Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-19 / 15. szám
Kissinger január 23-án Ülést tartott a Minisztertanács utazik vissza Párizsba Ronald Ziegler, Nixon elnök sajtótitkára csütörtökön bejelentette: dr. Kissinger elnöki főtanácsadó január 23-án visszatér Párizsba, hogy folytassa megbeszéléseit Le Dúc Tho-val, a VDK küldöttségének különleges tanácsadójával „a megállapodás befejezése céljából”. Mint Ziegler közölAz 1973. március 1-i hatály- lyal életbe lépő bérpolitikai intézkedések — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 14— 15-i határozatában foglaltaknak megfelelően — elsősorban a munkások túlnyomó többségét foglalkoztató állami ipar és kivitelező állami építőipar munkásainak életkörülményeit hivatottak javítani. Az intézkedések több, mint 1 millió 300 ezer dolgozóra terjednek ki, s 1973-ban tíz hónap alatt mintegy 2,3 milliárd forinttal növelik a munkások jövedelmét. A munkások bérét az iparban átlagosan 8, az építőiparban átlagosan 6 százalékkal kell emelni, úgy, hogy ezen belül a szakmunkásak bére az iparban átlagosan 10, az építőiparban 8, a segédmunkások bére pedig átlagosan 5, illetve 4 százalékkal emelkedjék általában. A vállalatok a béremeRádio es a Magyar Televízió ifjúsági osztálya a XT világifjúsági találkozó alkalmából vetélkedőt hirdet. A vetélkedő célja: száz VIT- küldött kiválasztása. A pályázók a X. VIT programjának megfelelő helyzetekben adnak számot szocialista hazánk eredményeinek, ifjúságunk életének, a KISZ tevékenységének, a haladó ifjúsági világPolitikai, elsősorban társadalompolitikai kérdéseket állított csütörtökön elhangzott kormánynyilatkozatának középpontjába Willy Brandt nyugatnémet kancellár. A szövetségi gyűlés reggel tíz órakor kezdte meg idei első ülését, amelyen a kormányfő másfél órás nyilatkozatában ismertette a koalíció bel- és külpolitikai céljait az elkövetkező né«y esztendőben, te, Haig tábornok csak szombaton érkezik vissza Washingtonba Thieu saigoni elnökkel és az USA más délkelet-ázsiai pártfogoltjaival folytatott megbeszéléseiről. Megfigyelők a bejelentésből arra következtetnek, hogy a megegyezés „még legalábbis több nap távolságra van”. lést saját forrásaikból növelhetik. A kormány határozata előírja, hogy a béremelési kereteket a felügyeleti szervek — a foglalkoztatott nők, a második, harmadik, negyedik műszakban dolgozók és a nehéz fizikai munkát végzők vállalati bértömegének arányát figyelembe véve — differenciáltan osszák ed a vállalatok között. A vállalatoknak hasonló differenciálási elveket kell követniük, úgy azonban, hogy — a központi béremelési keretből •— minden szakmunkás és művezető az iparban legalább 8, az építőiparban legalább 6,5 százalékos, minden segéd- és betanított munkás az iparban legalább 4, az építőiparban legalább 3 százalékos béremelést kapjon. Ezt — személyenként eltérő mértékben — tovább növeli majd a differenciálásra biztosított keret felhasználása. zonyítaniuk kell, hogy megfelelően tudják képviselni a találkozón a magyar fiatalokat, számot kell adniuk játékkészségükről, kezdeményező és kapcsolatteremtő képességükről. Bővebb tájékoztatást és útmutatót a KISZ járási, területi, városi és megyei bizottságai adnak. (MTI) Brandt kifejtette, hogy az NSZK gazdasági helyzete az áremelkedések ellenére is igen kedvező, és reményét fejezte ki, hogy ez az irányzat folytatódik. Biztatónak ítélte meg a kancellár az NSZK nemzetközi helyzetét is, méltatta az európai béke megszilárdítására tett erőfeszítéseket, és büszkén állapította meg, hogy ezekből az erőfeszítésekből kivette részét a Német Szövetségi Köztársaság is. (Folytatás az 1. oldalról) határozzák a szakmai képzésben érdekelt miniszterek és főhatóságok feladatait. A határozat értelmében a művelődésügyi miniszternek az oktatás és a nevelés egészére kiterjedő ágazati felelőssége mellett a munkaügyi miniszter látja el valamennyi szakmunkásképző iskolában a felnőttszakmunkásképzés keretében, továbbá szakmunkásképzési céllal működő ipari, mezőgazdasági és erdészeti szakközép- iskolákban folyó szakmai képzéssel összefüggő ágazati feladatokat. A képzés irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos főhatósági felügyeleti hatásköröket a jövőben az ipari és építőipari szakmákat oktató iskolák tekintetében a munkaügyi miniszter, az élelmiszer- és a fagazdaság szakmáiban a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmában pedig a belkereskedelmi miniszter gyakorolja. A szakmunkásképző intézmények létesítése és fenntartása a jövőben a fővárosi és a megyei tanácsok hatáskörébe tartozik. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta a művelődés- ügyi miniszter előterjesztését az alsó- és közéofokú oktatási intézmények irányítási rendszerének szabálvozásáról. E szabályozás értelmében a s -ak- közéoiskolák és a kollégiumok létesítésének, fenntartásának és közvetlen irányításának jogát a főhatóságok 1974. szeptember 1-ig átadják a fővárosi és megyei tanácsoknak. Megfelelő jogszabálvozási intézkedésekkel biztosítják, hogy különösen a szakmai irányításban. az iskolai hálózat fejlesztésében, a népgazdasági igények és a beiskolázás összhangjában a szakszerűség, illetve a központi elvek érvényesüljenek. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta és jóváhagyta a víz- gazdálkodás távlati fejlesztési koncepcióját. Az 1985—90-ig, fő vonásaiban pedig az ezredfordulóig kidolgozott tervek főbb célkitűzései közé tartozik a lakosság ívóvízellátásának és a lakótelepek csatornázásának feljesztése, a víz tisztaságának védelme, az ár- vízvédelmi biztonság fokozása, a mezőgazdaság belterjes feljesztéséhez szükséges víz- szolgáltatási és vízrendezési főművek kiépítése. A koncepció olyan országos jelentőségű vízpótlórendszerek létrehozását is tartalmazza, amelyek már a távlati igények kielégítését szolgálják. A kormány úgy határozott, hogy a vízügyi ágazat gazdasági szabályozórendszerét tovább kell fejleszteni, a két- és többoldalú műszaki-gazdasági együttműködés keretében pedig hasznosítani kell a nemzetközi vízügyi együttműködésen rejlő lehetőségeket. Moszkvában Jekaterina Farceva szovjet és Ilku Fái magyar muvetouesugyi aunUM- tér aláírták a magyar—szovjet kulturális egyezményt» Bérpolitikai intézkedések A KISZ KB felhívása A Magyar Kommunista If- mozgalomnak az ismeretéről, júsági Szövetség, a Magyar politikai felkészültségükről. BiBrandt kormánynyilatkozata A Minisztertanács tudomásul vette a nehézipari miniszter és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökének a Mecseki Szénbányák komlói Kossuth Bányaüzemében 1972. szeptember 28-án keletkezett bányatűzrol szóló jelentését. A vizsgálat megállapította, hogy a tüzet a szállítószalagot meghajtó tengely- kapcsolón keletkezett műszaki hiba okozta. Olyan biztonsági előírásokba, szabályzatokba ütköző vétkes magatartás nem fordult elő, amely a tűzesettel közvetlen okozatai összefüggésben lenne. A bányabiztonság fokozása érdekében a nehézipari miniszter, az Országos Bányműszaki Főfelügyelőség elnöke és a szak- szervezet megtette a szükséges intézkedéseket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepciója Hírmagyarázónk írja: A gazdasági szerkezet átalakulása, az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedése, az urbanizálódás, a szociális ellátás és az életszínvonal emelkedése a vízgazdálkodás gyorsabb ütemű fejlődését követeli hazánkban; Az általános előrehaladás fontos feltétele, hogy a vízgazdálkodás fejlődése megelőzze s így megalapozza a termelőerők általános növekedését. Ezért gondosan meg kell tervezni, össze kell hangolni a rendelkezésre álló vízkészleteket és az igények kielégítését. Ezt célozza az ország sajátos . természetföldrajzi helyzetét kellően mérlegelő és a gazdaságpolitikai irányelvekkel összhangban álió távlati vízgazdálkodás-fejlesztési koncepció, amelyet most hagyott jóvá a kormány. A kormány határozata szerint e koncepciót figyelembe kell venni a népgazdaság hosszú és középtávú tervének kialakításánál és a szabályozórendszer továbbfejlesztésénél egyaránt. A koncepció szerint elsőrendű feladat a lakosság közműves vízellátásának és a lakótelepek csatornázásának az eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztése. El keJJ., érák; hogy a*e települések vízgazdálkodási színvonala elérje a hazánkhoz hasonló fejlettségű európai országok színvonalát. A legközelebbi évtizedek egyik legfontosabb vízgazdálkodási feladata a vízminőségvédelem fejlesztése, új szennyvíztisztítási ■ módszerek elterjesztése. Az ipar vízellátását és a folyók szennyeződésének csökkentését egyaránt segíteni kell azzal, hogy az ipari üzemekben a korábbinál nagyobb arányban alkalmazzák a víz újrafelhasználását, a víztakarékos gyártási módszereket. A hazai víz- gazdálkodásnak mind több segítséget kell nyújtani a mezőgazdaság fejlődéséhez. Számolni kell azzal, hogy 1985-ig 750—aoo ezer hektárra növekszik az öntözött terület, s ennek megfelelően ki kell építeni a növénytermesztés és az állattenyésztés belterjes fejlesztését megalapozó vízszolgáltatási és vízrendezési főműveket. A töltésektől védett, tehát az árvíztől veszélyeztetett területen ét a lakosságnak több mint 30 százaléka, s ezen a területen a jelenlegi mintegy 350 milliárd forint értékű népgazdasági vagyon a következő másfél-ikét évtizedben előreláthatólag megkétszereződik. Az árvizek gyakoribbak és az árvízszint is mind magasabb lesz. Ezért halaszthatatlan feladat az árvízvédelmi művek és az árvízvédelmi szervezet hatékony fejlesztése. Nemcsak a töltések erősítésével és magasításával, hanem árvízi tárolók, síkvidéki vésztárolók, árapasztó csatornák, lokalizációs töltések építésével is növelni kell az árvízvédelmi biztonságot. A növekvő iparvíz-igények,' a mezőgazdaság fejlesztése, az árvízvédelem és a vízi közlekedés egyaránt sürgeti — összhangban a jugoszláv Ti- sza-szakaszon épülő Növi Be- cse-i vízlépcső létesítésével — a csongrádi vízlépcső építésének megkezdését. Ezzel megvalósul a Tisza vízgazdálkodásának korszerű fejlesztése,’ az úgynevezett Tisza-csator- názás. A folyómederben tárolt víz csökkenti a Tiszántúl vízhiányát, s a vízlépcsők lehetővé teszik a tiszai hajózást Záhonytól a torkolatig, s tovább a Dunán a Fekete-tengerig. Az európai víziútrend- szerhez csatlakozás alapvető feltételének megteremtését, az árvízvédelem fejlesztését és a vízienergia hasznosítását jelenti a felső Duna-szakaszra tervezett gabcikovo-nagymaro. si_ közös magyar—csehszlovák Vízlépcsőrendszer. A jelentős vízkészlettel rendelkező Dunát a„ Yízszegény Tiszával összekötő Duna—Tisza csatorna egyesíti a két vízrendszert és létrehozza a Tisza-medence kapcsolatát a Fekete-tengertől az Északi-tengerig kialakuló európai víziúthálózattal. A kormányhatározat rámutat arra is, hogy nagy gondot kell fordítani a nemzetközi vízgazdálkodási együttműködésre. A KGST-n belül tovább kell erősíteni a kétes többoldalú vízgazdálkodási kapcsolatokat. Az együttműködést műszaki-gazdasági kooperációk létrehozásával, regionális vízgazdálkodási programok kidolgozásával is szélesíteni kelL | j, ( ; Helsinkiben csütörtökön folytatódott az európai biztonsági és együttműködési konferenciát előkészítő tanácskozás. Az Egyesült Államok képviselője rendkívül rövid felszólalásában úgy nyilatkozott, hogy kormánya támogatja nyugati szövetségesei enyhülési politikáját és üdvözölte a Szovjetunió vezetőinek hasonló megnyilvánulásait ADDISZ ABEBA’ * Georges Pompidou francia államelnök, aki hivatalos látogatásra érkezett az Etióp Császárságba, csütörtökön délelőtt megkezdte hivatalos tárgyalásait Hailé Szelasszié császárral és kormánya képviselőivel. A Német Demokratikus Köz. társaság és az Olasz Köztársaság kormánya elhatározta, hogy 1973. január 18-i hatály- lyal diplomáciai kapcsolatot létesítenek a két ország között. KAIRO Anvar Szadat egyiptomi elnök, a hadügyminiszter és a három fegyvernem főparancsnokai kíséretében felkereste a Vörös-tenger, valamint Asszuán körzetében állomásozó katonai alakulatokat. A Vöröstenger mellett állomásozó egységek előtt az egyiptomi államfő ismertette a Közel-Kelet jelenlegi katonai és politikai helyzetét,
