Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-12 / 292. szám
? I TOLNÁ HEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÚJSÁG I A MAGYAR S?QeilÁ'eiSTA "MUNKÁSPÁRT IQTNA MEGYE 1 BI Z ÖltSÁ’G Á N A K' L-AP1A ! XXII. évfolyam, 292. szám ARA: 90 FILLËR Kedd, 1972. december 12. • • Ünnepi ülést tart az Országos Béketanács a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére Nguyen Hung Khanh-nak, a Dél-Vietnami Köztársaság budapesti nagykövetsége távozó L titkárának az Országos Béketanács elnöksége a Magyar Békemozgalom Kitüntető Jelvényét adományozta. Képünkön: Harmati Sándor, az Országos Béketanács alelnöke fel tűzi a kitüntetést. Megjelent az új építőipari ár utasítás Az elmúlt napokban a nemzeti békemozgalmak vezetői tanácskozást tartottak az NDK fővárosában, Berlinben, s behatóan megvitatták a nemzetközi békemozgalom és a nemzeti békebizottságok időszerű feladatait. A, Béke-világtanács szervezésében rendezett tanácskozáson részt vett az Országos Béketanács küldöttsége is, amelynek vezetője Sebestyén Nándomé, az OBT főtitkára hétfőn az OBT ügyvezető elnökségének kibővített ülésén beszámolt a berlini tanácskozásról, s ismertette a magyar békemozgalom előtt álló feladatokat. (Folytatás a 2. oldalon) Hardkocsizék átkelési gyakorlata a Dunán. A Magyar Néphadsereg egyik magasabb egysége, a kiképzési tervnek megfelelően, komplex hadgyakorlatot tartott hétfőn a Duna egyik szakaszánál. A reggeltől délutánig lezajló, nagyobb szabású hadgyakorlaton fegyvernemi és szakalegységek vettek részt a legjobb együttműködéssel, köztük az egyik harckocsizó és műszaki egység. Az egységeknek jóval több, mint száz kilométeres mélységben és nehéz terepen, a feltételezett teljes harcszerű körülmények közt kellett végrehajtaniuk feladatukat, talpon, vasúton és vízen. Ilyen nagyabb méretű harcászati gyakorlatra ritkábban kerül sor, s az évi kiképzés folyamán igen alapos felkészülés előzte meg. A feltételezett harcszerű körülmények között egy magyar harckocsizó egység harcjárművekkel, úgynevezett erőszakos vízi átkelést hajtott végre Európa második legnagyobb folyóján. A gyakorlaton a haditechnika legmodernebb eszközeit alkalmazták; a folyami átkelésnél a hagyományoson kívül, korszerű önjáró úszászállító-jármű- veket használtak fel. Ugyanakkor egy alacsony vizű ponton hídépítés és különböző műszaki gyakorlatok folytak. Természetesen gondoskodtak a megfelelő biztonsági intézkedésekről. A folyami átkelés a nehéz harckocsikkal nagyon veszélyes, nemcsak bátorságot, fegyelmezettséget, hanem megfelelő képzettséget és tudást is követel a katonáktól. Mindent nagy felelősséggel, a legpontosabban kell végrehajtaniuk. Egy kis szabálytalanság elegendő lett volna ahhoz például, hogy a kompról való partraszállásnál a víz alá kerüljön egv-egy súlyos harckocsi, s akkor vontatóval lehetett volna csak kihúzni. A kiváló képzettséget és fegyelmezettséget bizonyítja azonban, hogy ilyen hiba nem fordult elő. A ködös, sáros, hűvös idő ellenére, a hadgyakorlatot zökkenőmentesen végrehajtották, az előírt normákat szakszerűen teljesítették. Magas színvonalú volt a szervezettség, s a hadgyakorlat a kiképzés színvonalának emelkedéséről is tanúskodott. Darányi Miklós ezredes, a sajtó meghívott képviselőinek egyebek közt elmondotta: — Katonáink és hivatásos állományunk felkészülésével, teljesítőképességével rendkívül elégedettek lehetünk. A párt- és a KISZ- szervezetek is igen aktívan készítették elő személyi állományunkat feladatuk végrehajtására. A felelősségérzetükön kívül, szakmai képesítésük, tudásuk is nagyon fejlődött. Katona Mihály ezredes ehhez még azt is hozzáfűzte: — A feladatok sikeres végrehajtása azt is mutatja, hogy a hazafias nevelésért folytatott össztársadalmi munka a fegyveres erőknél is érezteti hatását a fiatal sorállományú honvédek körében. (B. L.) Az építésügyi és városfejlesztési miniszter — más tárcák vezetőivel egyetértésben — új rendeletben szabályozta az építési-szerelési munkák árát. Az új intézkedés szerint az eddigi maximált, s szabadár