Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-24 / 19. szám

f TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR S Z O .C !’Á IT S T A' M U N1éÁ $‘P ÁR T. TOLNA MEGYE! B I ZOTT.SÁ G Á N AK LAPJA V II XXIII. évfolyam, 19. szálfa ARA: 80 FILLER Szerda, 1973. január 24. Télen st Tasntnál A szállításban nincs uborkaszezon Készül az új menetrend Terv: „fürdővonat” Szekszárdról a Balatonra A korábbi években az első negyedév kissé uborkaszezon volt a vasútnál. A tél nem a szállítások időszaka, mondták. Csupán a szénnel, fával meg­rakott vagonok futottak. Pedig a téli hónapokban kihaszná­latlanul álló kocsikban nem kis részét el lehetett volna szállítani a később feladandó anyagoknak. Az idei év első hónapjaira — úgy látszott — még inkább a lecsökkent forgalom lesz a jellemző, mert a 72-es év vé­gén a vasút hatalmas erő­feszítéssel minden szállítási igényt kielégített. A korábbi évek rekordjait megdöntve, minden eddiginél nagyobb tö­megű árut szállított, és ígv az új esztendőre semmiféle hátra­lékuk nem maradt. Pedig ré­gen ezek az elmaradt szállí­tások adtak munkát január­ban a vasútnak. De csak úgy látszott, hogy pangás fogja jellemezni az idei januárt. Az aránylag kedvező időjá­rás lehetővé teszi, hogy az épí­tőiparban ne szüneteljen a munka. Ennek következtében most is jelentős az építőanyag­szállítás. Fellendült az export is. Szekszárdról, Nagydorogról, Szakály-Hőgyészről, Pince­helyről, Simontornyáról és Bonyhádról nagy mennyiségű gabonát indítanak naponta a határon túlra, örvendetesen magas az országon áthaladó tranzitforgalom is. Az olajtüze­lés elterjedése a szállítandó tüzelőolaj mennyiségét növel­te. Tolna-Mözsre is naponta érkeznek a tartálykocsik. Nem egy esetben olajszállító irány­vonalokat is indít a MÄV Pé­csi Igazgatósága. A szállítás egyenletesebbé tételében segí­tenek a vállalatok is. így a Paksi Konzervgyár egyéb árui mellett most küldi el a göngyölegeit. Előszállítás, konténerek A későbbi csúcsforgalom enyhítése és a vagonpark jobb kihasználása érdekében a MÁV megkereste azokat az ügyfe­leit, akik jelentősebb mennyi­ségben szállítottak kavicsot, követ és kohósalakot. Ezek az anyagok korábban kitermelve álltak, és csak a tavasz elején indították útnak a felhaszná­lási helyükre. Megállapodást kötöttek, amelynek alapján visszatérítenek a fuvardíjból akkor, ha most télen a szállí­tott mennyiség megközelíti, vagy meghaladja az elmúlt év ugyanazon hónapjában küldött mennyiséget. A visszatérítés -januárban és februárban nyolc, illetve tizenöt, márciusban öt, illetve tíz forint tonnánként, így a pécsi igazgatóság 307 ezer tonna szállítására kötött megállaoodást, de várható, hogy ennél jóval többet rak­nak vagonokba. A közelmúltban megyénk is bekapcsolódott a korszerű, konténeres szállításba. Ez elő­nyös, mert a csomagolást je­lentősen leegyszerűsíti és a szállítás is gyorsabb. A konté­neres irányvonatokkal néhány óra alatt felér az áru Pestre, Miskolcra. Győrbe és a többi, konténerek fogadására alkal­mas pályaudvarra. Az első fecske Tolna megyében a Bonyhádi Zománcgyár volt. A gyárban megrakott konténere­ket Pécsen teszik át vonatra. Délutáni vonat Pécsre A pécsi igazgatóságon is fo­lyik az idén tavasszal érvény­be lépő új vasúti menetrend szerkesztése. Ez a folyamatos munka az ősz elején kezdő­dött. Levelet írtak minden megyei tanácsnak, véleménye­ket, javaslatokat kértek. Ezek beérkezése után ült össze az igazgatóság menetrend-előké­szítő bizottsága. Valamennyi javaslatot áttanulmányoztak, mérlegelték a megvalósítás le­hetőségét. Ezután a javaslato­kat felküldik a vasúti főosz­tálynak Budapestre. Az idén a MÁV Pécsi Igazgatósága na­gyobb önállóságot kapott. Ti­zenhárom vonalra itt állítják össze a személyszállító vona­tok menetrendjét. Megyénk­ben két ilyen vonal van, a Tamási—Keszőhidegkűt— Gyönk és a Bátaszék—Pécs kö­zötti. Az utóbbin minden va­lószínűség szerint új menet­rend szerint közlekedik majd két vonat, eleget téve ezzel sok szekszárdi utas kívánságá­nak is. 14 óra 36 perckor indul Szek­szárdról a személyvonat, ami negyed négykor van Bátaszé- ken és a tervezett érkezési ideje Pécsett 17 óra 39 perc. Ez a két éve kísérletképpen bevezetett, majd megszüntetett vonatoknál rövidebb menetidő alatt teszi meg az utat. Ha­sonló menetidejű vonatot ter­veznek Pécsről Szekszárdra. Megjavul a tervek szerint Budapest és Szekszárd között is a közlekedés. Jelenleg a 6 óra 5 perckor és 13 óra 53 perckor Budapestről induló személyvonatoknál Sárbogár, dón két, két és fél órát kell várni a bátaszéki csatlakozás­ra. Az új menetrendben a reggeli vonat eleve Pestről in­dul, délután pedig 10 Dere vá­rakozás után lesz csatlakozás. Tervezik kísérletként egy új vonatpár indítását is vasárna­ponként a nyári hónapokban. Ez 5 óra tíz perckor indulna Szekszárdról és négy óra múl­va Fonyódon lenne. A néhány kocsiból álló motorvonat esté­re vissza is hozná az utasokat a megyeszékhelyre. — szepesi — Ünnepség Kaposváron Losonezi Pál köszöntötte a százéves várost „Somogyország fővárosa” Kaposvár várossá nyilvánításá­nak századik évfordulója al­kalmából kedden együttes ün­nepi ülést tartott az MSZMP városi bizottsága és Kaposvár város Tanácsa. A városi ta­nács nagytermében megrende­zett centenáriumi ünnepségen, — ahol az ország címere alatt ott díszlett az új városi címer és az új címerű zászló — részt vett Losonezi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a megye szü­lötte is. Somogyi Józsefnek, a váro­si pártbizottság első titkárá­nak megnyitó szavai után Rostás Károly, a városi tanács elnöke mondott ünnepi beszé­det. Bevezetőben megemléke­zett a várossá alakulás törté­netéről, s többek között ezeket mondotta: 1872-ben értek meg a feltételei annak, hogy Ka­posvár „felsőbb osztályba” lé­pését kérhesse. Az 1872. évi februári megyei közgyűlés egyik dokumentuma szerint Kaposvár város magát rende­zett tanácsú városnak kívánta tekinteni. 1873 januárjában ér­kezett el az a nap, amikor Kaoosvár lakossága képviselő­testületet választott, amikor önálló tanácsú, polgármesteri irányítású várossá lett. Az ünnepi beszéd után Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke emelkedett szólásra. A többi közt a következőket mondotta: Szülőföldünk Somogy szék­városa méltó módon üli meg várossá alakulásának száza­dik évfordulóját. Megannyi küszködés, bátortalan nekiru­gaszkodás, bénító megtorpanás, sokszor sivár kfiátástalanság után Kaposvár az utóbbi évti- zedben fejlődésének olvan vi­haros kibontakozását éli, amely mind nagvvárosibb környezetet, mind kellemesebb életfeltételt nyújt az itt élő embereknek.' És egyúttal messze a jövőbe előremutatóan képviseli nem­csak megyeszékhelyi rangját, hanem a megye kilátásait is. Az ünnep emelkedett hangu­latú perceiben, hadd jelentsem ki, hogy a párt és az állam felső vezetése számontartja, méltányolja és elismeri Ka­posvár — és Somogy — népé­nek, választott képviselőinek, párt-, állami és tömegszerve- 'zeti vezetőinek követésre mél­tó kezdeményezéseit, a társa­dalmi összefogásban elért nagyszerű eredményeit. Kaposvár az ország egyik legnagyobb megyéjének szék­helye. Sorsának