Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-06 / 287. szám
I Pártszervesés — pártirányitás A művelődési otthonok pártirányítása Valljuk meg őszintén: a művelődési otthonok és a területi pártszervezetek kapcsolata ma még meglehetősen bizonytalan, és az esetek többségében inkább a személyi kapcsolatok függvénye. A művelődési otthonok vezetői természetesen elismerik a párt és konkrétan a helyi pártszervezet politikai vezető szerepét, de gyakran nem tudják, hogy ez gyakorlatilag milyen feladatokat ró rájuk. A pártszervezetek két véglet között hányódva, hol mindent pusztán szakmai kérdésnek tekintenek, hol a részleteket is maguk akarják szabályozni. Ebben a helyzetben a X. kongresszus óta némi javulás tapasztalható, mert a kongresszus határozata nyomán a pártszervezetek nagyobb figyelmet szentelnek a közművelődés általános kérdéseinek és helyileg fontos részleteinek. A felsőbb szintű pártbizottságok áttekintették a közművelődés és ezen belül a művelődési otthonok tevékenységét, eredményeit és gondjait, megszabták feladataikat. Határozataik azonban nem teremthettek automatikusan harmonikus viszonyt a művelődési intézmények és a helyi pártszervezetek között. Ezt a mindennapi munka során kell kialakítani. A művelődési tavaszi országos konferenciáján megfogalmazódott ez intézmények feladata napjaink közművelődési rendszerében. A konferencia állásfoglalása szerint a müvelőlési otthonoknak elsősorban az aktív művelődés otthonaivá kell váll- niuk, és csak részben feladatuk, hogy más intézmények művészeti-művelődési programjai számára biztosítsanak teret Ez a törekvés — nevezhetjük nyugodtan programnak is — azt jelenti, hogy a művelődési otthonok nem kívánnak sem a sajtóval, sem a könyvkiadással, sem a televízióval konkurálni. A központi intézmények által ellátott művelődési feladatokat nem akarják átvállalni, vagy hagyó mányból továbbra is folytatni. Helyet kell azonban adniuk olyan programok számára (hangverseny, kiállítás, irodalmi est stb.), melyek az adott közösség számára a művelődési otthon helyiségeiben érhetők csak ei Az aktív művelődés feltételezi a puszta befogadáson túl a személyes részvétel és közreműködés igényét is. Erre épülnek az amatőr művészeti csoportok, a szakkörök, a tanfolyam jellegű oktatási formák és a klubok legkülönbözőbb formái. Ez az aktív művelődés tehát egyúttal kollektív, kisebb-nagyobb csoportokban végzett tevékenységet is jelent Ezek a formák számára — a művelődés „magasabb” szintjét jelentik a puszta befogadásnál, mert feltételezik az alkotó közreműNépújság 5 19*2. december 6. ködést, az intenzívebb érdeklődést. Másrészt szocialista jellegű nevelési kereteket is biztosítanak, hiszen a kollektív tevékenység szükséglete, az egymásra utaltság, a közügyek iránt fogékonyabb, közösséget hozhat létre. Az ehhez szükséges feltételek megteremtése nem egyszerű. A művelődési otthonok korszerű szinten való fenntartása és főleg a kiscsoportos művelődési alkalmak bővítése ugyanis mind több anyagi eszközt is igényel. Az állam teherbíró képességét figyelembe véve, viszont a művelődési célra fordítható összegek sajnos csak lassan növekedhetnek. i A pártszervezetek feladata,' most mindenekelőtt az, hogy a konferencián megfogalmazott célkitűzések eléréséhez nyújtsanak segítséget a művelődési otthonoknak. Természetesen politikai és ideológiai segítségről van szó, amely figyelembe veszi, hogy a művelődési otthonok fenntartója a helyi tanács, szakmai-módszertani irányítója pedig az illetékes művelődési központ — végsősoron a Népművelési Intézet Azt is szem előtt kell tartani, hogy a művelődési otthonoknak ma már jelentős részben jól felkészült, szakképzett vezetői vannak, akik képesek önállóan megoldani feladataikat. Segítségre elsősorban a közvetlen szakmai kérdéseken túlmenő gondok megoldásában van szükségük, ezeíkhez várják a pártszervezetek útmutatásait A T íiTAttii ^ területi párt- Ah UZemi szervezeteknek azt szükséges megfogalmazniuk, hogy az adott területen milyen nevelési feladatoknak kell meghatározniuk a szakmai- közművelődési programokat A pártszervezeteknek kell megjelölniük azokat a politikai, világnézeti és egyéb nevelési célokat — például a gazdasági tervekből következő továbbképzési teendőket — melyek a közművelődési programban „aprópénzre válthatók”. Ez az általánosabb feladatmeghatározás nyújt megfelelő támaszt a művelődési otthonok számára, és gyakorlatilag csak ennek alapján lehet egy- egy évad végén beszámoltatni a szakmai vezetőket, ennek alapján lehet értékelni a munkájukat. A - nevelési feladatok megoldásának formái és eszközei a felkészült népművelők rendelkezésére állnak, ezek kialakítása olyan szakmai feladat, melyet terveik megfogalmazása során nekik kell megoldaniuk. A pártszervezet feladata továbbá, hogy segítsen a népművelőknek a művelődéshez szükséges feltételek kialakításában. Segítsen abban, hogy az illetékes tanács kötelességének tekintse a művelődés egészének szervezését és ösz- szehangolását, s szerepének és súlyának megfelelő figyelmet fordítson a közművelődésre. Sprríflipf a pártszervezet az ijcglinci anyagi feltételek biztosításában is. Ahol a tanácsok, a vállalatok és a szövetkezetek közösen biztosítják egy közösség művelődési feltételeit — szerződéses formában, közös fenntartással, vagy más eszközökkel — ott az egy- egy területen önmagában nem kielégítő anyagi eszközök sokkal nagyobb hatékonysággal szolgálhatják a nevelést, a művelődést. Ezt a szükséges együttműködést elsősorban a pártszervezetek helyzetfelismerése és céltudatos munkája biztosíthatja. Mindez azt jelenti, hogy a helyi pártszervezetek feladata a művelődés irányításában az elvi, politikai keretek és a gyakorlati feltételek biztosítása, illetve ezek alapján a művelődési otthonok tevékenységének rendszeres ellenőrzése, értékelése. Rátkai András az MSZMP KB munkatársa Kell a jó könyv Ünnepélyes eredményhirdetés december 18-án Amint azt már lapunkban is közöltük, a Kell a jó könyv országos olvasópályázatra való jelentkezések határideje október elején lejárt. A pályázaton megyénk valamennyi — mind a tanácsi, mind a szakszervezeti hálózat — könyvtárának olvasói képviseltették magukat. Ahogy a megyei könyvtárban megtudtuk, a tanácsi hálózat könyvtárainak olvasói közül 1312-en, míg a szakszervezeti könyvtárak olvasói közül 862-en küldték be pályázatukat. A pályázat megyei résztvevői közül ötvenen részesülnek tárgy- és pénzjutalomban, a megye vállalatainak, szövetkezeteinek, szerveinek összefogásából. A megyei nyerteseket a Kell a jó könyv országos olvasópályázat megyei operatív bizottsága sorsolja ki december 8-án. A díjak kiosztása ünnepéi lyes irodalmi műsor keretében történik. Az irodalmi est időpontja december 18-án este hat óra, színhelye pedig a régi megyeháza nagyterme lesz. Ahogy a megyei könyvtárnál megtudtuk, az irodalmi esten részt vesz majd Szemes Mari színművész és Molnár Zoltán író is. A nyerteseket és a jutalmazó szervek képviselőit az irodalmi estre személyesen is meghívja a rendező bizottság. i Nyugdíjasok napja Tolnán Immár hagyománnyá vált Tolnán, hogy december egyik napján a nagyközség nyugdíjasainak a Szakszervezetek Szakmaközi Bizottsága nyugdíjasok napját rendez. Az idei — december 3-án megtartott — nyugdíjasok napján a nagyközség mintegy százhúsz nyugdíjasa jelent meg. A helyi Földvári Mihály gimnázium KlSZ-szervezeté- nek tagjai köszöntötték, majd a helyi kulturális intézmények: egyórás irodalmi műsorral szó-- rakoztatták őket. A Jelenkor decemberi száma Gazdag, változatos tartalommal, értékes szépirodalmi és tanulmány any aggal jelentkezik a Pécsett szerkesztett folyóirat új száma. A szám élén Csorba Győző költeményei kaptak helyet. A lírai rovatban emellett többek között Demény Ottó, Károlyi Amy, Makay Ida, Sólymos Ida és Tamás Menyhért verseit olvashatjuk. Bertha Bulcsú hagyományos interjú-sorozatában az új szám a Tatay Sándorral folytatott beszélgetést közli. Ehhez kapcsolódik az író Az udvarom leírása c. szépprózája. A prózai rovatban találjuk továbbá Siklós László elbeszélését és Várkonyi Nándor Pergő évek c. önéletrajzi írásának új részletét A művészeti írások sorában Petényi Katalin Deim Pál festészetéről szóló tanulmányát Bodri Ferenc kiállítási naplóját Dévényi Iván képzőművészeti könyvszemléjét, valamint Taxner Ernő budapesti színházi levelét olvashatjuk. Az irodalmi tanulmányok ezúttal az ifjúsági irodalom kérdéseivel foglalkoznak. Tóth. Béla néhány nemzetközi tanácskozásról számol be, Kántor Zsuzsa a szovjet, Csíkhelyi Lenke a bolgár és lengyel, Benkő Ákos pedig a jugoszláviai magyar ifjúsági irodalomról ad áttekintést A szám képzőművészeti Q-’ lusztrációs anyaga már a Pe- tőfi-évfordulót készíti elő. A borítón és kísérőrajzokként Mártyn Ferenc „Petőfi olvasása közben” c. új grafikái sorozatának lapjait mutatja be a folyóirat A sajt próbája Fúrják a sajtot. A hosszában hajlított kést tövig tolják a trappistába. Egy fordítás, és a pengével kijön a minta. Mint egy ceruza. Sajtceruza. Ez vall arról, hogy milyen az egész. Bakó József két ujja közé veszi a képlékeny anyagot, hajlítja, picit letör belőle, megkóstolja és osztályoz. — 16 és fél. Kicsit kemény. Kezembe veszek egy darabot a „ceruzából”. Két ujjal összenyomom. Könnyen megy. Mosolyognak. — Pedig kemény. Másik darabot adnak a kezembe. — És ez? — Hát — töröm a fejem, mit is mond. jak, hisz én semmi különbséget nem érzek. — Ugye ez lágyabb? Bólintok. Legalább ne lássák, hogy mennyire laikus vagyok. Az egymásra rakott korongokból álló sajthegy gyorsan fogy az asztalról. De helyébe kerül egy másik. A mögöttünk levő hosszú asztalról, ahol egy egész sajt-hadsereg vár bírálatra. Elöl a nagy óvárik, meg a köményesek. Egy-egy akkora, mint egy kisebbfajta aut ikerék. Utánuk a szögletes eida- mik, mögöttük pedig legalább két század trappista. Az egyik sajtceruzán nincsen lyuk. — A trappistán lyuknak lenni kell — hangzik a szentencia. Éles kés hasítja ketté a piros műanyagba burkolt vizsgapéldányt. A friss felületen alig-alig egy-két kis félgömb alakú mélyedés. Az előírás: fogolyszem nagyságú lyuk. Az osztályzat: 13-as. A „publikumban” valaki mordul. Most mehet az egész káddal az ömlesztőbe. Mert minden egyes osztályozott darab, trappistából és eidamiból körülbelül 150, óváriból 45—50 sajtot képvisel. Ennyi készül egy kádban, háromezer liter tejből. És ha az az egy, amelyiket megnéznek, nem éri el a 14 pontot, valameny- nyi megy az ömlesztőbe. Lesz belőlük hóvirág, mackó, paprikás, sonkás, gombás, meg a jó ég tudja hányféle kocka meg körcikk alakú ízesített sajt. Újabb oszlop kerül terítékre. — Na ez a tietek, szólnak a szakályi kollégának. A sajtra pecsételt szám első két jegye a gyártó üzemet jelenti. Más számmal kezdődik a Tamásiban, a Köles- den, Dombóváron és a Szakályban gyár. tott sajt jele. De kiolvasható az is, hogy melyik kádban készült, sőt a gyártás ideje is megtudható belőle. Ennek a nacionálénak alapján derül ki, hogy a jó, vagy rossz eredmény miatt melyik másfélszáz sajt megy közvetlen a boltba, vagy pedig utazik Pécsre, Pestre, ahol gépek gyúrják, dagasztják ömlesztett sajttá. Fogynak a korongok. S közben egyre jobban értek a sajthoz. Már meg tudom különböztetni a jótól az alig érezhetően savanykást. Közben fogy a sok pohárba kitöltött citromos tea is. Ezt kell inni, hogy semlegesítse az előző ízt. Bakó József, a Tejipari Tröszt' tamási tejtermék-ellenőrző állomásának ellenőre rutinosan, gyorsan végzi a mustrát. A házigazda, Csaba Ferenc, a szekszárdi sajtérlelő üzemvezetője sorba írja a minősítéseket. A trappista után az eidami következik. Ennek kicsit más az ize, a színe és nem fontos, hogy legyen benne lyuk. Ezek közül is többet kettévágnak. De gyakran csak a pontosabb döntés kedvéért. A boltba csak jó mehet, és a jót kár volna tovább, másik sajtgyárba utaztatni. Reggel kezdték, és dél fele jár az idő, mikor a jókora óvárik meg köménymagosak kerülnek sorra. Ezekből már nem is a furcsa alakú szerszámmal vesznek mintát. Élire állítják a korongot, és egy hosszú késsel átlósan kettévágják. Az egyik feléből pedig tovább, egy szép hosszú szeletet, mint a félbevágott kerek házikenyér legnagyobb karéja. Milyen a lyuk? Szögletes, alaktalant Mintha belekapartak volna. És az osztályzat mégis igen jó. — Az óváriban, meg a köményesben szabálytalan alakú, úgy mondják, erjedési lyuknak kell lenni. Befolyásolja az osztályzatot a sajt alakja, szaga, íze, meg, hogy kemény, lágy, rágós, törékeny vagy morzsolódó-e. Mitől változhat az íze? Ha tavasszal,' mikor még gyér a fű, a tehenek a mezőn vadhagymát esznek, ezt egy hónappal később a sajton is érezni lehet. A sajtzsüri lassan véget ér. Azaz csak ez a része. Mert a gondosan csomagolt kis mintadarabkákat még viszik a laboratóriumba. Mindegyikből egyet itt a sajtérlelőbe, a másikat Tamásiba, az ellenőrző állomásra. Megvizsgálják, megmérik, mennyi benne a víz a zsír és a szárazanyag-tartalom, és csak ha minden rendben, akkor indítják útnak a kerek vagy szögletes tömbök ezreit a boltokba. A szoba alatt, alattunk, egy hatalmas pincerendszer nyolc ágában 25 vagon- nyi sajt pihen. Á négy üzem termelése itt érlelődik négy héten át. És minden héten 5—6 vagon hagyja el e föld alatti járatokat. SZEPESI LÁSZLÓ
