Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-05 / 286. szám

Kecskeméti antropológus a tatár—magyar rokonságról Több mint tíz éve foglalko­zik antropológiai kutatásokkal dr. Henkey Gyula, a kecske­méti megyei múzeum munka­társa. Tizenötezer — zömmel Duna—Tisza közi — ember antropológiai adatainak tudo­mányos gyűjtését és feldolgo­zását végezte már el. Megyei támogatással Bulgáriába is el­jutott, ahol hozzákezdhetett a magyar nép őstörténete szem­pontjából fontosnak vélt tatár­kutatásokhoz. Bulgária észak­keleti részén, Rusze városkör­nyékén, tatárok által is lakott öt községben végzett tudomá­nyos vizsgálatokat, az ottaniak közreműködésével. Most elkészült tanulmánya bizonyítja, hogy külföldi útja eredményes volt. Beigazolódott például az a feltevés, hogy a bulgáriai tatárok — akik egyéb­ként a XIX. század második felében a Krím-félszigetről vándoroltak új hazájukba és a XX. század közepéig jól el­különültek a környező népek­től — tisztábban megtartották ősi török-tatár embertani jel­lemvonásaikat, mint a honfog­laló magyarok törökös elemei­nek mai leszármazottai. Bizo­nyítottnak látszik az is, hogy a Rusze környéki tatárokra jellemző embertípusok jelen­tős arányban megtalálhatók az Alföldön is. Meglepően közel állnak például a zömmel kun eredetű szabadszállásiakhoz, vagy Szakmár község Árpád­korig visszavezethető lakossá­gához. Kitűnik ez az össze­hasonlító adatokból, és a fény­képekből is. Á tanulmányt legutóbbi szá­mában tette közzé — a kuta­tó által a tatárokról készített mintegy 50 fényképpel illuszt­rálva — az Antropologia Hun- garica című szakfolyóirat. Szakvélemények szerint a ta­tárkutatások megkezdése fon­tos adatokat szolgáltathat nem­csak az antropológia, hanem népünk őstörténetével foglal­kozó társtudományok számára is. (MTI) A Paksi Állami Gazdaság FELVESZ EGY ÁLLATTENYÉSZT ÉSI gépszerelőt. Lakást biztosítunk. Fize­tés megegyezés szerint. Továbbá a gazdaság fel­vesz 1—2 ÉVES GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ esztergályost. Jelentkezés: Paksi ÁG. biritói kerületében Határ Jánosnál. (104) l KALOCSA A térkép piros vonalai, me­lyek a megyék szélét jelzik, csak elhatárolnak, de nem vá­lasztanak szét. A gerjeniek- nek és a környékbelieknek például az év legnagyobb ré­szében közelebb van Kalocsa, mint Paks, vagv Szekszárd és ennek megfelelően oda is jár­nak. Kalocsáról a távol élő­nek a paprika jut eszébe, a pingáló asszonyok és az, hogy a tizennyolcezer lakosú város érseki székhely. Utóbbi a vá­rosképre a legjellemzőbb, de a városra magára már régóta nem. Az óiási érseki templom két tornya messziről látha­tóan karcolja az eget, az ősi vár helyébe épült palota gyö­nyörű, benne a százezer köte­tes műemlék könyvtár nem kevésbé. Mindhárom joggal biztosít idegenforgalmi hírne­vet a városnak, éppúgy, mint a népművészet, mely nemcsak híres, hanem világhíres is. A város lakói azonban ter­mészetesen nem az idegenfor­galomból élnek, hanem első­sorban — nem a paprikából, nem a mezőgazdaságból — az iparból. 1961 óta fokozatosan egyre uralkodóbbá vált az ioar. Van a városban Fém. és Villamosipari Vállalat, Mű­anyagipari Vállalat, textilfel­dolgozó, Építőgépgvár, a Vil­lamosipari Tröszt EKA gyár­egysége és a régi gépállomás helyén a Budapesti Jármű Ktsz telepe. A Sütőipari Vál­lalat hatósugara lényegesen túlterjed a járáson, termékei már több BNV-n sikerrel sze­repeltek. A lakosság keresői­nek hatvan százaléka az ipar­ból él, amelyből természetesen nem szabad kihagyni a Kalo- csa-vidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalatot sem. Jó hírű a város Iszkra Terme­lőszövetkezete, mely négyezer holdon gazdálkodik. Kalocsa iskolaváros. Három általános iskolája, egy ének­zene tagozatos általános is­kolája, gimnáziuma, egész­ségügyi szakközépiskolája, me­zőgazdasági szakközépiskolája, kereskedelmi és vendéglátó­ipari szakközépiskolája, ipari szakmunkásképző intézete van, valamint fiú- és leánykollé­giuma. Néhány szót „diplomáciai kapcsolatainkról”. Az évi har­mincmilliós forgalmat lebo­nyolító nagy ABC-áruház ve­vői közt sok a Tolna megyei. Az áruház évente négy-öt­millió forint értékt>en szerez be árut Tolna megyéből és a vezető külön hangsúlyozta, hogy az itteni FÜSZÉRT-tel A papríkaszáritöban és VASÉRT-tel sokkal elége­dettebb, mint a saját megyé- jebeliekkel. Mintegy „végszó­ra” épp ottjártunk ideién ér­kezett meg Szekszárdról a Ci- pőnagyker utazója, aki rend­szeresen látogatja Kalocsát. A Fűszerpaprika Vállalat termel­tetési körzetébe tartozik Bo- gyiszló, Fadd. Sióagárd, Mözs és Szedres, ahonnan a fűszer- paprikát féltermék formájá­ban, szárítva a Paksi Kon­zervgyár közvetítésével kap­ják. A gyár egvébként ezeröt­száz dolgozót foglalkoztat, évi kétezer vagon körüli paprikát termel, de emellett gyümölcs- és zöldségfeldolgozással is fog­lalkozik. A jövő év elején in­dul a zacskós száraztészta- gvártás, egyelőre mintegy négyszázhatvan vagonnyi éves mennyiséggel. Kalocsáról szólva nem lehet említés nélkül hagyni a Népművészeti Szövetkezetét. 1952-ben alakult, hatvan tag­gal. Első esztendejük termelé­si értéke ötvenezer forint volt. Az idén tizennyolc községben dolgozó ezerhatszáz tagjuk harmincötmillió forintos ter­melési értéket produkált. A híres pingáló asszonyok közül Szvétek Antalné idén a bor- deaux-i magyar heteken járt, Egri Károlyné Hamburgban, Vén Lajosné pedig januárban utazik a Kanári-szigetekre. Kalocsa — mint az elmon­dottakból is kiderül — nem nagy város. De színes, eleven, fejlődő és ami az ide látogató idegennek azonnal feltűnik, roppant tiszta. Országjáró tu­ristáknak éppúgy érdemes ide látogatniuk, mint akár iskolai csoportoknak is. (ordas) Foto: Komáromi 1972. december 5. A hires kalocsai pingáló asszonyok keze munkája a művészeti Szövetkezet központjában. Nép­termelőszövetkezetek gazdálkodásáról A Mezőgazdasági Könyvkiadó gondozásában a napokban ke rült a könyvesboltokba a Ter­melőszövetkezetek gazdálkodása című tanulmánykötet. A termelőszövetkezetek R. or­szágos kongresszusa a meg­szilárdult termelőszövetkezeti gazdálkodás mérföldköve. A fej­lődés tapasztalatainak összege­zése, a jelenlegi helyzet felmé rése és a jövő távlatainak elem­zése különösen aktuális jelenleg, amikor a nagyüzemi termelés teljes kialakulása és az indirekt gazdaságirányítási rendszer gya­korlatának kiterjesztése egybe esik. A szövetkezetek termelő- eszközeinek mérete, tagjainak szakértelme és munkaereje, a népgazdaság növekvő igényei szükségessé teszik a gazdaságok korszerű, hatékony irányítását. E tanulmánykötet elsősorban elméleti kérdéseket tisztáz, a változó gazdasági környezethez való alkalmazkodást kívánja se­gíteni, amit elsősorban a belső környezet, a szervezet állandó korszerűsítésével lehet elérni. A kötet szerzői a termelőszövetke zeti gazdálkodással kapcsolatos legfontosabb kérdések aktuális vonásait foglalják össze, ismer­tetik elképzeléseiket számos je­lenleg is vitatott kérdéssel kap­csolatban. A Kodály- emlékverseny