Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-09 / 6. szám

Palánk

Építkezés, építkezés

innen is elvonultak már az építők. Nincs szükség arra — miután a program szerinti munkát elvégezték — hogy a szakközépiskolában is megmaradjon a felvonulási épület — ezt is lebontják, a múlt héten fogtak a munkához.

Persze itt Palánkon még akkor sem áll meg a fejlődés, amennyiben a most folyamatban lévő beruházásokról az építők elvonulnak. Hogy mást ne mondjunk, a vízvezetéket a BVK-nál tovább kell vezetni. Járdát is kell építeni. És itt van egy nagyobb vállalkozás: a BVK megvásárolta a várostól a régi palánki iskolát. Itt bölcsődét, óvodát akarnak üzemeltetni. Az épület kiválóan alkalmas erre. Ha meggondoljuk, hogy a palánki üzemek, intézmények is hozzájárulnának az óvoda létesítéséhez, amennyiben dolgozóik gyermekeit elhelyezhetnék, nyilvánvaló, hogy e terv gyorsabban megvalósulna. Most ugyan kihalt itt még minden, az épülethez vezető villamosvezetéket is levágták. De tudjuk, hogy a tárgyalások már eléggé biztatók: lesz óvoda a palámki iskolából.

És végül kívánatos volna, hogy a Palánkra vezető országutat a KPM sürgősen felújíttatná. Ugyanis az őszi forgalomterelés előtt viszonylag jó állapotban volt ez az út. A Sió-híd felújítása tette szükségessé, hogy a forgalmat erre ■tereljék. A rengeteg jármű tönkretette az utat. Bátran mondhatjuk, hogy személygépkocsival, motorkerékpáron veszélyes erre közlekedni... A gyalogosokat nem is említjük.

(Következik:

A tanács vezetőinek véleménye.)- Pj Foto: K. Z.

Megkezdték a fejtrágyázást Gerjenben

Tolna megyében megkezdődött az őszi vetésű kalászosok fejtrágyázása. A Gerjeni Állami Gazdaságban — amint azt Szabó József ágazatvezetőtől megtudtuk — hétfőn két NDK-gyártmányú műtrágyaszórógéppel fogtak ehhez a fontos munkához. Naponta hetven holdat szórnak be, holdanként száz kilogramm, huszonöt százalékos nitrogénműtrágyával. A gazdaság 650 hektárnyi, zömében búza, őszi gabonavetése jól kelt, megerősödött, bokrosodon. Egyébként a gazdaság az őszi vetéskor csökkentette a máskülönben jó, de a lisztharmatra rendkívül érzékeny Bezosztája búza vetésterületét, s helyette a gombabetegségeknek jobban ellenálló, amellett bő termésű, szintén szovjet Auróra és Kavkáz búzafajtákból termeszt többet.

Egészségesen fejlődik az őszi gabonavetés a bátaszéki Búzakalász Tsz-ben is, csupán a fagyoktól féltik, jól jönne már havazás téli takarónak. A szövetkezetben 2500 katasztrális hold kalászos légi fejtrágyázást kap, s a jövő hétre ígérték a növényvédelmi repülőgép érkezését Bátaszékre.

(-só)

Ebbel az hullából lesz majd óvoda.

A palánki kikötőben.

Tíz év óta szüntelen építkeznek Palánkon. Alig fejeznek be egy objektumot, máris hozzáfognak a másikhoz. Az építőmunkásokat szállító autóbuszok hatvan, száz kilométeres körzetből járnak ide. A munkások részére korszerű felvonulási épületet, — komplexumot — telepített a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat. Itt nemcsak a termeléshez szükséges épületeket — tehát raktárakat, kisebb műhelyeket —, hanem a munkáinkat kiszolgálókat is felépítették. És tulajdonképpen nem is ideiglenes jelleggel, bár „ideiglenes használatra”. Nena egy ipari szövetkezet, mező- gazdasági üzem dolgozói örülnének, ha végleges formában olyan jól berendezett, praktikus öltözőt, fürdőt, ebédlőt, klubot kapnának, mint amilyen itt az építésvezetőségen van.

A csecsemőotthon építkezésén több mint hetven munkás ügyködött például az új év első hetében. Ez a város és talán Dunántúl legnagyobb ilyen létesítménye, a maga nemében a legkorszerűbb lesz. A szobák — kórtermek — elhelyezése, a gvermekek gondozására szolgáló rendelő, a különféle elkü- lönítők, vizsgálók, a konyha, a laboratórium és egyéb speciális „műhely” persze az építőktől is különös gondosságot kíván. Az építőmesteri munka itt jórészt már befejeződött. Néhány száz négyzetméternyi vakolás, hidegburkolás van hátra; a csőszerelőknek lesz még sok tennivalója és végül

majd a parképítőknek. És talán, talán a nyáron, lehet, hogy talán előbb, át is adják ezt a csaknem félszáz millióba kerülő intézményt.

Palánkon a másik nagy •építkezés is több mint tizenöt- millió forintba kerül. Az állategészségügyi, állattenyésztési intézet építkezésé már a befejezés stádiumában van. Beköltözésre kész már az ikerház, amelyben szolgálati lakások lesznek. Kész az istálló, a laboratórium, a rendelő. Valahány épület itt van, már csak a műszerészeket, a gépészeket várja — no meg a berendezések felszerelését.

Pillanatnyilag lakásépítkezés nem folyik Palánkon. Ide nem telepítenek új városrészt. A régiek gondozása volna inkább a feladat. A téglagyári házak is nagyon óhajtják már, hogy kőművesek vegyék kezelésbe, úgyszintén a kórház-gazdaság lakóházait. Igen szembetűnő ezeknek az épületeknek az elhanyagoltsága, aki ismeri egyrészt a téglagyári műszaki fejlesztés utóbbi években tapasztalt ütemét, és a megyei kórház hatalmas mérvű korszerűsítését, csodálkozik a palánki „romházakon”.

Nemrég fejezték be a csatornaépítést. Ez is jelentős munka volt, egyrészt az utino- ros házat, másrészt az ipari üzemeket szolgálja. Több mint ötmillió forintba került. A BVK új üzemrésze is elkészült,

A MÉM Termelésfejlesztési Főosztálya Tolna megyét a jövőben is hízóalapanyag-be hozatalra szoruló területnek tekinti; Zala és Nógrád megye feleslegeinek meghizialását itt irányozza elő. Közismert az a megyei intézkedés, amely a mentesítési program miatt erősén korlátozza a felvásárlást. A megye állattenyésztési szakemberei szerint ez a korlátozás túlzottan merev; nincs összhangban a szarvasmarha- programmal. A témával kapcsolatban dr. Kováts Jenő a következőket mondotta:

— Elsősorban tisztáznunk kell, hogy fontosabb-e Tolna megye szarvasmarha-állománya gümőkórmentesítésének elérése és mentességének megtartása, mint az idegen megyékből történő korlátozás nélküli állatfelvásárlások, beszállítások engedélyezése.

A szarvasmarha tartásával és tenyésztésével foglalkozó gazdaságok vezetői és szakemberei előtt minden bizonnyal ismert a pártunk és kormányunk által megadott feladat és célkitűzés, mely szerint a

harmadik ötéves tervben meg kell valósítani és el kell érni az ország szarvasmarha-állományának gümőkórtól való mentességét. Tolna megyében sok évi küzdelmes és áldozatos munkával sikerült elérni, hogy az állományok 95 százalékban, a tenyésztelepek ugyancsak 95 százalékban gü- mőkórtól mentesek. Tolna megye második helyen áll Baranya megye mögött a megyék rangsorolásában a mentesítés terén. Eredményeink birtokában a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1972. július 12-én tartott ülésén elfogadta a szarvasmarha-gümő- kórmentesítés befejező szakaszában alkalmazandó rendszabályokról szóló intézkedési tervet és 117/1972. vb. számú határozatában kimondta: „A

megyei Állategészségügyi Állomás az intézkedési terv szerint fejezze be a szarvasmar- ha-gümőkór felszámolását".

Bár a végrehajtó bizottság fent idézett határozatát és az intézkedési tervet minden mezőgazdasági nagyüzem vezetője másolatban kézhez kapta, indokoltnak tartom idézni ezen cikk bevezetőjében sérelmezett és kifogásolt, a felvásárlásokra vonatkozó korlátozó rendelkezéseket:

„Idegen megyéből a megye mezőgazdasági nagyüzemeibe szarvasmarhát akár tenyésztés, akár hizlalás céljából csak a megyei Állategészségügyi Állomásnak történő bejelentése mellett szabad beszállítani. A behozni szándékozott szarvas- marhák az eladás helye szerint illetékes állatorvos által igazoltan gümőkórtól és brucellózistól hatóságilag elismerten mentes (brucellózis szempontjából legalább „A" minőségű) állományból kell hogy származzanak és a fogadó gazdaságban biztosítani kell 30 napos karanténozásukat. Háztáji és egyéni gazdaságokból hízóalapanyagot felvásárolni csak az eladó lakóhelye szerint illetékes állatorvos által — udvarvizsgálat alapján — kiállított egyedi és környezetmentességi igazolás birtokában lehet".

A határozatban kimondott

rendelkezés alapján ez a meggondolás képezi, hogy megyénk már mentes szarvasmarha-állományait, telepeit meg akarjuk védeni attól, hogy idegen megyékben tartott országos állatvásárokon, ismeretlen, esetleg gümőkórral fertőzött környezetből származó, sőt gümőkórban beteg növendék állatok újra befertőzhessék.

Tudomásunk van, és számos példát említhetnénk olyan esetekről, mikor más megyék háztáji állományaiból származó, hízóalapanyagnak „olcsón” felvásárolt növendék állatokat gazdaságaink bekeverték saját, mentes állományukba. Csak akkor döbbentek rá, hogy mennyire helytelenül és egyáltalában nem gazdaságos módon cselekedtek, mikor az addig mentes telepek, állományok számos egyedénél súlyos gümőkóros fertőzöttséget mutattak ki .az időszakos ellenőrző vizsgálatok. Ilyenkor bizony a fertőzött egyedek kiemelése és időnek előtte húsra való értékesítése azt jelentette, hogy a gümőkórmentes tejfelártól, az élőexport lehetőségétől egy időre elestek. S az okozott gazdasági kárt egyáltalában nem fedezte az a körülmény, hogy a hízóalapanyagot a gazdaság „olcsón” szerezte be.

A gümőkórral ilyen módon történő újraferiőződés veszélyén kívül nem elhanyagolható a szopós vagy növendék állatok által a brucellózis (fertőző elvetélés) és a különböző vírusos betegségek behurcolá- sának veszélye is, melyek szintén komoly gazdasági veszteségeket okozhatnak.

Közegészségügyi szempontokat, valamint a gümőkórmen- tesítésre vonatkozó tervtörvény végrehajtásának kötelező voltát is tekintve, az állategészségügyi szolgálat komoly gazdasági károktól kívánja megyénk szarvasmarhatartó gazdaságait megmenteni, vagy legalábbis a nem kellően ellenőrzött felvásárlásokból eredő károkat a minimálisra csökkenteni.

Hétfői kérdés:

Niért nem lehet

idegen megyékből hízómarha-alapanyagot vásárolni ?

Válaszol: Dr. Kováts ]enő, az Állategészségügyi Állomás igazgatója