Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-09 / 290. szám

w ! y f » r * * Nyugdíjasok a munkahelyen Csúcsforgalom a Mtőházban Szarvasnyúzás A munka minden korban izükséges. Természetes, hogy dős embereknél a fizikai tel­esítőképesség már nagyon /égés. Mindenkinek annyit feli dolgozni, amennyit a szer­kezete megkíván. De annyit 'eltétlenül. Egészségéért, jó «Ízérzetéért is. 1. Régebben egy nyugdíjas, /agy el tudott helyezkedni, /agy sem. Ha az egész évre îngedélyezett összeget fél év ilatt megkapta, utána tilos /olt dolgoznia. Akik kevés lyugdíjat kaptak, azokat külö- lösen sújtotta a szabály. Ezért nagyon időszerű volt az a ren­delet, mely ez év januárjától ismét szabályozta a nyugdíja­sok munkavégzését. Azok, akiknek nyugdíja ha­vonta a 700 forintot nem ha­ladja meg, egész évben korlá­tozás nélkül munkát vállal­hatnak. A magasabb összegű nyugdíjra illetékesek évente B40, vagy egyes munkaisörök­ben 1260 munkaórát dolgoz­hatnak. A rendelet kibocsátása óta eltelt egy év. A gyakorlat meg­mutatta az előnyeit, de hiá­nyosságait is. Helyes lenne, ha a rendeletet az egy főre jutó jövedelem szerint módosítanák. Mert a szabályok így, a szán­dék ellenére, éppen azokra ked­vezőtlenek, akiknek szociális körülményei nem kielégítőek. Egy nyugdíjas, aki alig kap többet, mint 700 forintot, kér­te: a 700 forinton felülj részt ne vegyék figyelembe, mert feleségét (is el kell tartania, így a jövedelme nagyon kevés. 2. Nemrég a szakszervezetek megyei tanácsa vizsgálatot tar­tott a nyugdíjasok foglalkoz­tatásával kapcsolatban. A vizs­gálat több szempontból is nem várt eredményt hozott. Meglepően kevés a fizikai dolgozók továbbdolgozási igé­nye. Jóllehet a kétkezi mun­kások jobban elfáradnak har­minc-negyven esztendő alatt, mégis meglepő, ha arra gon­dolunk, hogy korábban éppen az alacsony keresetű fizikai dolgozók közül nehezményez­ték sokan a továbbdolgozási megkötöttségeket. Azok a nyugdíjasok, akik dolgozni akarnak, elsősorban szellemi munka után érdek­lődnek- Népszerű az éjjeliőr és a portásfoglalkozás is. A vizsgálat tanúsága szerint egyes vállalatok, bár az ide vonatkozó rendeletet ismerik, nem alkalmazzák. Csak a vál­lalat érdekeit nézik. A kor­határ betöltése után gyakran még akkor is nyugdíjazzák a dolgozót, ha ő maradni sze­retne. Ennek oka az, hogy az idős munkás távozása után a helyére lépő fiatalnak keve­sebb bért lehet fizetni, s a megmaradó összeg esetleg el nem odázható fizetésemelések, re is jó. Nem mindenütt megfelelő * nyugdíjelőkészítő munka. A Tolna megyei Vendéglátó Vál­lalatnál például jórészt csak adminisztratív jellegű, hiány­zik a dolgozó és a vállalat szándékának egyeztetése. A dunaföldvári kendergyárban a dolgozók nyugdíjazás előtt már tudják, számítanak-e a munkájukra, és hol dolgozhat, nak tovább. A rendelet meg­jelenése óta mégsem történt sok említésre méltó. Tavaly 36 nyugdíjas dolgozott a vál­lalatnál, idén mindössze há­rommal több. Egyes munkahelyeken nem tisztázott, hogy a nyugdíjaso­kat milyen juttatások illetik meg. Pedig a munkában el­töltött időre ugyanúgy jár ne­kik is minden kedvezmény. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter új rendel­kezésben módosította az álla­mi horgászjegy kiadásénak jogszabályait. Az új intézke­dés szerint az állami horgász, jegyet a községi, városi, vagy a fővárosban a kerületi ta­nács élelmiszer- és fagazdasá­gi szakigazgatási szerve adja ki a horgászegyesület útján. A horgászjegy kiadása iránti kérelmet szóban vagy írásban annál a horgászegyesületnél kell előterjeszteni, amelynek a kérelmező tagja. Az új ren­delkezés nagy teret szentel annak, hogy csak a halászat és horgászerkölcs tekintetében feddhetetlen személyek kapja­nak állami horgászjegyet. Ezért a kérelmezőnek bünte­tőjogi felelőssége tudatában írásban kell nyilatkoznia arról, Helytelen az a gyakorlat, hogy havonta egy nap szabadságot számfejtenek. A nyugdíjasnak alap- és pótszabadság jár. Ha tehát nyugdíjba vonulásakor 24 nap volt az évi szabadsága és négy hónapot dolgozik, ak­kor 8 nap a fizetett szabad idő, nem pedig négy. 3. Tévedés ne essék: nem az a cél, hogy minden nyugdíjas munkába álljon, s ezzel szűn­jön meg a helyenként tapasz­talható — sokszor látszólagos — munkáshiány. A lényegé­ben helyes rendelet egy év alatt nem hozott jelentős vál­tozást. A lényeg azonban a lehetőség, amellyel a nyugdí­jasok még kevéssé élnek. Talán sokan nem is tudnak róla. Pedig milyen jó lenne, hogy­ha a Béla bácsi, aki már több­ször is kifestette a lakásunkat, — utoljára nyugdíjazása előtt mestermunkaként — ismét el­jönne, s nem kellene várni olyan sokáig, míg a szolgálta­tóknak lesz kapacitásuk. Több ilyen kezdeményezés van az országban: szolgáltató szövetkezetek nyugdíjasokból. Tolnában nem lehetne? (kádár) hogy nem áll a halászat-hor­gászat elleni bűntett vagy vét­ség miatt érvényes büntető íté­let hatálya alatt, illetve már három év eltelt a büntető íté­let jogerőre emelkedésétől. Nyilatkozatba kell foglalni azt is, hogy • halászattal- horgászattal kapcsolatos sza­bálysértés miatt egy éven be­lül hoztak-e ellene büntetést tartalmazó határozatot, vagy tettek egyéb Intézkedést. A nyilatkozat lényegében horgászati erkölcsi bizonyít­vány, melynek kiállításához nincs szükség semmiféle ható­ságra. de az ellenőrzés még­sem marad el. A horgászegye­sületnek ugyanis az állami hor­gászjegy kiadása iránti kérel­meket jegyzékbe kell foglal­nia, ezt a nyilvántartást az egyesület székhelye szerint il­letékes tanácsi szakigazgatási szervhez kell elküldeni, amely 15 nap alatt felülvizsgálja és jóváhagyja, illetve a kérelme­ző neve mellett feltünteti, ha elutasítja a kérelmet. A ta­nácsnál jóváhagyott jegyzék alapján állítja ki az állami horgászjegyet a horgászegye­sület. A Magyar Országos Horgász Szövetség már elkészítette és a napokban postázza az egye­sületeknek a horgász jegy­nyomtatványokat. Elkészültek azok a vászonkötésű horgász­igazolványok is, amelyek már nemcsak egy évre, hanem hosszú időre szolgálnak iga­zolásul. Ennek a „tartós” iga­zolványnak évente megújítan­dó betétlapja lesz majd az ál­lami horgászjegy. Az új ren­delkezés a kihirdetéssel ha­tályba lépett. Népújság 5 1372. december 9. A TOLNAKER és a MA VAD kooperációjában működő mözsi hűtőházban már jó két hónap­ja tart a csúcsforgalom. Idáig háromezer mázsa szarvast, négyszáz mázsa őzet, 670 má­zsa vaddisznót dolgoztak fel. Ezenkívül ezer nyulat és tíz­ezer-ötszáz fácánt. Volt eset, amikor egyetlen napon három­ezer fácán érkezett be. A va­dásztársaságok „devizaterme­lő” jelentősége tehát óriási, ugyanis a vad jelentős része exportra kerül. Huszonöt-har­minc százaléka „bőrben”, a többi feldolgozva és a szigorú szabványok szerint csomagol­va. Mözs legnagyobb vásárlói a svédek, norvégek, franciák és a nyugatnémetek. Végig Pénteken két napra Tolna megyébe látogattak az NDK Nemzeti Frontjának december 5-e óta hazánkban tartózkodó képviselői: Werner Wünsch­mann, az NDK Nemzet; Front­ja elnökségének tagja, a CDU Központi Vezetőségének titká­ra, a népi kamara képviselő­je és a kulturális bizottság el­nökhelyettese és Klaus Lenk, az NDK Nemzeti Frontja or­szágos tanácsának egyik veze­tője, az NSZEP tagja, Molnár Pedagógusankét a megyei művelődési központban Alsó- és középfokú oktatási intézmények munkaköri köte­lezettségének meghatározásá­val kapcsolatos elvekről és gondokról rendezett ankétot a Pedagógusok Szakszerveze­te megyei bizottsága. Gyakorló pedagógusok, ve­zetők és beosztottak mondták el őszinte véleményüket a Bé­kés Ferenc állami díjas pe­dagógus által előterjesztett vitaanyagról. Nagy hozzáértéssel és fele­lősségtudattal fogalmazták meg a részt vevő kollégák, az óvónők, tanítók, általános és középiskolai tanárok, valamint a kollégiumi és napközis ne­velők munkaköri kötelezett­ségeire vonatkozó konkrét ja­vaslataikat. K. H. követtük és fényképeken örö­kítettük meg a feldolgozás lán­cát a beérkezéstől, a hűtött, majd mélyhűtött raktározáson át egészen a hentesek munka­helyéig. A hűtőház természe­tesen szigorú egészségügyi el­lenőrzés alá tartozik, ennek állategészségügyi részét dr. Sá­ra Béla nyugalmazott fő­állatorvos végzi, de állandó felügyeletet gyakorol a KÖJÁL, is. Különösen fontos az alatto­mosan lappangó trichinella felismerése, éppen ezért min­den egyes beérkezett vaddisz­nóból mintát vesznek, labora­tóriumi vizsgálatok céljára. O. L Ferencnek, a Hazafias Nép­front országos titkársága poli­tikai munkatársának társasá­gában. A vendégek délelőtt Szek- szárdon eszmecserét folytattak Csajbók Kálmánnal, a Haza­fias Népfront Tolna megyei bizottságának titkárával, majd a Babits Mihály megyei mű­velődési központban Lazáry Jenő igazgatóhelyettes tájé­koztatásával és kalauzolásával a megyei művelődési intéz­ményben folyó kulturális tevé­kenységet, életet tanulmányoz­ták. A küldöttség vezetőjét kü­lönösen érdekelték a művelő­déssel összefüggő módszerek, kérdések, fiatal társa pedig az ifjúság politikai képzése felől érdeklődött elsősorban. Ven­dégeinknek megmutatták a „Panoráma” filmszínházat és az országos kezdeményezést jelentő ifjúsági presszót is. Délután Dombóvárott a vá­rosi és járási vezetőkkel talál­koztak, tanulmányozták a nép­front alkotmányjogi tevékeny­ségét, s egyebek közt arról ér­deklődtek: Hogyan segítik a népfrontbízottságok a taná­csok, a tanácstagok és az or­szággyűlési képviselők munká­ját? Ma, szombaton délelőtt a Hazafias' Népfront megyei ak­tivistáival találkoznak vendé­geink Szekszárdon, s tájékoz­tatást adnak az NDK Nemzeti Frontjának tevékenységéről is. (—SÓ.) Befejezés előtt Budapest új aluljárója Buda új forgalmi rendjének kialakítása során a metró végállomásánál, a Vérmezőnél új aluljárót építenek. A föld alatti folyosórendszer segítségévéi a metróból és a Déli- pályaudvar felől jövő gyalogosok szintbeni kereszteződés nélkül juthatnak majd el az autóbuszokhoz és villamosok­hoz. Az aluljáró hasonlít a B ross térihez, középső része nyi­tott, padlózata fűtött. Az épí ők hozzákezdtek a befejező munkákhoz, dolgoznak a burkolok, a villanyszerelők és a kőművesek. „ , , (MTI foto — Bara István felv. — KS) '■ '■ <■'■■'1 ................— I ■ S I ll-IO —■■■■■■■ . ..-S, R endelet az állami horgászjégyek kiváltásáról Foto: K. Z. NDK-beli népfrontvezetők találkozása Tolna megyében

Next

/
Thumbnails
Contents