Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-16 / 12. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG * a.Magyar szocialista MUNKÁSPÁRT tolna megyei BIZOTTSÁGÁNAK L A HA i XXIII. évfolyam, 12. szám ARA: 90 FILLÉR Kedd, 1973. január 16. Nixon utasítást adott a bomba- és tüzérségi támadások azonnali beszüntetésére Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője hétfőn bejelentette: Nixon elnök elrendelte a VDK elleni összes bombatámadások, tüzérségi támadások, valamint újabb aknák lerakásának azon­nali beszüntetését a béke­tárgyalásokon elért haladásra való tekintettel. A szóvivő hozzátette, hogy a VDK kikötőiben levő aknák továbbra is „aktívak” marad­nak, és „hatástalanításuk az Észak-Vietnammal folytatandó tárgyalások tárgyát képezheti.” A Fehér Ház szóvivője kö­zölte az is, hogy a VDK elleni összes támadó hadműveletek beszüntetésére vonatkozó el­nöki döntés közép-európai idő szerint hétfőn 16 órától lépett érvénybe. Ziegler továbbá bejelentet­te, hogy Henry Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági fő­tanácsadója „a közeljövőben” visszatér Párizsba, hogy foly­tassa bizalmas jellegű meg­beszéléseit T e Dúc Tho-val, a VDK kűH" tségének különle­ges t,ar isadójával. A fehér házi bejelentések nyomán még nagyobb tápot kaDtak Washingtonban azok a találgatások, hogy Nixon elnök jan. 20-i újrabeiktatásának elő­estéjén fontos nyilatkozatot készül tenni a vietnami meg­állapodás létrejöttéről, vagy legalábbis „kézzel fogható kö­zelségéről”. Nixon amerikai elnök meg­bízásából hétfőn Saigonba re­pült Alexander Haig tábornok. Henry Kissinger nemzetbizton­sági főtanácsadó volt helyet­tese, akit nemrég neveztek ki az amerikai szárazföldi hadse­reg helyett^ vezérkari főnöké­vé. Ha-« tábornok — aki már előzőleg is jelentős szerenet töltött be a vietnami konflik­tus rendezésiről Párizsban és Saigonban folytatott megbe­széléseken — vasárnap, köz­vetlenül Saigonba utazása előtt több mint ötórás eszmecserét tartott Nixonnal és Kissinger­rel. A nemzetbiztonsági fő­tanácsadó előzőleg Párizsban hat napig tárgyalt Le Dúc Tho-val, a Vietnami Dolgozók Pártja PB-tagjával, és szom­baton érkezett haza a francia fővárosból. Nyugati hírügynökségek úgy tudják, hogy a Key Biscayne-i vasárnapi maratoni ülésen Nixon elnök behatóan tanul­mányozta a Vietnamra vonat­kozó békejavaslatokat, amelye­ket állítólag Kissinger hozott magával Párizsból, s hogy Haig tábornok Saigonban ezek­ről fogja tájékoztatni Thieu elnököt Mindenesetre a Fehér Ház szóvivője ezúttal is határozot­tan elzárkózott azoknak a ja­vaslatoknak, vagy üzenetek­nek az ismertetése elől, ame­lyeket Haig tábornok — egyes hírforrások szerint magával visz Saigonba. Csak annyit közölt, hogy a tábornok Dél- Vietnamon kívül ellátogat Thaiföldre, Kambodzsába és Laoszba is. Arról nem nyilat­kozott, hogy a tábornok vár­hatóan mikor tér vissza újabb délkelet-ázsiai körutazásáról. Thieu dél-vietnami bábelnök Alexander Haig tábornok újabb saigoni látogatásának hírére hétfőn az elnöki palo­tában összehívta a rezsim nemzetbiztonsági tanácsát. A saigoni rezsim vezetői ülésü­kön a Párizsban tartott viet­nami—amerikai tárgyalások legújabb fejleményeit tanul­mányozzák. Hivatalosan sem­mit sem közöltek a