Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-24 / 303. szám
Testvérmegyénk őtven éve Évek alatt századok munkája valósult meg V. I. Lenin 60 évvel ezelőtt a Tambovi kormányzóságot az uzsora és jobbágyrendszer mindenféle csökevényei helyének nevezte. Igen. így volt! Az ipari fejlődés végtelen alacsony színvonala jellemezte: a munkások az összlakosságnak mindössze fél százalékát tették ki. Minden 100 ember közül 84 analfabéta volt. Tizenhétezer lakosra egy orvos jutott, orvosi ellátára pedig évente 90 kopejka egy-egy főre. Éhség, nyomor, jogfosztott- ság — így emlékeznek vissza a forradalom előtti Tambovi kormányzóságra az idősebbek, erről tanúskodnak a korabeli hivatalos dokumentumok, az új nemzedéknek. Milyen erők kellettek ahhoz, hogy mindazt leküzdjék, amit a cárizmus hagyott örökségül az új hatalom számára. Lenin pártja, a szovjet kormány megtalálta ezeket az erőket, képes volt mozgósítani a dolgozó tömegeket a hatalmas átalakítások megvalósítására a falun és a városban egyaránt. Már az első évtizedben megszüntették a nagy társadalmi problémát — a munkanélküliséget, amely a kapitalista országokban még napjainkban is megoldatlan maradt. Búgnak a tambovi gyárszirénák Bőrgyár... Gyertyakészítő üzem... Szappanfőzde... Szeszfőzde... Téglagyár... Faggyúolvasztó... Gépműhelyek... Vagonjavító műhely... Cukorkaüzem és két szövődé. Mindössze ennyi ipari létesítmény volt Tambov megye városaiban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt. És most? Nézzük meg a megyeszékhelyet és a többi várost. Vessünk néhány pillantást az üzemek cégtábláira. „Tambovi Vegyipari Gépgyár”, Pervomajszki Vegyipari Gépgyár, Tambovi Vegyikombinát, Uvarovói Vegyiüzem, Tambovi Vagonjavító Üzem, Micsurinszki Mozdonyjavító Üzem, Tambovi Gépgyártó Vállalat, a Micsurinszki Lenin Üzem, a Tambovi Azbeszt- és Gumiüzem, öt cukorgyár, nyolc szeszgyár, — posztógyárak, cukorkagyárak, tésztagyárak, bútorgyárak, cipőgyár. Csak az ipari létesítmények felsorolása több oldalnyit tenne ki, mivel ma Tambov megyében 313 ipari létesítmény van, az általuk kibocsájtott termékek mennyisége pedig 110-szeresére nőtt az 1917, évihez képest. Napjainkban a tambovi üzemek márkáival ellátott gépek és készülékek a Szovjetunió 1800 üzemébe és 14 külföldi országba jutnak el. Különösen gyors ütemben fejlődött a megye ipara a nyolcadik ötéves tervben. Ezekben az években épült fel: az Uvarovói Vegyiüzem és Katovszki Lakkfestékgyár, a Gumitechnikai Gépgyártás Össz-szövetségi Tu. dományos Kutatóintézetének kísérleti gépeit gyártó üzem, az Inzsavinszki Baromíikom- binát, a Raszkozovói Kenyérgyár és még egy sor ipari létesítmény. Az ötéves tervek során szüntelenül növekedett az iparosítás üteme a megyében. Az 1971—75 közi években az ipar bruttó termelése 59 százalékkal emelkedik. Legfőképpen a vegyiipari gépgyártás, az ásványi műtrágya és műszergyártás fejlődött. A Micsurinszki Dugattyúgyűrű Gyár eléri a tervezett kapacitást. Ez a gyár egymaga biztosítja a Szovjetunió valamennyi autógyárának szükségleteit, Rasszkazovóban kezdik építeni az alacsonvvoltos készülékeket eyártó üzemet. A kilencedik ötéves terv első évének eredményei szemléletesen bizonyítják, hogy a meeve doleozéi s’keresen teljesítik a kitűzött tervet. 197t-ben terven felül 39 5 millió rubel értékű terméket állítottak elő. Tambovban átadták a cipőgyárat és bútorgyárat. Rasszkazovóban a nem ez^sizm? "várat, a merve központiéban egy házépítő kombinátot, amelynek kapacitása évi 120 ezer né«vz°tméternyi lakótérijét előállítása, valamint a különböző üzemekben 10 új na^vüzemrészt építettek fel. 1972-ben a me^ve ipari üzemeinek dolgozói 30 millió rubel értőkű termék terven felüli előállítását vállalták. Végtelenek a tambovi sztyeppék! Termékeny föld. Csak a forradalom előtt a föld nagy részét a földesurak birtokolták. Általában minden hatodik paraszt földnélküli volt. 1917 után a parasztok megkapták a földet, de azt nem volt mivel művelni, mivel 100 családra mindössze 49 ló jutott. Nem volt felszerelés, nem volt vetőmag. Az országnak, a fejlődő ioari központoknak pedig kenyérre volt szüksége. Hol hát a kiút? A kiutat V. I. Lenin mutatta meg — ez pedig a mező- gazdaság kollektivizálásának útja, az új technika alapján történő szocialista mezőgazdaságra való áttérés útja. Ezt is jegyezte be a párt XV. kongresszusa 1927-ben a határozatába. És 1931-ben a mezőgazdaság kollektivizálása alapjában véve be is fejeződött a megyében. Nagy segítséget nyújtott ebben a munkában a parasztságnak a munkásosztály. Lesi^bb képviselőinek ezreit küldte a falura, ök segítettek a szc'ényoarasztoknak a kolhozok létrehozásában, a pártseitek megerősítésében, a parasztok kulákok elleni harcának, a szervezésében, a város adta a falunak a technikát. Naevon jelentős előrelépést jelentettek a párt intézkedései a kis gazdaságok nagy gazdaságokba való tömörítését illetően, a gép. és trak- torállomásokon lévő technika átadása közvetlenül a kolhozok kezébe, a kolhozparasztok anyagi érdekeltségének növelése a mezőgazdasági termékek előállításában, a termelés koncentrációja és szakosítása, és az intézkedések egész sora. Mindez örvendetes változásokat eredményezett. íme, néhány adat bizonyításul. A szemestermények éves átlagtermése a nyolcadik ötéves tervben az előző ötéves tervhez viszonyítva 1675 ezer tonnáról 2148 ezer tonnára emelkedett, a cukorrépa 1391 ezer tonnáról 1676 ezer tonnára, a hús — 69 ezer tonnáról 98 ezer tonnára, a tej 328 ezer tonnáról 437 ezer tonnára, a tojás 97 millió darabról 156 millió darabra. A megyében sikeresen valósul meg az állattenyésztés technikával való ellátása. A megyében 21 agráripari komp. lexum jött létre. Minden járásban hatalmas kolhozközi hizlaldákat hoztak létre, iparszerű üzemek alakultak a tejtermelés elősegítésére, bikaborjúk nevelésére. Ma a szakosított gazdaságok adják a megye össztermelésének 70 százalékát. Ezekben a gazdaságokban a munka termelékenysége 6—7 százalékkal magasabb a kolhozok és szovhozok átlagos színvonalánál. A megyében nagy munkálatok folynak a földek öntözésének megszervezésére. A feladat az, hogy 1975-ig az öntözött terület érje el a 200 ezer hektárt. A mezőgazdaság technikai felszerelésének biztosításában nagy feladat hárul a tudományos intézetekre. A megyében működik az állattenyésztés össz-szövetségi intézetének kihelyezett fiókja, a mezőgazdaság villamosítása össz-szövetségi intézet részlegei, a talaj eróziójáért folytatott harc intézete és egy sor más tudományos intézet. A kultúrforradalom A kultúrforradalom kezdetét Tambov földjén az 1922-as év jelenti — a békés építőmunka első éve. Akkor a kultúra 10 ezer harcosa, M. L Kalinyin szavaival élve, „ment harcba a kulturális elmaradottság ellen”, 1939-re a lakosság körében az analfabétizmust likvidálták. Napjainkban a megyében 1500 iskola működik, köztük 263 középiskola. Az iskolákban 267 ezer gyermek tanul, valamint több, mint 24 ezer munkás és falusi fiatal az esti tagozaton. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomig a Tambovi kormányzóságban felsőoktatási intézmény nem volt. Jelenleg pedig működik egy gyümölcs- termesztő főiskola, amely I. V. Micsurin nevét viseli, két pedagógiai főiskola, vzgyigépé- szeti főiskola, a moszkvai kulturális főiskola fiókintézete, az össz-szövetségi gumi- és kaucsuktechnika gépészeti tudományos kutató intézet és a polimer anyagok vegyi tudományos és kutató intézete, az I. V. Micsurin nevéről elnevezett Központi Genetikai Laboratórium. 10 felsőfokú technikum, zene- művészeti főiskola, két pedagógiai és népművelési főiskola, harminckét ipari és mező- gazdasági szakmunkásképző. A dolgozók kommunista nevelésében jelentős szerepet játszanak a tambovi és micsurinszki drámai színházak, a művészeti. író- és újságíró-szövetségek, a könyvtárak és klubok, az ismeretterjesztés megyei szervezete. Ma Tambov megye az általános műveltség megyéje. A jelen ötéves tervidőszak feladata. az általános középfokú műveltség elérését megvalósítani. ; Mindent az emberért A szocializmusban megvalósuló társadalmi termelés magasabb cél, a „mindent az emberért, az ember javára” jelszó megvalósítása jegyében történik. A szovjetek országának több, mint fél évszázados történelme arról tanúskodik, hogy ez a jelszó sikeresen valósul meg a gyakorlatban. Szakadatlanul nő a munkások, kolhozparasztok, alkalmazottak bére, emelkedik • életszínvonaluk. Hogy milyen mértékben növekszik a dolgozók jóléte, bizonyítja a takarékbetét-állomány is. 1972 ..elején 556 ezer betétes volt, vagyis a megye minden harmadik lakosa, az összbetét- állomány pedig 274 millió ru- beL A fizetés — lényeges, de az emberek jólétének nem egyetlen forfása. Nagy szerepe van az ember jólétének biztosításában a társadalom fogyasztási alapjának, amelynek keretében biztosított az ingyenes orvosi ellátás, a szakképzettség megszerzése és tökéletesítése, a nyugdíj, ösztöndíj, a különböző támogatások, üdülő és szanatóriumi beutalók, stb. A nemzéti jövedelem növekedésével arányban növekedik az erre fordítandó összeg nagysága. Vegyük például az egészségügyi ellátást. Csak 1972-ben az állam az egészségügyi fejlesztésére 39,1 millió rubelt fordított. Több, mint kétszeresét az 1959. évinek, Ä nyolcadik ötéves tervbe» működésbe lépett 57 nagy egészségügyi intézmény és több mint 100 felcser és szülőotthon. 1971-ben a szakszervezetek több mint 30 ezer térítés nélküli és kedvezményes beutalót adtak ki üdülőkbe és szanatóriumokba, 1922-ben körülbelül hétezer lakóház volt Tambovban. És a többi adat: egy ötéves terv időszakában a megyeszékhelyen több mint 13 ezer lakos költözött új lakásba és gyakorlatilag mindegyik összkomfortosba. Az egész megyében 1966—70 között 28 419 új lakás épült, valamint 400 kilométernyi új vízvezeték-hálózat. 1958-ban kezdődött a megye gázhálózatának a kiépítése. Jelenleg a gázfogyasztásba több mint 88 ezer városi és falusi családot kapcsoltak be. Kidolgozták a falu átalakításának generális tervét is. A távlati fejlesztés alapján a megyében 717 nagytelepülés lesz, valamennyi ellátva komplex szolgáltatóhálózattal, lét- szükségleteket és kulturális szükségleteket kielégítő intézményekkel. A dolgozók jólétének színvonalát mutatja az áruforgalom növekedése. Az utóbbi 15 jv alatt ez két és félszeresére nőtt. Hűtőszekrények, televíziók. mosógépek, motorkerékpárok — mindezek a városi és falusi családok általános felszerelései. Az SZKP XXIV. kongresz- szusa a nép jólét emelésére az állami intézkedések egész sorát eredményezte. Hatalmas eszközöket fordítanak a lakásépítésre, a szolgáltatásra, az egészségügyi ellátásra, a szolgáltatás egyéb területeire, növekednek a népgazdaság dolgozóinak bér. és jövedelmi viszonyai, bővülnek a társadalmi fogyasztás alapjai. A megye dolgozói, mint- ahogy az egész szovjet állam dolgozói, magabiztosan néznek a holnap elébe. Tambov megye a magasan fejlett ipari és mezőgazdasági termelés, a haladó szocialista kultúra vidéke lett a szovjethatalom évei alatt Gazdasági és kulturális fejlődésének eredményeit ismerték el a haza legmagasabb kitüntetésével — a Lenin-érdem- renddel, amelynek jogos tulajdonosa Tambov megye. Népújság 4 I 1972. december 24,
