Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-30 / 306. szám

• y.ekss ' íCÖny, h­'!•> MÁG-YAft S Z0'.Cl<a,ISTA:* M VNK.ÁS PÁ RT 'TQt-hlA -M EGTE-I 612 Oíf T SAG A N A il-M. A Pl A TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) XXIX. évfolyam, 306. szám ARA: 90 FILLÉR Szombat, 1972. december 30. Együtt wolfunk, vagyunk a hétköznapi munkában Díszünnepség Szekszárdon a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából Tegnap este, a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordu­lója alkalmából díszünnspséget rendezett Szekszárdon, a Ba­bits Mihály művelődési központ színháztermében az MSZMP Tolna megyei Bizottsága, az MSZMP Szekszárd városi Bi­zottsága, a Tolna megyei Tanács, a Szekszárd városi Tanács, valamint a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára. Rúzsa János, az MSZMP Szekszárd városi Bizottságának első titkára, Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanác3 elnöke, Császár József, a Szekszárd városi Tanács elnöke, dr. Kolum­busz Lászlóné, a Hazafias Népfront megyei elnökségének el­nöke, Király Ernő, az SZMT titkára és a dísziinnepségre meghívott szovjet vendégek mellett társadalmi, politikai, gaz­dasági és kulturális életünknek számos más vezetője és ki­magasló munkát végző képviselője. Az ünnepség megnyitását követően Szabópál Antal, as MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei ta­nács elnöke mondott beszédet. Áz ünnepi beszéd Tisztelt ünnepi gyűlés! Kedves Elvtársak, Elvtárs- nök! Az egész haladó emberiség e napokban köszönti a fenn­állásának 50. évfordulóját ün­neplő Szovjetuniót. A hős szov­jet nép véráldozata árán fel­szabadult, s immár a szocializ­mus teljes felépítésén mun­kálkodó magyar nép — köz­tük Tolna megye kommunistái és dolgozói is — szívből jövő érzéssel, az évforduló jelentő­ségéhez méltó módon ünnep­ük, s emlékeznek meg a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának fél évszázados évfordulójáról. Tisztelt Elvtársak! Oroszországban a század- forduló után a nemzetközi munkásmozgalom új forradal­mi központja alakult ki. Az ország lakosságának egyötödét adták a bérből élők, tágabb értelemben a proletárok. Az elmaradt mezőgazdasági viszo­nyok, a kíméletlen elnyomott- ság miatt nagy erőt jelentett a parasztság a cári önkény- uralommal szemben. Robbanó feszültségeket teremtett a nemzetiségi problémák meg­oldatlansága. Éhség, nyomor, jogfosztottság jutott a dolgo­zóknak osztályrészül. Ebbe az embertelen világba hasított be­le a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely a lenini bolsevik párt vezetésével győ­zött, s ezzel a szocialista for­radalom és az emberiség új, igazi történelmének nyitányá­vá vált. Véget vetett nemcsak az elnyomás egyik formájá­nak. hanem megsemmisített minden elnyomást, megterem­tette az emberi szolidaritáson alapuló társadalmat A régi világ bukása, a ki­zsákmányoló rendszer meg­döntése, a proletariátus dikta­túrájának létrehozása, a ter­melési eszközök társadalmi tu­lajdonának megteremtése elke­seredett osztályharc közepette ment végbe, amely harc polgár- háborúba torkollott. A világ- imperializmus és a belső ellen­forradalom erői rárontottak a fiatal szovjet államra. A népi erők az intervenciót a forradalom ellenségeit szét­zúzták. A polgárháború véget ért. Beköszöntött a békés épí­tés időszaka. A szovjet köztár­saságok mindegyike előtt fel­vetődött a kérdés, hogyan to­vább, az államiság milyen formáját válasszák, miként alakítsák kölcsönös kapcsola­taikat a testvérköztársaságok­kal, melyekkel már az ellen- forradalom, az intervenció ide­jén is sokoldalúan együttmű­ködtek. A közöttük kialakult szerződéses kapcsolatok módot adtak arra, hogy a közös el­lenség elleni harcban, a gaz­dasági élet helyreállításában és a külpolitikában együtt lép­jenek fel. Az élet azonban többet követelt. A háborúban tönkretett országot, melyet az intervenció és a polgárháború is feldúlt, a köztársaságok va­lamennyi gazdasági és politi­kai erőforrásának egyesítése nélkül nem lehetett helyre­állítani. S a nép nemcsak életkörülményeinek helyreállí­tását. hanem azok javítását is az új hatalomtól várta. Az általános felemelkedés előfeltétele az erők összefogá­sa volt. Ezt sürgette az ország nemzetközi helyzete is. Nyil­vánvalóvá vált, hogy csak az egységes, szövetségi állam ké­pes a népek biztonságát meg­őrizni. gazdasági fellendülésü­ket és nemzeti fejlődésük sza­badságát biztosítani. A munkások és a parasztok soknemzetiségű államának megalakítását — mondotta a továbbiakban Szabópál Antal — a történelmi fejlődés tűzte napirendre. Ahhoz azonban, hogv egy ilyen állam létre­jöjjön, szükség volt a marxis­ta—leninista párt vezetésére, szervező munkájára, helyes po­litikáiéra, céltudatos tevé­kenységére. Ötéves érlelődésl időszak Után, 1922. december 30-án alakult meg a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsé­ge. A Szovjetunió ma 15 köz­társaságból áll, ezek köteléké­hez 20 autonóm köztársaság, 8 autonóm terület és 10 nem­zetiségi körzet tartozik. A díszünnepség szónoka ezt követően méltatta a Szovjet­unió megalakulásának világ- történelmi jelentőségét, beszélt azokról a felbecsülhetetlen ér­tékű tapasztalatokról, amelyek népünk történelmében is meg­határozóvá lettek 1945 után, s azt megelőzően is. A Szovjetunió szilárdságá­nak második kemény próba­tétele a Nagy Honvédő Hábo­rú volt. Az emberiség legve­szélyesebb ellenségével — a hitleri fasizmussal vívott harc szemléltetően demonstrálta: a szovjet néoek csakis szövet­ségben, közös erővel tudják megvédeni szabadságukat és függetlenségüket, forradalmi vívmányaikat. A háború czerte- foszlatta a világimperializmus- rtak azon reményeit, hogy fel- újulnak a nemzeti torzsalko­dások, a soknemzetiségű szo­cialista állam felbomlik. A Szovjetunió néoei egységesen, hősiesen harcoltak és önfelál- dozóan dogoztak a haza védel­- me, az ellenség feletti győze­lem érdekében. Az állhatatos­ság és a hősiesség csodáit mu­tatták a világnak. E hősök di­csősége századok múltán sem halványul el. A Szovjetunió megalakulá­sának 50. évfordulóján a Szov­jetunió Kommunista Pártja, a szovjet néo jogos büszkeség­gel tekinthet vissza a hősi győzelmek és dicső tettek út­jára. A szovjet nép az élet valamennyi területén elért nagy vívmányokkal ünnepel­heti a jubileumi évfordulót Az eredmények a száznál több ajkú nép, minden nemzet és nemzetiség két keze munkája, helytállása nyomán születtek — mondotta Szabópál Antal, majd így folytatta: Fél évszázad alatt, amióta fennáll a Szovjetunió, méretei­ket és mélységüket tekintve óriási társadalmi-politikai vál­tozások mentek végbe a világ­ban. A szocialista forradalom győzedelmeskedett Európa, Ázsia, és Amerika több orszá­gában, létrejött a szocialista világrendszer. A kapitalista vi­lágban hatalmas, jól szerve­zett és politikailag aktív erővé vált a munkásmozgalom. A vi­lág országainak többségében kialakult és megerősödtek an­nak harcos élcsapatai — a kommunista és munkáspártok. Mindörökre összeomlott a gyarmati elnyomás imperializ­mus teremtette rendszere. A világ más lett az elmúlt fél évszázad folyamán és mind­ezekben a történelmi változá­sokban vitathatatlanul nagy, vezető szerepet töltött be a Szovjetunió, mely mindig és mindenhol következetesen és határozottan a függetlensé­gükért küzdő nemzetek olda­lán állt. Hiszen létrejötte óta olyan erőként lépett és lép fel a nemzetközi küzdőtéren, amely szilárdan és következe­tesen folytatja a béke és ba­rátság politikáját, védelmezi a népek egyenjogúságát a lenini elvek alapján; határozottan síkraszáll a gyarmati rendszer, a neokolonializmus, a faji megkülönböztetés és a nem­zeti elnyomás minden formája ellen. Ez a politika továbbra is a legfontosabb tényező, amely szemben áll az imperia­lizmus és a reakció agresszív stratégiájával, az aktív harc eszköze a hódító háborúk el­len, a néoek biztonságáért és szabadságáért, a társadalmi haladásért vívott küzdelemben. Ezt fejezi ki mindenkihez szó­lóan az a „Felhívás”, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa intézett a világ népeihez a Szovietunió 50. születésnap­ja alkalmából. Tisztelt ünnepi gyűlés! A Szovjetunió a szocializ­mus építésének biztos nemzet­közi záloga. Jóleső érzés, fel­emelő az a tudat, hogy a ne­hézségek, buktatók ellenére is az internacionalizmus szelle­me, a lenini elveken alapuló testvéri együttműködés a szo­cialista országok között, mind hatékonyabban érvényesülő fo­lyamat. A közös célok és érde­kek előmozdítása érdekében életrehívott Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa ma már a népgazdaságok integrálását tűzheti ki céljául. Megnyug­vással állapíthatjuk meg, hogy a Varsói Szerződés biztos vé­dőpajzsa a szociaüsta orszá­goknak, a népek barátságának és biztonságának. Mindkét szervezetben meghatározó a szovjet állam tevékenysége. A szocialista országok a nemzetközi esvOttmóködés ke­retében nagyságuktól fü*"»etle- nül egyenlőek a jogokban, úgyszintén a kötelességekben. De természetesen az egyenlők között a legnagyobbnak, a leg­tapasztaltabbnak. a közös ügy érdekében legtöbb áldozatot hozónak, a Szovjetuniónak a szerepe különleges. Nincs olyan szocialista ország, de kommu­nista párt sem, amely megala­kulása, történelme, jelene és jövő fejlődése szempontjából ne a Szovjetunió létéhez kö­tődne. A Magyar Szocialista Mun­káspárt politikájának mindig sarkalatos pónüa volt és ma­rad a Szovjetunió iránti elvit internacionalista viszony, a szolidaritás, a magyar—szovjet barátság. A Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió vi­szonyát a teljes bizalom és a kölcsönös egyetértés jellemzi. Mind szorosabbá és hatéko­nyabbá válik a testvéri együtt­működés a politikai, a gazda­sági és az ideológiai életben. Ez a barátság a legfőbb segí­tőnk volt és marad. Nagy erőt ad nekünk az a tudat, hogy mindig és minden körülmé­nyek között velünk van a nagy szovjet nép, a Szovjetunió. „Népünk tudja, hogy mit köszönhet a Szovjetuniónak és nem felejti el. Utunk, sorsunk közös. Biztosak vagyunk ab­ban, hogy egységünk, össze- forrottságunk a jövőben még erősebb lesz” — mondotta Ká­dár János elvtárs nemrég a szovjet párt- és kormánykül­döttség hazánkban tett látoga­tásának Csepelen megrende­zett barátsági nagygyűlésén. Egész népünk nevében. Tisztelt Elvtársak! A Szovjetunió fennállásának jubileumi évfordulóján ezért ünnepelünk, örülünk együtt szovjet barátainkkal. Bár a mi barátságunk nemcsak az ün­nepnapoké. Együtt voltunk, vagyunk a hétköznapi munká­ban. a harcban, s együtt le­szünk a jövőben is. Ezért hangozhat ószintén és szívből az ünnepi jókívánság: érjenek el további nagy sikereket a szovjet népek, erősödjék, vi­rágozzék szocialista hazájuk, a világ népeinek reményteljes támasza, a Szovjetunió! Éljen, virágozzék a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsé­ge! Éljen, erősödjék a meg­bonthatatlan magyar—szovjet barátság ! A Szovjetunió megalakulá­sának 50. évfordulója alkal­mából rendezett díszünnepsé­gen Tolnai tájakon címmel bemutatták megyénk legjobb együttesei és szólistái azt a nívódíjas műsorukat, amely a III. dél-dunántúli népművésze­ti héten a Pécsi Nemzeti Szín­házban került először bemuta­tásra, méltóan zárva a magyar —szovjet barátságot emlékeze­tesen demonstráló díszünnep- séget

Next

/
Thumbnails
Contents