Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-31 / 307. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEKI A,HA-G;YA-R^OgHmSTA:#mHK:ÁS?fcPl-^^ tAdUAY XXII. évfolyam, 337. szám ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1972. december 31. ilf fefeze! Esripibaa 1972 „nagy esztendő volt” Európa életében 1973 pedig a „nagy várakozások éve”. A Központi Sajtószolgálat megbízásából Varga József, a Szolnok megyei Néplap főszerkesztője földrészünk sorsának alakulásával kapcsolatos kérdéseket intézett — részben személyesen, részben levélben — az európai szocialista országok politikai és társadalmi életének néhány jelentős képviselőjéhez. Ez a kezdeményezés azokban a napokban indult útjára, amikor a szocialista országok testvéri közössége, a nemzetközi munkásmozgalom. és az egész haladó világ a Szovjetunió megalakulásának fél évszázados jubileumát ünnepelte. Brezsnyev, az SZKP főtitkára a Kreml kongresszusi palotájában hatalmas ívű, összefoglaló képet adqtt egyebek között a világhelyzetről és a nemzetközi politika álla. pofáról is. Ebben természetszerűen helyet kapott az esztendő „európai mérlegének” megvonása. Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára az európai helyzet távlatairól Az SZKP XXIV. kongresz- szusán elfogadott békeprogram meghirdette, hogy a Szovjetunió kész elmélyíteni a kölcsönösen előnyös együttműködési kapcsolatokat minden területen mindazokkal az államokkal, amelyek a maguk részéről erre törekszenek — Európával kapcsolatban még határozottabban fogalmazódott meg a feladat: gyökeres fordulatot kell megvalósítani ezer a földrészen az enyhülés és a béke felé. A XXIV. kongresszus óta nem sokkal több, mint másfél év telt el. Már most bizonyossággal mondhatjuk azonban, hogy pártunk és a szovjet álla": nem keveset tett a békeprogram legfontosabb megállapításainak megvalósításáért. Amilyen mértékben növekszik a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok ereje és befolyása, amilyen mértékben aktivizálódik békeszerető politikánk és fejlődnek más fontos, a mai világban végbemenő haladó folyamatok, annál inkább jelentkeznek a realizmus elemei több kapitalista állam politiká iában is. Ez mindenekelőtt Franciaországra vonatkozik, amelynek vezetői. De Gaulle tábornok, majd Pompidou elnök, már néhány évvel ezelőtt határozottan hozzákezdtek a kölcsönösen előnyös együttműködéshez a Szovjetunióval és más szocialista államokkal. Vonatkozik ez a Német Szövetségi Köztársaságra is. Az a reális külpolitika, amelyet Brandt kancellár kormánya folytat, jelentős hatást gyakorolt az európai légkörre. Ez vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra is annyiban, amennyiben készség mutatkozik, hogy lemondjon a hidegháború Időszakának sok dogmájáról, amely hosszú időn át meghatározta az egész amerikai külpolitika irányát. Más szóval a mi következetes békeszerető politikánk és az események egész menete fo. kozatosan annak a szükségszerűségnek a felismerésére késztetik a tőkés világot, hogy a békés egymás mellett - élés talaján intézzék az ügyeket a szocialista államokkal. A szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződés. amely rögzíti a fennálló európai határok sérthetetlenségét, a Nyugat-Berlinre vonatkozó megállapodások összessége, valamint az NDK és az NSZK közötti kancsó'a- tok alapjairól szóló s-erződ-'s, az NDK diplomáciai blokádjá. ‘ nak végérvényes áUörése — ezek Európa fejlődésének hatalmas lépései a békéhez és a biztonsághoz vezető úton. És mindez nem valamiféle egyoldalú győzelem, hanem az értelem és a realizmus nagy diadala a nemzetközi kapcsolatokban. Természetesen Európában vannak még megoldásra váró nemzetközi problémák. Elegendő például megnevezni olyanokat, mint a müncheni diktátum felszámolásának szükségessége, valamint az NDK és az NSZK felvétele az ENSZ- be. Ezeknek a kérdéseknek a megoldása lehetővé tenné, hogy Európában sikeresen megtisztítsuk a nemzetközi kapcsolatokat a háború után keletkezett terheiktől. Az európai történelemben új fejezet nyitására hivatott az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, amelynek összehívásáért sok éven át küzdöttek a szocialista országok. Minden arra vall, hogy az értekezlet nem később, mint 1973 derekán megnyílik. A népek komoly reményeket fűznek az európai értekezlethez. Elvárják, hogy az értekezlet az európai béke megerősítésének. alapvető problémáival foglalkozzék majd. véget vessen a hidegháború keltette gyanakvásnak, félelemnek, és a jövőbe vetett hitet adjon az európaiaknak. Úgy véljük, hogy az európai államok és az értekezlet nem európai résztvevői — az Egyesült Államok és Kanada — közötti kapcsolatokat hasznos és egészséges elemekkel gazdagítaná az értekezlet munkájának sikere. A jövőben is arra törekszünk, hogy az értekezlet meggyőző eredményeket hozzon valamennyi résztvevőjének. Mindenki előtt ismeretesek azok a politikai elvek, amelyeken a Szovjetuniónak és szö- vets''''’s'vnpk véleménye szerint, az európai népek biztonságának nyugodnia kell. Ezek: az államhatárok sérthetetlensége, a belügyekbe való be nem avatkozás, a függetlenség, az egyenjogúság, valamint a lemondás az erő alkalmazásáról és a vele való fenyegetésről. Úgy véljük, eljött az ideje annak, hogy napirendre tűzzük az európai gazdasági és kulturális együttműködési program kidolgozását is. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés: fellelhetők-e az alapok a kereskedelmi kapcsolatok valamilyen formájához az Európában létrejött államközi kereskedelmi-gazdasági szervezetek — a KGST és a Közös Piac között? í:.Anyára igen, ha a Közős Piaci tagországok tartózkodnak bármilyen diszkriminációs próbálkozástól a másik féllel szemben, és előmozdítják a természetes kétoldalú kapcsolatok fejődését és az európai együttműködést. Nemritkán hallhatjuk, hogy Nyugaton jelentőséget tulajdonítanak a kulturális együttműködésnek és különösen az eszmék cseréiének, az információk kibővítésének, a néoek közötti kapcsolatoknak. Engedjék meg, hogy itt félreérthetetlenül kijelentsem: mi is emellett vp'nnmk. Magától értetődően akkor, ha az ilyen együttműködés valamennyi állam szuverenitásának, törvényeinek és szokásainak tiszteletben tartásával valósul meg. a népek kölcsönös szellemi gazdagodását, a kölcsönös bizalom növekedését, a béke és a jószoms-'édság eszméinek megszilárdítását szolgálja. Sfk- raszállunk az idegenforgalom bővítéséért. Síkmazállunk a különböző országok közvéleménye közti széles kapcsolatokért, az ifjúság. a rokonszakmák képviselőinek találkozóiért, az állampolgárok kollektív vagy egyéni utazásaiért. Egyszóval ezen a területen nem k!s lehetőségek nyílnak. ha a kölcsönös tisztelet és az egymás ügyeibe való be nem avatkqzás szellemében és nem a hidegháború álláspontjáról kiindulva cselekszünk. Mint ismeretes, előttünk állnak a tárgyalások a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről Éurópában, elsősorban Közép-Európa térségében. A Szovjetunió állást foglal ezeknek a tárgyalásoknak a ko. moly előkészítése és hatékony lefolytatása mellett. Az erőviszonyok a kontinensen a béke és a békés együttműködés javára alakulnak. És mi hisszük, hogy a háborúkat ki lehet iktatni az európai népek életéből. ff BÉa Mm olvastalak boScGog űj ëus3 kitfäss&B3Bls !