megbeszé­lések érdemi részéről. Befejeződött a Bán Kommunista Párt kongresszusa A Dán Kommunista Párt XXIV. kongresszusának kül­döttei befejezték a vitát a Központi Bizottság beszámo­lójáról, amelyet Knud Jesper- sen, a párt elnöke terjesztett elő. Nagy figyelmet fordítot­tak a jelenkori tőkés társa­dalom ellentmondásainak elemzésére, a párt előtt álló feladatok, valamint a nemzet­közi kommunista mozgalom egységének megerősítésével kapcsolatos problémák megvi­tatására. A kongresszus elítélte az Egyesült Államok vietnami ag­resszióját. A Vietnami Dol­gozók Pártjához és a Dél-Viet­nami Nemzeti Felszabad! tási Fronthoz intézett kongresszusi üdvözlő üzenetben a dán kom­munisták ismételten követelik *z Egyesült Államoktól, hogy Éaladéktalanul írja alá a viet­nami fegyverszünetről és bé­kéről szóló megállapodást, és vonja ki összes csapatait Indo- kínábói. Felszólították a dán kormányt, hogy ismerje el a dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormányt, és határol­ja el magát az Egyesült Álla­mok bűnös vietnami politiká­jától oly módon, hogy kilép a NATO-ból. A kongresszuson húsz kom­munista és munkáspárt képvi­seletében részt vevő kül­földi testvéri küldöttsé­gek találkoztak a fővá­rosi kerületek pártszerveze­teinek aktivistáival. A szovjet pártküldöttség, amelyet Iván Kapitonov, a Központi Bizott­ság titkára vezet, a koppen­hágai Amager kerület kom­munistáinak vendége volt. A találkozót baráti, közvetlen légkör jellemezte, Megfigyelők rámutatnak, hogy Nixon elnök döntéssé nem utolsósorban annak a kö­vetkezménye, hogy az ameri­kai hadigépezet nem tudta térdre kényszeríteni a vietna­mi népet. Vietnam szabadság­szerető népe hősiesen helyt­állt, meirt igazságos ügyért harcolt és helytállt, mert ma­ga mögött tudhatta a szocia­lista országok erkölcsi és anya­gi támogatását és mert támo­gatta az egész világ haladó közvéleménye. Az USA bom­bákkal alátámasztott diplomá­ciája a párizsi tár a valóasz tál­nál sem tudta megalkuvásra késztetni a vietnami forradal­mi erőket. A VDK diplomáciá­ja leleplezte az amerikaiak manővereit, s következetesen síkraszállt és síkraszáll az igazságos békéért. Nixon döntése védened meny­ben kényszer'* meghátrálás: az amerikai elnök kénytelen volt meghátrálni a szabadságért (Folytatás a 2. oldalon) Meglepetések nélkül Egyre kevesebb a meglepetés, hisz ma már alig akad olyan termelőszövetkezet, ahol a tagokat felkészületlenül, váratlanul éri a zárszámadás, tehát a végeredmény. A közös gazdaságok többségében a társtulajdonosok nagyjából egész évben tudják, hogy mire számíthatnak év végén, és meg­tanulták, az eredmény, a végeredmény az egész esztendő összmunkájának csupán csak „végterméke”. Elmúlt az az idő, amikor legfeljebb évzáró közgyűlésen derült ki, hogy a tagok a közösből származó jövedelmet illetően mínuszban vannak, és nemhogy kapnának, nekik kell visszafizetniük valamennyi forintot. Sajnos előfordult. Leszámítva néhány „egyenesbe hozhatatlan”, szinte fel­számolásra érett üzemet, a Tolna megyei közös gazdaságok döntő többségében a Sikerélmény, a kiegyensúlyozott közérzet állapotában az elképzeléseket, a terveket megvalósítva készül­nek az évzárásra. Ez jó dolog. Ahogy az ország közös gaz­daságai, ugyanúgy a megye közös