Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-31 / 307. szám

I Emberek és csillagok Van-e ember, akit ne érde­kelne az, hogy mit hoz a jö­vendő? Az 1973-as esztendő? Dr. Kulin György profesz- szort, a Budapesti Uránia Csillagvizsgáló igazgatóját ke­restem fel gyarló emberi kér­désemmel : — Professzor úr, mit mon­danak a csillagok? — A csillagok hallgatnak, ha egyéni sorsunk alakulásá­ról faggatjuk őket. — Es mikor válaszolnak? — Amikor Kolumbusz isme-' rétién vizek felé indult ha­jójával, mindig csak a Sark­csillagot figyelte, ahhoz igazo­dott; ma, a Hold felé induló űrhajósok útja is megadott csillagok között halad. — Századunkat a technika századának tartják. Ugyanak­kor virul a csillagjóslás ké­tes „tudománya”, Professzor úr szerint mi ennek a magya­rázata? — Minden nép kultúrájában megtalálható az ég, az ember fölötti világ ábrázolása. Rész­ben azért, mert a csillagok, a hozzájuk fűződő mítoszok szé­pek; részben, mert az ember kezdettől azt tapasztalta, hogy életének kialakult rendjét, az évszakok váltakozásait, az eső­ket, a napsütést, egy tőle független, ismeretlen erő irá­nyítja. Egy nagyon is érthető, logikai ugrás a magyarázata annak, hogy miért hitték, és hiszik sokan még ma is, hogy az egyén életét is egy tőle független erő irányítja. A tu­domány mérhetetlen iramú fejlődése, az emberek nagyobb műveltsége egyelőre, sajnos, csak annyit eredményezett, hogy mór nem valamilyen is­tentől, hanem a csillagoktól várják sorsuk alakulását, pon­tosabban, a csillagok által meghatározott sorsukban hisz­nek. Nyugati országokban élő tudósok — ahol minden kép­zeletet felülmúló jó üzletnek bizonyult a csillagjóslás — a_ XX. század szellemi szégye­nének nevezik az asztrológiát. — Miben látja az asztroló­giába vetett hit legnagyobb veszélyét? — A belenyugvásban. így példával tudnám ezt illuszt­rálni: Valaki sikertelennek ér­zi az életét. Es valamilyen os­toba asztrológiai „jóslat” meg is erősíti kisebbrendűségi - ér­zésében, sót, még a jovoben várnato kudarcokra is felhív­ja a figyelmét. Ez az ember meg sem próbál jobban dol­gozni, de meg azt sem vizsgál­ja meg, hogy netán saját tu­nyasága, pontatlan munkája, műveit tiensége okozta-e addi­gi sikertelenségét. Könnyebb rnártírarccal vállalni a „sor­sot”, amit a csillagok — szü­letése pillanatában — számára kijelöltek, mint keményebben tanulni vagy dolgozni. — Sokan hivatkoznak arra, hogy az asztrológia már több ezer évvel ezelőtt is komoly tudománynak számított.. Köz­tudott, hogy az ókori népek uralkodói hadbaindulásaikat is függővé tették attól, mit mond az udvari csillagjós. — Ez az állítás önmagában hordozza a megszégyenítő vá­laszt is. A fejlődés folyamata csak akkor lehetséges, ha megtagadjuk a régit, a na­gyobb, az új igazságért. Éppen a tudományt sértenénk meg avval, hogy évezredek óta egy helyben topog? — Az ember, születése pil­lanatától magában hordozza a bizonytalanságot is. És minél többet tud a világról, jobban látja az összefüggéseket, an­nál jobban megzavarodik és keres valamilyen támpontot. Mi szabadíthat meg ezektől a szorongásoktól ? — A tudás. Csak a félmű­velt embereket zavarhatja meg a „bonyolult világ”. Mi tudó­sok, azt hiszem túlzás nélkül állíthatom, derűs emberek va­gyunk. Mert a látszólagos bo­nyolultságon túl megismert rend csodálatos; olyan meg­nyugtató élmény, mint a leg­szebb műélvezet. Ezért szeret­ném néha kiáltani, hogy néz­zétek emberek, mi van a vi­lágban ! A Föld gyönyörű mú­zeum, ahol minden megtalál­ható. De az anyagban rejlő csodát, a lehetőséget, a csilla­gászat ismertette "meg velünk. Hogy az egyik legegyszerűbb* elem, a hidrogén, amely a víz alkotó része, héliummá átala­kulva „üzemelteti” a Napot! Ennek ismeretében lehetővé válik számunkra, hogy itt a Földön, ellesve a Nap titkát, felhasználjuk majd ezt az energiát ! —/Amit elmondott, valóban györiyörű és lelkesítő. De — az embereket a kozmosz gond­jainál jobban érdeklik saját gondjaik és... . — Egyszer, itt á csjllagvízs- gálóban odajött hozzám égy fiú és megkérdezte: „Gvufka bácsi, hogyan lehetnék én hí­res ember?” „Sehogy fiam’*íí*- válaszoltam. „Aki keresi a'’Si­kert, az soha nem-találja meg. Ha azt kérdezted Volna, hogy á csillagászatnak valamelyik ágával komolyan szeretnél fog­lalkozni, talán egyszer való­ban híres ember válhatna be­lőled. Mert a siker olyan juta­lom, amely nagyon sok mun­ka eredményeképpen — héha — meglepi az embert”. — Ha megenged egy szemé­lyes kérdést, miért választotta éppen ezt a tudományt hiva­tásának? — Nem választottam. Mate­matika-fizika tanárnak készül­tem. Gyerekkoromban féltem a csillagoktól. _ ??? — ötéves voltam, amikor ré­mületben tartotta a Föld la­kóit a Halley-üstökös feltűné­se. A felnőttek remegve be­széltek arról, hogy az üstökös csóvája áthalad földünk felett, mérgező gázokkal beszennyezi a levegőt, megszűnik az élet. Éjszakánként féltem a sötét­ben, és magamban mondogat­tam, ne félj édesanyám, majd ha én nagy leszek, lelövöm azt az üstököst! Sajnos, ő már nem élt akkor, amikor felfe­deztem egy új üstököst, amely azóta Kulin-üstökös néven ha­lad égi pályáján. Azóta már tudom, hogy az üstökösök nem Veszedelmet hozó „kóbor égi­testek”, hanem ugyanolyan szabályos pályán haladnft;, mint a Naprendszer többi tág­ja. A Halley-üstökös 76 éven­ként tér vissza, tehát 1986-ban lesz újból látható. — És a professzor úr üstö­köse? — 175 000 év múlva. — Mi volt legmegrendítőbb élménye a csillagokkal? — Az a dráma, amelyet Ga­lilei óta minden ember átérez, aki először veszi kezébe a táv­csövet, és felfedezi, hogy a vi­lág nem olyan, mint amilyen­nek látszik. Úgy érzem, egyet­len módja van annak, hogy megszabadítsuk az embereket •babonáiktól, téves hiedelmeik­től. Ha megismertetjük velük a valóságot. Ha megkérdezné azokat a fiatalokat, akik tag­jai a Csillagászok Baráti Kö­rének, hogy milyen égi jegy szülöttei, csak nevetnének a kérdésen. De hogy ne legyek ünneprontó, némi módosítás­sal, megpróbálok válaszolni el­ső kérdésére, arra, hogy mit mondanak nekem a csillagok. Tiszta időben, délj irányban láthatom a téli égbolt legszebb csillagképét, az Oriont. ma­gyar elnevezéssel a Kaszást. A csillagkép közepén három egvforma fényes csillag, Róna­király, Róna-őrző, és Róna­pallér „vágják a rendet”. A kaszásokat követi sok apró csillagocska, a „marokszedők”, őket látva tudom, hogy kiket kell követnem továbbra is, vagyis az 1973-as esztendő­ben ... Köszönöm a beszélgetést. LÁSZT.Ó ILONA Nádor Vera rajzos divaitanácsadója A farsang közeledtével min­den nőben felvetődik a prob­léma: Mit vegyek fel? Üj ruhát csináltatni, de ké­szen is lehet vásárolni, vagy régiből alakítani is mód van rá. Minden nőnek, aki elmúlt 30 éves, azt ajánljuk, hogy ünnepi ruhájának minél egy­szerűbb formamegoldást vá­lasszon. Az anyaga viszont mutatós legyen, mert így ér­jük el a kívánt ünnepélyes hatást. A fiatal lányoknál nincse­nek úgynevezett kötöttségek. Ma is élő igazság: „ha egy zsákot vesz magára”, akkor is csinos és érdekes. Persze, ma már nem így gondolkod­nak a fiatalok. Szeretik a szé­pet, a drágát (sokszor a tűi drágát is), pedig egy-egy jó ötlettel, többféleképpen visel­hető ruhadarabokkal az egész szezont át lehet szórakozni, táncolni. Különösen alkalmas a fiatalok részére a szép, ne­mes anyagból készült nadrág Petőfi-rejtvénypólyázat IV. Versről — versre Keresztrejtvényünkben húsz ‘ Petőfi költeményből idézünk néhány - sort. Megfejtésként ezek címét keli az ábra megfelelő soraiba. irnu Vízszintes: !. „Elöltem állt a leg­dicsűsebb vidék / Minőt a festők és a kőitek / Művészi mámorukban / Terem­teni csak ‘ képesek,. . ." 15. Rossz ízűvé válik. 16. „PorfeliegcUben a nagy ég alatt / A hazatérő nyáj kolompja szál* 17. Pusztít. 18. Bosszús kiícikadás sza­va. 19. Az Állatöv egyik csillagképe. 21. ...fok: folyadékok sűrűségének mér­tékegysége (kiejtés szerint). 22. . Ra párja. 23. Szakorvos (nevelővel). 25. „Ily álmokat adjatok isteneim, /. és marhat a fájdalom, a fene kin; / Én tűrni fogok, . . .'* 27. Qlyanok, qkár a rosta (tájszóval). 30. Tag. 31,,.J3él- poklosság. 33. Kalcium és kálium. 34. Krómmal cserzett, barkaréteg nélküli marha bőrfajta. 36. ViJághí/ű, ripgy hangterjedelmű perui énekesnő . neve (. . . Sumac). 37. Szovjet teherautó- márka. 33. UUI 39. Azonás magán­hangzók. 40. A Dzsungel könyve .kí­gyójának neve. 41. Újévi egynémÜ be­tűi. 43. Foszfor, ittrium és szén. 44. Kétes! 45. Á gépjármű üresjáratához tartozó üzemanyag-menhyi$ég, 43. Ra­gadozó madár (névelővel). E0. „E<r> kor majd borocska mellől / A halál ha űzni jő: / Még egy korty — s nevetve dűlök / Jégöledbe, temetői** 51. Kossuth-díjas szobrász (1903—, ke­resztnevének kezdőbetűjével O végón). 53. Téli csapadék. 54. A Petőfit ven­déglátó bórjádi Táss-kúria egy meg­hitt, csendes zuga, ahol a költő a Magyar nemes című versét írta. 57. Bolívia fővárosa. 58. Kikötőváros Al­gériában. 61. mért vagy oly haiovány / Mint az elfogyó hold bús őszi éjszakán?" (. . . vitéz). 63. Olasz folyó. 64. Feleség, házastárs. 66. Turk eredetű nép a Szovjetunióban. 69. Szezonok, idények. 72. Megvastagodott szárrészéért termesztett káposztaféle növény ritkábban használt neve. 73. . Elvitelek volna, mint nap a harma­tot / Mint az esti szellő a rózsaleve­let. / De m«st, mint nyílvesszővel, a zrklato*t / Megsebzett oroszlán, úgy megyek el veled!'* Függőleges: 1. Zúg a trónus egyre iobben / Sompolyognak alattomben / . Sompolyognak el az urak. / A király­nál csők egv marad.’* 2. „M'Hőn a szerelem kertében / A nsn tikkasztón si'-t a* égr'n: / Tírtunk hls árrvV; ú lugasba / A bnrevUmöl 'S *3': uhnz." 3'. ..Sr^Mőrrö't I Felhők / Mereng­ve jár / A hoHsu^ár / M:nt ro*n fe- •ctí / A képzelet." 4. S^'m’-'áclós h-'nrt. 5. Dolgos, kér Ilye*. 6. r- «--!» n Ms, rr —!* o nek I Holála *gy nagy ógjengi» »a­1 & 3 4 5 6 r” Q 9 10 11 12 q 15 ■ 16 □ 17 m <8 a 19 20 ü 21 m 22. m 25 r m B JM 25 2S H 3? r iá 29 m 31 32 M 33 su 34 35 y° m W~ m 38 i 39 ü 40 m 41 42 m 43 □ Ül 45 46 47~ ü 4a­m 50 _j m a 3Í~ 52 55 ü m 54 55 56 1 57 58 z 59 60 Sü 6Ï 62 m 6Ï­m 65 11 66 6 7 II £9 ?o 71 m 7Z \ r 73 □ la; Kilencszáz év múlt, és ez égzen- gásre / Most k£l a visszhang: lantom­nak dala." 7. Ellentétes kötőszó, ellen­tétes irányban. 8. ,,Zö!d a föld, kők ez ég, tavasz van; és én oly sült bo­lond vagyok / Hogy idebenn a szűk szobában / Kadcnciákct faragok!** 9. Éles eszűek. 10. Kén és fluor. 11. Lócsemeao. 12. „JütS az éj szelíden végre / S könyörülve békességre / Ál­maim karában vitt.'* 13. Moszkvai nagyáruház. 14. „Én ábrándoztam és szóltam Erzsikéhez: / Ne -vű'-sszitnír magunknak csillagot?'" 20. Szakota! Sándor. ' 23. Ussze-vissza meri 24. Koccanthassunk, mig o nap lejár; / Hol­nap messze járok, más vidéken / Üre­sen fog itten állni székem...’* 2d. ömj} bácsika (fordítva). 23. „Haza csak or­ván, hcl jog is van". 29. „KivCI-heiG! szomorú csárda ez / a ...» / Éhen- szomjen szokott itt maradni / A jám­bor utaző ** 30. Bánót. £2. „ Almom­ban rn ! Rab nemzetek btVncsót törde­lem 1" 35. ,,F'"da tâmod'-n föl mőg egyszer o múlt / Hol zfvt'nk és po­harunk kicsordult../* 40. Testrész. 42. Csacsihang. 46. „Feküdjetek / mái le / Emberoki / Vagy ha jártok / Hal­kan / LépjatekI" 47. ZM. 49. Filmek fényérzékenységének egyik egysége. 52. Római 49. 55. Helyrag. 56. Na­gyobb mennyiségűt. 59. „Valami óriás­ai ú / kifújja reggel keleten / S szét­pattan este nyugaton — / És ez min­den nap így megyen." 60. Nemes itó- ka. 62. Férfi becenév. 65. Megfelelően. 67. Romlott tojás (ékezethiány). 68. Szovjet folyam. 70. Nem vérrokon. 71. Kicsinyítőképző. 72. Baku egyik része! Beküldendő a vízszintes 1., 16., 25. 50., 61., 73., valamint a függőleges 1., 2., 3., 6., 8., 12., 14.. 24.. 28.. 29., 32., 35., 46. és 59. sorok megfejtése —• mind a 4 forduló együttesen — 1973. január 8-ig levelezőlapon, vagy borí­tékban a Megyei Művelődési Központ Szekszárd címre. A lapra, borítékra kérjük ráírni: Petőfi-rejtvénypólyázat. A helyes megfejtést beküldők között 10 db negyedéves Népújság-előfizetést és 20 db könyvet sorsolunk ki. SZEREK vagy szoknya, amelyet külön-’ böző blúzvariációkkal lehet mindig más-más jellegűvé tenni. Minden nőnél más igénye és rendeltetése van az ünnepi ruhának. Vannak olyanok, akik csak egyszer-kétszer mennek el valahová szórakoz­ni; vannak akik gyakrabban, minden szombaton és vasár­nap, s ennek megfelelően mu- tatósabb, vagy egyszerűbb ruhára van szükségük. Ezek­nek a szempontoknak figye­lembevételével készítettük e hat ünnepiruhaj-rajzot is vá-r lasztásuL 1- es modellünk csípőig le«; varrt, és nagyon erősen bő«« vülő taft, bársony, vagy jer- seyből készíthető szoknya, amelyet egy pici japán ujjú, mintás selyemblúzzal viselhe­tünk. Ugyanez a blúz elkép­zelhető csipkéből, jerseyből, vagy brokátselyemből is. 2- es rajzunkon kiskosztümöt -, mutatunk, amelynek kihang­súlyozott szabásvonalai igen előnyösek. Rakott szoknyája le­felé erősen bővül. A kiskosz­tümöt blúzzal is lehet viselni, vagy divatos ékszerrel kiegé­szítve. 3- as rajzunk selyemből vagy jerseyből készíthető ruha, kámzsás nyakmegoldással, de­rekán és mell alatt elvágva. A vízszintes irányú vágásoknál bársony szalagot, vagy gyön- gyözést alkalmazhatunk. A szoknya gloknisan szabott. 4- es rajzunk bármilyen szö­vetruha tetejére felvehető, húzott, bő újjú boleró, amely készülhet organzából, jó tartá- sú nylonanyagból, oly módon, hogy a kivágott és ujjatlan ruha alatt kombinészerűen hat. A rajzon ábrázolt ruha aljarészén rakott, fodorszerű megoldású. 5- ös rajzunk egy robmantó-; szerű ingruha, amely gazdag aranyszövésű brokátból ké­szülhet, vagy — akik nem szeretik a fémszálas csillogást, — azoknak az üzletekben kap­ható jacquard-brokátból ajánl­juk. A ruha ékszergombokkal záródik végig, a bevarrott uj­ja végén kis hasíték van és fölötte gomb. 6- os rajzunk fiatal lányok­nak ajánlható ruha, amely se­lyemből készült, ujján és a szoknyarészén elhelyezett fodrok azonos színű madeira­csipkéből vannak, de igen ér­dekes az is, ha fekete vagy sötétkék bársonyból van a ruha és a csipkedíszítése fe­hér. Népújság 12 1972. december 31.

Next

/
Thumbnails
Contents