Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-30 / 24. szám
\ TOLNA megyei ¥|Ug PROLETÁRJA?, EGYESÜLJETEK? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK t,AP)« XXIII. évfolyam, 24. szám ARA: 90 FILLER Kedd, 1973. január 30. msmassaasammmmm A szövetkezeti demokrácia érvényesülésének tapasztalatai A szekszárdi tsz-szövetség küldöttközgyűlése Tegnap küldöttközgyűlést tartott Szekszárdon a Szek- szárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A közgyűlésen két napirendi pont szerepelt: a termelőszövetkezetek alapszabály szerinti működése, a szövetkezetek demokratikus önkormányzata, a szövetkezeti demokrácia érvényesülése, és a szövetség revizori irodájának Saigonban megkezdte munkáját a négyes bizottság Vasárnap megérkezett Saigonba a vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság magyar tagozatának első csoportja. Képünkön a magyar csoport a saigoni repülőtéren. Egy nappal a vietnami tűzszünet életbe lépése után Saigonban megtartotta első ülését a nemzetközi ellenőrző és felügyeleti bizottság. A kanadai, magyar, indonéz és lengyel tagozat vezetői az egykori három összetevőből álló nemzetközi ellenőrző bizottság épületében találkoztak. Az egyórás ülésen Paul Gauvin, a kanadai csoport vezetője elnökölt. A négy ország a francia abc sorrendjében felváltva elnököl az üléseken. A négy ország mintegy húsz képviselője hétfőn lényegében csak a személyes kapcsolatot vette fel egymással, és megbeszélték a további hivatalos találkozók napirendjét. A négyoldalú katonai vegyesbizottság nem tudta megtartani hétfő délelőttre kitűzött első ülését, miután a saigoni hatóságok provokatív fellépése miatt a DIFK megbízottai csak déltájban szánhattak ki repülőgépükből. A saigoni hatóságok ugyanis bevándorlási és váműriapok kitöltésére akarták kötelezni a DIFK küldötteit, akik ezt megtagadták, hangoztatva, hogy a saigoni kormányzat ily módon akarja a saját hatóságait elismertetni velük. így végül is hétfőn délután megtartotta első ülését a négyoldalú katonai vegvesbi- zottság, amelynek tagjai a vietnami háború befejezéséről éa s béke helyreállításáról szóló megállapodást aláírt négy fél. Kevéssel az ülés megnyitása előtt Párizsból megérkezett a DIFK-küldött- ség másik része is Le Truc ezredes vezetésével. Sajnos, több mint egy nappal a tűzszünet életbe' lépése után még mindig tartanak a harci cselekmények Dél-Vietnamban, miközben a nemzetközi ellenőrző és felügyeleti bizottság, valamint a négyoldalú katonai vegyesbizottság még a technikai előkészületeknél tart, és nincs módja a tűzszünet megtartását ellenőrizni. A DIFK felszabadítás rádiója hétfőn azt közölte, hogy a saigoni csapatok a tűzszünet első huszonnégy órájában az ország számos pontján, így Quang Tri, Thua Thien és Quang Nam tartományban, valamint Tay Ninh városnál megsértették a tűzszünetet. A tűzszünet legkirívóbb megsértése az északi Quang Tri tartományban történt, ahol a saigoni rendszer tengerészgyalogosai igyekeztek elfoglalni felszabadított területeket. A DNFF egységei — hangoztatja a rádióadás — szigorúan tartják magukat a tűzszünethez, de el vannak szánva arra, hogy meghiúsítják a saigoni csapatok akcióit. A saigoni hadvezetés saját aWtiíóinak elleolezése végett a tűzszünet többrendbeli megsértésével vádolta a szabadságharcosokat, 1972. évi munkájáról Szóló beszámoló. Az első napirendi pont előadója Lakos József, a szövetség elnöke volt. Az elnökségi beszámoló alapot adott a küldöttközgyűlésnek, hogy elemezze a termelőszövetkezetek alapszabályszerű működését, a demokratikus önkormányzat működésének, a szövetkezeti demokrácia érvényesítésének tapasztalatait, hozzájáruljon a szövetkezetek előtt álló zárszámadások sikeréhez, elősegítse a szövetkezeti önkormányzat, a demokratizmus és a törvényesség, a társadalmi, csoport-, egyéni érdekek összehangolását, egységes értelmezését. — A KB novemberi határozata, a megyei pártbizottság állásfoglalása, a TOT decemberi ülésén elfogadott állásfoglalás nagv segítséget jelent a zárszámadások előkészítéséhez, lebonyolításához — hangoztatta a beszámoló, majd az elmúlt év munkájáról megállapította: (Folytatás a 2. oldalon) A JELENTÉS Az újságolvasó megszokta a jelentős, a sorskérdéseinkre ható, azokat befolyásoló közleményeket szinte minden esetben követik a vezércikkek, vagy az elemző publicisztikák. Nyilvánvaló, hogy ez a rend nem azért alakult ki, mert a világos és egyértelmű közlemények még külön megmagyarázásra szorulnak, sokkal inkább azért, hogy alátámasztást nyerjenek, s felhívják a figyelmet az összefüggésekre, esetleg továbbgondolkodásra serkentsenek. Most újból előttünk egy közlemény: a Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1972. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről. S ez valóban továbbgondolkodásra késztet. Megszoktuk, természetesnek, rendjénvalónak tartjuk, hogy az országvezetés a KSH közvetítésével számszerűen is tájékoztatja a lakosságot a tervek teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről. S ez nem csupán formaság, rendkívül forttos abból a szempontból, hogy növekedjék a tulajdonostudat, a sikerélmény, az országos méretekben való gondolkodás. Néhány előzetes, tehát nem végleges adattól eltekintve, a jelentés részletes és konkrét, ami végeredményben a statisztika nyelvén természetes. A közlésnek itt ez a formája. Informál, tájékoztat arról, ami valóban sorskérdéseinkre ható dolog, tehát a tavalyi tervteljesítésfől, S népgazdaságunk fejlődéséről. A közéleti, a politizáló ember számára azonban rendkívül fontos lehet az azonosság felismerése, a Központi Bizottság helyzetelemző tavaly novemberi határozata, és az idei statisztikai jelentés között. A Központi Bizottság megállapítja: „A népgazdaság az elmúlt két évben a kongresszus irányvonalának megfelelően és a negyedik ötéves terv előírásaival összhangban fejlődött”. A KSH jelentéséből ezt konkrét számok mutatják, igazolják, bizonyítják az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, a közlekedés-hírközlés, a külkereskedelem, a beruházások „viszonylatában”. A Központi Bizottság határozatában olvashatjuk: „A X. kongresszusnak az életszínvonalra vonatkozó alaptétele és határozatai a gyakorlatban megvalósulnak”. E fejezetben van szó arról is, hogy a szocialista társadalom építésének menetében pártunk politikája alaptételeként a dolgozók életszínvonalának rendszeresen emelkednie kell. Nagyon érdemes most ezzel összevetni a KSH jelentésének ide érvényes részét. Ebből is megtudjuk, hogy „az alaptétel” tényekkel kimutatható bizonyosság, minthogy tavaly az egy munkásra és alkalmazottra jutó reálbér — előzetes számítások szerint — kb. 2 százalékkal emelkedett, fokozódott a pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatások összege js. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 3,5 százalékkal nőtt. Természetesen fellelhetők a jelentésben a népgazdaság gyengéi, fogyatékosságai is. Ez még inkább alátámasztja, hogy a Központi Bizottság novemberi határozata kifejezetten alkalmas arra. hogy helyileg alkalmazva annak szellemében munkálkodjék valamennyi üzem, vállalat, intézmény, kollektíva. A jelentés még valamire felhívja a figyelmet. Arra, hogy talán nem ártana az évzárásra készülő üzemekben magáról az üzemről, hasonló írott jelentést kezébe adni valamennyi dolgozónak. Ünnepi műnkásőrcgység-gj űlesek Valamennyi Tolna megyei munkásőr jelentkezett véradásra Szombaton délután és vasárnap újabb, ünnepi munkás- őregység-gy üléseket tartottak. A megyei parancsnokság törzse, és közvetlen alegységei a fegyveres erők klubjában, a szekszárdi városi-járási egység a művelődési ház színháztermében tartotta ünnepi ülését. A megyei törzs ünnepségén Kemény József, megyei parancsnokhelyettes értékelte az elmúlt kiképzési évet, és részletezte az idei feladatokat. Részt vett az ünnepségen és felszólalt Szűcs György, a megyei pártbizottság osztályvezetője, azonkívül a társ fegyveres testületek képviselői, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok képviselői. Az elmúlt év során végzett társadalmi-szolgálati munkáért több munkásőr kapott kitüntetést. Tizenöt év utáni szolgálati érdemérmet kapott Andráshá- zi Ferenc, Fodor István és L6- wi Vilmos, ötéves emlékjelvényt tizenhatan kaptak, nyolcán kiváló parancsnoki és munka sor jel vényt. Huszonhat új munkásőr tett esküt a csapatzászló előtt. A szekszárdi városi-járási Cséby József egység ünnepi gyűlésén részt vett Tatár Lajos, a járási pártbizottság első titkára, dr. Nedók Pál, a városi pártbizottság titkára, dr. Péter Szigfrid, a megyei párt. bizottság osztályvezetője, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet hadsereg képvise. A haderőcsökkentési előkészítő tárgyalások A magyar kormány jegyzékben jelentette be, hogy a Magyar Népköztársaság képviselői részt vesznek a Becsben éz év január 3I-re tervezett előkészítő konzultáción. A magyar kormány emellett fenntartja a már ismert álláspontját, miszerint minden európai államnak jogot kell biztosítani a konzultáción való részvételre, ilyen vagy olyan minőségben, amennyiben ezt óhajtja. Hasonló jegyzéket juttatott ei az érdekelt kormányokhoz a Szovjetunió és más szocialista országok külügyminisztériuma U, A NATO-tanács hétfőn, Brüsszelben megtartott ülésén megvitatta az európai kölcsönös csapat- és fegyverzet- csökkentési tárgyalásokat előkészítő konzultációk színhelyére és időpontjára vonatkozó szovjet javaslatot, és úgy döntött, hogy elfogadja a szovjet Indítványban javasolt időpontot — január 31-ét, színhelynek pedig Bécset. A döntésről hivatalosan tájékoztatták az osztrák kormányt — jelentette be a bécsi külügyminisztérium közleménye, lói, több üzem igazgatója, tér-' melőszövetkezeti elnökök. Gál Antal, a városi-járási egység parancsnoka azt jelentette a pártszervek képviselőinek, hogy az egység személyi állománya az 1972 évre pártbizottsági határozatban, országos, és megyei parancsnoki parancsban meghatározott politikai, szervezési, kiképzési, szolgálati és gazdasági feladatokat végrehajtotta. E feladatok végrehajtásához sok segítséget kaptak a pártbizottságoktól, az üzemektől, termelőszövetkezetektől, azok pártszervezeteitől, gazdasági vezetőitől. Külön kiemelte a parancsnoka faddi, a bátaszéki, a decsi, a kölesdi termelőszövetkezet, a Vasipari Vállalat és a Mezőgép Vállalat segítségét. A pártszervezetek évente legalább egyszer beszámoltatták az alegységparancsnokokat, illetve értékelték a munkásőrök munkáját. A Cséby József egység munkásőreinek munkáját kifejezi az, hogy az elmúlt évben 170- en kapták meg a kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet, 119-en részesültek kormány- és egyéb kitüntetésekben a munkahelyen és a munkásőrségben végzett munka elismeréseként. A beszámoló foglalkozott a társ fegyveres testületekkel való együttműködéssel. Külön a Magyar Honvédelmi Szövetséggel, azt hangsúlyozva, hogy még szorosabb együttműködésre van lehetőség, miután sok munkásőr vesz részt tagként, vagy vezetőként különböző MHSZ-klubok munkájában. (Folytatás a 3. oldalon)
