Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-20 / 16. szám

TOLNA HEGYEI világ pboletábjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG ’a magyar szocialista munkáspárt tolna megyei bizottságának lapu XXIII. évfolyam, 16. szám ARA: 90 FILLER Szombat, 1973. január 20. Befejeződtek Tolna megyében a zártkertrendezések Állami támogatás a munkások lakásépítkezéseihez Az 1967. évi IV. törvény rendelkezik a földtulajdon és földhasználat továbbfejleszté­séről. Ennek alapján a föld- rendezéskor kialakított zárt­kertekben is rendezték a föld­hivatalok a tulajdoni és hasz^ nálati viszonyokat. „Zártkert a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része. A zártkertnek az a ren­deltetése, hogy az állampolgá­rok személyi földtulajdona és földhasználata — a belterüle­ten kívül — ott állandósul­jon” — írja elő a földtörvény. A megyei tanács elnöke négyéves ütemezést írt elő a 44 községben kialakított zárt- kertek rendezésére, 8193 hek­tár területre. Ennek utolsó éve az 1972. esztendő volt. Ezt az igen komoly gazda­sági és politikai feladatot min­denütt segítették a községi ta­nácsok, társadalmi szervek, termelőszövetkezeti vezetősé­gek. így sikerült időben és jól elvégezni a zártkertek ren­dezését, a személyi földtulaj­donok kialakítását és véglege­sítését E munka nagyságát sokrétű, ségét mutatja az a tény is, hogy több, mint 20 000 állam­polgárral kellett személyes tár­gyalásokat folytatni, az újon­nan elkészített térképeken te­rületüket azonosítani, a vitás ügyeket okmányokkal igazolva élő valósággá tenni. Ez igen sok és nagy munkál jelentett A zártkerteken belül a válto­zások igen nagy számban je­lentkeztek. helyenként elérték a 65—75 százalékot is, de ál­talában 35—45 százalékos vál­tozás mindenütt előfordult. Ezek egyrészt tulajdonjogokat érintő, másrészt művelésiág- változások voltak. A zártkertek rendezése so­rán a személyi földtulajdon mértékét meghaladó területtel rendelkező egyéni földtulajdo­nosoknak — az összes zárt­kerti tulajdonos 3,3 százaléká­nak — a többletterület elide­genítését kellett elrendelni. Ez az összes zártkertrendezéssel érintett területnek 4,2 százalé­kát tette ki. Az elidegenítésre kötelezettek nagy többsége a családon, rokonságon belül ol­dotta meg ezt, s ezzel újabb személyi földtulajdonok jöttek létre. A termelőszövetkezeti tagok személyi tulajdon mértékét meghaladó többletterülete be­viteli kötelezettség alá esik. Ténylegesen e területek nagy' részét a termelőszövetkezetek nem vették közös művelésbe, hanem a törvény biztosította lehetőségnek megfelelően azok­nak a tsz-tagoknak, vagy azo­nos jogállású személyeknek tulajdonába adták, akiknek külterületi földjét a termelő- szövetkezet használja, de zárt­kerti földdel nem rendelkeztek. „A zártkertrendezési határo­zat jogerőre emelkedése után a zártkert határát módosítani és a zártkertben földrendezést végrehajtani nem szabad” — írja a földtörvény. A rendezett zártkertekben most már nyu­godt termelés folyhat, állanöó kultúratelepítést, felújítást vé­gezhetnek, az építési hatóság engedélyével hétvégi házakat, szerszámkamrát építhetnek. A rendezés, a személyi föld- tulajdon megállapítása a tu­lajdonosok részére termelési biztonságot adott Sok helyen máris megindult a szőlő-, gyü­mölcstelepítés. Művelésbe vet­tek olyan területeket is, ame­lyek korábban éveken át hasz­nálaton kívül álltak. Megindult — bár csak kez­deti eredmények vannak — a Ä termékforgalmazás idő­szerű kérdéseiről tanácskoztak pénteken a MÉM-ben az ér­dekelt vállalatok és a keres­kedelem képviselői. Itt bejelen­tették, hogy 1972-ben 8 szá­zalékkal növekedett a lakos­ság élelmiszer-fogyasztása, s a javuló ellátásban jelentős sze­repe volt a többcsatornás ér­tékesítési lehetőségnek, a ter­melők és a feldolgozók, va­lamint a kereskedelem egyre elmélyülő kapcsolatának, együttműködésének. 1973-ban további 4—5 százalékkal több élelmiszer jut a fogyasztók­hoz. Ehhez nem elég, hogy csak a termelést növeljék, ar­ra van szükség, hogy a fel­dolgozásban és a kereskedel­mi módszerekben is előrelép­jenek az érdekeltek. Idén az egy -főre jutó hús- fogyasztás 2 kilóval lesz több a tavalyinál, három literrel több tejet és 8 kilóval több gyümölcsöt, zöldséget fogyasz­tunk személyenként. Lényeges előrelépés, hogy 3 százalékkal nő a feldolgozott állapotban forgalomba hozott élelmisze­rek aránya, ezért fejleszteni kell a csomagolást, az ipari módszereket és a kereskedel­mi hálózatban is fei kell ké­szülni az egyre nagyobb Pénteken a Parlamentben együttes értekezletet tartottak a fővárosi és a megyei tanács­elnökök, valamint a Hazafias Népfront fővárosi és megyei titkárai. A tanácskozáson részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese és Pénteken két tovább) kor­mány jelezte azt a szándékát, hogy a vietnami tűzszünet ha­tálybalépése után diplomáciai- lag elismeri a Vietnami De- mokratikus Köztársaságot A japán külügyminisztérium szóvivője Tokióban kijelentet­te: a kormánya arra az állás­pontra helyezkedik, hogy meg­várja, mi következik a vietos­kerttársulások alakulása. A rendezett területeken az ingat­lanforgalom üs fellendült. Ál­talában földdel nem rendelke­zők, nem mezőgazdasági fő­foglalkozású személyek vásá­rolnak kisebb területeket. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek általában nem élnek elővásárlási jogukkal. Szűcs Lajos, a Tolna megyei Földhivatal vezetője mennyiségű korszerű, konyha­kész áru fogadására, árusítá­sára. Örvendetes, hogy egyre több gazdaság és üzem társul élel­miszer-feldolgozásra, -értékesí­tésre; ezzel koncentrálják az anyagi lehetőségeket. Figyelmeztetett azonban, hogy még mindössze 44 élel­miszeripari vállalat vesz részt ezekben a társulásokban. Ezért rövidesen a MÉM és a TOT szakemberei felülvizsgál­ják a társulással kapcsolatos jogszabályokat, amennyiben szükség lesz módosítják azo­kat, s ezzel érdekeltté teszik az ipari üzemeket a társulás­ban. Henke Valéria Helsinkiben Helsinkibe érkezett az MSZMP Központi Bizottságá­nak küldöttsége, Benke Valé­riának. az MSZMP KB Politi­kai Bizottsága tagjának veze­tésével. A küldöttség a finn szociáldemokrata párt meghí­vására tesz látogatást Finn­országban, s tanulmányozza a párt tevékenységét Varga Péter, az MSZMP Köz- ponti Bizottságának osztály­vezető-helyettese. Az értekez­leten a tavasszal esedékes ál­talános tanácsi választások előkészítésének teendőiről, a nagyközségi tanácsok, vala­mint a járási hivatalok mű­ködéséről tanácskoztak. mi békemegáHapodásbóL Ha csak egyetlen egységes