Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-16 / 12. szám

Petőfi Tolnában Hét nap alatt hatszor vetí­tik a filmet a megye klubjai­ban, művelődési házaiban. A következő hetekben, hónapok­ban alighanem körbe fogja járni a kópiát rejtő fémdoboz az egész megyét A megyei művelődési köz­pont amatőrfilmes csoportja — élén Kiss Istvánnal — hasz­nos, információban értékes, jó filmet készített A húsz perc alatt, ameddig a filmkockák peregnek, sokat tudunk meg Petőfi és Tolna kapcsolatáról. Versek, emléktáblák, régi épü­letek, tájak, Petőfi ismerősei­nek leszármazottai, könyvek, folyóiratok, megyénk nagy szülöttjei: Petőfi-ismerők idé­zik a költőt Az első képek Sárszentlőrin- een készültek, az iskolában, ahoi „PetroYicj Sándor tanu­ló* 1831—1833 között nebulós- kodott A korabeli Szekszárd képe idézi a színlaphordó és színész Petőfit. Dunaföldvárra 1842-ben, Borjádra, Gyönkre 1845-ben jutott el. Az emléke­zetes borjádi nyár tanúja a Négyökrös szekér. A magyar nemes. (Halljuk is.) Vall Sass Erzsiké unokája, Matthioni Eszter, Kisfalud: Stróbl Zsig- mond és Illyés Gyula. Petőfi legigazibb ismerője. Egy amatőr közösség által készített filmtől elegendő, ha pontos adatokkal segíti az is­meretterjesztést Kuss Istvá- nék filmje ezen túlmenően még élvezetesen szerkesztett érdekes és jól fogalmazott is. Azoknak a kluboknak is ajánljuk, amelyek eddig nem gondoltak rá. hogy levetítsék. *i — Oratórium Kopernikusz tiszteletére Mikolaj Kopernikusz szüle­tésének 500. évfordulója alkal­mából Tadeusz Paciorkiewicz varsói zeneszerző oratóriumot írt: „De Revolutionibus Orbium Coelestium” címmel. A szöveg szerzője Stefan Pólóm olszty- ni költő, aki ógörög szerzők (Thalész, Anakimenész, Herak. litosz és Parmemidész), vala­mint a „De Revolution ibus” szövegének részleteit használta feL Az oratórium három részé­nek címe: „Almagest” (azaz Óvilág), „De Revolutionibus” és „Kozmosz”. A mű fő gon­dolata: „Intuens semper rádiós solis” (Mindig a Nap sugarai­ba tekintünk). Az oratórium ősbemutatójára 1973. február 19-én kerül sor Olsztynban. Izményi — Lerajzolhatom ? — Csak Ma odaírja a »eve. wie» is. képek — Odaírom. — Fábián Ambrus. lzmény, I79.es, Vau « írhatja: idősebb Fábián Ambrus. Újságba lesz? — Igen. Olvassa? — Jár nekünk a Népújság, olvasom mindennap. — Hol dolgozik Fábián bá­csi? — A tsz-ben még egy dara- big, éjjeliőr vagyok. Nemsoká­ra nyugdíjba megyek. A 65. évembe járok. — Szeretném még a hordók mellett is lerajzolni. — A sapkái levegyem? — Nem szükséges, megfázik. Csak ahogy ott vár az olajra. — Most jó ideje már nem volt. Sokacskán várakozunk. — Kész is a rajz. Köszönöm. — Nincsen mit. Isten meg­áldja. ÉRDI JUDIT rajzai. Sxínháxi jegyzet Arlano Suassuna: A kutya testamentuma Ismét nagy sikere volt egy színházi előadásnak Szekszár- don. Siker volt? Hovatovább már nem mérhető a taps for­róságával, mert az minden al­kalommal — árnyalatnyi kü­lönbséggel — tüzes. Hogy mi az oka? Vagy egyformán tet­szik minden látott darab a szekszárdi közönségnek — vagy talán megszokásból csap- dossuk a tenyerünket? Suassuna színpadi játéka ér­demes a sikerre. Műfajával is elkápráztat: buffó-játék és commedia dell’arte, ha énekel­getnek: musical, aztán misz­tériumjáték, de amikor a mű­vészek cigánykereket vetnek a színen — azon tűnődünk, hogy talán mégis cirkusz? Szereplői­nek föld felett lebegő bumfor- disága, naiv szentjei egy más világrész meséit idézik. A történet alapja egy észak- kelet-brazüiai népi románc, amely Joao Grilo csodálatos kalandjairól szól. Joao Grilo Pemambuco állam Naszreddin Hodzsája, Till Eulenspiegel je: a furfangos szegénylegény, aki túljár a gazdagok — de még az ördög eszén is. A szóban forgó furfang a papok kor- ruptságát, pénzsóvárságát cé­lozza meg. A kutyuskáját imá­dó zsugori pékné hajlandó ki­nyitni pénzeszacskóját, ha egy­házi temetésben részesül a jobblétre szenderült állat. Gri­lo elhiheti a papokkal, hogy a kutya végrendelkezett: szép summát hagyott rájuk is. A „szentéletű és bölcs" eb ter­mészetesen méltó végtisztes­ségben részesül. A végkifejletig még számos bonyodalom adódik, egyre in­kább körüljárva a tényt: a tartomány kétségbeesett sze­génységét. ahol az útonóllók, kuporgatók bűne is bocsánatos, sőt — a földi nélkülözés meg­fertőzi Szűz Mária asszony! gondolkodását is: még ő sem ingyen jótékonykodik ... A bohózat esetlen humorá­val, vaskos szójátékaival, ver­seivel, — amiket Weöres Sán­dor fordított — jóízű nevetést csal ki a nézőkből. Az ironi­kus, keserű felhangok csak ké­sőbb szűrődnek ki a mókázás- ból: amikor a játék varázsa alól szabadulva hazafelé bal­lag a néző. Mert akkor eszé­be jut — vagy megtudja — hogy a játék színhelye az az Északkelet-Brazília, ahol száz iskolaköteles közül hat fejezi be az iskolát, ahol az átlagos életkor harminckét év, ahol évente három hónapig van munkalehetőség, és ahol az emberek szenvedélye ma is: a katolicizmus, amit a papok alaposan meg is vámolnak. Akár az európai középkorban. Ebben a légkörben, ebben az országban haladó és merész politikai tett volt a jogász­esztéta szerző játéka: olyan színpadon és olyan nyelven pellengérre állítani a papi korrupciót, a nvomort, meg­fricskázni a vallást, amelyet nemcsak a vájtfülűek értenek meg. A kutya testamentumának európai sikere azt igazolja, hogy ez a mű kortól és hely­től függetlenül jó játék, jó szórakozás. — virág — Illúziók szabott áron Bűvéssbolt Budán A Bartók Béla út egyik sze­rény, néhány négyzetméter alapterületű boltját rendszere­sen keresik fel vevők a fővá­ros legtávolabbi pontjairól, de bőven akad vásárló, aki vi­dékről érkezett ide, s nem rit­ka az olyan látogató sem, aki határainkon túlra viszi az itt vásárolt portékát, mint ma­gyarországi túrájának egy ked­ves emlékét. A Figaró bűvész­boltról van szó ugyanis, amely „bűvészkellékeket, farsangi cikkeket, érdekességeket, tár­sasági mutatványokat, ördög­lakatokat tart nagy választék­ban" a polcain. A Figaró elnevezés a bű­vészből! gazdájára utal: Sza­bó István illuzionista az or­szág első és egyetlen illúzió- kereskedésének megnyitása előtt Figaró művésznéven lé­pett fel cirkusz- és varieté- műsorokban bűvészproduk- ciókkal. Ebben a boltban minden meg lesz mutatva, minden meg lesz magyarázva. Ha ugyanis a kedves vevő nem hivatásos bűvész, vagy kép­zett amatőr, hanem csak egy papával-mamával érkező kis­fiú, kislány, akkor Figaró mester, vagy fia türelmesen elmagyarázzák neki, hogy a megvásárolt kellékkel hogyan kell csodát művelni. Tehát a boltban lényegében nonstop bűvészműsor pereg. A szabott áron kapható cso­dák, trükkök választéka elég nagy: kapható itt a Ki mit tud? „egyéb” kategóriájában szereplő amatőr mágusok több kedvenc kelléke, például a táncoló sétapálca, valamint a kendő mögött és a kendő élén táncoló bűvös golyó, nemkülönben azok az apró golyóbisok, amelyek simán át­sétálnak az egymásra rakott fémpoharak alján, vagy osz­tódással szaporodnak a bű­vész ujjai között. A kártyamutatványok hosz- szú sorának kellékei kapha­tók itt, például egy olyan pak­li, amelyből speciális varázs­pálca érintésére az a kártya ugrik elő, amelyet a tetszés szerint kiválasztunk, de a bűvésznek meg nem muta­tunk. Aki 43 forintért megve­szi Dáriusz kincsesládáját, az kiválasztat ámuló közönségé­vel egy bizonyos színű gyön­gyöt, s ha a ládát fölnyitják, abból pont a választott színű gyöngy villan elő. Kezdő bű­vészinasok is könnyedén be­levarázsolhatnak szemünk lát­tára egy kártyalappal lefe­dett pénzdarabot egy gyufás- dobozba, amely persze a mu­tatvány alatt végig le van zár­va. A cikk elején idézett rek­lámszöveg is említette az ör­döglakatokat — 4,50-től 35 fo­rintig mindenféle kapható be­lőlük. Aki ismeri titkukat, az könnyedén szét is nyithatja őket, aki nincs beavatva a do­logba. az fél óráig is hiába próbálkozik. A vidám farsangolóknak számos mókás trükköt aján­lanak Figaróék. Újdonság a tejjel telt cumisüveg, amely­ből beleönthetjük a tejet a megtréfált zsebébe, azt ugyanis hiába keresi ott, vagy bárhol, a bűvész viszont esetleg a nadrágszárából, vagy éppen egy borospalackból csurgatja i'issza a cumisüvegbe: a sze­mérmes Miss Lola pedig maxi­szoknyás asszonyság, s ha a megtréfált férfiú igyekszik formás lábait előhúzni a szok­nya alól, egy rugós szerke­zet segítségével Lola a szé­gyentelennek a kezére csap! Valószínűleg a robbanó leve­lek adták az ötletet egy idei farsangra készült újdonság­nak. Levélboríték ez. s ha a címzett kibontja, hirtelen erős dobpergésszerü zajjal ijeszti meg.., .

Next

/
Thumbnails
Contents