mellett egy újabb árforma, a hatósági megkötésekkel kialakított ár érvényesítésére kerül sor. Ez a kategória is kötött árforma, mert az építésiszerelési munkák árát ugyanúgy az építőipari költségszámítási normák alapján kell figyelembe venni és a költség- vetést elkészíteni, mint a maximált árak esetében. A hatósági megkötésekkel kialakított árban viszont magasabb, — de legfeljebb öt százalékkal és az építési-szerelési adóval növelt — hasznot engedélyez a rendelet. Az új építési-szerelési árforma az építőipari mun-. káknak mintegy 30 százalékát öleli fel, s így a maximáltak- kal együtt most már az építési munkák körének 90 százalékában érvényesülhet a kötött árak rendszere. Lényegesen leszűkült tehát az építőiparban a szabad árforma, amely már csak lényegében a műemlékek feltárási és helyreállítási munkáira, a kísérleti építményekre és a . fenntartási munkákra korlátozódik. Az új rendelkezés nagyon sok tekintetben szigorítja az építőipari munkák árképzését. Megtiltja, hogy a vállalkozó hibájából és a kivitelezőialvállalkozói együttműködés szervezetlenségéből eredő többletköltséget felszámítsák a beruházóknak. Ugyanakkor a beruházót is az építés jó előkészítésére ösztönzi, mert kimondja, hogy a kivitelezés közben megrendelt pótmunkákra, tervmódosításokra háromszázalékos felárat kell fizetnie. Az új létesítmény költségvetésének elkészítésénél figyelembe kell venni a kivitelezés minőségét is. Azoknál a munkatételeknél ugyanis, amelyeknél az építőipari költség- számítási normák minőségi osztályozástól függő követelményeket határoznak meg, utalni kell arra, hogy a beruházó és a kivitelező milyen minőségű munka elvégzésében állapodik meg. Ennek alapján a költségvetés megfelelő tételeit másodosztályú minőség esetén két. harmadosztályú munkánál pedig öt százalékkal csökkenteni kell, tehát ilyen arányú árengedményt kell adni a beruházóknak. Az új rendelet a kihirdetéssel érvénybe lépett, s intézkedéseit az 1973. január 1-eután kötött szerződéseknél kell alkalmazni. A felek azonban megállapodhatnak abban is, hogy a rendelet jogszabályait a korábban megkötött szerződéseknél is érvényesítik. A Legfelsőbb Bíróság új elvi döntése Dr. Baezor,'-' »László, az M,TI főlnunkatársa jelenti: A Büntető Törvénykönyv szerint az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtását a bíróság felfüggesztheti, ha az elkövető személyi körülményeire, valamint az elkövetett bűncselekményre figyelemmel a büntetés célja Ily módon is elérhető. Emellett a törvény lehetőséget biztosít — különös méltánylást érdemlő körülmények esetén — a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére is. A Büntető Törvénykönyv ez év elején történt módosítása jelentős újítást vezetett be. A módosítás folytán a bíróságnak a felfüggesztés tekintetében széles körű mérlegelési lehetősége van. A próbaidő vétség — a bűncselekmény enyhébb válfaja — miatt kiszabott szabadságvesztésnél egy évtől három évig tarthat, a súlyosabb bűncselekményt jelentő bűntett esetében pedig a kiszabott szabadságvesztést egy évtől öt évig függesztheti fel a bíróság. Ez a törvényi változás, de egyéb okok is szükségessé tették, hogy a Legfelsőbb Bíróság iránymutatást adjon abban a kérdésben, miként alkalmazzák a bíróságok az új törvényt. A Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa a napokban meghozta XXXIV. számú elvi döntését, amely az ország összes bíróságaira kötelező. Az elvi döntés abból indul' ki, hogy különbséget kell tenni társadalmi rendszerünk tudatos ellenségei, a súlyosabb bűncselekményt elkövető, főként a közrendet és a köznyu- galmat súlyosan sértő garázda Négy éve zárták be a fürdőt Hallgatólagosan, szép csendben tudomásul vette a város közönsége, hogy a szekszárdi közfürdő egy részét négy éve bezárták. Nem sok reményt látok arra — és a szakemberek egy része is ezen a véleményen van —, hogy a közeljövőben a fürdőt a közönség számára megnyissák. Tizenkét éve építették, nyolc évi szolgálat után, — mert életveszélyessé vált — bezárták. A gőzfürdőt, a medencét és a hidroterápiás részleget be kellett zárni, s csak néhány kád áll a közönség rendelkezésére. Mj lesz a fürdő sorsa? — tették fel a legutóbbi városi tanácsülésen az interpellációs kérdést. A választ a Szekszárdi Víz- és Csatornamű Vállalat az interpellációs kérdésre elküldte. Ennek lényege a következő: Nincs pénz arra, hogy ezt az egyébként is kis kapacitású fürdőt eredeti formájában felújítsák. És még remény sincs arra, hogy a közeli években a vállalat saját erejéből a köz fürdőjét felújítsa, Az interpellációs kérdésre adott válasz után beszéltünk néhány szakemberrel: véleményük nem egyértelmű. Legtöbben arra hajlamosak, hogy ne újítsák fel a fürdőt, hanem helyette egy újat építsenek, amely már nagyobb igényeket is kielégít, több célra lehet hasznosítani. Nézzük a lehetőségek, variációk egy-két formáját. Egy új fürdő felépítése meghaladja a vállalat erejét. Sőt! A városnak sincs annyi pénze, hogy a mostani helyett korszerű, nagyobb kapacitású fürdőt építsenek. Szóba került, hogy fedett uszodával bővítsék a jelenlegi fürdőépületet. Egy másik variáció szerint a város más pontján kellene felépíteni egy fedett uszodát és közfürdőt. , A hasonló elképzelések megvalósításához természetesen nincs pénz. Belátható időn belül nem is valószínű, hogy egy negyven-ötvenmillió forint értékű uszodát építsenek a városban. Ehhez kevés a város lélekszáma, igénye. Egyetlen megoldás látszik olyannak, amely a város, a fél megye érdekében a közeljövőben megvalósítható volna: úgy újjáépíteni a most élet- veszélyes fürdőt, hogy gyógyászati célra használni lehessen. Naponta több mint száz ember hidroterápiás kezelése marad el — immár négy év óta —, merf a kórházban levő. ideiglenes berendezések alig két tucat beteg kezelését — elsősorban a kórházban levőkét —, tudják elvégezni. Nyilván a balesetek utókezelését, az ízületi bántalmakban szenvedők gyógyítását csak megfelelő körülmények között lehetne elvégezni. A mostani fürdő mielőbbi felújítása fontosabb volna, mint egy uszoda építése... A felújításhoz szükséges pénz előteremtése, ha több szerv összefogása révén is. éppen a gyógyító munka érdekében, úgy hisszük, a megyei ötéves terv felújításra eső részének átcsoportosítása révén megoldható lenne. PÄLKOVACS JENŐ elemek, illetve a csupán alkalmilag, méltánylást érdemlő indokból kisebb jelentőségű bűncselekményt elkövető, egyébként becsületes életmódot folytató személyek között. Hangsúlyozza az elvi döntés, hogy az előbbiekkel szemben végrehajtandó szabadságvesztést kell kiszabni. Viszont az utóbbiakkal szemben a büntetés végrehajtásának elrendelésével való fenyegetettség általában már elégséges az újabb bűnelkövetéstől való visszatartásra. Az elvi döntés utal arra is, hogy a felfüggesztés kedvezményében nem részesíthetők azok, akik a társadalomra fokozottabban veszélyes szándékos bűncselekményt, a szocialista erkölcs szerint különösen elítélendő cselekményt követtek el, valamint az olyan bűnözők, akiknek személye kiemelkedően veszélyes a társada- . lomra, a gondatlan bűncselekmények elkövetői közül pedig azok nem részesülhetnek e kedvezményben, akiknél a gondatlanság magas fokú, s ennek következménye súlyos. A próbaidő tartamának megállapítása nagy jelentőségű mérlegelési feladatot ró a bíróságokra. Helyes mértéké, nek differenciált megállapítása elsősorban a visszaesés elleni küzdelem fontos tényezője. Nem helyes tehát sematikusan mindig az említett törvényi keret felső, vagy alsó határában megállapítani a próbaidő tartamát, azt a bíróságnak elsősorban az elkövető személyi körülményeinek messzemenő értékelésével kell meghatároznia. Ha az elkövető cselekményét őszintén megbánta, magatartása egyébként kifogástalan, a kárt megtérítette, ha a bűn- cselekmény elkövetése egyéniségétől idegen, akkor elegendő lehet a próbaidőnek rövidebb tartamban való meghatározása is. Ha viszont a vádlott felelőtlen, fegyelmezetlen, könnyen befolvásolható személy, akinek a bűncselekmény elkövetésével összefüggő káros szenvedélyei is vannak, a próbaidőt hosszabb tartamban szükséges meghatározni.
