Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-03 / 1. szám

Ste­fi*. ÖN KÉRDEZ Uj rovatot indítunk ezen a napon: „Ön kérdez — Mi válaszolunk” címmel. E rovat sikere attól függ, hogy olvasóink mennyire támogatják kérdéseikkel e kezde­ményezésünket. E rovattal olyan fórumot kívánunk te­remteni — ahol egyetlen közérdekű kérdés sem marad válaszolatlanul. Olvasóinktól csak azt kérjük: küldjék el kérdéseiket — a nevet és a lakcímet is kérjük feltüntetni, mert névtelen kérdésekre nem válaszolunk — és mi az illetékesektől választ kérünk ezekre a kérdésekre. Csak egy a kívánalom: a kérdés közérdekű legyen. Több kérdést küldtek már levelezőink. Egy részükre már a válaszok is megérkeztek. Most, indulásként ezek­ből közlünk néhányat. Várjuk olvasóink kérdéseit. A kérdéseket a közölt telefonszámokon is fel lehet tenni, de nagyon örülnénk annak, ha levélben is sok kérdés érkezne és különösen szívesen vennénk, ha a kérdések indoklásául példákat is közölnének velünk. Várhegyi János, a Dombó­vári Fűtőház szakszervezeti bizottságának titkára kérde­zi: „Dombóvárról a vasuta­sok jó része Kaposvárra jár húsáruért, tőkehúsért. Körül­belül két óra alatt el lehet intézni egy ilyen bevásárlást. Dombóvárott ennél több időt kell eltölteni, mindig sorba kell állni, mert a hétnek csak egy napján van friss hús a meglehetősen korsze­rűtlen üzletekben. A város­ban működik a Dalmandi Állami Gazdaság vágóhídja, húsüzeme. Miért nem lehet ezt bekapcsolni az ellátás­ba? A kérdés másik része: évek óta ígéri az ÁFÉSZ ve. zetősége az ellátás javítását. Történt-e már felelősségre vonás azért, hogy szemmel láthatóan az ÁFÉSZ hanyag munkája miatt nem javul Dombóvár húsáruellátása?” A kérdésre Korsós István, Tolna megye Tanácsa, VB. ke­reskedelmi osztályának veze­tője válaszol: — Dombóvár város húsellá­tása az utóbbi két évben je­lentősen megjavult. 1972-ben — 1971. évhez viszonyítva — mintegy 30 százalékkal több tőkehús került forgalomba Dombóváron. Megítélésünk szerint ez a város zavartalan ellátásához elegendő, tekintve, hogy az év folyamán sokszor kaptunk olyan tájékoztatást, hogy az ottani kereskedelmi szervek a rendelkezésükre bo­csátott árumennyiséget nem mindig tudták átvenni és ér­tékesíteni kereslet hiányában. Várhegyi János a Dalmandi Ál­lami Gazdaság bekapcsolásá­tól az ellátás javulását várja. A gazdaság a város húsellátá­sában már két év óta részt vesz. Hetenként húsz mázsa sertés tőkehúst és mintegy 10 mázsa különböző hústerméket szállít Dombóvárnak. A kérdésnek arra a részére, hogy hetenként csak egyszer van friss hús, a következőket tudom válaszolni: —. ez így nem felel meg a valóságos helyzetnek. A hét elejétől a hét végéig csak friss tőkehús kerül forgalomba Dombóváron és egész héten keresztül egyen­letes az ellátás. A vásárlási szokások miatt, tekintve, hogy az emberek nagy része zömé­ben ma még hét végén vásá­rol húst és ilyenkor, valamint a piaci napokon sajnos elke­rülhetetlen a sorban állás. Ab­ban feltétlenül igaza van a kérdezőnek, hogy Dombóváron a húsbolthálózat elavult, kor­szerűtlen, áteresztőképessége kicsi, ami feltétlenül hozzá­járul ahhoz, hogy 5—8 ember kiszolgálása is már sorban állásnak tűnik. Sajnos, ez az állapot a IV. ötéves terv idő­szakában nem változik. — A mi megítélésünk sze­rint az ÁFÉSZ jelentős intéz­kedéseket tett a város faús­TELEFON’SZÁMAINK: 129—01, 123—01 LEVÉLCÍMÜNK: 7101 SZEKSZÄRD, POSTAFIÖK 71 ____ w m&vőmmsamsssmmm kozással. További terhet csak