kor­mány lesz, akkor nincs problé­ma. Ha két különálló kormány lesz, akkor Japán mindkettő­vel diplomáciai kapcsolatokat kíván fenntartani. Ausztrália diplomáciai misz. sziót szándékozik létesíteni a VDK-ban — közölték jólérte­sült oanberrai forrásból. A Minisztertanács — a Köz­ponti Bizottság állásfoglalásá­nak végrehajtásaként — hatá­rozatot hozott az egyes lakás- építési formált pénzügyi és hitelfeltételeinek módosításá­ra. A rövidesen megjelenő rendeletről, a változások lé­nyegéről Madarasi Attila pénz­ügyminiszter-helyettes és Szir­mai Jenő, az OTP vezérigaz­gatója tájékoztatta a sajtó képviselőit pénteken a Pénz­ügyminisztériumban. Az új rendelkezés a bérből és fizetésből élők, ezen belül a munkások lakáshoz jutását könnyíti meg. céltudatos, hatá­rozott előrelépés a lakásgon­dok enyhítésére. A módosított hitel- és pénzügyi feltételek alapja, hogy mérséklődik az előtörlesztés, a készpénzfize­tés összege, a meghatározott területeken és feltételek kö­zött mindenképpen biztosított az építkezésekhez szükséges köcson. A változtatás már eb­ben a tervidőszakban is szá­mos olyan munkáscsaládnak nyújt lehetőséget lakásépítke­zéshez, saját otthon megterem­téséhez, amely különben csak hosszú évek múlva gondolha­tott volna rá. A módosított hi­telfeltételek, a kedvezmények a munkások számára is lehe­tővé teszik, hogy részt vegye­nek a magánlakásépítési ak­cióban, s lényegében — a ta­nácsi, a szövetkezeti lakásak­cióhoz hasonló feltételekkel — mintegy 20—25 ezer forint készpénzfizetéssel juthatnak lakáshoz. Az új pénzügyi feltételek a legnagyobb kedvezményt a vállalati munkáslakás-építke- . zésekhez, mint új építési konstrukcióhoz, biztosítják. Ennek lényege, hogy az állami vállalatok — közéjük tartoz­nak az állami gazdaságok is — munkásai lakásépítkezésük­höz, -vásárlásukhoz a szociál­politikai kedvezményeken fe­lül állami támogatást és to­vábbi kedvezményeket kapnak akkor, ha vállalatuk a lakás- építkezés költségeihez az el­adási ár legalább 20 százalé­kával hozzájárul. Ebben az esetben a vissza nem téríten­dő állami támogatás mértéke egy-három szobás lakásnál 40—80 ezer forint. A munkásoknak a szociál­politikai kedvezménnyel és az állami támogatás összegével csökkentett építési költség 10 százalékát kell előtörlesztés­ként kifizetniük. A fennma­radó összegre az országos ta­karékpénztár 35 éves lejárat­ra kedvezményes, 1 százalékos kamatra építési kölcsönt folyó­sít. További könnyítés, hogy a három vagy ennél több gyer­mekes családok 10 százalékos előtörlesztése a tanács, a vál­lalat javaslatára az állami költségvetés terhére részben, vagy teljesen elengedhető. Enyhíti a terheket az is, hogy az OTP az építési kölcsön ha­vi részletét egyedi elbírálás alapján az első három évben mérsékelheti. A munkáltatói támogatással történő munkáslakás-építkezés kedvezménye, az állami támo­gatás a fővárosban, a városok­ban és a kiemelt — főleg ipa­ri és munkáslakta — Tele­püléseken érvényes, s elsősor­ban a telepszerű, többszintes lakóház-építkezésekhez adják. Szigorú előírás, hogy ameny- nyiben az állami támogatás­sal épített vagy vásárolt lakást eladják, úgy a támogatás tel­jes összegét vissza kell fizetni. A kedvezményre jogosultsá­got, azt, hogy a dolgozó mun­kásnak minősül, a