Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-08 / 289. szám

Ötvenéves a Szovjetunió TM sa Kaukázuson Villamos energia — csúcsok idefén 3. Az évezredes örmény kultúra Ruben Parszamjan, az ör­mény SZSZK kulturális ügyei­nek minisztere nyilatkozott Je­revánban járt munkatársunk­nak. — Miniszter elvtárs, kérem, mondja el, mit jelent az ör­mény kultúrában, művészet­ben az utóbbi ötven év? Mit adott a szovjet állam léte az örmény kulturális életnek? — Örményország egyike az emberi civilizáció kialakulási helyeinek. Kultúrája sok ezer éves. Mégis — a szovjet ha­talom éveiben bontakozott ki az örmény tudomány, művé­szet. Tehetségek, kiemelkedő alkotások, művészi produkci­ók jelezték korábban is az örménvség szellemi teljesít­ményét, de sokan kénytelenek voltak elhagyni hazájukat, mert itt nem érvényesülhet­tek. ■ • ■'T ­— Örményország területén nem volt a forradalom előtt egy múzeum sem — most húsz különböző gyűjtemény tárja a látogató elé kincseit (köztük olyanok, mint a 15 ezer kénét, szobrot, grafikát számláló Nemzeti Galéria, a nemzeti múlt legrégibb emlé­keit őrző- Történeti Múzeum.) A szovjet hatalom évei előtt nem volt Örményországban egvetlen felsőoktatási intéz­mény, tudományos intézet. Még az nrménv nvelvvel, iro­dalommal és történelemmel is külföldi egyetemek foglalkoz­tak. Ma tizenkét főiskolán és egyetemen több, mint húsz­ezer hallgatót képeznek. Az Örmény Tudományos Akadé­mia intézetei, tudósai napja­inkban világhírt szereztek. — Az örmény színház ha­gyománya kétezer éves. Mégse volt az országnak egyetlen ál­landó színháza sem egészen az utolsó ötven évig. Most, csak a fővárosban, Jereván­ban. kilenc színház tűzi mű­sorára a világ- és az örmény irodalom és zene színe-javát. Minden nagyobb városban ze­nés és prózai színház, gyer­mek- és bábszínház tanít, ne­vel, szórakoztat. — Képzőművészetünket az egész világ ismeri, elismeri sajátosságait, értékeit. A szov­jet hatalom előtt mégse élt eCTyetlen hivatásos képzőmű­vész sem Örményországban. Most, a képzőművészek szö­vetségének több, mint ötszáz tagja van. — Mi jellemzi a népműve­lés, a közoktatás fejlődését Örményországban? — Néhány tény talán töb­bet mond a számoknál, ada­toknál. Köztársaságunkban ma több a tanár, mint a forrada­lom előtt az iskolás. Nincs olyan település, ahol ne len­ne iskola. A 30-as évek végé­re teljesen megszűnt az anal­fabétizmus. Örményországban ezerkétszáz klub, ugyanennyi népkönyvtár, számtalan mű­velődési ház, kulturális in­tézmény szolgálja a népmű­velést. Most vezetjük be az általános iskolák helyett a tízosztályos középfokú kép­zést. Sok helyütt még gond a kétműszakos tanítás — ezért új iskolákat építünk, s még több tanárt nevelünk. Peda­gógiai főiskoláinkon nyolcadik éve működik az esztétikai kar. Azt akarjuk, hogy minden iskolában legyenek rajz-, ze­ne- és esztétikaszakos taná­rok. Századunk technikacent­rikus világában olyannyira fontosnak tartjuk a gyerme­kek esztétikai nevelését, hogy még a köztársasági tanács is napirendre tűzte a témát. — Hogyan készül Örmény- ország a szovjet állam meg­alakulásának ötvenedik évfor­dulójára? — Köztársaságunkban, akár­csak szerte az egész Szovjet­unióban. az 1972-es évet az ötvenedik évfordulónak szen­teltük. Művészeti fesztiválok, kulturális események sokasá­ga hirdeti a Szovjetunió né­peinek barátságát és egysé­gét. Örményország minden vi­dékén a szovjet kultúra ki­válóságai vendégszerepeinek, színházainkban szovjet és ör­mény darabokat játszanak. A napokban rendeztük meg a három transz-kaukázusi köz­társaság közös színházi est­jét — a nemzeti és általános értékű művészet seregszemlé­jét. Jerevánban kiállításon mutatkozott be a 15 köztársa­ság élő képzőművészete. Iro­dalmi pályázatok, művészeti versenyek, díszelőadások, hangversenyek jelzik ünne­pünket. — Hogyan élnek a mai mű­vészetben az évezredes ör­mény kultúra nemzeti hagyo­mányai? S hogyan gazdago­dott a nemzeti kultúra tartal­ma és formája századunkban? — Több ezer éves kultúránk harcok, küzdelmek közepette teremtődött. Az örménység nehéz sorsa - kísérte végig köl­tészetünk, festészetünk, ze­nénk történetét. Legjobb al­kotásai a nemzet fennmara­dásának eszmei támaszai. Ezért hagyományai drágák nekünk, erősek és mély gyö- kerűek. Éppen a szovjet ha­talom hívta életre azt az ál­lamot, amely az igazi inter­nacionalizmus jegyében a nemzeti kultúrák virágzásá­nak, kibontakozásának ad te­ret. Mi örmények, a szovjet népek családjában építjük a kommunizmust, ezért művé­szetünk, kultúránk is elvá­laszthatatlanul egyesíti ma­gában az egyetemes szovjet kultúra eszményeit és nemze­ti sajátságainkat. A szovjet és — ma a világ kultrúrájától megter­mékenyítve még gazdagabban bontakozik ki a sajátos ör­mény művészet. A hatás köl­csönös és megfordítható. — Említette, hogy sole ör­mény él távol a hazájától. — Milyen kapcsolatok fűzik őket szovjet Örményországhoz? — A külföldön élő örmé­nyek nem politikai emigrán­sok. A törökök népirtó had­járata után szétszóródtak az egész világban, de megőrizték nyelvüket, vallásukat, s igazi haza is ez maradt számukra, a szovjetunióbeli. A külföldre szakadt örmények nekünk testvéreink, s segítjük őket, hogy őrizhessék örménységü- kc-t. .Sokan repatriálnak, de lehetőségeink végesek. Akik­nek nem tudjuk lehetővé ten­ni a hazatérést, azokat is se­gítjük. Nyaranta Jerevánban szemináriumokat rendezünk a külföldi örmény iskolák taná­rainak. Tankönyveket adunk nekik. Sok külföldi örmény tanul főiskoláinkon, egyete­meinken. A szovjet hatalom nélkül minderre nem nyílna lehetőségünk. — Miniszter elvtárs, ön korábban, mint a baráti tár­saságok elnöke tevékenyke­dett. Kérem, beszéljen a ma­gyar-örmény kapcsolatokról ! — Magyarországot és Ör­ményországot népeink törté­nelmi megpróbáltatásai, s mostani közös céljai teszik barátokká. Azt sem felejtiük. hogy a nehéz időkben Ma­gyarország sok örmény mene­kültet befogadott. Baráti tár- sasggaink között is szoros a kapcsolat. Rendeztünk örmény napokat Magyarországon és nanv sikerű magyar hetet Je­revánban. Irodalmi, művészeti cserék, tudományos delegáci­ók, társadalmi szervek látoga­tásai mélyítik országaink ba­rátságát. Ismerjük, szeretjük a magyar zenét. Petőfit már néhány évvel halála után le­fordították örményre. A hu­szas években már magam is olvastam örményül Illés Bé­lát. Néhány éve jelentettük meg a mai magyar írók an­tológiáját. Magyar múzeumok­ban örmény etnográfiai ada­tokat gyűjtenek. Képtárunk büszkeségei Hollósy Simon festményei. Megemlékezünk a magyar nemzeti ünnepekről, érdeklődünk a Duna-parti or­szág művészete, tudománya iránt Lezárult a Magyar—Szovjet Baráti Társaság „Kell a jó könyv” címmel meghirdetett olvasópályázata. Az első gyors­mérleg szép eredményekről ad számot. A tavaly októberben kiírt pályázatra ez év október 1-ig csaknem 75 000 pályázati lap érkezett be. (A megyei könyvtárak jelzései