gazdaságai is kiállták a próbát, az elmúlt nem mindig kedvező években fényesen bebizonyították, — elsősorban a termésátlagok megduplázá­sával, megháromszorozásával —. magasabbrendűségüket, fö­lényüket a régivel szemben. Igazolják ezt még akkor is, ha néhány üzem a kockázatvállalás terheivel átmenetileg ne­hézségekkel küzd, mint például a szakályi tsz. A tagok átfogó képet kapnak év közben a vezetőség tá­jékoztatóiból, de tény, hogy nem kizárólag ebből ismerik az üzem helyzetét. Jórészt abból, hogy több, nagyobb az egyes tsz-tagok áttekintési képessége, kifinomultabb a kö­zösségi érdeklődése. Természetesen első helyen érdemel mél­tatást az, hogy kialakulóban az informálás megszakíthatat’an folytonossága. Zombán, Mucsiban — számos községet felso­rolhatunk — a választott vezetők természetesnek tartják, mindig „levinni” a tagok közé az irányítók elképzeléseit, az üzem eredményeit, kudarcait. Szűnőfélben az óvatoskodó*, titkolódzás olyannyira, hogy néhány üzemben már helvi tsz- újság hozza közelebb a tagokat és a vezetőket, hangsúlyozva a kö^ös felelősség nélkülözhetetlenségét. Más szempontból azért sem tekinthető többé a zárszám­adás az osztás időpontiának, mert a tagok havonta megkap- Hk munkájuk ellenértékét, járandóságuk legalább 80 száza­lékát. Forintban természetesen, minthogy alig-alig találni ma már munkaegység-elszámolással dolgozó üzemet. Mindezek ellenére a zárszámadás változatlanul kiemel­kedő helyi esemény, bár a hangsúly, áttevődött a fejlődés, a tudatváltozás, a gazdasági megerősödés következtében, a gaz­daságpolitikai elemzésre, értékelésre, a lehetőségek kollektív fe’tárására, a termelésben észt és optimális lehetőségeire. Ezzel természetesen nem mondtuk azt, hogv a részes«^és a tagokat nem foglalkoztaria. Frről szó sincs. Főleg az idősebb gazdák változatlanul a járandósággal, annak maximális kiosztásával törődnek, emberileg érthető meggondolásból. A derékhad viszont a helyes aránv kialakítását tartja szem előtt ahhoz ragaszkodik, a konzerválódást elveti, s az előbbre jutás le- hetős“ge't latolgatja azt. hogy a tavaivj esztendő megalapoz­za az ideit, mert a túlosztás mindig élőről kezdés, végered­ményben tehát zsáku+ea, ahová be lehet ugyan hajtani, de ♦prvrr) loViof KAnrip» fniyÁyyrrvr)"nj# Szocialista forigádvczeiők tanácskozása a Szekszárdi Állami Gazdaságban Tegnap délelőtt a Szekszár­di Állami Gazdaság központ­jában találkoztak a gazdaság vezetői, kerületvezetői, s a hu­szonkilenc szocialista brigád vezetője — mintegy 530 szo­cialista brigádtag képviseleté­ben, — hogy megbeszéljék az elmúlt év eredményeit, S is­mertessék a brigádvezetőkkel, rajtuk keresztül pedig a bri­gádtagokkal az 1973-as gazda­sági év tennivalóit. Nicsovics György, a gazda­ság termelési igazgatóhelyet­tese elmondotta, nem vélet­len, hogy az idei tervek tel­jesítésénél a brigádvezetőket hívták először össze ebben az ■évben: rájuk különösképpen számítanak. Az utóbbi két- három évben a szántóföldi nö­vénytermesztésben és állatte­nyésztésben a világszínvonal­nak megfelelő gépek kerültek a gazdaságba. A fejlett techni­kai berendezésekkel korsze­rűbben kell dolgozni. Éppen ezért a jövőben módosítani, fejleszteni kell a brigádtagok szakképzettségét, hogy a je­lenlegi technikai berendezé­sekkel még jobb eredményeket tudjanak elérni. 