Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-23 / 18. szám
A zárszámadás tükrözze a vaíáságos helyzetet Beszélgetés Szabó Istvánnal, a TOT elnökével Megkezdődtek az ünnepélyes munkásőregység-gyűlések A tamásiaké a „megyei parancsnokság legjobb egysége” cím Munkatársunk felkereste Szabó Istvánt, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökét, hogy a most sorra kerülő zárszámadásokról beszélgessen vele, — Nem én vagyok az első — mondotta bevezetésül Szabó István —, aki erről a témáról a magyar sajtóban nyilatkozik. Úgy gondolom azonban, hogy a kérdést nem árt több oldalról megvilágítani. Nagy ügyről van szó. A termelőszövetkezetek, halászati szövetkezetek, szakszövetkezetek és közös vállalkozások éves mérlege kereken egymillió magyar állampolgár ügye, szántóföldünk 86 százalékát érinti és — a háztáji gazdaságokkal együtt — mintegy száz- milliárd forintnyi termelési értékről ad számot. — Milyen átfogó értékelést adhat a TOT elnöke az elmúlt esztendőről, a zárszámadások várható eredményéről? — Nincs két egyforma esztendő és nem található két egyforma határ sem. Ennek következtében nincs két egyforma zárszámadás. Általában azonban elmondhatjuk, hogy amit az agrárpolitika előrelátóan sugallt, amin a szövetkezeti gazdák erejüket megfeszítve munkálkodtak; azt lényegében sikerült is teljesíteni. A tavaszi szárazság, a nyári sok csapadék, az év végi állatmegbetegedések ellenére jó évet zárnak, sőt, helyenként kimagaslóan jó, rekord esztendőt. — Az átlagot azonban sokoldalúan kell megvilágítani. A gazdaságok több mint kétharmadában egyértelműen örömteljes munka az összesítés. További két csoportban — a gyenge adottságú és a gyenge vezetésű szövetkezetekben — ez idén is csak kevés helyen tudnak megszabadulni az ismétlődő gondoktól. Végül a negyedik csoportban nem gyenge és nem rosszul vezetett gazdaságok találhatók, hanem inkább olvanok, amelvek ismertek, jónevűek, hosszú időn át mondhatni reprezentálták a magyar mezőgazdaságot. A nagy iramú fejlődést, a jelentős beruházások, s az előre nem Hétfői kérdésünk: Öröm az új otthon, évente sok család költözik modern, minden igényt kielégítő lakásba. De a gyerekek nem találják helyüket a falak között és játszani akarnak. Mi sem természetesebb ennél. A baj csupán ott kezdődik, hogy tervezőink néha megfeledkeznek erről az igényről, vagy ha nem is, a játszóterek megépítése, kialakítása késik. A gyerek ezt nem érti — nem értheti meg, így azután rúgja a labdát az utcán, ker- getőzik a tereken. Szekszárdon mi a helyzet? Kérdésünkkel Szabó Zoltánt, a városi tanács műszaki osztályának vezetőjét kerestük fel. — Viszonylag jól állunk. A viszonylag azt jelenti, hogy más, nagyobb városokhoz képest. A város területén 32 játszótér van, többségükben azonban csak olyan, ami a tíz éven aluli gyerekek igényét elégíti ki. Arra törekedtünk, ha átmeneti megoldásnak is, de az új lakótelének épületei között mielőbb kis játszótereket létesítsünk. Ismétlem, a legnagyobb gondot a tíz éven felüli gyerekek jélentik. Terveink elkészítésénél elsősorban az ő igényeiket tartottuk szem előtt, látható körülmények együttes hatása miatt kerültek átmeneti. de súlyos gondok közé. — Erre való tekintettel nemcsak a hatóságok, de talán elsősorban a tagok a gondok okait nagyon megfontoltan elemezzék. A következmények alól a vezetést felmenteni per. ßze nem lehet. De más a helyzet ott, ahol a hozzá nem