Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

fl hintó és a "kocsi Ara ^Óceán” áruház . 5fcs- o". rr Ma, amikor újabb és újabb típusú vonatok, autók és repü­lők ejtik csodálatba a világot, sokan elfelejtették már, hogy Magyarország egykor két je­lentős közlekedési újítással szolgált Európának: a hintóval és a kocsival. Nem érdektelen tehát történetüket felidézni. A XX. század elejei forrásmun­kák, amelyek nyelv- és műve­lődéstörténetünk e híres és iz­galmas kérdését tisztázták, vi­tathatatlanul leszögezték: „A hintó és a kocsi két dolog, és mind a kettő magyar eredetű”. A szekér időtlen idők óta is­meretes volt, hisz számos kí­nai, egyiptomi, babiloni, trójai, római és más emlék tesz róla tanúságot. Egész más közleke­dési eszköz volt azonban a hintó. Míg a szekér dereka közvetlenül a tengelyen nyug­szik, a hintó dereka szíjakon függ. Először Magyarországon jelent meg 1342-ben. Küküllei János, mint szemtanú, így írt a Róbert Károly temetésén használt hintóról: végül három pompás és minden fé­nyes címerekkel, ábrákkal és egyébbel felcicomázott hámos ló következett a bíborszínű ki­rályi szekérrel, azaz ingóval vagy hintóval...” Nagy Lajos király anyjának már több hat­lovas hintója volt. Külföldön először az 1450-es években bukkant fel a magyar találmányú hintó, mégpedig Franciaországban. Mikor V. László magyar király megkér­te VII. Károly francia király leányát, Magdolnát, az aján­dékba küldött ritkaságok kö­zött különösen bámulatot kel­tett „egy hintáló és igen pom­pás szekér”. Franciaországban '^Tűzoltó macskának” nevezik azt az önjáró félautomata be­rendezést, amelynek az a ren­deltetése, hogy a gócot meg­közelítve minél rövidebb tá­von belül oltsa el a tüzet. A berendezést jól fel lehet hasz­nálni az emberi életeket ve­szélyeztető tűzvész zónájában, Igaz-e, hogy minden hetedik halálos közúti autóbaleset ön­gyilkosság? Ezt az elmélexet vallja ugyanis a texasi Hous­ton egy kutatócsoportja. A tudósok egész sor halálos közúti balesetet vizsgáltak meg, alapos kutatást végezve az áldozatok életével és sze­mélyével kapcsolatban. Meg­állapították, hogy az áldo­zatoknak legalább fele dep­resszióval küszködött. A ku­tatómunka vezetője, Alex Po- komy megemlíti pl. annak a férfinak az esetét, aki a fele­ségével folytatott heves vita után, mielőtt autóba szállt volna, a következőket mond­ta: „Elegem van a dolgaidból. Már csak meghalni szeret­nék”. Három perccel később 135 km-es sebességgel bele­futott egy másik kocsiba és szörnyethalt. Egyesek véleménye szerint az öngyilkosság egyik legjobb eszköze a gépkocsi. A milánói állami kórház pszichológusa, Silvio Cusdn véleménye sze­rint „a gépkocsi vagy azt az érzést kelti az emberben, hogy védve van, mint az anyja mé- hében, vagy pedig az agresz­ugyanis akkor még csak a ten­gelyen nyugvó szekereket is­merték. A XV. század Végén felbuk­kant kocsi ugyancsak nagy csodálatot keltett. „Igen fontos újítás, mert szinte gyorsabban lehet rajta közlekedni, mint lóháton ” —* emlékeznek meg róla a korabeli írások. A kocsi szó első írásos nyo­mára a magyar királyi udv.ar 1494-i számadásában bukkan­tak. Egy „kochy” édes és sa­vanyú narancsot vittek Budá­ról Visegrádra, majd ugyan­csak „koehyn” mécseseket és gyertyát szállítottak. Azt is vi­tathatatlanul bizonyítják a ko­rabeli feljegyzések, hogy a ko­csi a Komárom megyei Kocs községből származik. „Udvar- beliek utaztak kocsin és beír­ták a számadásba, mit fizettek a Kocs falubeli szekeresek­nek.” Egy másik írásos emlék arról számol be, hogy Budáról Bécsbe kocsiszekereken utaz­tak, amely szekereket egy Bu­dától 10 mérföldre fekvő falu­ról neveztek így”. Dehát milyen is volt a kocsi? — ahogy a XIX. század elejei forrásmunkák leszögezik: „Va­lóságos ellentéte a nehéz és lassú járású szekereknek, a hintóknak, mert szokatlanul könnyű és szokatlanul gyors utazószekér.” Külföldön aztán összetévesztették a két magyar találmányt. Feltehetően pedig az igazi kocsi ki sem jutott idegenbe, hisz a