sikere Felhangzanak Kodály szavaij s az ország egy emberként fi­gyel a sorra színrelépő éneke­sekre. A televízió Kodály- énekversenye az elmúlt évek egyik legsikeresebb tv-vállal- kozása, több okból is. A siva­tagi sivárságú táncdalfesztivá­lok manipulált sikere után azt is bizonyítja, hogy legalább olyan érdeklődést vált ki az igazi művészet. S talán na­gyobbat is: nem feltétlenül a szervezett szavazatok mérik az eredményt. S bizonyítja azt is, hogy mennyi igazán jó éneke­sünk van, hisz akik itt pódiu­mot kaptak, csak a legnagyobb mércével mérhetők s méret­nek is. Ám itt rögtön meg is kell állnunk. A vasárnap esti adás után nyilatkozott az egyik ze­nei szaklap szerkesztője, s ma­ga is csodálkozva konstatálta a sikert és az eredményt. S ez már önkéntelenül fölveti a kérdést: tudjuk-e milyen zenei kultúrával rendelkezünk, fel­tártuk-e azt a zenei kincset, ami — nagyrészt Kodály érde­meként — birtokunkban vaui A szaklap szerkesztőjének sza­vai arról győztek meg, hog-jt ez a zenei verseny, közönség­sikerével, énekesi teljesítmé­nyével egyaránt, azok számá­ra is meglepetés, akiknek hi­vatalból kellene ismemiök és megismertetniük ezt az érté­ket. A Kodály-emlékversenyneli tehát sikere van, kitűnő éne­kesek lépnek színpadra, s —* ami ugyanilyen fontos — ki­tűnő közönség előtt. Mert a tv-nézők milliói valóban „drukkolnak” a versenyen; mérlegelik az egyes teljesítmé­nyeket, dicsérik, vagy nem di­csérik a zsűrit, s tegyük hozzá; ez az igazán nem manipulált érdeklődés a Kodály-pedagógia igazi diadala. , A Röpülj páva mozgalommá lett, a tömegéneklés, a zenei alapkultúra mozgalmává. Tu­lajdonképpen onnan indult el; ahonnan Kodály és Bartók, a néptől, s egy-egy falu, csoport dalkincsét tette közüggyé. A Kodály-emlékverseny egy lé­péssel továbbmegy: tudatosít­ja a Kodály által föltárt és földolgozott népdalkincset, sze­rencsésen párosítva melléje Liszt tulajdonképpen nagyon keveset szereplő dalait. Kettős célt szolgál: a legmagasabb rendű zenei ismeretterjesztést, s ugyanakkor értékeink szám­bavétele is. Szerencsés vállal­kozás volt, s az eredmény kö­telez is, mert épp a siker bi­zonyítja, hogy zenei kultúránk olyan színvonalon áll, amit eddig nem sok szakember hitt el. A közvetítések jól pergők; frissek, képileg is szépek. Leg­följebb azt az enyhe tapintat­lanságot kell kifogásolnunk, hogy a bemondónő egyik perc­ről a másikra átlép a Delta világából a muzsika birodal­mába, bizonyítva, hogy szte­reotip mosolya egyaránt ottho­nos a technika és a zene vilá­gában, CSÁNYI LÁSZLÓ Segítség a zenekedvelőknek A Magyar Rádió zenei főosz­tálya és a Zeneműkiadó együtt­működésében jelentős közös vállalkozásra kerül sor. Meg­állapodtak abban, hogy A hét zeneműve című, a zeneiroda­lom remekeit ismertető rádió­műsorok előadásait 1973 ja­nuárjától, minden negyedév­ben előre egy-egy kötetben, könyv formájában jelenteti meg a Zeneműkiadó. Az együttműködés célja, hogy mindazok, akik a rádióban hallják az előadásokat és más napokon, különböző időpon­tokban a zeneműveket, újból átolvashassák az ismertetést. De segítséget kíván nyújtani a sorozat azoknak is, akik az is­mertetett zeneműveket az elő­adásoktól függetlenül akár a rádióban, akár lemezen, akár hangversenyen hallgatják. Az első kötet tartalma Prokofjev, Mahler, Beethoven, Ravel, Mo­zart, Puccini, Grieg, Schu­mann, Palestrina, Franck, Hin­demith, Bach és Bartók egy- egy remekművének ismerteté­se lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents