Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-06 / 4. szám
Volán Óvjuk, ápoljuk az ablaktörlőt! Esős, sáros időben az ablaktörlő szerkezetre igen komoly feladat hárul, ezért sokkal nagyobb gondot is kell rá fordítani. Esőben, vagy hóesésben a jól működő ablaktörlő megkönnyíti és biztonságosabbá teszi a gépkocsivezetést. Az ablaktörlő lényegében egy vékony karra szerelt gumicsík, és lengő mozgásával tisztítja az ablakot. Az ablaktörlő meghajtás szempontjából lehet elektromos motorhajtású, levegő hajtású, vagy mechanikus szerkezet, ami hajlékony tengellyel a motortól kapja a meghajtást. Ha azt akarjuk, hogy ne hagyjon bennünket cserben, főkébb olyankor, amikor nagyon kellene, akkor egy kicsit törődnünk is kell vele. Ezért egy-két jó tanáccsal szeretnénk segíteni azt, hogy hogyan ápoljuk az ablaktörlőnket. Legelőször az ablaktörlő gumit ellenőrizzük, ha az üveghez fekvő gumicsík éle kopott, szakadozott, cseréljük ki. Az ablaktörlő kar csuklóját egy kis olajjal kenjük meg, és mozgassuk meg, hogy könnyen mozogjon, ha a szorító rugója gyenge, vagy törött, cseréljük ki. A rossz gumijú, berozsdásodott csuklójú, vagy törött rugójú ablaktörlő, nem tudja Autós zsebkönyv megfelelően törölni az ablakot. Az ablakon maradó víz vagy felfröccsent sártól származó csíkok zavarják a kilátást. Az ablaktörlő szerkezetet meghajtó motort is ellenőrizzük, vagy ellenőriztessük megfelelő szakemberrel. Az elektromosnál fontos, hogy a vezetékek szigetelése és csatlakozása jó legyen, a kis motor szénkeféi és csapágyai, vagy perselyei megfelelőek legyenek. Ha a szénkefék kopottak, szorulnak, a persely kopott, vagy a csapágy rossz, akkor a kis motor hamar bemelegszik. Ilyenkor erőlködve, akadozva, nem megfelelően működik, és tartósan nem üzemeltethető, mert túlmelegszik, a biztosítékot kivágja, vagy a motor tekercselése leég. A levegővel működtetettnek a csővezetékét kell ellenőrizni, hogy jól csatlakozzon, levegőt ne veszítsen, — vagy a vákuumosnál — ne tudjon máshonnét levegőt szívni. A levegővel működő szerkezet szelepjei tiszták és jól záróak legyenek, és a csuklókarokat időnként ken„Jó A Vue Touristique gondozásában 250 000 példányban a napokban jelent meg a „Jó utat” autós zsebkönyv, amely az egész közúti közlekedéságazat egységes propagandáját szolgálja. A bevezetőt dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter írta. A gépjármű-közlekedés jelenéről és jövőjéről az első fejezetben részletes tájékoztatást kap az olvasó, a magyar autóközlekedés és autógyártás történetéről, majd a Magyar Autóklub tevékenységéről, így a többi között az országúti segélyszolgálatról, a műszaki állomásokról, a fényszóró beállításáról, a Nemzetközi Információs Szolgálatról és az autós sporttól. A szervizek országos cím- és telefonjegyzéke is megtalálható a könyvben. A legjobb szakemberek a hibaelhárításhoz adnak segítséget, s a könyv tartalmazza az új, valamint a használt gépkocsikkal kapcsolatos garanciális feltételeket Évente mintegy 400 000 gépjármű kötelező műszaki vizsgálatára kerül sor. A szerzők tanácsokat adnak ahhoz, hogy hogyan kell a gépkocsit, a motorkerékpárt ezekre a műszaki vizsgálatokra felkészíteni, bejelenteni. Külön fejezet foglalkozik a gépjármű-biztosítással, elsősorban az új CASCO-val és megtalálható a Biztosító irodáinak országos címjegyzéke. Az országos közúthálózat helyzetéről, a nemzetközi és Euró- pa-utakről, a legújabb közúti jelekről, valamint a hóügyeletekről 10 