balesetveszély előidézésével ró­hatnánk a vezetőkre. — A kérdés egy másik ré­szére azt válaszolhatom: amennyiben hely van a kocsi­ban, érvényes bérlettel felve­szik az utast. A személyzet azonban nem kötelezhető öt­vennél több utas szállítására. — Tudomásunk van egy olyan kérésről is, amit a kér­dező nem tett fel kérdésként. Az utazóközönség kérése, hogy Szegedről és Zalaegerszegről naponként ne csak reggel 7 órakor induljanak kocsik, ha­nem 12 órakor is. így 20,40-kor is érkezne egy járat a vég­állomásra. Hogy lesz-e ebből a járatból valami — az még nem eldöntött. Mindenesetre közöl­hetjük a lap olvasóival — já­rataink személyzete eddig jól, panaszmentesen végezte a munkáját Reméljük, hogy így lesz ez a jövőben is. — Miért szerelik le a röntgengépet miért viszik el, és miért szüntetik meg a szakrendelőt Tolnán? — kér­dezi Schmidt János, a Tolnai Selyemfonógyár dolgozója. A kérdésre dr. Szentgálí Gyula, a Balassa János kórház főigazgató főorvosa válaszol: — Tolna község alapellátá­sának biztosítása, a betegek jobb egészségügyi ellátása ér­dekében törekedtünk a körze­ti orvosi, valamint a gyermek­körzeti hálózat végleges kiala­kítására. Ennek következmé­nyeként az Egészségügyi Mi­nisztérium általános irányel­veinek megfelelően az alap­ellátás szakmai konzultatív biztosítása érdekében 1972. de­cember 1-vel egész Tolna me­gye területén megszerveztük és beindítottuk az úgynevezett SÁV felülvizsgáló főorvosi rendszert. Ez a rendszer lehe­tővé teszi a körzeti orvosok és a szakmailag magasan képzett belgvógvász szakorvosokból ál­ló SÁV-főorvosok folyamatos, konzultatív megbeszélését egy- egy beteg sorsát illetően. Ez a rendszer nemcsak a tolnai bel­gyógyászati szakrendelést, de a megye területén lévő — így á szekszárdi központi rendelőben lévő — szakrendeléseket is feleslegessé teszi. Tekintettel arra, hogy Tolna község és körnvékének belgyógyászati el­látására eddig sem volt szük­ség főállású belgyógyász szak­orvosra, ezért ennek az állás­nak a megszüntetésével, az egyébként röntgen-szakszolgá­latot is teljesítő szakfőorvo­sunk megpályázta a paksi rendelőintézet szakfőorvosi ál­lását, melyet el is nyert. — A Tolna községben 7 év , óta működő, a község által be­szerzett röntgengép erkölcsileg elavult, ma már alkalmatlan a megfelelő kórisme meghatá­rozására, ezért e gép működé­sét az Országos Sugárfizikai Intézet olyan mértékben be­szűkítette, hogy fenntartása szakmailag teljesen indokolat- . lanná vált. A sokak által fel­vetett kérdésben álláspontunk egyértelmű: a nem megfelelő gép által kiadott negatív lelet — az orvos hibáján kívül — a betegek számára visszavonha­tatlan, sokszor tragikus hibát követhet el, mert a beteg meg- . nyugodva a negatív leletében, panaszaival további vizsgálat­ra nem megy és így csak ak­kor kerül ismét megfelelő szakmai vizsgálat elé, amikor elhatalmasodott betegségén esetleg segíteni sem lehet — A szekszárdi megyei és a ' közeljövőben beinduló új pak­si rendelőintézet felszerelései és szakmai felkészültsége egye­düli biztosítéka a tolnai bete­gek jogosan megkívánt magas szintű ellátásának. ■MI VÁLASZOLUNK ellátásának javítása érdekében. Kaposvárról és a társszövetke­zetektől húskészítményeket szalonnát vásárolt. Jelentős mennyiségű húst értékesítenek a hatósági hússzéken keresz­tül is, de arról is tud az osz­tályunk, hogy a már említett állami gazdaság szalonnás, bő­rös süldőterméke a vásárlók tartózkodása miatt nem érté­kesíthető csak minimális