Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-11 / 8. szám
Hétfőtől új őr Visszhang Cigaretta, tej, pálinka o Hétfőn megtörtént az átállás a kereskedelemben. Uj árak vannak a pálinkásüvegeken, cigarettáscsomagokon, tejtermékeken. Mire bevezettük, meg is bé- kültünk az ötforintos tej, a négyhúszas Kossuth-, és a hathatvanas féldeciárral. A mostani árrendezés azonban az eddigi hasonló ármozgásokhoz képest példátlan. Először történt meg, hogy az ország politikai, társadalmi vezetői meggyőző szavakkal álltak a közvélemény elé. jóval az árrendezés bevezetése előtt mondták el a miérteket, bizonyították az áldozat fontosságát. Mert áldozatról is szó van. Minden kiadott többletforintunk a mi népgazdaságunk egyensúlyát, ellentmondásoktól mentes fejlődését szolgálja. Példátlan a mostani árrendezés azért is. mert szocialista rendünkkel szén összhangban, nem rakott mindenkinek terhet a vállára. Gondoltunk az idősekre, a családosokra, a gyerekekre. Az áremelés mikéntjére a szocialista humánum volt a jellemző. e Sokan, legtöbben január másodikétól vártuk az új árakat. A dunaföldvári Piroska eszpresszó felszolgálója mesélte, hogy egy vendég újévi hangulatban valósággal megsértődött, amikor hajnalban nem több pénzért kanott cigarettát. „Már úgy beleéltem magam, hogy én leszek az első”. Ez nersze unikum, furcsaság, s csak az érdekessé# kedvéért említendő. Kevésbé volt különleges annak a kereskedelmi vezetőnek az esete, aki ugyancsak január 2-án emelt áron vásárolt az egyik boltban kakaót. S csak azért nem szerepelnek itt nevek — szívemből írnám le — mert az eset bizonyíthatatlan. A kereskedelmi felügyelőség kérdésére a boltvezető mindent letagadott — Nálunk? Szó sem lehet róla! Ilyesmi nem fordulhatott elő, o Nyolcadika előtt egy-két nappal elindult a lavina. Kartonszóm vitték a cigarettát egyes vevők, mintha hosszú ostromállapotra rendezkednének be. így van ez: Nehezen adjuk fel a megszokottat. S az 6em mellékes, hogy egy doboz cigarettánál egy forint a „haszon”, húsznál már húsz, megéri. — De meg ám — mondta a bölcskei italbolt vezetője — majd jönnek néhány hét múlva, hogy „most mit csináljak, megdob os odott.” — így volt ez a sörnél is. Ládaszám vitték a szalonsört, lerakták a pincébe, aztán keseregtek egy hónap múlva, hogy megbuggyant az egész.De a boltok bírták a rohamokat A közoontokból mindenütt kiszóltak telefonon: ha elfogy valami. kérjenek sürgősen pótszállítmányt. Szinte sehol nem volt rá szükség Az igazsághoz tartozik, hogy italokból kicsi volt. s most is kicsi a választék. Mint minden évben a nagy ünnepi heje- huja után. o A boltokban tehát új árak voltak hétfőn, nyitáskor. Ugyanakkor reggel, megyei körútra indultak az ellenőrök. Szükség volt erre. A lakosság pontos tájékoztatása miatt, s azért, mert „az ördög sohasem alszik”. Az árváltozások mellett ellenőrzés nélkül nyílhatott volna egy kis rés, ahol az ügyeskedők 6aját kezüket mé- lyeszthetik a vásárlók zsebébe. Nézzünk egy példát. Ha egy gebines rendszerű egységben valaki eldug egy-két karton cigarettát, leltárba sem veszi, mondván, hogy már eladta, akkor később az árkülönbözetet minden további nélkül zsebre vághatja. A példa példa maradt. Az ellenőrök nem leltek hozzá esetet o Az új árak bevezetése körül már az első napon is csak említésre alig-alig méltó szabálytalanságokat tettek, tehettek szóvá az ellenőrök. Néhány helyen „elfelejtették” az új árcédulát kitelni, másutt nem volt kész teljesen a leltár. Pakson egvik-másik ÁFÉSZ- boltban hiányzott a Fecske cigaretta. De egv nagy körzetben folvó ellenérzéskor sok minden más is kiderül. Hogy a dunaföldvári ÁFÉSZ nagy csemeCTeboltiában elvan hideg van, mint egy „farkas- ordítóban”, A hűtőpult már- már feleslegesnek látszik. „Nincs gázolaj” — mondta az üzletvezető — „két napja nem kantunk”. Hogv a dunaszentgvörgyi há- rom^elviséges vendéglő árukészlete egv házi bárszekrényben elférne. Hogy a kömlődi csárdában több más apró felszerelési tárgv mellett csupán kávéspohárból 260-at (nem tévedési loptak el a betérő „kedves” vendégek. Két hónap alatt. Hogy a Tolna megyei Vendéglátó Vállalat az árrendezéssel egvidőben emelte a kommersz borok árát. — Erről nem volt szó — zúgolódtak a vendégek. Joggal. A bor szabadáras termek <Je furcsa, hogy a vendéglátónak éppen most jutott eszébe élni az árforma adta lehetőséggel. Hogv ném°lvik üzlet, például a paksi ÁFÉSZ 11-es, nemcsak kicsi, de a tisztasága is, hm... Hogy a tolnai, szintén 11-es számot viselő élelmiszerüzlet gazdátlan egység benyomását kelti. Árukészlete szegényes, rendje sem kifogástalan. Mindez, s még sok más észrevétel külön-külön is közérdekű téma lehetne. S lesz is, sajnos, biztosan. o Végezetül ejtsünk néhány szót a szabadórróL A kannás hideg kakaó literje öt forintba kerül. Poli- pack csomagolásban fél liter 2,80. A szekszárdi tejbárban, mely tudvalevőleg azért létesült, hogy olcsó reggelizőhelye legyen a lakosságnak, a meleg kakó literje 10 forint. — Még így is olcsóbban adjuk, mint a vendéglátó — mondta a Népbolt Vállalat igazgatója. Ez azonban nem magyarázat. A kakaó szabadáras termék. A tejbár kalkulációja alapján nem szabálytalan egy literért a kemény tizes. Mégis az embernek az a több mint érzése, hogy a kétszeres ár tisztességtelenül sok. Nem lehetne, kellene a kalkulációt felülvizsgálni, és az észszerű felé közelíteni az árat? Vagy azért a tejbár elnevezésben a bár szó, hogy az árakra is utaljon? KÁDÁR PÉTER Á csökkent munkaképességűek munkahelyi rehabilitációjának időszerű feladata Á csökkent munkaképességű személyekről való gondoskodásnak egyik igen fontos eleme a munkahelyi rehabilitáció. A Minisztertanács 1972. október 19—i ülésén hozott intézkedései is e vállalati tevékenység javítását határozzák meg elsődlegesen. A vállalatoknak ezért az eddigieknél hatékonyabban kell foglalkoz- niok az állományukban lévő csökkent munkaképességű személyek helyzetének rendezésével. A rehabilitációs munka eredményességét hivatott szolgálni többek között az a munkahelyi jegyzék, amelynek elkészítése minden év január hónapjában esedékes. A munkahelyi jegyzékben a vonatkozó jogszabály rendelkezéseinek megfelelően 1/1967. (X. 22.) Mü. M.—Eü. M.—PM. sz. r. 3. § — fel kell tüntetni mindazon munkahelyeket, amelyek alkalmasak csökkent munkaképességű személyek foglalkoztatására és azt is, hogy ezen munkahelyeken összesen hány csökkent munkaképességű személyt foglalkoztathatnak. Az egyes vállalati munkahelyi jegyzékek tartalmi értékét jelentős mértékben befolyásolja a csökkent munkaképességűekkel foglalkozó vállalati bizottság tagjainak szakmai felkészültsége, munkahelyi ismerete és felelősség érzete. A munkahelyi jegyzékek összeállítására vonatkozó javaslatokat ugyanis a vállalati bizóttságokn ak kell elkészíteniük. A vállalati bizottságoknak e feladat elvégzésén túl is jelentős szerepe van a munkahelyi rehabilitációban, ezért a vállalatok vezetőinek mindenkor biztosítaniok kell azt, hogy bizottságaik a vállalat munkaügyi tevékenységében élő és működő szervezetet képezzenek. A vállalatoknak a véglegessé vált munkahelyi jegyzék egy példányát minden év január, 31-ig meg kell küldeniök a területileg illetékes járási hivatalok és városi tanácsok vb. pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályainak. Az évenként eddig elkészült munkahelyi jegyzékek azt igazolják, hogy a munkáltatók egy része a náluk szervezett rehabilitációs bizottságokkal együtt nem tulajdonítanak kellő fontosságot a jegyzékben rejlő kedvező rehabilitációs lehetőségeknek, ezért nem is törekedtek arra, hogy feltárják mindazon munkahelyeiket, amelyek csökkent munkaképességű személyek foglalkoztatására alkalmasak. Egyes munkáltatók pedig arról a kötelezettségükről is megfeledkeztek, hogy munkahelyi jegyzékeiket az illetékes tanácsi munkaügyi szakigazgatási szerveknek megküldjék. A csökkent munkaképességű személyek megfelelő rehabilitációjához a tanácsi munkaügyi szakigazgatási szervek csak úgy tudják az elvárható segítséget megadni, ha rendelkezésükre állnak a vállalatok munkahelyi jegyzékei. Reméljük, hogy vállalataink a munkahelyi rehabilitáció eredményességének fokozása céljából teljesíteni fogják a jogszabályból eredő kötelezettségeiket. Tolna megyei Tanács VB. munkaügyi osztálya Nem menesztettek — kiemeltek A brigádgyűléseken kell elmondani címmel írtunk szombati számunkban a nagyszékely i Egyetértés elnökével, Jankó Imrével folytatott beszélgetésről. Az elnök felemlítette, hogy különböző okok miatt a korábbi évekhez képest kevesebb időt tudott a tagok között tölteni. Arról is beszélt, hogy sokszor akkor is az ő szavának volt súlya, amikor az érdekelt tag ügyében más vezető is intézkedhetett volna. Beszélt arról is, hogy a főag- ronómus-változások is több terhet róttak rá. Ennek kapcsán. nyilvánvalóan félreértésből fogalmazódott meg egy mondat: „De a legközelebbi munkatársamat, a főagronó- must tavaly meneszteni kellett.” A félreértésre a tavaly szó adott okot. Az idézett mondatra reagált a miszlai termelőszövetkezet elnöke. „Tisztelettel közlöm, hogy az említett főagronómus én voltam, Balatoni Ottó, a miszlai Búzakalász Mg. Termelőszövetkezet jelenlegi elnöke. Engem nem menesztettek, hanem a tamási járási párt- bizottság és a Tolna megyei Tanács Tamási Járási Hivatala élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztálya, valamint a miszlai Búzakalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet pártszervezetének és tagságának, vezetőségének kezdeményezésére Szter- náth Alajos elvtárs, a járási hivatal osztályvezetője személyesen keresett fel, vállaljam el a kedvezőtlen adottságok és körülmények között gazdálkodó miszlai termelőszövetkezet elnöki tisztségét. Ezt követően került sor a termelőszövetkezetben titkos szavazással elnökké választás somra." Ennyit idézünk a miszlai termelőszövetkezet elnökének leveléből, azzal, hogy őt valóban nem menesztették a nagy- székelyi termelőszövetkezetből mert ha' így történt volna, aligha választja meg elnöknek a szomszédos miszlai termelő- szövetkezet tagsága, még a múlt év elején. Az elődjétől kellett kényszerűségből megválni a nagyszékelyi tsz-tag- ságnak, de nem tavaly, hanem korábban. A nagyszékelyi termelőszövetkezet elnöke teljesen érthető módon panaszolhatta az ismétlődő főagronómus-válto- zásokat. Bár nem említett neveket, elnézést kérünk Balaton ni Ottótól, a félreértésért. B. L Benzinlámpákat gyártanak Szekszárdon „Tarka évnek" ígérkezik az idei a Mechanikai Mérőműszerek Gyára szekszárdi gyárában. Folytatják a Zsiguli gépkocsikhoz való gumitömlő-manométerek készítését, s azonkívül még egy sereg más újabb műszert, árucikket gyártanak. Szekszárdon. Az idén a tavalyihoz hasonló mennyiségben, háromszázezer Zsiguli tömlőfeszmérőt küldenek majd a szovjet autógyárba, a MOGÖRT közvetítésével. Januárban megkezdték a szekszárdi üzemben a „Hőforrás" benzinlámpák gyártását, amiket eddig a budapesti gyár bicskei üzemében végeztek, s most ennek az árucikknek a készítését áttelepítették Szekszárdra. Ebben az évben 5300 darab ilyen, vakító fénnyel égő készüléket gyártanak, s ehhez külön épületet építettek, amelyben a lámpákat kipróbálják. Az épület nemsokára elkészül. A budai anyagyárból ugyancsak a szekszárdi üzembe helyezik ót márciusban a higanyos rendszerrel működő, hőmérsékletmérő új manométer-család gyártását is. A különféle égető- kemencéknél, transzformátoroknál és egyéb nagy hőfoknál használatos hőmérsékletmérő műszerekből — amelyek magasabb szintű műszaki munkát igényelnek — háromezret készítenek ebben az évben. A szekszárdi gyár az idén korszerűbb változatban állítja elő a hegesztő-manométereket és nyomáscsökkentőket is. Ezek pontosabbak, hosszabb éiettartamúak és szebbek lesznek a korábbi gyártmányoknál. (—só) Újabb cikkekkel bőrűit a kötelezően árusítandó termékek listája A Belkereskedelmi Minisztérium a megf elelő ellátás érdekében meghatározta azoknak a keresettebb olcsó cikkeknek — élelmiszereknek, ruházati termékeknek, mindennapos közfogyasztású cikkeknek — a körét, amelyeket az érintett vállalatok, szövetkezetek, üzletek kötelesek folyamatosan beszerezni és árusítani. A kijelölt olcsó termékek jegyzékét évente az igényeknek megfelelően bővítik: 1973-ra a minisztérium központilag felvette az árulistára az olcsó műbőr felsőrészből készített női félcipőket, szandálokat. a szárazelemet és a Liga margarint. Ezekkel együtt most a különböző cikkcsoportokban 110 olyan tennék van, amelyeket minden körülmények között tartaniok kell az üzleteknek. A minisztérium a hivatalos lapjában ismételten felhívta a vállalatok, a szövetkezetek figyelmét, hogy a központi cikk- listát szükség szerint, az igényeknek megfelelően saját maguk is egészítsék ki, s gondoskodjanak az olcsóbb cikkek folyamatos árusításáról. Az olcsó áruk kínálatát 1973-ban az eddiginél szigorúbban ellenőrzik. A vállalatok és a szövetkezetek évi munkájának értékelésénél azt is mind fokozottabban figyelembe veszik, hogy milyen kínálatot biztosítottak az olcsó cikkekből. Népújság 1973. január 11.