vállalat ve­setőjének kell igazolnia. Kedvezően változtak a la­kásépítés munkáltatói támo­gatásának egyéb feltételei is. A vállalatok a munkásokon kívül az egyéb bérből és fize­tésből élő dolgozóik lakásépít­kezéseit is támogathatják. Ilyen esetben a telepszerű, többszintes lakóházépítkezé­sekhez a OTP az eddigi 50 százalékkal szemben a költsé­gek 75 százalékára, egysége­sen évi.2 százalékos kamatra ad hitelt. A fennmaradó 25 százalék a dolgozó és a válla­lat között oszlik meg; az elő­törlesztés továbbra sem lehet kevesebb az építési költség 15 százalékánál. Egyedi, több­szintes 1 akóház-építkezéseknél a kölcsön legfeljebb 60 száza­lék — az eddigi 25 százalékkal szemben, — a kamat pedig 3 százalék. Az új rendelkezés lehetőséget ad arra is, hogy a munkáltatók lakásépítési alap­jukból lakásonként legföljebb 40 000 forint erejéig előleget adjanak kijelölt dolgozóiknak a lakásépítkezés előkészítésé­vel kapcsolatos költségekre. Kedvezőbbek a feltételek a szövetkezeti lakásépítkezések­nél, valamint az OTP beruhá­zásában épülő, a tanácsok ál­tal értékesített lakásoknál is. A bérből és fizetésből élők­nek, a szövetkezeti tagoknak, a nyugdíjasoknak a szövetkeze­ti lakás árának 25 százalékát kell előtörlesztésként megfizet­niük, a 75 százalékra pedig az OTP-nek kell kölcsönt nyújta­nia. A kölcsön törlesztési ide­je a szövetkezeti lakásoknál 25 év, az OTP beruházásában épülő lakásoknál 35 év, a ka­mat évi 2 százalék. Az egyéb telepszerű, többszintes lakó­ház-építkezésekhez valamint az egyedi többszintes házépítke­zésekhez az OTP a költségek 70 százalékára folyósít hitelt, a 30 százalék — előtörlesztés­ként — az építtetőt terheli. A pénzügyi és hitelfeltéte­lek módosítása során néhány egyéb — valamennyi több­szintes lakásépítési formát érintő — rendelkezés is szüle­tett. Ilyen például, hogy a többszintes lakóház-építkezés­nél, -vásárlásnál a kölcsön nem haladhatja meg a min­denkori hitelpolitikai irány­elvekben meghatározott össze­get. A sajtótájékoztatón el­mondották, hogy a múlt év­ben maximálisan 150 000 forint kölcsönt adtak az ilyen épít­kezésekhez, az idén legfeljebb 250 000 forint hitel nyújtható. Az OTP hitelezési tevékenysé­gét egyébként a kormány hi­telpolitikai elvei szabják meg, ezek határozzák meg az éven­te felhasználható kölcsön ösz- szegét. Erre az évre a tavalyi­nál mintegy 30 százalékkal több, 6,7 milliárd forint jut építési hitelekre. A változásokhoz tartozik az .is, hogy a családalapító fiata­lok — a munkásokéhoz hason­ló feltételekkel — kérhetik az OTP-kölcsön első háromévi mérséklését A január 1-e után megkötött kölcsönszerződések­nél a szerződések aláírása óta született gyermekekre is ér­vényes a szociálpolitikai ked­vezmény. Rendelkezést hoztak arra is, hogy a gyermekek után járó szociálpolitikai kedvez­mény megelőlegezésének idő­pontját nem a szerződés aláírá­sának napjától, hanem a lakás használatbavételi engedélyé­nek kiadásától kell számítani. A szociálpolitikai kedvezmény nyújtásához az eltartottakra vonatkozó jövedelemhatár a jelenlegi 500 forintról 600 fo­rintra emelkedett. Felülvizsgálják, miért kevés az ipari üzem az élelmiszer-gazdasági társulásokban A megyei tanácselnökök értekezlete A YDK diplomáciai kapcsolatai

Next

/
Thumbnails
Contents