értés, és más, ahol éppen a jóakarat és az ezt keresztező külső körülmények alakították ki a mai állapotokat. — Milyen tanácsot ad Szabó István a politikus és gyakorló tsz-elnök: hogyan készítsék el a szövetkezetek a zárszámadást? — A zárszámadás tükrözze a valóságos helyzetet. Mindenkinek ez az érdeke, az államnak, az országnak és a helyi közösségnek is. Azt vegyék számba, ami van, ne többet és ne kevesebbet. A „kozmetikázás” talán ígérhet pillanatnyi előnyöket, de nem csupán a hatóságokat, hanem a tagságot is félrevezeti, végső hatása pedig biztos, hogy káros lesz mindenkire. í — Ehhez még azt teszem hozzá: nem okos dolog a személyes jövedelem minden áron való növelésére törekedni. Az elmúlt esztendők be. bizonyították, hogy aki túlzásba vitte az osztást, és — részben emiatt — gazdasága bajba került, azon nagyon nehéz volt utólag segíteni. Viszont a tartalékolt összeg a szövetkezet tulajdonában marad, azt nem veszi el senki. Mi parasztok tudjuk, hogy kicsit még most is „az idő a gazda1’. Tavaly végeredményben minden egyenesbe fordult, de ki.- szavatolja, hogy ez az idén is így lesz? ■— Sok tsz valósággal retteg a részesedés gyors emelkedése után fizetendő jovedélem- növekmény-adútól. A tartalékolással megelőzhető ez? — Sajnos nem mindenütt. Ahol például nem nyolcvan, hanem háromszáz mázsáig termett a hagyományosan művelt cukorrépa, ott a részt a többlet után is ki kell adni. Ahol viszont új, nagy beruházások léptek üzembe, ott a frissen Hol lesznek játszóterek ? — A tervedhez érkeztünk. Arra kérem Szabó elvtársat, ismertesse velünk, hogy hol és mikor készülnek játszóterek a szekszárdi gyerekeknek? — Az egyik legnagyobb játszótér a Wosinsky-lakótelepen épül. Folynak a munkák. A tereorendezést, földeevengetést az ősz folyamán a MüM 505- ös szakmunkásképző intézet és a Garay János Gimnázium tanulói végezték társadalmi munkában. Hogy milyen lesz a játszótér? Nagy és kényelmes. Kialakítását a korcsoportok igényeinek' megfelelően végezzük. A kicsinyek szokásos játékszerein — a mászókán, hintákon — kívül a nagyobbaknak két kispályát is építünk, egyik aszfaltos,. másik salakos lesz. Az aszfaltos pályán télen korcsolyanálva lesz. E pályák majd a labdajátékokra szolgálnak. Ezen kívül be- tonalapzatú pingpongasztalokat, a felnőtték számára pedig műkő sakkasztalokat állítunk fel. Érdekesebb iátéks^ernek a rönkvár ígérkezik. Ez több, egymás mellé helyezett farönk. bői áll, melyeken a kisebbek mászkálhatnak. A gyerekek, terveink szerint az idén. őszszel vehetik birtokukba a játszótér-komlexumot, Ha azonalkalmazott, nagy tudású szakemberek, szakmunkások fizetése okozott ugrást. A „regulativ” kategóriába tehát elkerülhetetlenül éppen, olyan gazdaságok kerülnek be, amelyek sokat termelnek. — Elfogadjuk azt az elvet, hogy az államnak szabályoznia kell a piacon vásárlóerőként jelentkező pénztömeget, de a minisztériumokkal egyetértésben küzdünk az ellen, hogy a keresetszabályozás a termelést fékező . erőként működhessen. — Amiről eddig beszélgettünk: vezetők, szakemberek ügye. Lehet-e, kell-e szerepet adni ebben a folyamatban az egyszerű szövetkezeti gazdának? — Mindenképpen kell, mert ez létkérdés. A többi között ez adja mozgalmunk szövetkezeti jellegét. A zárszámadás előtt, közben, vagy utólag mindenütt meg kell és meg lehet találni a módját, hogy a kérdésekkel érdemben foglalkozzanak. Brisádgvűlésen, részközgyűlésen, csoportos találkozókon lehet beszélgetni, az eldöntendő kérdésekről kikérhetik a vezetők a tagok véleményét. azt a javaslatokba beépíthetik. legfontosabb pedig, boáv a tankkal pgvi’tt voniák le az elmúlt esztendőből adódó következtetéseket. — A jónak látszó, vagy valóban jó: a gyengének tűnő, vagy valóban gyenge gazdaságokban egyaránt van a tagnak véleménye, ötlete, mon- danivalóia. Ha ez a beszél"e- tések során felszínre kerül, ha p mérleg, és a már elkrrdMött új eazdasági évre szóló- koncepció erre támaszkodik, akkor több az esélyünk, hogy a következő zárszámadáskor sem kell a tartalékhoz nyúlni; hogy a mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti mozgalom folytatja azt a felfelé ívelő szép fejlődést, amelynek az utóbbi években tanúi- és — minden magyar állampolgárral együtt — élvezői lehettünk. földeAki béla ban a környék lakói jelentősebb társadalmi munkát vállalnak, a létesítmény hamarabb is elkészülhet. Ezzel a játszótérrel kívánjuk majd pótolni a volt sétakerti játszóteret, melyet 1970-ben megszüntettünk. A másik nagy játszótér a Mayer-réten készül, a volt mezőgazdasági kiállítás területén. A FŐKÉRT társadalmi munkában készíti az ott készülő díszpark tervét, melynek egyik része a játszótér lesz. A játszótér-komplexum kivitelezése az idén tavasszal megkezdődik, a befejezés időpontjáról még nem tudok közelebbit. Ha a Mayer-réti játszótér elkészül, nagyjából megoldódik a Tartsay-lakótelepi gyerekek gondia. Említést kell tennünk a holt Sió és a Sió csárda környékével kapcsolatos elképzeléseinkről, terveinkről is. A környék rendezési terve már készül. A kiránduló- helyen többek között sportra, játszásra alkalmas területeket is kialakítunk. Ha nem is játszótér lesz, mégis érdemes megemlíteni a Kálvária oldalában létesítendő parkerdőt. A több mint tízholdas terület fásítása az idén kezdődik, s minden bizonnyal jó kirándulóhely lesz nemcsak Szombaton délután tartotta ünnepi gyűlését a tamási járás munkásőregysége. Ez az esemény mintegy nyitánya volt — a többi járásban is sorra kerülőknek — amelyeken értékelik az elmúlt év kiképzési eredményeit és foglalkoznak az új, az 1973-as kiképzési év feladataival. De egy-egy ilyen egységgyűlés nemcsak a fegyveres kiképzéssel foglalkozik, hanem mérlegre teszi a munkásőrök termelő- és egyéb társadalmi munkáját is. A tamásiak ünnepélyes egységgyűlésén megjelent Szűcs György, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szabó István, a járási pártbizottság első titkára, Pilinyi Sándor, a MOP osztályvezetője. Lukács Sándor járási parancsnok értékelte a múlt évi munkát. — Alegységeink, egész egységünk 1972. évi fejlődésének alapvető tanulsága és egyben eredményeink legfőbb forrása az volt, hogy a mindennapi munkában képesek voltunk érvényesíteni a párt politikáját, és éreztük a párt közvetlen irányítását — mondotta bevezetőként. A továbbiakban arról számolt be, hogyan állnak helyt a munkásőrök a munkában, hogyan formálják a közösségi szellemet. Bár három nemzedék áll egymás mellett a sorban, mégis, a közös célok, a közös eszme, a közös érdekek mindenkit ösz- szekapcsolnak, aki csak az egyenruhát viseli. Az elvi szilárdságot, felkészültséget fejezi ki az, hogy az elmúlt évben kilencen tanultak marxista ’sti egyetemen, 13-an középiskolán, 104-en vettek részt alapfokú pártoktatásban, ketten tanultak esrvéves pártiskolán és °gy munkásőr tanult szakosítón. A járási parancsnok ezután a