alakulása, fej­lődésének eredményei messze- messze túl a város határain is éreztetik hatásukat, kisugá­roznak az egész megyére. Ez a felismerés mind jobban tuda­tosodik a megye egész lakos­ságában. E felismerés áll a megyei párt- és államvezetés céltudatos, határozott város­fejlesztő politikája hátteré­ben, abban a szilárd eltökélt­ségükben, hogy a megye egész fejlődésére kiható központtá tegyék Kaposvárt. A város nagyszerű fejlődésének évtize­de mögött az országos, a me­gyei és a helyi összefogás gyü­mölcse érik be. Ennek köszön­hető, hogy igen rövid idő alatt pótolták a város történelmi­leg örökölt elmaradását. Azt kívánom ez alkalom­mal. a város történetének má­sodik századába lépve, hogy legalább annyi erővel, annyi kezdeményezéssel, akkora oda­adással munkálkodjanak szere­tett szülőföldünk székhelvének, mindnyájunk szeretett Kapos­várénak felvirágzásán, mlint tették ezt eddig. A tettek, a szocialista városi jelleg kitel­jesedése teszi a várost, Ka­posvárt virágossá! Hazánkba érkezett Zsivko Zsivkov Kedden bolgár küldöttség ér. kezett hazánkba a magyar- bolgár gazdasági és műszaki­„A két küldöttség tagjai mosolyogva kezet ráztak” Kedden délelőtt 9 óra 30 perckor megkezdődött Párizs­ban a VDK és az Egyesült Ál­lamok képviselői között folyó bizalmas tárgyalások újabb —, s mint Párizsban általában re­mélik — immár utolsó fordu­lója. A bizalmas megbeszélésekre ezúttal nem Párizs környékén került sor, hanem a nemzetkö­zi konferenciák központjának épületében, a Kiéber sugár­úton, ahol a Vietnam-konfe- rencia tartja hivatalos üléseit. A találkozó színhelyét — ami ugyancsak nem fordult még elő az eddigi bizalmas tárgyalá­sok során — már előre hiva­talosan bejelentették. A tárgyalások megkezdése előtt sem Le Dúc Tho, sem Kissinger nem nyilatkozott, barátságosan üdvözölték a vá­rakozó újságírókat, majd be­siettek az épületbe. A tárgyalás után az ülésről távozóban a két küldöttség tagjai mosolyogva kezet ráztak, és integettek a Kiéber sugár­úti konferenciaépület előtt az esőben várakozó újságíróknak és fényképészeknek. Egyelőre semmi hír arról, hogy vajon megszületett-e végre a régen várt tűzszüneti megállapodás, vagy további konzultációkra lesz szükség. Arról, hogy a delegációk mi­kor találkoznak ismét, beje­lentés egyelőre nem hangzott el. Megfigyelők bizonyos kö­vetkeztetéseket próbálnak le­vonni abból, hogy a szakértők (Folytatás a 2. oldalon) tudományos együttműködési bizottság 11. ülésszakára. A delegációt Zsivko Zsivkov, a bolgár minisztertanács elnök- helyettese, az együttműködési bizottság bolgár tagozatának elnöke vezeti. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a bizottság ma­gyar tagozatának elnöke. Hont János, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese, a bizott­ság magyar tagozatának elnök- helyettese, Böjti János, ha­zánk szófiai és Sztoio Sztanoev Bulgária budapesti nagyköve­té. A fogadásnál jelen voltak a bolgár delegáció már ko­rábban hazánkba érkezett tag­jai, köztük Beleső Belcsev, az együttműködési bizottság bol­gár tagozatának elnökhelyet­tese. Bojcso Csolakov nehéz­ipari miniszterhelyettes, Iván Ivanov külkereskedelmi mi­niszterhelyettes és Jordan Te- nov gépipari miniszterhelyet­tes. Kedd délután a Parlament­ben megbeszélésre ült össze a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság két elnöke, dr. Tímár Mátyás, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Zsiv. ko Zsivkov, a bolgár miniszter- tanács elnökhelyettese, s ezzel megkezdődtek a kétoldalú tár­gyalások.

Next

/
Thumbnails
Contents