szerint en­nél jóval többen, több mint százezren kapcsolódtak be a szovjet irodalmi alkotások népszerűsítésére indított moz­galomba.) A versenyzők közül 35 000-en küldtek be helyes megfejtést. örvendetes, hogy a 75 000 vállalkozó kedvű versenyző többsége munkásfiatal és diák. A szovjet írók műveit népsze­rűsítő akció tovább gyűrűzött a munkahelyeken, elsősorban Decemberben fogy a legtöbb villanyáram. Idén, számítások sze­rint, kilenc százalékkal több, mint tavaly. Újabb csúcsot je­gyezhetünk fel. A korábbiak mel­lé. Mert a villamosenergia-ipar a legutóbbi években jó nehány ilyet ért el. Harminc százalékkal növelte termelését a harmadik ötéves tervben, gyorsabban, mint előzőén bármikor. 19ó8 óta min­den esztendőben hét százalékkal bővítette produktumát. 1971-ben 13,7 milliárd forintért értékesített energiát. Tíz év alatt az egy ház­tartásra jutó villanyáram-fogyasz­tás megháromszorozódott, idén január és szeptember között to­vábbi 13 százalékkal emelkedett... TERMELNI ÉS IMPORTÁLNI Rekordok, s mögöttük, alap­ként, sokrétű erőfeszítések. A villamos energia világszerte ke­lendő áru, termelése dinamiku­san növekszik — a KGST-orszá- gokban 1960 és 1970 között pél­dául a 2,6-szeresére —, s foko­zott szerep jut a nemzetközi együttműködésnek. Amire ha­zánknak erősen támaszkodnia kell. Tavaly ugyanis az összes fogyasztás 22,7 százalékát a be­hozatal fedezte. Éppen tíz éve, hogy — 1962 decemberében — Prágában működni kezdett a KGST akkor még gyermekcipő­ben járó egyesített energiarend­szerének központi teherelosztója. Ugyancsak egy évtizede, hogy üzembe helyezték a Munkács és Sajószöged közötti, 220 kilovol­tos távvezetéket; megkezdődött a magyar—szovjet energiakooperá­ció. Napjainkban tizenkét 220, s három 400 kilovoltos távvezeték köti össze a KGST-országokat. Göd és Léva között jövő tavpsz- szal kezd élni a 400 kilovolt kapacitású energiafolyam. Ki­dolgozás alatt áll egy 750 kilo­voltos távvezeték terve, amely az egyesített energiarendszert a Szovjetunió hatalmas kapacitású déli villamosenergiótermelő-háló- zatával kapcsolná össze. ZÖLD JELZÉS A negyedik ötéves terv a töb­bi között megszabta, hogy a villamosenergia-ipar 1600 mega­wattal növelie az erőművi kapa­citást, kezdjék meg egy új, szén- hidrogén tüzelésű erőmű építé­sét, folytassák az ország legna- ayobb energiatermelőiének, a Dunamenti Hőerőmű Vállalatnak a bővítését, fokozzák a villamos- énergia-rendszer teliesítmény- tartalékát, korszerűsítsék az át­viteli és elosztóhálózatot. Bonyolult, egymással9 többszö­rösen összefüggő feladatok. Fon­tosságukat igazolja, hogy — a a szocialista brigádok körében. A pályázat sikeréért a könyv­tárak külön polcokat rendez­tek be az orosz klasszikusok művei és a mai szovjet szép- irodalom remekei számára. A nagy érdeklődéssel kísért pályázat záróünnepségét de­cember 12-én tartják meg a SZOT székhazában. Itt sorsol­ják ki a 35 000 helyes válasz­adó közül azt a 145-öt, aki értékes nyereményhez jut. Az első díj egy Zsiguli személy- gépkocsi. Ezen' kívül gazdára talál egy moszkva-leningrádi kétszemélyes társasutazás, négy egyszemélyes szovjet­unióban utazás és sok értékes tárgy. A. 145 nyertes névsorát az Ország-Világ december 10-i száma közli. (MTI) beruházási megszorítások elle­nére — szabad utat, zöld jelzést kaptak, kapnak. Megvalósításuk ugyanis szó szerint az egesz or­szágnak érdeke. Apró példát említve; sok bosszúságot okoz — főként a televízió nézésekor — a feszültség ingadozása. A je­lenség fokozatos fölszámolásához a többi között 19 ezer kilométer hosszúságú új vezeték megépí­tésére, s kilencezer kilométernyi rekonstrukciójára van szükség a negyedik ötéves tervben. Pedig ez csupán az apró gondok kö­zül való. Hiszen ugyanakkor ~° országosan — százezer kilométer fölötti vezetékhálózat karbantar­tásáról is gondoskodni kejl. Nem kevésbé magának az ellátásnak a zavartalanságáról. ÚJ ERŐMŰVEK Tíz esztendeje, 1962-ben feje­ződött be hazánkban a falu­villamosítás, azaz ettől kezdve minden településen ott volt a villany. Száz esztendeje a világ energiaszükségletének 70 szá­zalékát még a fa fedezte. Ma a két százalékot sem éri el ará­nya... Miért utalunk a múltra? Azért, hogy érzékeljük: az ener­giaipar szinte még kamaszkorát éli. Annak minden hibájával és erényével. Egy olyan erőmű, mint például a Gagarin, négy, egyen­ként 200 megawattos gépegysé­gével, a harmincas évek elején az egész ország igényeit kielé­gíthette volna. Ma csak egyike az új erőművek sorának. Hiszen épül — Leninváros és Polgár között, 860 megawattos kapaci­tással. első géoegvségének 1976- os, végső befejezésének 1978-as határidejével — a Tiszai Hőerő­mű, kétszeresére bővül a Duna- menti Hőerőmű. A közelmúltban adták át rendeltetésének a Ke­lenföldi Erőmű 32 megawattos aázturbinás áramtermelő blokk­ját, két hasonló elvű, de 100— 100 megawatt teljesítményű be­rendezés. létesül a November 7. Erőműben. Mindez természetesen IniHió'rÖok Tejében. S éppen a nagy kiadások, a fejlesztés — szakszóval élve — eszközigényessége teszi ésszerű, hasznos úttá a nemzetközi eavütt- működést. Ami most már erőtel­jesen kibontakozik. PÉLDÁUL DECEMBERBEN 1 Tavaly decemberben 3221 me4 gawatt volt az ún. csúcsigény. Idén, várhatóan 3500 lesz. Ki­elégíteni csak úgy lehet, ha a maximális hazai termelés, s az eddigi import mellé fölsorakozik az Arad—Szeged közötti, nem­rég átadott távvezetéken szállí­tó.. energia is. Ha rugalmasan alkalmazkodunk ahhoz, hogy a KGST egyesített rendszerében or­szágonként váltakoznak a csúcs- terhelési időszakok, s akkor vég­zik a hazai erőművi karbantar­tásokat, amikor olcsón importál­ható az áram, s nem akkor, amikor a legdrágább. (Néhány óra különbség több százezer fo­rintot éri) Azaz magas fokú szer­vezettségre van szükség, hiszen a hazai regi erőművek túl nagy költséggel állítják elő az áramot. A kölcsönösség; biztonság. Egy mozdulat a prágai központi te­herelosztóban, s megtakarítható — a biztonságos üzemhez nél­külözhetetlen — tartalékkapaci­tások megépítése, igénybevéte­le. Tavaly 5,1 milliárd kilowatt­óra eneigiáf importáltunk, két és félsz-r c;nny:t. amennyit az országban összesen a lakosság fölhasznált. S bár húsz év alatt a termelés a hat és félszeresére nö­vekedett — a létszám ugyan­akkor a villamosenergia-iparban még meg sem kétszereződött, —• s bár ma 25 százalékkal, 986 kalóriával kevesebb fűtőanyag kell egy kilowattóra villamos energia előállításéhoz, mint 1960-ban. jó tudni, hogy a fön­tebb emiíieit mozdulatra lehető­ségünk, jogunk van. A kölcsö­nösség clapián is, a barátság okán is. S ahogy a hegymászók­nál, itt szintén ez a csúcsok le­győzésének záloga. MÉSZÁROS OTTÓ Jereván főtere — a Lenin tér — háttérben a Történeti Múzeummal. kadar marta Harmincötezer. lie Vés megfejtő a „Kell a jó könyv” olvasópályázaton Eredményhirdetés és jutalomsorsolás december 12-én

Next

/
Thumbnails
Contents