Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-21 / 17. szám

A sportiskola Szekszárdon is új irányba viszi a fejlődést Interjú Fertőszögi Bélával, a sportiskola igazgatójával A Szekszárd Városi Sportiskola versenyzőinek 1972. évi eredmé­nyei messze felülmúlták a vára­kozást. Az MTS megyei tanácsa elnö­kének év végi értékelő nyilatko­zatából — melyet lapunk is kö­zölt — megtudhattuk, hogy a fia­tal intézmény sportolói az orszá­gos bajnokságokon és seregszem­léken megyénk sportszervezetei közül a legeredményesebben sze­repeltek. A megyék rangsorát és állami támogatását meghatározó bajnoki pontok — országos ver­senyek I—VI. helyezéseiből adódó — megyei összeséből — a városi sportiskola 4tí százalékot produ­kált. Versenyzői négy országos baj­noki címet, két harmadik helyet és több helyezést szereztek az év legjelentősebb országos versenye­in. A területi, vidéki bajnokságo­kon, emlékversenyeken és egyéb összecsapások során 20 arany- és 44 ezüstérem megszerzése fém­jelzi az edzők, versenyzők és ve­zetők munkáját. Rendkívüli si­kernek számít, hogy fennállása óta először produkált az intéz­mény I. osztályú sportolót. A 16 éves Vaszkó Judit személyében, aki 162 cm-t ugrott magasugrás­ban, de a hat aranyjelvényes, 12 ezüstjelvényes és 39 bronzjelvé­nyes sportoló is bizonyítja, hogy egy év alatt torna, ökölvívás és atlétika sportágakban döntő for­dulat történt Szekszárdon az szögi Bélával. Az eddigi munkáról és tervek­ről folytattunk beszélgetést a sportiskola igazgatójával. Fertő­szegi Bélával. — Minek tulajdonítható a gyors fejlődés és milyen módszerekkel értéit el a jó eredményeket? — Jó edzőink vannak. Nyugodt, jó légkörben dolgozhatnak, so­kat és tudományos alapossággal. S ez a legfontosabb! A stopperóra vagy a magasugróléc objektiven mutatja az igazságot, a tehetsé­get és a szakértelmet. Ebből kö­vetkezik, hogy minden jelentős sportsiker legdöntőbb két tényező­je a szakértő edző és a tehetsé­ges versenyző. Ha csak egyik fel­tétel hiányzik, nagy eredmény már nem lehetséges. Ezért az ed­zők. kiválasztásában a spo^rt-. vezetésnek — legalábbis büntetle­nül — hibáznia nem szabad. Ugyanígy érvényes a kiválasztás fontossága egy lépcsővel lejjebb is: a jó edzőnek tudnia kell ki­választani a tehetséges verseny­zőt. Ez egyik legfőbb mércéje szakértelmének. Mindezt azért fontos előrebocsátani, hogy vilá­gosan láthassuk: meghatározó és döntő feladat volt nálunk is az edzői kar kialakítása. — Intézményünk 1972. évi je­lentős és gyors fejlődésének, va­lamint versenyzőink jó eredmé­nyeinek ez a legfontosabb ténye­zője. Azt hiszem, ezt a fontos feladatot alaposan, körültekintően és eredményesen oldottuk meg. Jelenleg négy főfoglalkozású ed­zőnk van, a többi hét edző mel­lékfoglalkozású. Az edzői karból hat testnevelő tanár. A vezetőed­zők állnak a szakosztályok élén. Valamennyi főfoglalkozású, ök a szakosztályi munka szervező- és tervező-,,mérnökei”. A többiek az egységes koncepció és a tan- terv végrehajtói. A végrehajtás­ban nincs külön út és külön vé­lemény. Vita csak az edzéstervek és programok összeállításáig van és lehetséges. — Amire külön büszke vagyok: edzőink átlagéletkora 28,3 év. Ez nagy szó és nagyon jó, hogy így van. Az edzésmódszerek