1972-ben a gazdaság dolgozói is nehéz kö­rülmények között dolgoztait. Ennek ellenére például kuko­ricából ugyanazon a területen négyszáz vagonnal több ter­mett, mint 1971-ben. A nö­vénytermesztő komplex szo­cialista brigádok több, mint ötvenmillió forint termelési értéket hoztak kukoricából. A szocialista brigádok jó mun­kájának tudható be a 2163 va­gon kukoricatermés — holdan­ként 3» mázsa májusi mor­zsolt —, ami a gazdaság állat- tenyésztésének az alapja. Nem utolsósorban a dolgozók fel­adata, hogy a jelenlegi szintet tartsák. Különösen kiemelke­dő a kajmádi szocialista bri­gád munkája, ők közelítették meg leginkább a komplex szocialista brigádokkal szem­ben felállított követelménye­ket: önállóan, képességeiket maximálisan kihasználva dol­goztak. A gazdaságban idejé­ben elvégezték az őszi mély­szántást, amivel előreláthatóan sikerül megalapozni az 1973-as év termését. A továbbiakban, különösen az aratás és a be­takarítás heteiben módosítani kell a munkaidőt. Nem leltet kívánni, hogy a munkások reggel öttől este hétig megál­lás nélkül dolgozzanak; a munkákat két műszakban, nyolcórás munkaidővel kell elvégezni. 1972-ben 27 200 ser­tést adott el a gazdaság, szem­ben az 1971. évi 21 ezerrel. 1973-ban 2200 vagon kukori­cát, 500 vagon búzát, 50—60 vagon szóját és 27 ezer ser­tést kívánnak értékesíteni. Mindez csupán akkor teljesít­hető, ha a brigádok munká­jukat a gazdasági vezetéssel összehangoltan végzik. A kertészeti üzemággal kap­csolatos kérdésekről Bakonyi József kertészeti igazgató- helyettes beszélt. Az ágazat valamennyi dolgozója komplex szocialista brigádban dolgozik. 1973-ban törekedni kell a szo­cialista üzem cím feltételei­nek teljesítésére is. A kerté­szeti ágazaton belül az őszi­barack, a komló és az olt­ványkészítés hozta a tervet. A csapadék, a jég következtében viszont ötezer mázsával ter­mett kevesebb szőlő, mint azt tervezték. A borkombinát ki­elégítő technikai és szakmai felkészültségének köszönhető, hogy a gazdaság a karácsonyi ünnepekre már új bort hozott forgalomba. A brigádmozga­lomban el kell érni, hogy a kiemelkedő egyéni teljesítmé­nyek forintban is realizálód­janak; ne forduljon elő egyen- lősdi. Eakonyi József külön- külön értékelte a kertészetben dolgozó szocialista brigádok munkáját; a kertészetben dol­gozók 85 százaléka nő, s nem­ritkán fordul elő, hogy férfi­munkát kénytelenek végezni. A gazdaság 230 millió terme­lési értékéből 72 millió a ker­tészet termelési értéke. Perecsi János, az szb. elnöke arról szólt, hogy a szocialista brigádmozgalomban részt vevő fiatalok és nők aránya egyre inkább emelkedik. A követke­zőkben a brigádok munkájá­nak értékelésekor a brigádta­gok „önértékelését” is figye­lembe veszik; javaslatot kér­nek tőlük arra, hogy a válla­lás és a teljesítés arányában milyen fokozatra tartják ma­gukat érdemesnek. Bállá Antal igazgató — aki ez alkalommal talá'kozott elő­ször a brigádvezetőkkel, kerü­letvezetőkkel — nyíltan fel­tárta a gazdarág jelenlegi ne­hézségeit, problémáit, s kérte, hogy a gazdasági dolgozók az átmeneti nehézségek idején tő" lük telhetőén segítsék a gaz­daságvezetés munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents