Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-01 / 283. szám
Huszonöt éves szocialista bankreitilsæerimli Haladás mutatkozik Helsinkiben Huszonöt éve, 1947. december 1-én jelent meg az 1947. évi XXX. törvénycikk a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó, részvénytársasági alapon működő pénzintézetek magyar tulajdonban lévő részvényeinek állami tulajdonba vételéről. A PÉNZINTÉZETEK államosítása fontos politikai lépés volt a tőkés rend felszámolásában. A tőke fellegvárai kerültek a dolgozók kezébe, mivel a bankok nemcsak pénzkezeléssel foglalkoztak, hanem az iparban, a kereskedelemben működő vállalatok jelentős hányadának részvényeit is tulajdonukban tartották, ezáltal az érdekkörükbe tartozó vállalatok felett ellenőrzést gyakoroltak. A pénzintézetek államosítása után 1943 elejére az állam már a hazai ipar túlnyomó része felett gyakorolhatott ellenőrzést. Az állam gazdasági vezető szerepének érvényesülése nem képzelhető el a tőkés társadalmi rendszerben kulcsfontosságú szerepet betöltő bankrendszer állami kézbe vétele nélkül. Már Marx és Engels elméletileg kimutatták, hogy a szocialista forradalmat követnie kell a bankok államosításának. Ezt a megállapítást a történelem igazolta. A Párizsi Kommün bukásának egyik — és nem is jelentéktelen — tényezője volt a bankok államosításának elmulasztása. A tapasztalatok alánján a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után, de a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásakor is a legelső intézkedések közé tartozott a bankok államosításának végrehajtása. Hazánkban is az MKP idejében és világosan felismerte, hogy a hatalom kérdésében nem jöhet létre alaovető fordulat a burzsoá rend gazdasági alapjainak szétzúzása nélkül. amelynek legfontosabb előfeltétele a bankok államosítása volt. Ezért 1947 tavaszán programjába vette ennek megvalósítását. A dolgozók széles tömeeei egyetértettek az MKP célkitűzéseivel, azt támogatták. de megmozdultak az ellentétes erők is. A koalíción kívüli kispolgári nártok nyíltan ellenezték a bankállamosítást. mint támadást a magán- t'űajdoo ellen, a koalíción belül nedig különféle burkolt manioúlációkkal igyekeztek azt elodázni. Az 1947-es választások a baloldal megerősödését hozták, s ezekre az erőkre támaszkodva és a tömegek aktív támogatósától segítve az MKP javaslatát az orszácevíílés elfogadta és megszavazta a bankok államosításáról szóló tör- vénvt. AZ ÁLLAMOSÍTÁST különféle gazdasági érdekek is sürgőssé és elodázhatatlanná tették. Az alig egy éve bevezetett forint értékállósága és a vele egvidőben megvalósuló stabilizáció ellen megindult a támadás. A jelek azt mutatták, hogy a tőke az újjáépítés tervét igyekszik a saját gyarapodására felhasználni. A bankok a rendelkezésükre bocsátott szűk hitelkeretből elsősorban saját vállalataikat finanszírozták. rohamosan növelték betétállományukat, pótlólagos pénzkibocsátást jelentő fiktív hiteleket nyújtottak, stb. ezáltal igyekeztek aláásni a stabilizációt, az újjáépítés vívmányait, a dolgozók javuló életszínvonalát. 1947. augusztus 1-én lépett életbe a hároméves tervről szóló törvény, amely a szocialista tervgazdálkodás első gyakorlati megvalósítása volt. A bankok szerepe a terv- gazdálkodás kezdeti szakaszában kialakított központi tervutasításos gazdálkodási rendszerben lényegében az volt, hogy nyomon követték az anyagi javak mozgását, s a forinton keresztül ellenőrizték a tervek megvalósítását Ebben az időben elsődleges feladat volt az ország gyorsított iparosításának elősegítése, a terv- gazdálkodás keretein belül az anyagi javak zavartalan áramlása a különféle állami vállalatok között. Ehhez szolgáltatta a bankrendszer a szükséges pénzt. A lakossági pénzügyi műveletek is igen szűk területre korlátozódtak. Ilyen körülmények között önálló pénz- és hitelpolitika nem valósulhatott meg. A GAZDASÁGI fejlődés megkövetelte új, hatékonyabb gazdaságirányítási rendszer bevezetését, s azt, hogy ebben aktívabb szerepet kapjanak a szocialista gazdaságban szükségképpen létező áruviszonyok és ezek kategóriái, a piac, a pénz, az árak, a jövedelmezőség, a hitel, stb. a tervutasításos rendszert a gazdasági befolyásolás váltsa fel. Ennek következtében a pénz- és hitelpolitika elfoglalta megérdemelt helyét, amellyel szemben a gazdaságirányítási rendszer két, egymással szorosan összefüggő fő követelményt támaszt: legyen a gazdaság irányításának. a népgazdasági terv megvalósításának egyik hatékony eszköze, mozdítsa elő az áru— pénz egyensúlyt, a forint értékállandóságát. Ezeknek a követelményeknek megfelelően jelentősen megnőtt a bankrendszer szerepe, jelentősége. A bankrendszer a maga sajátos eszközeivel — hitel, pénzforgalom, devizagazdálkodás stb. — a központi akaratot kifejező, a nép- gazdasági terv szerves részét, a kormány egységes pénzügyi politikájának részét képező hi- teloolitikai irányelvek alapján, befolyásolja a vele kapcsolatba kerülő vállalatok, gazdálkodó szervek gazdasági tevékenységét, pénzügyi eszközökkel hatást gyakorol gazdálkodásukra. A gazdasági rendszer megkövetelte. hogy a bankrendszer is hatékonyabban funkcionál ion, jobban feleljen meg a vele szemben támasztott követelményeknek. Egységessé. kellett tenni a bankrendszer hitelezési tevékenységét, s az eddigi kettéosztottságot, amely elválasztotta egymástól és két különálló bankra bfzta a gazdasági tevékenységben egyébként szorosan összefüggő, egymást föltételező és elválaszthatatlan kategória, a forgóeszközök és állóeszközök fejlesztésének finanszírozását, meg kellett szüntetni. A bankrendszer átszervezése egységessé tette a vállalati gazdálkodás és fejlesztési tevékenység hitelezési körét. Ezzel párhuzamosan létrehozta az egész ország tanácsi, kommunális, lakossági pénzügvi műveleteivel foglalkozó egységes bankszervezetet is. MEGYÉNKBEN a bankok államosítása az MNB szekszárdi fiókintézetén túlmenően 21 pénzintézetet érintett. Ezekből alakult ki megyénk mai bankhálózata. Az MN3 szekszárdi fiókintézete minimális tevékenységgel és létszámmal működött, a növekvő feladatokkal párhuzamosan bővült ki a járási székhelyeken megalakuló fiókhálózattal. Az MNB hálózata ún. területi irodák irányítása és felügyelete alatt tevékenykedett, amelyek tevékenysége több megyére terjedt ki. Ez a korszerűtlen szervezet nem felelt meg az «gvre növekvő feladatoknak, ezért 1961. jan. 1-i hatállyal megalakult az MNB mostani, megyei hatáskörrel rendelkező szervezete. Az államigazgatás, államhatalom szervezeti formáival párhuzamosan funkcionáló szervezet így megfelelő partnerként működhetett azonos területi egységen belül a gazdasági élet által felvetett problémáik megoldásán, megyénk gazdaságának fejlődésének elősegítésén, iparának, mezőgazdaságának, kereskedelmének korszerűsítésében. Az OTP megyei szervezete kezdetben szintén korlátozott és mérsékelt feladatkörben működött. A betétállomány minimális volt, hitelezés alig fordult elő. A tevékenységi kör fokozatosan bővült az állam- kölcsön-jegyzések pénzügyi lebonyolításával, az állami kölcsönnel támogatott lakásépítkezésekkel, amely mellett jelentékenyen nőtt a betétállomány is. Sor került a megye- székhelyen kívüli fiókok megnyitására is, 1956-ban megalakult Dunaföldváron az ország első takarékszövetkezete. Az OTP-nek jelenleg megyénkben 11 fiókja, 2 totólottó kirendeltsége van. Eredményei közül ki kell emelni, hogy Tolna megye lett az ország első takarékos megyéje, az egy főre eső betét országosan a negyedik helyen áll, a betétállomány, amely a megalakulás évében három év alatt sem érte el az 1 milliót, ma meghaladja az egymilliárö 250 millió forintot. A BANKHÁLÓZATTAL egyidőben kerültek államosításra a sajátos feladatokat ellátó pénzintézetek, a biztosító társaságok is, mint banki érdekeltségek. Az állami kézbe került biztosító társaságokból 1949 júniusában alakult meg és kezdte meg tevékenységét az Állami Biztosító. Megyénkben a megyei szervezet 1950- ben, a járási hálózat 1952-ben alakult ki. A megye biztosításának fejlődése szintén szorosan összefügg a megye politikai, gazdasági, társadalmi fejlődésével. Az Állami Biztosító tevékenységét a mindenkori gazdaságpolitikai célkitűzésekkel összehangoltan végzi. Tevékenységének célja az újratermelés zavartalanságának elősegítése és hozzájárulás a dolgozók elért életszínvonalának stabilizálásához. Megyénk biztosítási fejlődését érzékeltetve meg kell említeni, hogy a vagyon- és személybiztosítások száma meghaladja a 100 000 darabot, a kárkifizetések összege pedig ez évben megközelíti a 100 millió forintot. Nem lenne teljes megemlékezésünk, ha nem tennénk említést azokról, akik áldozatos és sokszor igen nehéz, bonyolult helyzetben végzik munkájukat, a pénzintézetek dolgozóiról, akiknek száma országosan eléri a 22 ezret, megyénkben meghaladja a 600 főt. Velük szemben a követelmények egyre fokozódnak, különösen magasfokú, közgazda- sági szemlélettel párosuló szakmai tudásra van szükség a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerében. Rendkívüli nehézségeket okoz, hogy munkájuk során nemegyszer, amikor a kormány által meghatározott központi célkitűzések megvalósítása érdekében tevékenykednek, összeütközésbe kerülnek a gazdálkodó szervek által képviselt részérdekekkel, elképzelésekkel. Ilyen esetekben sajnos, sokszor helytelenül ítélik meg tevéken vséeüket. PÉNZINTÉZETI DOLGOZÓINK becsülettel helytállnak a népgazdaság e nagyon fontos kulcspozíciójában. Állandóan növelik szakmai fel- készültségüket, bővítik és gyarapítják tudásukat, legtöbbjük kiválóan képzett közgazdasági szakember. Az elkövetkező 25 évben a maihoz hasonló lelkiismeretességgel, mág nagyobb hozzáértéssel, szakmai lelkesedéssel folytassák munkájukat, népgazdaságunk felvirágoztatása. népünk jólétének se érdekébe^. FÜZÉK ÁRPÁD Kis Csaba, az MTI külön- tudósítója jelenti: Figyelemre méltó haladás mutatkozik az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítésével foglalkozó nagyköveti tanácskozáson Helsinkiben. A csütörtöki általános vita azt mutatja, hogy a résztvevők számos kérdésben egyetértenek, s bár az értelmezés tekintetében még nyilvánvalóan várható vita, máris sok olyan közös téma merült fel, amelyet a konferencia napirendjére kívánnak tűzni. A csütörtöki ülésen ismét hat felszólalás hangzott el: Norvégia, Belgium, Svédország, Nagy-Britannia, Jugoszlávia és Dánia nagykövetéé. Kivétel nélkül valamennyi felszólaló hangsúlyozta, hogy Európában kedvező légkör alakult ki egy ilyen konferencia összehívására. Egyetértés látszik kialakulni a napirend főbb vonásaiban : meg kell A Párizsban Vietnamról folyó konferencia csütörtöki 168. ülésén Porter amerikai delegátus azt hangoztatta, hogy a vietnami konfliktus „bonyolult problémákat” vet fel, s megoldásuk „gondos és alapos körültekintést” igényel. Reményét fejezte ki, hogy a béke helyreállítása után az amerikaiak és a vietnamiak között baráti viszony fog kialakulni. Az amerikai delegátusnak — legalábbis szavakban — békü- lékenyebb húrokat pengető felszólalásával szemben Pham Dang Lam, a saigoni rendszer képviselője ismét éles hangú szónoklatban ismételte meg Thieu irreális követeléseit a kölcsönös csapatkivonásokról. Nguyen Minh Vy, a VDK küldöttségének helyettes vezetője kijelentette: határozottan vissza kell utasítani azokat az állításokat, amelyek szerint „Észak-Vietnam agressziót követ el Dél-Vietn»m ellen” és vissza kell utasítani a kölcsönös visszavonás tézisét is. „Ismét leszögezzük — mondotta —, hogy Vietnamban egyetlen agresszor van, az Egyesült Államok, s arról van szó, hogy az Egyesült Államok Genfben kezd élénkülni a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség munkája. Ezen a héten megalakult és elkezdte munkáját az első munkabizottság. Feladata az, hogy a folyamatosan javaslatokat dolgozzanak ki a szakkérdésekben. Az ENSZ-közgyűlés szerda délutáni ülése kompromisszumos határozatot fogadott el a Bengáli Népi Köztársaság ENSZ-tagságának ügyében. A határozat, amely az előzetes megállapodás alapján vita, illetve szavazat nélkül került elfogadásra, kifejezi az ENSZ- togállamok reményét, hogy a Bengáli Néni Köztársaság „hamarosan felvételt nyert a világszervezetbe”, ezt a megállapodást azonban összekapcsolta egy másik határozattal, amely az indiai—pakisztáni majd vitatni az együttműködés és a biztonság fő feladatait, illetve azok gyakorlati alkalmazását. Figyelmet keltett a csütörtöki ülésen Tscherning dán nagykövet felszólalása, aki a NATO-tagállamok közül elsőnek, s eddig egyedül javasolta: a biztonsági konferenciát júniusban rendezzék meg Helsinkiben. Jugoszlávia nagykövetnője, Ljubica Sztanimirovics többek között azt a reményét juttatta kifejezésre, hogy a szélesebb körű európai együttműködés a katonai és a gazdasági tömbök felszámolására vezet. Ugyancsak hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia véleménye szerint az európai biztonság kérdése nem választható el a földközitengeri térség és a Közel-Kelet problémáitól, s ezeket az eljövendő konferencián valamilyen formában figyelembe kell majd venni. » véget vessen ennek az agresz- sziónak”. Minh asszony, a DIFX külügyminisztere ugyancsak elutasította a Thieu által követelt „kölcsönös visszavonulást” és hangsúlyozta: a vietnami nép jogos önvédelmi harcot folytat saját földjén az amerikai agresszorral szemben. A dél-vietnami nemzeti felszabadító hadsereg valamennyi alakulata a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának parancsnoksága alatt áll. A délvietnami belső problémák megoldásánál abból kell kiindulni, hogy két kormány, két hadsereg létezik, s mellettük más politikai erők is. A politikai rendezés csak úgy lehetséges. ha ebből a realitásból indulnak ki. Az értekezlet után mind a VDK, mind a DIFK szóvivői rámutattak: az októberi megállapodás kifejezetten intézkedik arról, hogy a Dél-Viet- namban lévő vietnami haderő kérdését a tűzszünet létrejötte után a DIFK és a saigoni kormány a nemzeti megbékélés szellemében, egymás között rendezi majd. A Neue Zürcher Zeitung értesülése szerint sor kerülhet további — politikai, katonai, illetve tudományos — munka- bizottságok megalakításáról. A SALT-küldöttségek újabb hivatalos tanácskozását pénteken délelőtt 11 órakor az amerikai misszió épületében rendezik. (MTI) háború Során fogságba esett személyek kölcsönös szabadon bocsátására szólítja fel a feleket. A Kínai Népköztársaság küldötte felszólalásában hangoztatta, hogy kormánya „nem ellenzi alapvetően a Bengáli Népi Köztársaság ENSZ-fel- vételét. a jelenlegi körülmények között azonban nem járulhat hozzá”. Mint ismeretes. Kína a Biztonsági Tanácsban egyszer már megvétózta a felvételt. A párizsi Y ietnam-kon ferencia 168. ülése Élénkült a SALT-küldöttségek munkája Kompromisszumos határozat Bmgla Desh ENSZ-felrétele ügyében