oldalas Ismertetést ad ez a hasznos kiadvány. Ez az első olyan autós könyv, amely tájékoztat a magyar gumiabroncsgyártás történetéről, a különböző abroncsok előállításáról, alkalmazási nehézségeiről és előnyeiről, s egyben közli valamennyi Magyarországon jelenleg „futó” gépkocsi gumiabroncsméretét. Hogyan lehet autót vásárolni, milyen típusok kaphatók, aki erre kíváncsi, annak érdemes elolvasnia a 134. oldalon kezdődő fejezetet, amely valamennyi, a MERKUR-nál kapható gépkocsi legfontosabb műszaki adatait közli. Az ÁFOR 70 oldalas Országúti segélyhívó rendszer utat” blokkja tartalmazza a benzinkutak címeit, teszteket közül a különböző műanyagokról, olajfajtákról, a legfontosabb gépkocsitípusok kezelési táblázatai Is ebben a fejezetben találhatók. Bemutatja a könyv az Autóközlekedési Tanintézet munkáját, tájékoztatást adva arról, hogy milyen feltételekkel és hogyan lehet jogosítványt szerezni. Jelentős részt kapott a könyvben a magyar autókereskedelem és a magyar autógyártás. Ismerteti á Jő utat című könyv a külföldre utazás feltételeit, tehát az útlevéllel kapcsolatos előírásokat, deviza- és vámszabályokat. Azok, akik itthon akarnak kirándulni sok segítséget kapnak, hiszen ötszáz kirándulási célpontot ismertet a könyv térképekkel Illusztrálva. A 384 oldalas kiadvány utolsó fejezete a vezetéstechnikai ABC-t tartalmazza, valamint a mentők, a rendőrség és a kórházak címét. telefonszámát. jük meg. A mechanikus szerkezetűnél fontos, hogy a motortól a meghajtást hozó hajlékony tengely jó állapotban legyen, elemi szálai ne legyenek szakadozottak. Ha az ablak száraz, poros, az ablaktörlőt ne indítsuk el, mert a porszemek megkarcolják az üveget és a törlőlapát gumiját tönkreteszik. Télen ha szabadban kell tárolni a gépkocsinkat, a szélvédő ablakra terítsünk műanyag fóliát, és az ablaktörlő lapátok alá tegyünk papírt. Ez azért kell, hogy az áblak ne legyen havas, jeges és ablaktörlő gumija ne fagyjon az üveghez. Az ablaktörlő jó, vagy rossz működését ködös, esős időben és főképp este tudjuk csak igazán értékelni. K. L „Járműveiket vizsgáztatva kapják vissza” Motorkerékpár* és gépkocsi üzemeltetők! •» M Moszátcofi flrfautí viugán vofó «töfc&zítórf MÜuak Mndclik meg. járműveiket vizsgáztatva kapják vissza! VMiluri « Gépjfrmájinló Sxöveikttrl KESZTHELY—TAPOLCA Telelőn: 121-55 Qtrintús; IfaO’W Gyula Rövidesen megkezdődnek az első hazai országúti segélyhívó rendszer szerelési munkái. Az Elektroimpex és a Philips cég megállapodásának eredményeként még ez év végén működésbe lépnek az M—7-es autópálya mentén a segélyhívó »telefonok. Az első ütemben Budapest és Kápolnásnyék között kiépülő rendszer készülékeit egymástól 2 kilométer távolságra az út mindkét oldalán helyezik majd el. Minden készüléken két hívógomb lesz, egyikkel a baleseteket, másikkal az esetleges műszaki hibát lehet a Martonvásárban létesülő központnak jelezni. A martonvásári központban hatalmas táblán fényjelzés adja tudtul, hogy a pálya melyik szakaszán történt baleset, vagy akadt el valaki műszaki hiba miatt. A központból riasztják majd Budapesten vagy Székes- fehérváron a mentőket és a műszaki segélyszolgálat kocsijait, hogy mielőbb segítségben részetfitséik a rászorulókat. (MTI) Ä Keszthely—Tapolcai Vasipari és Gépjárműjavító Szövetkezet tulajdonképpen nem találta fel a spanyolviaszt, kezdeményezése ennek ellenére figyelemre méltó, s nyilván a kellő hasznot is meghozza a vállalkozás. A szövetkezet több alkalommal adott fel hirdetést a veszprémi és kaposvári lapokban, arra bíztatják a járműtulajdonosokat, mint a mellékelt hirdetésből is kitűnik, hogy a szövetkezettel készíttessék fel járműveiket az időszakos műszaki vizsgára— akkor a vizsgáztatás gondját átveszik a tulajdonostóL A kezdeményezés tulajdonképpen másolása a külföldön már elég régóta alkalmazott módszernek. Számos nyugati országban a hatóság elfogadja egyes vállalkozók által felkészített járműveket. A műszaki vizsga nálunk három- évenként kötelező. Az adminisztráció egyszerű; egységcsomagot lehet vásárolni, a nyomtatványokat kitöltve eljuttatni az illetékes hatósághoz. Nagyobb gond a kocsik vizsgára való előkészítése. A javítóüzemek vállalnak ilyen munkát, de rendszerint több napos várakozás után tudják csak vizsgálatra felkészíteni a járművet. A keszthelyi szövetkezet magára vállalta annak kockázatát is, hogy a műszaki átvételnél esetleg nem kap megfelelő minősítést a jármű. Ez a módszer nyilván Tolna megyében is a járműtulajdonosok körében igen gyorsan elterjedne. Kíváncsiak vagyunk, vajon a Tolna megyében működő néhány jobban felkészült autójavító üzem vezetői hogyan vélekednek a kezdeményezésről, volna-e lehetőség arra, hogy akár a Tolnai GÉM, a Dombóvári Vasipari Szövetkezet, illetve a Szekszárdi Vasipari Vállalat is adna ilyen szolgáltatást az autósoknak. Húszezer lányt várnak a szakmunkásképző intézetek Előkészületek a középfokú szakemberek továbbképzésére Osváth Laura, az MTI munkatársa írja: A szakmunkásképzés és -továbbképzés eredményes esztendőt zárt 1972-ben: teljesítette összes előírt feladatát. A szakmunkásképzés feltételeinek idei alakulásáról Pápai Béla, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője a következő tájékoztatást adta: — Legfontosabb feladatunk, hogy a lehetőségekhez képest elégséges számban biztosítsuk a szakmunkás-utánpótlást a termelés és a szolgáltatás számára. Az 1973—74-es tanévre 65 000 fiatal felvételét tervezzük olyképpen, hogy mintegy 20 000 legyen a leányok száma. Ezt figyelembe véve az 1973—■ 74-es tanévben a három évfolyamon együttesen várhatóan mintegy 185 000-en tanulnak majd. Feltehetően továbbra is súlyos gondjaink lesznek egyes szakmák benépesítésével. Mint ismeretes, a Gazdasági Bizottság 1972-ben 43 szakmára vonatkozóan hozott a beiskolázást elősegítő, Ösztönző intézkedéseket a társadalmi ösztöndíj mértékének növeléséről: húsz szakmában az ösztöndíjat havi 200 forinttal emelte fel, s intézkedett arról, hogy a megjelölt szakmák harmadéves tanulói tanulmányaik utolsó esztendejében teljesítménybérezéssel foglalkoztathatók. Az intézkedések már a jelen tanévben is gyümölcsözőek voltak, jóllehet még mindig nem elég a jelentkező. Reméljük. hoev az idén az eddiginél is több tanuló kap kedvet egyebek között az öntő, a vasbetonszerelő, az esztergályos, a hegesztő, a fonó és a többi, ma még az érdeklődés hátterébe szorult szakmákhoz. — Ebben az esztendőben tovább folytatjuk a képzés 1970- ben megkezdett korszerűsítését. A szakmák 73 százalékában már új tantervek és tankönyvek alapján történik a képzés (ez az összes tanulók 68 százalékát érinti), 1973-ban mintegy 70 új tankönyvet jelentetünk meg, s még az idén valamennyi szakma számára rendelkezésre állnak majd az új tantervek. A negyedik ötéves tervidőszakban több mint 1,4 milliárd forintot fordítunk beruházásokra, ebből 34 iskola, 300 iskolai tanműhely, 34 kollégium létrehozását tervezzük, és a korábbi időszakban keletkezett elmaradás felszámolására 37 tornatermet is létesítünk. — A munkaerőhelyzet, a haj tékonyabb termelési igények, a mind korszerűbbé váló technikai, technológiai feltételek nemcsak a leendő szakmunkások korszerű képzését teszik szükségessé, hanem mindinkább azt is, hogy a már dolgozó szakmunkások számára is biztosítsuk tudásuk megújítását, korszerűsítését, az új ismeretek megszerzését. 1972 végén egy sor vállalatnál 14 szakmában megkezdődtek a továbbképző tanfolyamok, amelyek befejezése 1973 júniusára várhatók. Ebben az esztendőben to-' vábbi vállalatoknál indítunk ilyen tanfolyamokat, s újabb szakmákban is megkezdjük a továbbképzést. Az a tervünk, hogy a negyedik ötéves tervidőszak végére már valameny- nyi szakmában rendelkezésre álljanak azok a dokumentumok — tematika, tananyag — amelyek alapján biztosítható a szakmunkások szervezett to-; vábbképzése. — Ez év elején megjelentet-: jük a középfokú végzettségű szakemberek továbbképzését szabályozó rendeletet is és megkezdjük szervezett továbbképzésük tervszerű előkészítését. Az ilyen munkakörben dolgozók újrendszerű továbbképzése 1974-ben veszi majd kezdetét. Kutatók krónikáin Országos jelentőségű ipartörténeti lelet Középkori fazekaskemencéket találtak Bajaa határában X maga nemében egyedülálló leleteket tártak fel Bajna határában az esztergomi Balassa Bálint Múzeum régészei. Dó- serral dolgozott a helyi tsz, amikor edénytöredékek és kiégett agyagtapasztások bukkantak felszínre. Azonnal értesítették a régészeket, akik a leletmentés során országos jelentőségű ipartörténeti dokumentumokra bukkantak: két edényégető kemencét találtak. A nagyobb kemencét, amely öt méter hosszú és két méter széles, a XV—XVI. század fordulója táján használták. Értékét növeli, hogy boltozatának jelentős része is énen maradt. Száját egymásba rakott cserépfazekakból képezte ki egykori tulajdonosa, néhány méterrel távolabb egy kisebb, bordás rostélyú fekvő kemence maradványait ásták ki. Ebből kész edények, kan csók, edényfedők is előkerültek. Ezek, valamint a tüzelőnyílásban talált üszkös famaradványok arról tanúskodnak, hogy a fazekastelep váratlan pusztítás áldozata lett. A leletek megerősítik azokat a korábbi kutatásokat, amelyekkel megállapították, hogy az egykor Bajna határában fekvő hét falu egyike, Csama- szombat — később Rimaszombatnak nevezek — áin őri. és a török uralom áldozata lett. A feltevések szerint 1526-ban égették fel a falut a töröli csapatok, s nyilván akkor kellett hirtelen elhagynia műhelyét a fazekasmesternek is. Csimaszombat emlékét őrzi az az 1734-ben épült barokk műemlék, a címai kálvária, amelynek közelében kerültek napvilágra a fazekaskemencék. A ritka ipartörténeti emlékek nemcsak a vidék múltjához szolgáltatnak újabb érdekes adalékokat, hanem fontos adatokat nyújtanak a középkori fazekasság fejlettségi színvonaláról, munkamódszeréről, technológiájáról. Ezért az országos jelentőségű fazekastelep kutatását jövőre tovább kívánják folytatni. Könyvtár az útipoggyászban Ha valaki elutazik, becsomagolhat könnyűszerrel akár egy fél könyvtárra való olvasnivalót. Nem lesz nehéz a bőröndje sem, mert a könyvek lapjait mikrofilmre felvéve egyetlen levelezőlap nagyságú filmre egy 325 oldalas könyv fér el. Nem okoz gondot a mikrofilmről való olvasás sem: az amerikai Bell és Howell, továbbá a Kodak cégek egy „mini leolvasókészülékkel” jelentek meg a piacon. A leolvasókészülék alig valamivel nagyobb egy könyvnél.