fényűző nagy­uraknak a kényelmes, puhán himbáló hintó kellett. A gaz­dagok — egészen a vasút fel­találásáig — nem szerettek sietve utazni. Azt mondták: „rohanjon a staféta, meg a posta.” mérgező gázok koncentrációja esetén, robbanás veszélyénél. A készülék lánctalpakon mo­zog, víztartalékot és speciális tűzoltó anyagot visz magával. Irányítása rádión, vagy kábe­len keresztül történik. Rádió­összeköttetésének hatósugara 1.5 km. sziő, a hatalom eszközévé vá­lik”. Az agresszivitás — hangzik Mario Cimica, az olaszországi pszichoszomatikus gyógyászat egyik vezető emberének ma­gyarázata — a potenciális ön­gyilkos személyiségének alap­vető jellemzője. A mechaniz­mus pontos és jól kimutatha­tó: először is kialakul egy tu­dat alatti agresszivitás, egy ugyancsak tudat alatti önbün­tetési kényszer, az agresszivi­tás tárgyának megideologizá- lása, a másik meggyilkolása önmagunkban. Vagyis: te meg­csalsz, megsebzel engem, én gyűlöllek és meg akarlak öl­ni, megbánom ezt a gyűlöletet, azonosítalak önmagámmal és megölöm magam, hogy megöl­hesselek téged is. E végső mechanizmus és a tökéletes lelki egyensúly kö­zött azonban a magatartások­nak egész sora húzódik meg. Éppen ezért sok európai pszi­chológus vitába szállt az ame­rikai kutatók állításával. A biztosító társaságok is úgy vé­lik, hogy rendkívül nehéz meg­állapítani: vajon öngyilkosság­ról, vagy balesetről van-e szó. A matrac jeleket ad A maírac vész jeleket ad', ha. valamilyen okból megszakad a csecsemő ritmikus légzőmoz­gása. Ez korántsem a képzelet szüleménye. Egy ilyen jelző­matrac kipróbálás : alatt van az egyik londoni szülőotthon­ban. A feltalálói lelemény ab­ban rejlik, hogy az egész mat­racot vékony műanyag csövecs­kékből szőtték össze. A cse­csemő minden egyes be- és ki­légzése összeszorítja, ill. kien­ged; ezeket a csöveket, s eköz­ben kiszorítja belőlük a leve­gőt, amely hűti a hőellenállást. Mihelyt a légzés ritmusa sza­bálytalanná válik, a hőellen­állás hűtése megszűnik, ez fel- melegszik és vészjeleket ad. Egy motorkerékpáros rend­őr árokba borult gépkocsit vesz észre az út mentén. Odarohan és megkérdi a kissé bágyad­tan a kormány kér ékre támasz­kodó vezetőt: — Jól van? — Igen jól. Semmim sem, fáj. A vezetőülés mellett lehunyt szemmel ül egy nő és fájdal­masan nyögdécsel. — És a hölgy? — kérdi a rendőr. — Ö mióta nyög így? — Házasságunk első perce óta. Egy újságíró interjú kereté­ben felteszi a kérdést egy ét­terem-tulajdonosnak, mi a vé­leménye a bátorságról és a vakmerőségről. — Véleményem szerint —: válaszol a kérdezett — bátor az. aki bejön hozzám az étte­rembe. megebédel, majd úgy távozik, hogy nem ad borra­valót a főpincérnek. — És a vakmerőség? — Vakmerőség? Ha ugyan­ez az ember másnap is betér az étterembe. ■ Egy munkás lélekszakadva rohan a főnökhöz: — Főnök! tudja mi történt? Az a bérház, amelyen dolgo­zom, összedőléssel fenyeget! — Hát nem megmondtam neked, te szerencsétlen, hogy ne bontsátok le az állványo­kat, amíg fel nem ragasztot­tátok az összes tapétát? Michel Roche francia pszi­chológus elismeri ugyan, hogy sok baleset valóban öngyilkos­ság, viszont tagadja, hogy a százalékarány 1:7 lenne. Ha így volna, az Egyesült Álla­mokban, ahol évente 55 000 halálos baleset történik, az öngyilkosok számát 8000-re kellene tennünk. Ha azt néz­zük, hogy 1971 első tíz hónap­jában Olaszországban 8042 ha­lálos közúti baleset történt, azt kellene mondanunk, hogy az öngyilkosok száma meg­haladta az ezret. Giancarlo Trentini, milánói pszichológus úgy véli, hogy az amerikai adatokat nagyon, óva­tosan kell kezelnünk. „Ha öngyilkosságnak azt a szándé­kos és tudatos tevékenységet tekintjük, amellyel valaki el­pusztítja önmagát, a százalék- aránynak jóval alacsonyabb- , nak kell lennie. Ha azonban a kevésbé határozott és tuda­tos Önpusztító magatartást te­kintjük öngyilkosságnak, vagy­is a pszichikai dinamizmu­sok mélyebb szintjén lejátszó­dó tevékenységét vesszük ala­pul, akkor az amerikaiak fel- tételezését figyelmen kívül hagynunk nem lehet. Moszkva egyik nemrégiben épült nagy lakótelepén — Csertanovban — hatalmas ön- kiszolgáló hal-áruház nyílt meg, az „Óceán”, Tervezésekor fel­használtak mindazt, am; az áruházak építésében és műsza­ki felszerelésében újszerű. 1 A halárut speciális kád-pul­tokban tartják, amelyeket kon­dicionálóval láttak el. Az élő halakat akváriumban tárolják. A csomagoló osztályon a halat elektronikus mérlegen ■ mérik, és polietilénbe csomagolják. Akinek tanácsba van szüksége, milyen recept szerint készítse el az üzletben kapható külön­böző Jialféleségeket, az auto­matikus tudakozó szolgálathoz fordulhat. ’ A Szovjetunióban évről évre növekszik a haltermékek ter­Halálfejes cigaretták . Különleges cigarettákat aján­lanak á hollandiai , szaküzle­tekben azok számára, akik minden figyelmeztetés ellenére sem tudják nélkülözni a füs­tölgő- rudacskákat. A kétség­kívül sznobok számára készült fekete csomagolás reklám és elrettentés '-egyszerre. Vigyorgó halálfej „díszíti” rózsával a szájában. A márka neve „Merhmor”, a latin „memento mori”-ból (emlékezz a halál­ra!) keletkezett, és hogy min­denki megértse, mire gondol­nak, ;a csomagokra a követke­ző cipikus ; feliratot nyomták: „Haljop meg Memmorral... kellemes dohányzást!” Egy kis dordrechti cigárettagyártó cég ilyen álszent módon kívánja Élet tíz nélkül Az amerikai Columbia Egye­tért! 'tudósai kísérletileg kimu­tatták, hogy a világűrben víz­mentes testekben- is keletkez­het élet. A tudósoknak sike­rült szintetikus úton, labora­tóriumi viszonyok között ami. nosayakat előállítani, teljesen víz nélkül, csupán olyan anya­gok felhasználásával, amelye­ket kétségtelenül a kozmikus térségben találtak. Az ilyen folyamatokban a cseppfolyós ammónia tölti be a víz mint oldószer szerepét. A tudósok háromféle gázt kevertek össze: ammóniát, metilalkoholt és hangyasavat. E három anyag ' a • világűrben is jelen ‘van, 'mégpedig eléggé nagy- .mennyiségben. Gondos­kodtak' arról, hogy víz ne ke­rüljön abba a kamrába, ahol a kísérletek folytak. A gáz­keverékből színtelen folyadék képződött, és ..er|e csillagfényt utánzó, ultraibolya sugarakkal gyakoroltak hatást. Huszonöt nap. múlva á keverékben né­melése, bővül árusításuk. At ötéves terv időszaka alatt a halfogyasztás az országban 43 százalékkal növekszik. A szá­mos kis üzlet mellett új ha­talmas szakosított áruházakat nyitnak. Eddig már több mint 60 hal és haltermékeket áru­sító élelmiszer-áruház műkö­dik. (APN—KS) A tapasztalt apa így oktató ja fiát, aki aznap lép hivatal­ba: — Ne feledkezz meg róla hogy a főnök olyam mint a tűz: ne kerülj túlságosan kö­zel hozzá, mert még megége­ted magad, de túl távol se le­gyél tőle, mert akkor meg­fagysz. támogatni azokat a buzgó szer« vezetékét, akik „teljes Önmeg­tartóztatásért” (semmj niko­tin, alkohol és kábítószer) küz­denek. Hasonló eladási trükkel dol­gozik az ország egyik legna­gyobb — groningeni — dohány­cége, amely a csomagoláson feltünteti „koporsószögének” kátrány, és nikotintartalmát, A dohányipar többi része fel­háborodással reagált. A hát­térben a hollandiai dohány­ipar piacáért folytatott elkese­redett harc áll. Hollandiában — húsz évvel később, mint az NSZK-ban — most a füst­szűrös cigaretták hódítanak, arányuk a piacon idáig körül­belül csak 15 százalékos volt. hány aminosavat vettek észre — glutamin, aminoecet, amino- izovalerián és másféle savakat. Mindezek az aminosavak az élő sejtekben léteznek, és azok az elemi „téglácskák”, ame­lyekből a fehérjemolekulák fel­épülnek. Éjszakai börtön Hat hónapon át búcsút mond minden este család­jának a francia Roger Drouet — hogy a börtön­ben töltse éjszakáit. A köz­lekedési kihágásért elítélt férfi ugyanis különös kegy­ben részesült: a bíróság te­kintettel volt 13 gyermeké­re, és hozzájárult, hogy hat­havi börtönbüntetését félig töltse csak le —• nappal dolgozhat, hogy eltarthassa népes családját. Űj típusú tűzoltó berendezés Baleset, vagy öngyilkosság

Next

/
Thumbnails
Contents