellenzi a Közös Piacot, mert tudja, hogy a „kapitalista klub” tagjai eltökélték: közös hatalmi eszközeikkel megakadályozzák a nyitást a szocializmus felé. A tömegeknek ezt a hangulatváltozását ismerték tehát fel a munkáspártban, amikor most — igaz nem a belépés ténye. hanem csak a módja, feltételei ellen — fordultak. Az időközi választások azonban azt bizonyítják, hogy a választók Wilsonéknak ezt az új orientációját sem tartják őszintének. GÁTI ISTVÁN Petőfi-emlékek Várpalotán A megyei kórház ormán gyászlobogót lenget a szél: elhunyt dr. Novák Miklós, aki csaknem fél évszázadon át dolgozott a megye egészségügye érdekében. 1892-ben született, orvosi diplomája megszerzése után, előbb tanársegéd, majd adjunktus lett. 1926-ban egyetemi magántanári rangot szerzett, s mint ilyen került a szekszárdi megyei kórházba, ahol a sebészeti osztály vezető főorvosa volt 1950-ig. 1957- től tíz éven ót a rendelőintézetben, mint ortopéd szakorvos működött, s munkásságához fűződik az újszülöttek csípőficamos szűrővizsgálatának bevezetése. A gyógyító munka melletti jelentős tudományos munkásságot is folytatott: több mint 50 közleménye jelent meg, s szerzője egy sebészeti tankönyvnek is. , A Szombathelyi Lakástextil Vállalat központi telepén elkészült és üzembe lépett az új nyújtott fonoda. 60 millió forintba került, évente mintegy 1200 tonna fonalat állít majd elő. (MTI foto: Jászai Csaba felvétele — KS) JA Különös házasság I igaz históriája a. HAJSZA AZ ESKÜVŐÉRT, AVAGY A TÍZNAPOS LEVÉLPÁRBAJ János grófot lesújtja az egri püspök engesztelhetetlen tilalma. mely további buktatókat ás tervezett esküvője elé. Azon nyomban tudósítja .hát jövendőbéli apósát a szomorú tényállásról. „Méltóságos Gróf, Kegyelmes Uram! Szívbéli fájdalommal kintelenítetem a Méltóságos Urnák jelenteni, hogy ámbátor minapi Girincsen való létemkor abban maradtunk, hogy az Anya Szent Egyház rendelése szerint a Méltóságos Gróf Leányával, mint eljegyzett Mátkámmal... hirdette- tünk ... mindazonáltal nem tudom micsoda okbul, de csakugyan törvénytelenül, Egri Püspök Ő Excellentiája által az erdőtelki plébánosnak megtiltatott légyen a további hirdetésünk addig, még ezen állapotot curátorommal (gondnokommal), Fáy Bertalan Úrral nem közölném... Megjelentem majd Fáy Uramnak, nem remélvén, hogy ebben, melyet meggátolni mm áll hatalmában, legkisebbet is ellenkezne. Hogyha pedig továbbra is valaki ezen állapotban ellene kívánna állani, alázatosan Kérem a Méltóságos Grófot Méltóztasson ... engem bölcs tanácsával segíteni, és ezen dolgot kegyesen jövendőbéli atyám, az kívánt végre hajtani. Nincs az az Ember. aki ezen feltett szándékomat meggátolhassa..." Levele végén pedig arra kéri Dory grófot, hogy most már ő járjon közben az egri püspöknél „az dolognak kívánt véginek elérésére.” ___ „ D őry Gábor jól ösmeri gróf Eszterházy Károly püspököt, így hát augusztus 13-án ő is tollat ragad, hogy kieszközölje leánya esküvőjének mielőbbi megtartását „.. .Meg nem foghatom mostan, mi nagyot vétettem, vagy én, vagy is leányom Excellentiád ellen, hogy mostan ... a hirdetést tilalmazza Excellentiád, és így ezáltal a házasságban is akadály vagyon, melyet mindazonáltal mostan is hozzám írt levelében sürget a Gróf Btittler... alázatossan esedezünk, a szokott hirdetést tovább ne tilalmazza Excellentiád, annyival is inkább hogy .. .így ennek halasztatása kissebbségünkre vagyon." A püspök nem várat sokáig magára válaszával. „Hogy Gróf Buttlemek.. kívánságát nem teljesítettem sem bosszúságból nem esett, sem egyéb okbul, hanem hogy valamint más dolgokban, úgy ebben is a jó rendet akartam megtartani... vagyon is csak curátora (gondnoka) .. .attya, annya nem lévén, illyetén dolgokban annak tanácsával éljen! Ugt/anazért is várom, hogy szándékát curátorának jelentse és attul írásban hozza nékem, ha tanácsosnak s lehetségcs-ck ítélné e mostanában ez házasságot...” Az öreg Dőry természetesen mélységesen elégedetlen a püspök válaszával, s újabb levéllel ostromolja az egyházfőt „.. Szabadok lévén mind ketten, sem Anyaszentegyház, sem országunk törvényei meg nem gátolhatják ezen házasságot ... Ha ezen dolog továbbra haladna, mindnyájunknak gyalázatára lenne ...” Az aszkétikus szigorúságú Eszterházyt felháborítja a követelődző hang, s a maga finoman csiszolt stílusában megadja a két grófnak a magáét. Dőry Gábornak imigyen: „ .. _Az a fenyegetés pedig, hogy azon ifjú Gróf és az Kisasszony, ha mostanában öszve nem adattathatnak, valamely illetlenségre találnának fakadni, éppen illetlen, és tülem páratlan volt. Meg a Méltóságos Urnák akár kereszténységétül, akár okosságától Többet remélhettem, mintsem hogy Gyermekére, és háza népére jobban ne tudjon vigyázni, és hogy rosszra ne vetemedjenek, jobb fenyítékben ne tudja tartani őket. Valóban, ha ez meg történne... az lenne gyalázat- jára nem csak az ifjaknak, hanem még az Méltóságos Gróf. vek is és egész házának. De abbul, hogy a curátor híre nélkül most mingyárt az házasság amazoknak meg nem engedtetik... minémü gyalázat következhessen? En nem látom, annyival is inkább, hogy soha sem volt mondva, hogy ezen házasság meg nem engedtetik, hanem csak hogy az illendőség megtartasson.. A fiatal Buttlert pedig még keményebben megleckézteti a püspök-főispán, mondván, hogy „most kintelen vagyok kimondani, hogy pennáját elébb vakarja meg, minekelötte nékem akar írni ... Mostan pedig én előbbi rendelésemhez tartván magamat, nem ítélem méltónak, hogy sokat írjanak .. Buttler és Dőry tűvé tesznek Fáy után négy vármegyét is. Végre-valahára Gesztelyben bukkannak rá. A fiatal erdőtelki gróf gondnoka túlzottan elsietettnek, korainak találja a házasságot, s úgy véli, hogy mindenképpen tanácsos lesz, ha azzal a fiatalok még kerek két esztendőt várnak. Nagy bosszúsan térnek meg a férfiak Girincsre. De alig fújja ki magát János gróf, máris pennát és papírost vesz elő, s levélben ismétli meg gondnoka előtt kérését. ,... .Kívánom Consiliarius (tanácsos) Urnák tudtára adni, hogy oly eltökélteit szándékom gróf Dőry Katalint elvenni. hogy attul se tarács, se erő, sem adomány, se gazdagság, se szépség el vem vonhat. Consiliarius Uram! Ez nem hirtelen dolog, majdnem egy esztendeje, hogy fontolom s lelkem üdvösségére ... találom ... Méltóztasson ő Excel- lentiájánál (ti. az egri püspöknél) magát interponálni (közbevetni), hogy oly erőszakos- san a dolog ne hátráltassák, hanem mentül elébb öszve- adassunk, mivel én Girincsrül egy lépést sem teszek, míg egy vagy más módon öszve nem szövétkeztetünk...” A rejtélyes okbul sürgető esküvő ügyében Buttler jelentős segítséget kap erdőtelki plébánosától, szendrői Kovách Ferenc személyében. A következő nap, melyen Eszterházy keményen megleckéztető levelét megírja,az erdőtelki pap ismét bekocsizik Egerbe, hogy most már személyesen járja ki az ügyet a püspöki udvarban. De Makay Antal kanonok úr is csak a fejét rázza: tartsa csak magát az egyházfői rendelkezésekhez! Jómaga pedig azt tanácsolja levelében János grófnak, hogy „bízza Nagyságod az üdőnek várakozására egy keveset mostani ál- lapotját, reményiem megorvo- soltatik. Mert tellyes reménységem vagyon ugyan abban, hoay azon Drága Kisasszonyka, aki oly nagy buzgó szeretettel viseltetik Nagyságodhoz, továbbá is megtartja híven Nagyságodhoz való szeretetét, és enged Nagyságodnak azon Kisasszonyka s mind pedig ö Nagyságok Kedves Szülei, egy kevés üdőt, hogy addig ... csendességre a dolog lépvén, szerencsésen jövendőben ösz- vekerülhessenek, nékünk örömünkre .. (Folytatjuk)