kiképzés eredményeit ismertette. Az egységek és az alegységek eredményesen oldották meg feladataikat, amelyben rendkívül nagy és eredményes a gyerekeknek, de a felnőtteknek is. Ami az OTP-lakótelepeket illeti, el kell mondanom, hogy azokon játszótereket csak a lakosság nagymérvű összefogásából tudunk létrehozni. Az OTP-házak lakóinak közös képviselői szervezzék meg a té-sadalmi munkát, akár az idén tavasszal, és mi szakirányítást, növényanyagot, fákat, virágokat biztosítani tudunk. — Mit gondol,Szabó elvtárs, gyerekeink érdekében milyen társadalmi összefogást várhatunk? — A lakosságra mindegyik játszótér megépítésében számítunk. A tanácstagok — tudomásom szerint — már néhány helyen megkezdték a tavaszra szóló szervező munkát. A megyeszékhely vállalatai egyelőre még nem jelentkeztek. Mindenesetre jó lenne, ha még egyszer olyan nagy társadalmi megmozdulás lenne S^oV^rárdon. mint amilyen az 1969-es játszótérépítési akció volt. Eddig tehát a válasz hétfői kérdésünkre. És hogy gyerekeink érdekében mire vagyunk képesek, mit teszünk a játszóterek mielőbbi megépítése érdekében? Ez most már rajtunk, szekszárdiakon múlik. — »J ösztönző volt a szocialista versenymozgalom, hiszen a feladatokat sokszor kellett izzasztó melegben, esőben és sárban végrehajtani. A munkásőrök további tapasztalatokat szereztek a harcszerűség, a bekerítés-üldözés harcrendi elemeinek alkalmazásában, az objektumok őrzésében, a lövészeteken nagyon sokan teljesítik a kiváló szirtiét. Jó volt az együttműködés a társ fegyveres testületekkel — különösen a rendőrséggel — sokszor adtak segítséget az úttörőknek, az ozorai hadijátékban is mintegy húsz munkásőr működött közre. — Az 1972. év eredményei alapján kell felkészülni az idei kiképzési évre. A tapasztalatok birtokában még hatékonyabbá kell tenni a szolgálati tevékenységet, törekedni a még jobb eredményekre. A munkásőrség felszerelésének,' fegyverzetének korszerűsítése tovább folytatódik. Számítunk arra, hogy valamennyi elvtársunk kommunista példamutatással munkálkodik majd terveink valóra váltásán — fejezte be beszámolóját Lukács Sándor. Ezután Kemény József, megyei parancsnokhelyettes adta át a tamásiaknak a Megyei parancsnokság legjobb egysége címmel járó oklevelet és vándorserleget, amelyet tavaly is ez az egység nyert el. öten kapták meg ezúttal a 15 éves szolgálati érdemérmet, tizen a kiváló jelvényt és hárman a kiváló parancsnok jelvényt Az egységgyűlésen ismertették a miskolci Oprendek Nándor zászlóalj felhívását, hogy a munkásőrök is csatlakozzanak a „Vért Vietnamnak” akcióhoz. Sorra jelentkeztek az alegységek, és rövidesen kiderült: az egység egész személyi állománya csatlakozik a miskolciak felhívásához, kész vérét adni. hogy ezzel is segítse a terrorbombázások sebesültjeinek felépülését, gyógyulását, • Vasárnap a bonyhádi járási egység tartotta meg ünnepélyes évzáróját. A megyei párt- bizottságot dr. Péter Szigfrid képviselte. Részt vett az ünnepélyes egységgyűlésen Kemény József, megyei parancsnokhelyettes, a járási párt- bizottságot Forrai Fábián képviselte. Papp Mátyás, járási parancsnok értékelte a múlt évben végzett munkát. Kitüntetést kaptak a 15, a 10, illetve az öt év óta szolgáló munkásőrök, kiváló jelvényt a kiemelkedő munkát végző munkásőrök, parancsnokok. A bonyhádi járási munkás- őr-egység is csatlakozott a miskolciak felhívásához: véradással segítik Vietnam harcát. 1973. január 23.
