Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-31 / 307. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEKI A,HA-G;YA-R^OgHmSTA:#mHK:ÁS?fcPl-^^ tAdUAY XXII. évfolyam, 337. szám ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1972. december 31. ilf fefeze! Esripibaa 1972 „nagy esztendő volt” Európa életé­ben 1973 pedig a „nagy várakozások éve”. A Központi Sajtószolgálat megbízásából Varga József, a Szolnok megyei Néplap fő­szerkesztője földrészünk sorsának alakulásá­val kapcsolatos kérdéseket intézett — részben személyesen, részben levélben — az európai szocialista országok politikai és társadalmi életének néhány jelentős képviselőjéhez. Ez a kezdeményezés azokban a napokban indult útjára, amikor a szocialista országok testvéri közössége, a nemzetközi munkásmoz­galom. és az egész haladó világ a Szovjetunió megalakulásának fél évszázados jubileumát ünnepelte. Brezsnyev, az SZKP főtitkára a Kreml kongresszusi palotájában hatalmas ívű, összefoglaló képet adqtt egyebek között a világhelyzetről és a nemzetközi politika álla. pofáról is. Ebben természetszerűen helyet ka­pott az esztendő „európai mérlegének” meg­vonása. ­Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára az európai helyzet távlatairól Az SZKP XXIV. kongresz- szusán elfogadott békeprog­ram meghirdette, hogy a Szovjetunió kész elmélyíteni a kölcsönösen előnyös együtt­működési kapcsolatokat min­den területen mindazokkal az államokkal, amelyek a maguk részéről erre törekszenek — Európával kapcsolatban még határozottabban fogalmazódott meg a feladat: gyökeres fordu­latot kell megvalósítani ezer a földrészen az enyhülés és a béke felé. A XXIV. kongresszus óta nem sokkal több, mint másfél év telt el. Már most bizonyos­sággal mondhatjuk azonban, hogy pártunk és a szovjet ál­la": nem keveset tett a béke­program legfontosabb megál­lapításainak megvalósításáért. Amilyen mértékben növek­szik a Szovjetunió és a test­véri szocialista országok ere­je és befolyása, amilyen mér­tékben aktivizálódik békesze­rető politikánk és fejlődnek más fontos, a mai világban végbemenő haladó folyamatok, annál inkább jelentkeznek a realizmus elemei több kapita­lista állam politiká iában is. Ez mindenekelőtt Franciaor­szágra vonatkozik, amelynek vezetői. De Gaulle tábornok, majd Pompidou elnök, már néhány évvel ezelőtt határo­zottan hozzákezdtek a kölcsö­nösen előnyös együttműködés­hez a Szovjetunióval és más szocialista államokkal. Vonatkozik ez a Német Szö­vetségi Köztársaságra is. Az a reális külpolitika, amelyet Brandt kancellár kormánya folytat, jelentős hatást gyako­rolt az európai légkörre. Ez vonatkozik az Amerikai Egye­sült Államokra is annyiban, amennyiben készség mutatko­zik, hogy lemondjon a hideg­háború Időszakának sok dog­májáról, amely hosszú időn át meghatározta az egész ameri­kai külpolitika irányát. Más szóval a mi követke­zetes békeszerető politikánk és az események egész menete fo. kozatosan annak a szükségsze­rűségnek a felismerésére kész­tetik a tőkés világot, hogy a békés egymás mellett - élés ta­laján intézzék az ügyeket a szocialista államokkal. A szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szer­ződés. amely rögzíti a fennál­ló európai határok sérthetet­lenségét, a Nyugat-Berlinre vonatkozó megállapodások összessége, valamint az NDK és az NSZK közötti kancsó'a- tok alapjairól szóló s-erződ-'s, az NDK diplomáciai blokádjá. ‘ nak végérvényes áUörése — ezek Európa fejlődésének ha­talmas lépései a békéhez és a biztonsághoz vezető úton. És mindez nem valamiféle egyol­dalú győzelem, hanem az érte­lem és a realizmus nagy dia­dala a nemzetközi kapcsola­tokban. Természetesen Európában vannak még megoldásra váró nemzetközi problémák. Elegen­dő például megnevezni olya­nokat, mint a müncheni dik­tátum felszámolásának szüksé­gessége, valamint az NDK és az NSZK felvétele az ENSZ- be. Ezeknek a kérdéseknek a megoldása lehetővé tenné, hogy Európában sikeresen megtisz­títsuk a nemzetközi kapcsola­tokat a háború után keletke­zett terheiktől. Az európai történelemben új fejezet nyitására hivatott az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet, amelynek összehívásáért sok éven át küzdöttek a szocialista orszá­gok. Minden arra vall, hogy az értekezlet nem később, mint 1973 derekán megnyílik. A népek komoly reményeket fűznek az európai értekezlet­hez. Elvárják, hogy az érte­kezlet az európai béke meg­erősítésének. alapvető problé­máival foglalkozzék majd. vé­get vessen a hidegháború kel­tette gyanakvásnak, félelem­nek, és a jövőbe vetett hitet adjon az európaiaknak. Úgy véljük, hogy az európai álla­mok és az értekezlet nem eu­rópai résztvevői — az Egyesült Államok és Kanada — közötti kapcsolatokat hasznos és egész­séges elemekkel gazdagítaná az értekezlet munkájának sikere. A jövőben is arra törekszünk, hogy az értekezlet meggyőző eredményeket hozzon vala­mennyi résztvevőjének. Mindenki előtt ismeretesek azok a politikai elvek, amelye­ken a Szovjetuniónak és szö- vets''''’s'vnpk véleménye sze­rint, az európai népek bizton­ságának nyugodnia kell. Ezek: az államhatárok sérthetetlen­sége, a belügyekbe való be nem avatkozás, a függetlenség, az egyenjogúság, valamint a lemondás az erő alkalmazásá­ról és a vele való fenyegetés­ről. Úgy véljük, eljött az ideje annak, hogy napirendre tűz­zük az európai gazdasági és kulturális együttműködési program kidolgozását is. Ezzel kapcsolatban felmerül a kér­dés: fellelhetők-e az alapok a kereskedelmi kapcsolatok va­lamilyen formájához az Euró­pában létrejött államközi ke­reskedelmi-gazdasági szerveze­tek — a KGST és a Közös Piac között? í:.Anyára igen, ha a Közős Piaci tagországok tartózkodnak bármilyen disz­kriminációs próbálkozástól a másik féllel szemben, és elő­mozdítják a természetes kétol­dalú kapcsolatok fejődését és az európai együttműködést. Nemritkán hallhatjuk, hogy Nyugaton jelentőséget tulajdo­nítanak a kulturális együttmű­ködésnek és különösen az esz­mék cseréiének, az informá­ciók kibővítésének, a néoek közötti kapcsolatoknak. Enged­jék meg, hogy itt félreérthe­tetlenül kijelentsem: mi is emellett vp'nnmk. Magától ér­tetődően akkor, ha az ilyen együttműködés valamennyi ál­lam szuverenitásának, törvé­nyeinek és szokásainak tiszte­letben tartásával valósul meg. a népek kölcsönös szellemi gazdagodását, a kölcsönös bi­zalom növekedését, a béke és a jószoms-'édság eszméinek megszilárdítását szolgálja. Sfk- raszállunk az idegenforgalom bővítéséért. Síkmazállunk a különböző országok közvéle­ménye közti széles kapcsola­tokért, az ifjúság. a rokon­szakmák képviselőinek talál­kozóiért, az állampolgárok kollektív vagy egyéni utazá­saiért. Egyszóval ezen a terü­leten nem k!s lehetőségek nyíl­nak. ha a kölcsönös tisztelet és az egymás ügyeibe való be nem avatkqzás szellemében és nem a hidegháború álláspont­járól kiindulva cselekszünk. Mint ismeretes, előttünk áll­nak a tárgyalások a fegyveres erők és fegyverzetek csökken­téséről Éurópában, elsősorban Közép-Európa térségében. A Szovjetunió állást foglal ezek­nek a tárgyalásoknak a ko. moly előkészítése és hatékony lefolytatása mellett. Az erőviszonyok a kontinen­sen a béke és a békés együtt­működés javára alakulnak. És mi hisszük, hogy a háborúkat ki lehet iktatni az európai né­pek életéből. ff BÉa Mm olvastalak boScGog űj ëus3 kitfäss&B3Bls !

Next

/
Thumbnails
Contents