Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-11 / 8. szám
I é 1. m Fiatalok, népművészek Világdivat a „pop”, a „populáris”, azaz a népi. A népművészet, és méginkább a népies művészet. Bizonyos körökben divat tulipános ládában tárolni a , skót whiskyt, francia konyakot, sikk a nádfedeles nyaraló. A szerényebb jövedelmű városiak, is nehezen ' tudnak ellenállni a festett, faragott rokkák, cserépkorsók vonzásának. Furcsa dolog ez. Nagyon is felemás. A divat sablon, az őszinteséghez ritkán van köze. Terjednek a népi, azaz „népiesch” tárgyak, de nem jutunk közelebb a népművészethez. Egy esztéta a rádióban megkérdőjelezte a népi művészet jövőjét. Súlyos érvei voltak: Urbanizálódás, a tömegkommunikáció, az idő felgyorsulása. De ellenérveket sem nehéz találni — két ismerősöm is az. Élő ellenérvek: népművészek és fiatalok, Sipos István faragó Titokban vizsgálatom a kezét. Vaskos ujjai lassan mozdulnak pipája felé a töméskor. Milliméteres szirmocská- kat, centis vadászfejeket farag csontba, fába, szaruba. — Legeltető gyerek, kis- pásztor koromban kezdtem fárigcsálni, unalmamban. Úgy jöttem rá a faragás szépségére, mint a régi pásztorok... De a legeltetés iskoláját, lépcsőit nem járta később végig. Sipos István kéményseprő tanuló lett, aztán bányász Pécsen. 1968. óta Dombóváron a Láng gyárban dolgozik. Ideje sem volt annyi a farigcsálásra, mint a régi pásztoroknak. De tanítói neki is akadtak. — Amikor szakmát tanultam, elmaradt egy kis időre a faragás. A padlásokon jártamban itt is, ott is láttam valamit: faragott széket, ostornyelet, köpülőt. Kedvem kerekedett utánozni a mintájukat. A faragás csínját-bín- ját őri Szabó Dezső népi iparművésztől lestem el. 1959-ben ismertem meg, 17 évesen. Mindennek az alapja a mesterség tudása, ha nem tanulom meg a faragás szakmai fortélyait, még a másolásig sem jutottam volna el! Kedves tanítómesterem Serényi László is. Népi iparművész, Pécsen éL — Eredményeim? Máig harminc olyan' munkám ván,' amit a népművészeti, lektora-, tus elfogadott, lezsiírizett. Némelyiket él is adtam, de egyre nehezebben válók meg tőlük. Furcsa ez a ragaszkodás, ami újabban az elkészült tárgyakhoz köt. Újra meg újra nézegetem őket, jó tudni, hogy vannak. Szeretem a faragásaimat. — Szövetkezetnek is dolgozik? — Igen, oda meghatározott darabokat készítek: likőröskészletet, dohánykínálót, ékszert. Szívesen csinálom, ezer- ezerkétszáz forint mellékjövedelmet jelent — Honnan szerez alapanyagot: fát csontot, szarut? — Fát, csontot nem nehéz szerezni. Az ember elmegy az erdőbe, vagy a vágóhídra, és kiválasztja a faragnivalót Szaruhoz azonban csak a véletlen segít hozzá. Sipos Istvánnal 'végigmegyünk a gyáron, szívességből fotózzák munkáit a túlsó szárnyon a fotólaboratóriumban. — Szebben, tudatosabban akarok faragni. Szívem szerint csak ezzel foglalkoznék, így az életemet lefoglalja a munkahely és a faragás. Egyszerűen sajnálom másra a szabad időt, mint faragásra — mondja. Egyszer volt egy kiállítása, Kurdon. Most a fotólaboratóriumba kopogtatnak sorra a munkatársak, megnézni a faragott holmikat Legtöbben nem is tudják, hogy ez a magas, bajuszos férfi farag és a megye' egyik „ifjú népművésze”. Borda Erzsébet szövő Nem sokan vannak, akik Szekszárdról járnak el dolgozni. Borda Erzsébet naponta utazik^ a Decsi Népművészeti Szövetkezet dolgozója. Szövőnő a foglalkozása, a hivatása. Ha nem hivatása lenne a szövés, . miért vállalná a vonatozást,: amikor a szekszárdi gyá- rak: munkaerőhiánya köztudott? Nem neVelkedetti együtt arsaövéssél, ' mint1'a1'sárközi asszonyok, 23-éves -volt, amikor először látott szövőszéket. — Szüleimmel Decsre költöztünk, a szövetkezetben volt munkaalkalom. Nem mondom, hogy ’ amint mégismerkedtem a szövéssel, tudtam, ez az én hivatásom. Az első' évben még el im akartam jönni. Aztán megtanultam szőni, és felfedeztem a szőttes, a minták szépségét is. Amióta a „be- mintázóban” vagyok, nem Vágyódom sehová. Itt készítjük el az első mintadarabokat, amelyeket , a zsűri elé visznek, és ha ott elfogadják, a nagyteremben szőni kezdik az asz- szonyok. Változatos, érdekes1 a munkánk. Nem égészen önálló, a tervező elképzelése alapján szövöm a mintadarabokat, a futókat, párnákat, térítőkét. — Igen, pályáztam az ifjú népművész címért. Az idén kaptam meg. A pályázatra szőhettem a magam elképzelése szerint:, a motívum hagyományos volt,. de a mintát én gondoltam ki. A kedvencem a „szedett”, falvédő, futó, vagy akár a stóla. Nagyobb a . mintája, és galamb, csillagrózsa van a „szedetten”. Mit szeretnék? Több motívumot ismerni. — Nem, magamnak még nem szőttem. Most készül otthon a saját szövőszékem. Azon kísérletezhetek majd. Ez az életem, negyed hétkor kelek, hatra érkezem haza. Levelezőn végzem a gimnáziumot. Ha meglesz a szövőszékem, szórakozni is fogok. A szövéssel. VIRÁG F. É. Foto: Gottwald K. Népújság 1973. január 11. Továbbtanulóit figyelmébe Pályaválasztás előtt Segít a megyei pályaválasztási tanácsadó intézet Amint azt a Népújság már a nyáron hírül adta, a Tolna megyei Tanács megalapította a megyei pálya- választási tanácsadó intézetet. Az intézet alapvető feladata: segítséget nyújtani a pályaválasztásban a fiataloknak, szülőknek, pedagógusoknak. Ez magában foglal komplex pedagógiai, pszichológiai, pályaegészségügyi, közgazdasági tevékenységet általános és speciális, elméleti és gyakorlati vonatkozásokban egyaránt. Az intézet létrehozásának célja, hogy a fiatalok intézményes támogatást kapjanak a képességeiknek leginkább megfelelő élethivatás megválasztásához. Az intézet megalapítása óta folyik a személyi állomány kialakítása és a pályaválasztási tanácsadás tárgyi feltételeinek megszervezése. Általános pedagógiai és pszichológiai tanácsadásra az intézet pszichológus, gyógypedagógus, közgazdász, orvos munkatársai máris a fiatalok rendelkezésére állnak. Személyiség- és képességvizsgálatokhoz, valamint alkalmasságvizsgálatokhoz szükséges felszereléssel, tesztkészletekkel, eszközökkel és műszerekkel már részben rendelkezünk. A még hiányzó felszerelés biztosítása folyamatban van, részben az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet beszerzéséből, részben pedig saját költségvetésünkből, A pályaválasztást előkészítő, pályairányító és tanácsadó munka döntő többségében az iskolában folyik az iskolaigazgatók, osztályfőnökök és az iskolai pályaválasztási felelős pedagógus irányításával, ök ismerik legjobban a tanulókat, a tanulók családi körülményeit, tehát legközelebb ők tudnak tanácsot adni a tanulóknak és szülőknek. Bármilyen gondos is ez az előkészítő munka, a tanulók jelentős részénél problémák fordulhatnak elő pályaválasztási kérdésekben. A pályaválasztási tanácsadó intézet tehát elsősorban ezeknek a tanulóknak nyújthat segítséget. Intézeti pályaválasztási tanácsadásra azoknak a tanulóknak van szükségük, akiknek problémáit a szülők és pedagógusok együttesen sem képesek valamilyen oknál fogva megoldani. Ilyen okok lehetnek pl.: — ha a tanuló képességei és a választott szakma követelményei között lényeges eltérések mutatkoznak, — ha a tanuló és a szülő pályaválasztási elképzelése szemben áll, t . — ha valamilyen testi fogyatékosság, vagy ko- _ rabbi súlyosabb betegség zavarja meg a pályaválasztási döntést, — ha a tanuló választásában erősen ingadozó magatartást mutat, — ha a tanuló pályaválasztásra éretlen, vagy nincs kialakult érdeklődése egyetlen pálya iránt sem, — ha a fiatal személyiségproblémákkal küzd (önbizalom hiánya stb.). Pályaválasztási tanácsadásra az alábbi módon lehet jelentkezni: Az iskola útján; az iskolától függetlenül szülői kérés alapján, illetve személyesen. Az iskolai pályaválasztási felelős pedagógusoknak megküldiük az 1973. évi Tolna megyei Pályaválasztási Tájékoztató kiadvánnyal együtt a jelentkezési lap mintapéldányát. A jelentkezési lapot az osztályfőnök és az iskolai pályaválasztási felelős pedagógus javaslatával az iskola küldi meg címünkre. Jelenleg csak az általános iskola 8. osztályos és a középiskola (gimnázium) IV. osztályos tanulóinak jelentkezését fogadjuk el. Később a 7. osztályosok és a III. osztályosok is jelentkezhetnek. A tanulókat a megküldött jelentkezési lapok, valamint a 'probléma súlyossága sorrendjében hívjuk be tanácsadásra. Minden tanuló arra számítson, hogy 2—4 alkalommal kell megjelennie a vizsgálaton, ami egy-egy alkalommal 2—4 órát is igénybe vehet. A vizsgálat alapján kialakított véleményünket és tanácsunkat szóban közöljük a tanulókkal, igény esetén a szülőkkel és osztályfőnökkel is. Felkereshetik a pályaválasztási tanácsadó intézetet szülők és tanulók személyesen, vizsgálat igénye nélkül, csupán tájékoztatás céljából is. A megyei beiskolázási lehetőségeken kívül szívesen adunk tájékoztatást más megyék iskoláiról. A társintézmények, gyermekorvosi és szakorvosi rendelők ugyancsak elküldhetik tanácsadásra gondozottaikat. A tanácsadás ingyenes, a vidékiek útiköltségét a tanácsadást kérő személynek kell vállalnia. Az intézet tanácsadással, javaslattal segít a fiatalok pálya- választási problémáinak megoldásában, de állást nem keres, munkaközvetítést nem végez. Személyes megkeresésre minden héten kedden és csütörtökön délután 13—16 óráig állunk az érdeklődök rendelkezésére. Címünk: Tolna megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, 7100. Szekszárd, Mártírok tere 11—13. Telefon: 12—214, (mellékszámok: 180, 193, 214.). RÓKUS JÁNOS a Tolna megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet vezetője