forradal­mának korszakában élünk. Ha csak egy kicsit lazít valaki — inár lemarad. Mondhatom, ná­lunk ilyen szempontból is nagy­szerű a légkör, helyes szellem uralkodik. Bármilyen magas is az edzéstervezési követelményrend­szerünk, szívesen és hálásan dol­goznak fiatal edzőink, mert ér­vényesülni szeretnének, bizton­ságban érzik magukat és jónak értékelik munkafeltételeiket. Ne­veket nem emkteikő aa elv a fontos 1 . fi — Sok helyütt hallani, hogy a magyar versenyzősport fej­lődésében jelentős változás megy végbe a sportiskolák ré­vén. Szeretnénk hallani véle­ményét: miért és mi történik jelenleg a sportiskolái atíó®« pótlás-nevelés területén? — A tények a következők: a magyar élvonal eredményeinek eléréséhez 8—9 évi, a nemzetközi szintű eredményekhez pedig 10— 13 évi edzésmunkára van szük­sége annak a versenyzőnek, aki tehetséges, szorgalmas és jó ed­zője van. Ezért már gyermekkor­ban el kell kezdeni a rendszeres és s-ok edzést annak, aki érvé­nyesülni akar. Ez a képzési, ki- választási folyamat a testnevelés tagozatos iskolákban kezdődik, ahol már hatéves korban heti három óra testnevelés és három tanórán kívüli gporUbglaftoaás van. Mire ötödik osztályba ér­nek. már heti öt testnevelési óra, négy tanórán kívüli foglalkozás van és ekkor lép be a sportis­kolába, ahol a speciális és sokol­dalú edzés kezdetét veszi. Hadd mondjam el, hogy a szekszárdi II-es iskolában beindult testne­velés tagozatos I. osztály 36 tanu­lóján öröm végignézni. Az a test­kultúra, egészség és alkat, amihez a sport közvetítésével hozz áj út­nak, minden gyerekben egész életre szóló nyomot hagy. A sportiskolák a testnevelés tago­zatos iskolákra épülnek. Az itt szerzett alapra építve fejlesztik tovább a gyerekek képességeit és készségeit. Mindebből következik, hogy amikor a sportiskolák át­adják a heti 13—16 órát edző ser­dülő-ifjúsági gyerekeket az egye­sületeknek, az új környezetben ott kellene folytatniuk a munkát, ahol abbahagyták. Sajnos a sport­egyesületek — kevés kivételtől eltekintve — tárt karokkal és heti 3—4 edzéssel várják, illetve dol­Illés Antal, a háromszoros magyar bajnok. goztatják a jól kiképzett verseny­zőket. Legtöbbször még az edzők is gyengébbek, mint a sportis­koláknál mukpd££« A n*i gyere­keinknek szerencséjük van. A Szekszárdi Dózsa atlétikai és ökölvívó-szakosztálya ugyanis — a kevés kivétel közé sorolható. Alulról tehát a sportiskolák, fe­lülről pedig világversenyek és az olimpiai porond magas teljesít­ményfeladata kényszeríti az „ütközőpontban” lévő sportegye­sületeket az anyagi, szellemi erők és értékek magas szintű koncent­rálására. — Ezek után egy speciális és helyi vonatkozású kérdés: a Szekszárdi Városi Sportisko­lában milyen szakmai koncep­ció alapjan folyik az edzés­munka? — A korszerű vezetés négy para­méterét — tervezés, szervezés, vég­rehajtás, ellenőrzés — az igazga­tástól a gyakoriatvezetésig egysé­ges elvek alapján alkalmazzuk. Ki­dolgoztuk az intézmény ügyrend­jét. Ez tisztázza a szakmai alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyo­kat, valamint a posztok szerinti tennivalót, jogokat és kötelessége­ket. Ezzel kizártuk a szakmai szét­húzás, a hatáskör-túiiepés és a módszertani szétforgacsoltság le­hetőséget. A szakág vezetők Készí­tik el egy évre a szakosztályok szakmai programját. Kőben nevre szoioan ereaményterv található. Egészséges sportolóknál csak „fö­le” tervezni leheti Ezt a tervet kell megvalósítani egy edzőnek. Mindez — aiapköveteiinény. Juta­lom, prémium csak jelentős túl­teljesítés esetén érdemelhető ki. Az edzésmunka alapja a sportági tanterv, ami gyakonaniag éves ed­zésterv. Ezt kell havi ciklusokra, majd napi edzesanyagra lebonta­ni. Az eazéstervezes a sportisko­lák részére készített csoportnap­lókban történik formailag és tar­talmilag egységesen. Egy edzés­anyagon beiül külön kell megter­vezni a gimnasztikát rajzírással, a főrészt pedig gyakorlatanyag, szériaszám, ismetlésszám, terhelés, iram, pihenőidők megjelölésével, ökölvívó- és atlétikai szakosztá­lyunknál az elmúlt évben megvaló­sítottuk, hogy a legjobb sportolók — szakosztályonként 15—20 fő ré­szére egyéni edzésterv készül. Ez a külön tervezési munka rendkí- vüli terhet ró egy edzőre. Napon­ta, edzésenként kell 15—20 gyerek részére készen lenni a végzendő anyagnak. Aki valaha csinált már edzéstervet, az tudja, hogy mit jelent ez. Az edzésre való felké­szülés legtöbbször hosszabb időt igényel, mint maga az edzés. Ilyen programokat csak szakértő, lelki­ismeretes edzők képesek csinálni. Es érdekes, aki ilyen, az zokázó nélkül, örömmel csinálja ezt! A sportoló és edző kapcsolatán belül — ez megy legnehezebben — fo­kozatosan szüntetjük meg az egyenlősdit. A jó versenyzőre — egy edzésen belül is — több időt és energiát kell koncentrálni az edzőknek. A legjobb versenyzők felszerelésben is a legjobbat kap­ják. A legnagyobb érdem, a leg­nagyobb kapható érték gyerekeink körében az edző megkülönböztetett törődése, bizalma, szeretete és jó edzésterve. A szakmai koncepció lényege tehát: egységes elvek al­kalmazása, tervszerűség és rend­szeresség. — Kik voltak a legeredmé­nyesebb versenyzők 1972-ben? — Legjobb sportolónk a 16 éves Ülés Antal aranyjelvényes atléta volt, aki a Garay Gimnázium ta­nulója. Korosztályának háromszo­ros magyar bajnoka. Megnyerte a serdülő mezei, a 3000 méteres és az 1500 méteres magyar bajnoksá­got. Edzője Mozolai János. Tehet­ségére jellemző, hogy a MASZ is rendszeresen figyelemmel kíséri fejlődését. Vaszkó Judit november­ben középiskolás versenyen érte el legjobb eredményét, az I. osz­tályú magasugró szintet, ami 162 cm. A magyar bajnokságon — szeptemberben — még csak ötö­dik volt. Edzője Móra Zoltánná. Nagy tehetség, kitűnő alkati tulaj­donságokkal. Csaba Györgyi arany­jelvényes atlétanőnk korosztályá­nak magyar bajnoka volt 100 mé­teres síkfutásban. Legjobb idő­eredménye 12,2 mp, tehát hajszál­nyira volt a 12 másodperces L osztályú szinttől. Edzője Mozolai • lános. Dudás Mihály a magyar ifjúsági egyéni ökölvívó-bajnoksá­gon bronzérmet szerzett, nagyvál­ósúlyban. Edzője Leposa Béla. A agyar ifjúsági mezőnyben súly­csoportjának egyik legjobbja. Ve­res László aranyjelvényes magas- ugrónk 16 éves, 168 cm magas és 195 cm-t ugrik. Tehát 27 cm-rel többet, mint saját testmagassága. Rendelkezésünkre áu a világ 17 legjobb magasugrójának hasonló — relatív magasugró-eredmény — teljesítménye. Innen tudjuk, hogy Veres Laci világszínvonalú „ru­gókkal” rendelkezik. A világ 17 legjobbjának relatív átlaga 33 cm! Edzője: Móra Zoltán. A magyar seixlükSbajnokságon harmadik he­lyen végzett. De nemcsak az emlí­tettek, hanem valamennyi minősí­tett versenyzőnk derekasan helyt­állt 1972-ben, s a mögöttük lévők, is naigyon jól fej­lődtek. Minden okunk megvan ar­ra, hogy bizakodjynk: a bázis­egyesületeknek átadott kitűnő ver­senyzők,, nyomába úják, és újab­bak. talán még tehetségesebbek — Egy sokakat érdeklő kér dés: hogyan lehet valaki sport iskolás? Minden évben egyszer — szeptemberben — az iskolákbai felvételt hirdetünk és kiválaszt« versenyt, amelyen felvételi vizsgá tartunk. Csak a legjobb képesség! 10—14 éveseket vesszük fel. De hj valaki év közben jön és rátér mettnek bizonyul — nem küldjíil el Sőt! Jelentkezni az MTS szék házában lehet a szakágvezetőknél naponta 13—14 óra között. A kéz eI,6ször megfigyeljük és ki próbáljuk, majd három . hónapi! edzesbe fogjuk. Ennyi idő alat minden kiderül. Ha megmarad aÍÜytír. me8felelően felszereljük é ellátjuk mindennel, ami megilleti — Es végül: mire számitlfi- tunk az utánpótlás-nevelés te fen az idén és a távolabbi jö­vőbeni-,s,7-em«yi, tárgyi és anyagi fel- további javulásával el­Ak icbzebes sportiskolái élmezőnyét. Ebben az évben neu terveztünk a múlt évinél több él S és eredményt Viszont tömeges — 45 fő — ezüst minősítettet irányoztunl elő E versenyzők 1974—75-ben vál aranyjelvényesekké Ugyanígy nagy tömegű bronzjel iSí?8 íf^esídhénj't is szeremén! eiérixi. Tehát most, a széles ala­T?ÍLí2egterenuése a konkrét cél Jelentős mennyiségű és igazán eredményt majd 1974—75-ben fo 6un* produkál Ami a távoli jő hnt-cr iUeUí- azt tud°™ mondani azok a sportágak és szak osztályok, amelyek számára m tao/Sílíí?* nbveIübk. hosszú időn í.™,döképe5ek lesznek. Valószínű hogy megyénkben az egyesületek­nél folyó utánpótlás-nevelést mész sze megelőzzük, s versenyzőink < megye minőségi sportja fejlődé- m!<7Shi“rMélr“k bizonyulnál ~ feJezte be nyilatkozaté ffgSSfc ** * sportiskoü — kas — Hidegkúti és Crosics Pincehelyen A Pincehelyi Termelőszövetkeze­ti Sportkör meghívására . januar lé-én, szerdán Hidegkúti Nándor es Grosics Gyula, az aranycsapu, tagjai filmvetitéses élménybeszá­molót tartattak a pincehelyi spor­tolók és sport::*;... -,<jsz- ... Az élmény besátr.otó jak kezdési idő­pontja 19 óra. Á megyebajnokscgban szereplő kciilcbtacscpcíck is megkezdték az alapozást A labdajátékok közül időrendi sorrenuoen á K^ziiaouazók szama­ra kcZuuuik lfcgiEtísoüö a bajnoki iuény. az április tí-i rajttól ugyan­is nieg közei három hónap vaiuszt- ja el a csapatokat, ennek euéne- re a teli lemészmesben nem ma­radnak el a tóból sportág verseny­zői lói. A megyeuajnokaag női es rerxi mezónycoen szereplő együt­tesek töoDsegenei tervszerűen fo­lyik az alapozás. Faddi Tsz Sportkör: Tóth Tamás szakosztály-vezető elmondta, hogy a szakvezetés a csapat la 12. évi eredményevei nem volt teljesen elégedett. • Az idei bajnokságra megkezdte felkészülését a csapat, ennek egyik fontos állomásának tartja a vezetőség a terembajnok- ságon való részvétéit, bj játékost nem igazoltak, a tavalyi keretből többen a visszavonulás gondolatá­val foglalkoznak. Hőgyészi Helyiipari SK: Az egye­sület elnöke, Lieb János közölte, hogy téli felkészülésükben a leg­nagyobb gondot a megfelelő tor­naterem hiánya okozza. Eddig csak szabadtéri edzéseket tartottak. Si­került teljes egészében együtt tar­tani ifjúsági es felnőttcsapatukat, a tavaly sikerrel szerepelt játéko­sok alapoznak. Szekszárdi Kórház: Az NB/H-es osztályozót követően edzésben ma­radt a csapatunk — mondotta Csirzó Antal edző. Az alapozásban csak az iskolai szünet ideje jelen­tett pihenőt. Sajnálatos, hogy a tavalyi bajnokcsapat tagjainak 90 százaléka leállt, így a felkészülés az ifistákkal folyik. A 18 fős ke­retből alakítják ki azt az együt­test, amelyik a terembajnokságon szerepel. Csak az egészségügyi szakiskolán belül igazoltak né­hány új játékost, ami egyáltalán nem jelent erősítést. Bármilyen furcsán is hangzik, az edző sze­rint 1973-ra csupán egyetlen cél­juk van: a bentmaradás kiharco­lása. Szekszárdi Szövetkezeti SK: Pet- rics József, a sportkör ügyvezető elnöke a következő tájékoztatást adta: — A csapat még november közepén megkezdte téli alapozását. Januártól tértek át a formábahozó edzésekre, ahol a szakmai irányító munkát Cserháti Gábor edző vég­zi. Január 22-től heti három ed­zéssel folytatják a felkészülést. Jelenleg a 21. edzésnél tart a 14-es keret. Az ifjúságiak 10 játékossal, valamint a II. számú általános is­kolára épülő utánpótlást jelentő úttörögárcia 20 fővel dolgozik. A tavalyi együttesből Szűcsöt és Va­dászt a Mözsi Tsz Sportkörhöz igazolták, Cserháti, Szilágyi és Csirzó visszavonult, de Prandóczki is ezzel a gondolattal foglalkozik. Uj játékos lesz tavasszal Balogh, akit az Alpári SE-ből anyaegyesü­letébe visszaigazoltak. A távlati cél az 1975-ben induló NB/HI-ba való feljutás. Szekszárdi Vasas: A tavalyi ezüstérmes női együttes súlyos gondokkal küzd. Annak ellenére, hogy közel 30 fős keret dolgo­zott decembertől, mégis váratlan helyzet elé kerültek. A Vasas el­nöksége január 12-én írásban kö­zölte a megyei szövetséggel, hogy megszüntetik a szakosztályt. A ké­zilabdátok létét a január 29-én sorra kerülő közgyűlés határozza meg véglegesen. Mözsi Tsz Sportkör; A szakosz­tályban folyó munkáról Rikker József elnökségi tag elmondta, hogy a férficsapatnál sikerült meg, oldani az edzőkérdést Varga La­jos személyében. A női együttes­nél továbbra is Kvanduk András irányítja az alapozást, a tavalyi együttes tagjait sikérült együtt tartani. Helyezésben és játékszín­vonalban is előbbre kívánnak lép­ni a mözsiek. — F — Felhívás technikusminősífő vizsgára Értesítjük a mezőgazdasági szakközépiskolát végzetteket, hogy SZŐLŐTERMESZTŐ ÉS -FELDOLGOZÓ SZAKON 1973-tól kezdődően TECHNIKUSMINŐSITŐ VIZSGÁT LEHET TENNL Dunántúlon a fenti szakágban a vizsgáztatást a Balatonbog- Lári Kertészeti Szakközépiskola szervezi. Ez évi vizsgára a jelentkezés határideje: 1973. március 31. Kertészeti Szakközépiskola 8630. Balatonboglár, Szabadság u. 41.- _____________________________________________________________ (230) ügyeiméibe ! ARO—M—«1 típusú (8 személyes, raj) 0 km-es leértékelt sigk. <9 000,—, 71 000,— Ft összegben kapható. MERKUR Szgk. Ért. Vád. 3. sz. telepén 7630 Pécs, Fürst Sándor u. 6. Telefon: 19—730. Nyitva: hétfőtől péntekig 8—15, szombaton 8—12 óráig. (145)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents