Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-28 / 304. szám
Eskütétel után A bírák választásáról, a munkaügyi bíróságról nyilatkozott dr. Rendeki Sándor, a Szekszárdi Megyei Bíróság elnöke Megyénk bíróságainak bírái, — mint jelentettük —, Szefcszárdon, december 22-én tették le, ünnepélyesen hivatali esküjüket. A megyei bíróságok, katonai bíróságok és munkaügyi bíróságok elnökeinek eskütételére korábban, december 8-án, az Orszngháxban került sor. Az eskütételeket az indokolja, hogy az aktust megelőzően az idén választottak •lószőr bírákat Magyarországon. Az esemény jelentőségéről dr. Rendek? Sándor, a Szekszárdi Megyei Bíróság elnöke tájékoztatja olvasóinkat. — Az 1972. április 12-én módosított alkotmány értelmében „A Magyar Népköztársaságban a bírói tisztséget választással töltik be”, „A hivatásos bírákat a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa választja”. A bíróságokról szóló, 1972. évi IV. törvény szerint az Elnöki Tanács határozatlan időre választja meg a bírákat. Ez a törvény január elsején lép hatályba. így attól kezdve csak az láthat el bírói funkciót, akit az előbbiek szerint bíróvá megválasztottak. s — As alkotmánymódosítás előtt élénken foglalkoztatta a közvéleményt, milyen fórumot illessen a választás joga. Az elképzelések között a városi, a megyei tanácsok ilyen Joggal történő felruházása is szerepelt. Milyen . megfontolás alapján került ez a fontos jog az Elnöki Tanács kezébe f a választás megismétlése nélkül lehessen más bírói beosztásba helyezni. A megválasztott bírót az igazságügyminiszter osztja be járásbírói, munkaügyi bírói, megyei bírósági bírói, illetőleg megyei bírósági tanácselnöki munkakörbe; egyben kijelöli a bírói működési helyét is. A bíróságok elnökeit és elnökhelyetteseit — a megválasztott bírák közül — szintén az igazságügy-miniszter nevezi ki, és menti fel. A választás és a, kinevezés különválasztása azt juttatja kifejezésre, hogy az igazságszolgáltatásban más jellegű a bírói ítélkezési tevékenység és más az igazgatási munka. Mivel a bírósági vezető ítélkezési tevékenységet is végez, ilyen beosztásba csak az Elnöki Tanács által megválasztott bírót lehet kinevezni. — Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. Most, beszélgetésünk percében igazságszolgáltatással munkaügyi és gazdasági döntőbizottságok is foglalkoznak. Az alkotmány ilyen irányú követelménye január elsejétől érvényesül. Az ezt követő változásról is kérnénk néhány mondatot. — Az igazságszolgáltatás egységének megvalósítása érjogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos viták törvényes, helyes eldöntésével jelentős szerepe van a dolgozók jogainak védelmében, kötelezettségeik teljesítésének elősegítésében, a munkafegyelem erősítésében, a jó munkahelyi légkör kialakításában. A munkaügyi bíróságok megszervezése távolról sem jelenti, hogy a területi munkaügyi döntőbizottságok rosszul látták el feladatukat. A dolgozók jogainak fokozottabb védelme kívánja meg, hogy a vállalati, szövetkezeti döntőbizottságok határozatainak felülvizsgálata a területi munkaügyi döntő- bizottságok hatásköréből egységesen bírósági hatáskörbe kerüljön. — Az utóbbi kél évtizedben elég gyakran változtak a munkaügyi szabályok. Ezzel egyidejűleg változott azoknak a munkaügyi vitáknak köre, amelyekben a bíróság járt el. Mi ennek az oka? Mennyiben hoz változást az új szabályozás? —■ Az említett, viszonylag gyakori változások véleményem szerint azt mutatják, hogy elvileg nehéz meghatározni, milyen jellegű munkaügyi vitákban indokolt a bírósági eljárás a törvényesség fokozott biztosítása érdekében, illetve milyen jellegűekben mellőzhető. A Változások nehezítették, hogy a dolgozók megfelelően ismerjék az ügyükben intézkedésre hivatott szervet. A munkaügyi viták egységes elbírálásának megvalósítása az elvi megkülönböztetést szükségtelenné, egyben az intézkedésre hivatott szervet egyértelművé tette. A munkaügyi bíróság működésénél figyelemre méltó újdonság, hogy a polgári eljárási törvényben meghatározott munkaügyi vitákban a bíróság ítélete, végzése ellen fellebbez- . ni lehet a megyei bírósághoz, így a fontosabb ügyekben lehetővé tett, kétfokú bírósági eljárás növeli a döntés törvényességének biztosítékait is. A törvényességi garanciák között kiemelkedő jelentőségű, hogy a jövőben, — mint erre már utaltam —, a Legfelsőbb Bíróság (éppúgy, amint / eddig a többi bíróság irányába) a munkaügyi bíróságok vonatkozásában is elvi irányítást gya- kórol. — Köszönjük a tájékoztatást. B. Z. Gyorsmérleg az ipari szővetkezetek munkájáról Elkészült az ipari szövetkéz zetek 1972. évi gyorsmérlegei Az előzetes adatok szerint a termelés az ipari ágazatban! körülbelül 9, az építőiparban 4, a szolgáltatóiparban pedig 12 százalékkal emelkedik. A többlet teljes egészében a termelékenység növekedéséből származik (a foglalkoztatottaln száma 3—4 százalékkal csökkent). A tavalyinál 5—6 százalékkal több javítómunkái végeztek a lakosság részére, különösen a gépkocsik és az elektromos háztartási gépele javítása nőtt nagymértékben; Nem elégedettek azonban öt lakosságnak nyújtott lakásé karbantartási munkák eredé ményeivel ; ezek isméé 7—8 százalékkal csökkenteké A lakásépítés fejlődését sem tartják kielégítőnek: a szövetkezetek tavaly 7 240 lakás® építettek, az idén pedig 7 500—» 7 800-at. Bővült, korszerűsödött g szövetkezetek állóeszköz-állománya. 1972-ben körülbelül 1,1 milliárd forint értékű béé ruházást hajtottak végre, S ezzel jelentős lépést tettek a tízéves fejlesztési-korszerűsítés si programjuk megvalósításában. (MT9 — Az Elnöki Tanács magas állami vezető testület. Az, hogy övé a választás joga, kifejezi a bírói tevékenység fontosságát, érzékelteti a bírák társadalmi megbecsülésének növekedését. Ez egyben fontos biztosítéka a bírói függetlenségnek, az igazságszolgáltatás demokratizmusának is. A határozatlan időre szóló választás arra hivatott, hogy tovább erősítse a bírói élethivatást, a becsületesen dolgozó bírák helyzetét. Bírót felmenteni, visszahívni kizárólag a törvényben meghatározott nyomós ok miatt lehet; és ez a jog szintén az Elnöki Tanácsé. A bírói függetlenség helyes értelmezéséhez hozzátartozik annak hangsúlyozása is, hogy a bírói függetlenség korántsem jelent szabadosságot, azaz mindentől való függetlenséget Bíráink a törvényeket alkalmazva a szocialista állam és társadalom ügyét szolgálják. Eddig is az volt, és a jövőben is következetes igény lesz, hogy az igazságszolgáltatás minden dolgozója rendszeresen ■gyarapítsa politikai és szakmai tudását, mivel csak így képes lépést tartani a társadalmunk fejlődéséből fakadó mind nagyobb követelményekkel. « A bírák más más bíráságon, más más beosztásban dolgoznak. Ki határozza meg munkahelyöket? dekében alkotott törvény rendelkezik úgy, hogy az állampolgárok és a szervek legalapvetőbb jogait és kötelességeit érintő jogvitákban — polgári ügyekben, bűnügyekben, családjogi vitákban, munkaügyi és szövetkezeti tagsági vitákban a bíróságok döntenek. Ennek megfelelően a gazdasági döntőbizottságok jelenlegi teljes feladatkörét a bíróságok veszik át; a területi munkaügyi döntőbizottságok szintén megszűnnek. A munkaügyi viták elbírálására a munkaügyi bíróságok lesznek hivatottak. — As esztendő vegéig ferrnólló szervezeti rendszer meglehetősen bonyolult. Az állampolgárok és az állami gazdálkodó szervek munkaügyi, továbbá a vállalatok át szövetkezetek gazdasági jogvitáinak eldöntésénél szerepel a bíróság, szerepeltek döntőbizottságok. Úgy tűnik, mintha az élet nem teljes következetességgel alakította volna ki ezt a holyzotot; a szabályozás sokak számára igen bonyolult. Bizonyára előnyös az állampolgár számára, hogy nem kell majd szabályok útvesztőjében keresnie, melyik szerv hivatott ügyének elbírálására. — Kétségtelen. Am ennél az sem kevésbé fontos, hogy az igazságszolgáltatás egységesítése elősegíti a bíróságok hatékonyabb irányítását — Az új, egységes bírósági szervezetben a munkaügyi bíróságok helyzete sajátos. Melyik szerv joga és kötelessége a munkaügyi bíróságok elvi irányítása? — Mint említettem, az Elnöki Tanács a jelöltet a bírói tisztségre választja. A választás tehát nem meghatározott bírósághoz történik. Ez lehetővé teszi, hogy az Elnöki Tanács által megválasztott bírót Népújság 1972. december 28. — A munkaügyi bíróságok a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi irányítása mellett úgynevezett különbíróságként működnek. Felügyeletüket az igazságügyminiszter a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárával egyetértésben gyakorolja. Megyénként csak egy helyen. Tolna megyében Szek- szárdon alakul ilyen bíróság. A munkaügyi bíróságnak a dolgozó és a munkáltató között a munkaviszonyból eredő Négy minisztérium a jövő évi ellátásról A jövő évi népgazdasági terv szerint a lakosság növekvő jövedelmével összhangban — változatlan áron számítva —,. a kiskereskedelmi áruforgalom az ideinél gyorsabban, mintegy 10 százalékkal emel- kedik. Az MTI. munkatársai megkérdezték négy minisztérium illetékes vezetőit, hogy a tárcájukhoz tartozó vállalatok, üzemek hogyan készültek fel a lakosság jobb áruellátására, s hogyan segíti a minisztérium a közszükségleti cikkek gyártásának, forgalmának és a lakosság igényeinek összhangját. KERESKEDELMI FORGALOM A fogyasztásicikk-kereske- delem 1972. évi forgalma — annak ellenére, hogy az általános áruellátás jó volt — elmaradt a népgazdasági tervtől, a várakozásoktól. 1973-ra a Belkereskedelmi Minisztérium külön intézkedési tervet állított össze, elsősorban a keresletnek jobban megfelelő árukínálat beszerzésére. A szükséges árualap biztosításáról a belkereskedelmi szervek, a minisztérium, a vállalatok már hónapok óta 'tárgyalnak a társminisztériumokkal, a szövetkezeti szervekkel, a szakágazatokkal, örvendetes tapasztalat, hogy az ipari partnerek is nagyobb felelősséget éreznek az ellátásért, s közösen próbálkoznak további javításával. Egyes hiánycikkek megszüntetése érdekében például intézkedtek az export csökkentéséről. A hazai hiányzó kapacitást külföldi árukkal igyekeznek pótolni, A vaj árának emelkedése nyomán például a margarinforgalom erőteljes növekedésével számolnak, s miután ehhez a nagyobb hazai termelés is kevés, az eddigi mennyiség 3—4-szeresét importálják. Gondot okoz a tartós fo- gyasztásicikk-ellátásban, hogy a kínálatban nem megfelelő a korszerű termékek aránya, egyes híradástechnikai cikkek, háztartási készülékek elavultak. A kereskedelem „vagy-vagyig” viszi ezt a kérdést; vagy a hazai ipar gyárt az igényeket mindenben kielégítő cikkeket, vagy a kereskedelem a nem megfelelő termékekét nem veszi át, hanem külföldről szerez be korszerűt. Erre lehetőséget ad az is, hogy a kormányzat 20 százalékkal növelté a belkereskedelem dollárkeretét, s a szocialista országokból is annyi árut’ hozhatnak be, amennyi a fizetőképes kereslet kielégítéséhez, a hazai hiány pótlásához szükséges. A minisztérium ugyanakkor ügyel arra, hogy olyan importcikkek he kerüljenek forgalomba, amelyek az árszínvonalat lényegesen emelnék. TÖBB TEXTÍLIA, KORSZERŰ BŰTOROK A könnyűiparban már mutatkoznak a nagyarányú rekonstrukció első eredményei; 1973-ban az ideinél jobb ellátásra, Választékosabb árukínálatra számíthatunk. Jövőre a- szolid, mértéktartó mennyiségi növekedés mellett a választék bővülése a számottevőbb, s jónéhány eddig gyakran hiába keresett árucikk: különféle, szintetikus kelmék, bútorszövetek, selyemtípusú ballonok, műszőrmebélések, nyomott mintás kötöttáruk, felsőruházatra alkalmas jac- quard-mintás kötöttanyagok, jerseyek "hazai gyárakból kerülnek a boltokba. Valószínűleg nem lesz hiány harisnya- nadrágbóL 1973-ban a belföldi vásárlók ' számára csaknem 14 milliót gyártanak (női, gyermek- és leánykaméretben) — az idei 9 és fél mil- " Hóval szemben. Lényeges javulás ígérkezik •a bútorellátásban: 10 százalékkal nő a kínálat, s nagyobb mennyiségben lesznek kaphatók a korszerű, kislakásokban •is jól elhelyezhető elemekből összeállítható bútorok. Változatlanul gondot jelent azonban a raktározás, a termékek bemutátása, a célszerű csomagolás, s a szállítás és a forgalmazás korszerűbb formáinak kialakítása. HÁZTARTÁSI GÉPEK A Kohó- és Gépipari Minisztérium fontos feladatának tekinti, hogy,. 1973-ban az ideihez hasonló kiegyensúlyozott áruellátást biztosítson. Ä vállalatok — a lakosság differenciált igényeihez mérten — széles árskálájú terméklistái ' állítottak össze, hogy a kifo- gástalan minőségű, olcsó citeé kék mellett a legkorszerűbb^ bár drágább cikkek is kapha» tók legyenek. Különösen bő« ségesen szállítanak televízió» készüléket, mosógépet, hűtő« székrényt, olajkályhát. A színé vonalas ellátás érdekében 4 KGM a Belkereskedelmi Minisztériummal együtt még a harmadik negyedévben a megfelelő minőségű, mennyiségű és bő választékú termékefe szállítására. EGÉSZSÉGESEBB ÉLELMISZER. VÁLASZTÉK öt-hat százalékkal töbS élelmiszert fogyaszthatunk 1973-ban, mint az idén —» mondották a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. A korszerűsödő tápé lálkozás támasztotta igényefe kielégítésére tovább javul aai élelmiszerek összetétele. Napi kalóriafogyasztásunk lényegében nem változik: kedvezőbb lesz a fehérjefogyasztás aránya — másfél százalékkal növekszik az egy főre jutó napi fehérje, — csökken viszont a kevésbé egészséges cereáliáö és a sertészsír fogyasztása. Az előzetes számítások sze-i rint a gazdaságok öt százalékkal több sertéshúst szállítanak belföldi fogyasztásra, aa egy lakosra jutó marhahús mennyisége ellenben nem haladja meg az ideit. Baromfihúsból tovább javul az ellátás, az ez évinél 8—10 százalékkal több kerülhet az asz> talokra; tojásból 2 százalékkal többet hoznak forgalombal Bővül a tej és tejtermékek; választéka. Több újfajta készítmény kerül forgalomba, s a mennyiséget illetően a MÉM-ben úgy számítják, hogy a kereslet . a fogyasztói áremelkedés ellenére sem fog csökkenni. Az idén megkedvelt Rama margarinból 1973- ban háromszor több kerül a boltokba. A zöldségtermesztés fej«; lesztésére hozott intézkedések első eredményeként várhatóba friss zöldségből 9—10 százalékkal, főzelékkonzervből 10— 12 százalékkal jut több a kereskedelemnek, s növekszik a lakosság gyümölcsfogyasztása is. (MTI)