mennyiségben. Ezt az árut pe­dig másutt, például Szekszár- don nagyon szívesen meg­veszik a fogyasztók, ha hozzá, jutnak. Simondt Józsefné, mórágy! egészségügyi védőnő: — A Szeged—Zalaegerszeg autóbuszjárat naponta rend­szeresen közlekedik. Azon­ban Bátaszék—Bonyhád kö­zött több érintett helységnél nem áll meg: a bátaapáti el­ágazónál, a mórágy—alsóná- nai elágazónál és Alsónyé­ken. Ha például kivételesen meg is áll a mórágy—alsó- nánai megállónál, a mórágy! utasnak Bátaszékig, illetve a következő megállóhelyig meg kell fizetnie a viteldíjat A megváltott és érvényes busz­bérletet sem fogadják el, mert nem erre a járatra jo­gosít. Egyszeri megállás két- három percet venne igény­be. Kérdés: Miért nem lehet az utasok érdekében az érin­tett megállókat is beiktatni a menetrendbe? f ' ■ \\ A kérdésre a szegedi 10. sz. Volán Vállalat forgalmi igaz­gató-helyettese, Pataki Sándor válaszol: — Vállalatunk, a Volán 16. ez. zalaegerszegi vállalattal együtt az 1834. sz. Szeged- Dombóvár—Zalaegerszeg elne­vezésű vonalon — amelynek vonalhossza 354,9 kilométer — nagy távolságú, úgynevezett transzverzális gyorsjáratot üze­meltet. — Ezek, a több megyén át­haladó autóbuszjáratok első­sorban a nagyobb távolságra utazó utasok érdekében közle­kednek. A menetrendben sze­replő megállóhelyek kijelölé­sekor elsősorban a nagyobb településeket, valamint közsé­genként egy megállóhelyet ve­hettünk figyelembe. Újabb megállóhelyek létesítésére e nagy távolságú, gyorsjáratú au­tóbuszjárat esetében nincs le­hetőség. A kisebb távolságra utazók igényét az ugyancsak ezen az útvonalon közlekedő helyközi járatok' kielégítik. Sajnos, a távolsági járat több helyen történő megállítása az útvonalon menetidő-növeke­dést jelentene, ami hátrányo­san befolyásolná a nagyobb távolságra utazók érdekeit. A menetidő meghosszabbítása nem lehetséges azért sem, mert a gépkocsivezetők 7,00—15,40 (8 óra 40 perc) egyfolytában vezetnek két jelentősebb vára­fgy mulattunk szilveszterkor Szekszárdon, 1972. december 31-én, valamivel éjfél előtt két jól öltözött, negyven-ötven közötti férfi elmérültén csúsz­kált a Séd-patak jegén, a rendőrkapitányság és a fürdő közötti szakaszon. — Mit csinálnak? — kérdé­sünkre egyikük felnézett a gyalogútra és vállat vonva így válaszolt: — Hülye kérdés. Csúszká­lunk ! Ezzel nekilódult, hatalmas lendülettel eljutott a fasorhoz vezető híd alá, ott nadrágfék segítségével leült a jégre és cigarettára gyújtott. Mindez apróság, de talán ér­zékeltet valamit az évet zá­ró, évet nyitó órák vidám hangulatából. Esek szerint volt, aki a jégen csúszkált, de a többség mindenesetre tévét nézett, rádiót hallgatott, szó­rakozóhelyeiken pezsgőzött, vagy otthonában, bor mellett várta az éjfélt Az éjfélt ami­kor végérvényesen a hátunk mögé került egy esztendő és elibénk az új, amelyet ősidők óta mindig abban a hitben, reményben köszöntünk, hogy különb lesz, mint amilyen az előző volt Az illetékesek se­gítségével megpróbáltunk gyorsfényképfélét készíteni arról, hogyan telt az elmúlt év legnevezetesebb névnapjá­nak éjszakája megyeszerte ott ahol a vendéglátással hi­vatásszerűen foglalkoznak. 3808 VENDÉG — 2000 ÜVEG PEZSGŐ A Tolna megyei Vendéglátó- ipari Vállalatnál Tatár Nándor igazgatóhelyettes tájékozta­tott bennünket az előzetes, gyorsjelentés-szerű adatokról. — Tíz helységben tizenki­lenc zenés egységünk volt haj­nalig nyitva. Ezek közül hét ‘ csak Szilveszter „tiszteletére”. További ötvenhárom a hagyó- ' hiányos nyitva tartás szerint működött, nagyjából vasárnapi rendet követve, tehát éjfélig... Az előbb említett tizenkilenc­ben megfordult hozzávetőleg 3800 vendég. Elfogyasztottak 2200 adag komplett vacsorát, 2500 pár virslit és kétezer üveg pezsgőt. A többi fogyasz­tásról csak a később beérkező pontos statisztikai jelentések birtokában tudnék számot ad­ni. Kitűnően sikerültek ren­dezvényeink a Garay „táncos­ban", a szekszárdi Kulacsé bán és a Háry-borozóban. Ä bonyhádi Békében az előre megrendelt malacok száma csekélynek bizonyult, pótlást kellett szerezni. Jól szerepel­tek dunaföldvári egységeink is, a Piroska presszó-borozó és a Halászcsárda. A közönség „forgott”, persze nem önmaga tengelye körül, hanem helysé­genként a különböző vendég­lők között is. Kétségtelenül megéreztiik, hogy nagyon sok helyen csak az új év első-máso­dik munkanapján adták ki a fizetést, de ez csak viszonylat gos, hiszen így az érin tettek t nek bizonyára, könnyebb less a január. — 400 VENDÉG — 120 009 FORINT y~ Ä szekszárdi Gemenc Szálló­ban telt ház volt. Bragyova Miklós igazgató közlése: — A szállodában száznyolc­van vendéget fogadtunk. Kö­zöttük egy-egy szegedi és szent tesi IBUSZ-csoportot, a zom- bori tanácselnök-helyettesi egy tizenöt tagú csoport élénj valamint az NSZK-ból, Olasz­országból és Franciaországból érkezett vendégeket Az étte­remben, bárban, vadászterem­ben, presszóban és az emeleti tanácsteremben négyszáz ven­dég szórakozott tánczene, népi zene, illetve a televízió műso­ra és a bárművészek produk­ciója mellett. Volt vidám tóm-' bola, amelyen a tortától a ska-; tulya gyufáig mindent lehetett „nyerni”. A közönség csak új­év reggelén öt órakor oszlado­zott. Szállodánk és a hozzá csatlakozó vendéglátóipari egy­ségek elérték rövid fennállá­sunk csúcsforgalmát, a száz- húszezer forint körüli össze­get.. Összehasonlításul: — az előző nap tízezer forintot ho­zott. Kilengés, rendzavarás nem történt. Scfc szállóvendé­günk még most, január máso- dikán is nálunk tartózkodik! ® Amint arról a rádió decem­ber 31-i esti hétárai híreiből értesültünk, a hét folyamán állandóan hívható a népszerű budapesti telefondoktor, aki a másnapossággal kapcso­latban szolgál tanácsokkal. In- terurbán is. r O. t ! Milyen volt az időjárás decemberben — Szekszárdon? Elsősorban rendkívül csapa, dékszegény! Emberemlékezet óta nem volt decemberben ilyen kevés eső: mindössze 1 mm-t tett ki, az is két napon, 1-én és 3-án esett. Azután négy héten át végig száraz idő következett. A váltakozó irá­nyú szelek ellenére eső nem esett és a várva várt hó is el­maradt, hiányzott a hótakaró. A hőmérséklet a hó elején nagyjából megfelelt az idő­szaknak, utána tartósan párás, ködös, borult, felhős két hét következett, közben napot nem is láttunk. 18-án és 20-án dél­után északnyugati irányban nagy csapatban vadlibák át­vonulását láthattuk a város fe­lett néhány száz méteres ma­gasságban. Az időjárás-változás előjele volt ez, mert utána éj­szakánként fagypont alá süly- lyedt a hőmérő és napsütés­ben sem volt részünk. A hó­nap utolsó hetében aztán dél­keleti szelekkel derült, száraz erősen fagyos napok következ­tek kitartóan, éjszakai 5—10 C fokos hidegekkel, amikor a napsütések ellenére a déli órákban sem tudott 0 fok fölé felmelegedni. Beköszöntött 8 fél. Vajon meddig várat mé& magára a kívánatos hangulat- keltő hó, illetőleg a jótékony hatású — hótakaró? _________________■< f egjobA hírverés 3 rajzos hirdetés

Next

/
Thumbnails
Contents