Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

Jubileumi díszünnepség Moszkvában (Folytatás az X. oldalról) Szovjetunió új társadalma épí­tésében elért olyan győzel­mekkel, mint az iparosítás, a kollektivizálás, vagy a kultu­rális forradalom vált. — Országunkban létrejött és megerősödött a dolgozó embe­rek nagy testvérisége. Minden dolgozót nemzeti hovatartozá­suktól függetlenül az osztály- érdekek és célkitűzések közös­sége egyesít, kialakult a törté­nelemben eddig még nem ta- msztalt kapcsolat, amelyet mi jogosan a népek lenini barát­ságának nevezünk. — A párt Lenin kezdemé­nyezésére a nemzetiségi pe­remvidékek fokozott gazdasá­gi, kulturális és társa dalomoo- pitikai fejlesztésére összponto­sította erőfeszítéseit. — A párt látta, hogy ezt az irányvonalat gyakorlatilag csak akkor valósíthatja meg, ha az ország fejlettebb vidékei és mindenekelőtt az orosz nép, az orosz nép munkásosztálya, nagy és sokoldalú segítségben részesíti a múltban elnyomott nemzeteket és népcsoportokat. — Ezt a segítségnyújtást, a komoly erőfeszítésekre és mondjuk meg őszintén, áldo­zatokra való készséget a nem­zetiségi peremvidékek elmara­dottságának felszámolása és gyors fejlesztése érdekében, Lenin hagyta az oroszországi proletariátusra, mint legfonto­sabb internacionalista kötele­zettséget. És az orosz munkás- osztály, az orosz nép becsület­tel teljesítette ezt a kötelessé­gét is. Ezután a következőket hangsúlyozta Brezsnyev: — Fél évszázados tapaszta­latunk fényesen igazolja azo­kat a lenini eszméket, amelyek a hatalmas központosított nép­gazdaság előnyeiről szólnak a szétaprózott gazdasággal szem­ben. Valamennyi köztársaság gazdasági lehetőségeinek és természeti kincseinek egybe­olvasztása meggyorsítja mind­egyikük fejlődését, a legkis- sebbét és a legnagyobbét egy­aránt. A Szovjetunió fennállásának fél évszázada alatt hazánkban kialakult és felvirágzott a szellemében és elvi tartalmá­ban egységes szovjet szocialis­ta kultúra. Ez a kultúra ma­gában foglalja hazánk minden egyes népe kultúrájának és életének legértékesebb bará­tait és hagyományait. Ugyan­akkor a szovjet nemzeti kul­túrák mindegyike nemcsak saját forrásokból táplálkozik, hanem a többi testvérnép szel­lemi gazdagságából is merít, és a maga részéről kedvező­en hait rájuk, gyarapítja őket. — A szovjet nép egysége a szocialista haza védelmében megvalósult hőstettekben feje­ződött ki a legmeggyőzőbben. Országunk nemzeteinek és nemzetiségeinek szövetsége és barátsága olyan nehéz meg­próbáltatásokat állt ki, mint a Nagy Honvédő Háború. — Fegyveres erőink ma is a szocialista haza megbízható védőpajzsát, a kommunizmust építő nép békés munkájának biztosítékát jelenti. A szovjet nép nagyra becsüli és szereti hadseregét, megérti, hogy amíg a földön agresszív erők léteznek, jól felszerelt hadse­reg nélkül nem boldogulunk. — Lenin pártja, annak kol­lektív bölcsessége és töretlen akarata, szervező és irányító szerepe — ez az az erő, amely előkészítette a szovjet szocia­lista köztársaságok hatalmas szövetségének létrehozását, irá­nyította fél évszázados fejlődé­sét. — A párt országunk vala­mennyi nemzetének és nemze­tiségének élenjáró képviselőit egvesíti. A párt a Szovjetunió dolgozói bajtársiasságának és barátságának, az egész szovjet nép megbonthatatlan egységé­nek legfényesebb megtestesü­lése. A továbbiakban arról szólt Brezsnyev, hogy Lenin nem­egyszer hangsúlyozta a nem­zeti problémák megközelítésé­nek bonyolultságát. Nemegy­szer beszélt arról, hogy türel­met és tapintatot kell tanúsí­tani a nemzeti érzések, külö­nösen a kis népek nemzeti ér­zései iránt. — Fokozatosan kell nevelni ezeket a népeket az interna­cionalizmus szellemében — mondotta I.eonyid Brezsnyev. — A kommunistáktól azonban — bármilyen nemzetiséghez tartozzanak is — Lenin min» denkor világos és elvszerű ma­gatartást követelt a nemzeti kérdésben, nem tűrt el e té­ren semmiféle engedményt és lazaságot. Lenin mindenkor engesztelhetetlen harcot foly­tatott a nacionalizmusnak és a nagyhatalmi sovinizmusnak a kommunisták soraiban jelent­kező minden megnyilvánulásá­val szemben. — De nincs jogunk megfe­ledkezni arról — folytatta Brezsnyev —, hogy a burzsoá világ politikusai és propagan­distái minden lehető módon szítják kívülről a nacionalista csökevényeket. Osztályellensé­geink hallatlan mohósággal kapva kapnak minden ilyen­fajta jelenségen, szítják, és ösztönzik azokat abban a re­ményben, hogy valamelyest gyengíteni tudják országunk népeinek egységét. — Országunk nemzetiségei­nek és népcsoportjainak to­vábbi közeledése objektív fo­lyamat — szögezte le Leonyid Brezsnyev. — A párt ellene van annak, hogy mestersége­sen sürgessék ezt a folyamatot — erre nincs szükség, ezt a folyamatot szovjet életünk egész menete diktálja. Ugyan­akkor a párt tűrhetetlennek tart minden olyan kísérletet, amely a nemzetek közeledése folyamatának feltartóztatására irányul. — Nemzetközi politikánk hi­vatását abban látjuk — szögez­te le Brezsnyev —, hogy erő­sítsük a békét, amelyre szük­ségünk van a kommunizmus építéséhez, amelyre szüksége van minden szocialista ország­nak, minden állam népének. Ezért mi a jövőben is ellen­szegülünk az agresszió politi­kájának, és elősegítjük világ­szerte azoknak a feltételeknek a felszámolását, amelyek ag­resszív háborúkat szülnek. — Nemzetközi politikánk hi­vatását és szerepét abban lát­juk, hogy elősegítsük minden nép elidegeníthetetlen jogai­nak, mindenekelőtt az ön­álló, független fejlődésre való jogának megvalósítását, amely mellett élvezheti a modem ci­vilizáció gyümölcseit. — Ismételten kijelentettük már, hogy a szocialista világ- rendszer erősítését és fejlesz­tését tekintjük legfontosabb feladatunknak a nemzetközi színtéren. Vietnamról szólva kiemelte: — Az Egyesült Államok kor­mányára súlyos felelősség há­rul ezekért a barbár cselek­ményekért, azért, hogy tovább ontja a vietnami nép vérét. A Szovjetunió csakúgy, mint minden békeszerető állam, a világ minden népe erélyesen és felháborodottan ítéli el ezeket az agressziós cselekmé­nyeket. Mindenki számára vi­lágos, hogy kudarcot szenve­dett az Egyesült Államok vi­etnami katonai kalandja, és semmi sem töri meg a hős vietnami nép akaratát, nem ingatja meg barátainak azt az eltökélt szándékát, hogy meg­adjanak neki minden támoga­tást és segítséget igazságos, felszabadító harcában. A nemzetközi problémákkal foglalkozva a többi közt a kö­vetkezőket mondotta Brezs­nyev : — Peking mai külpolitikai irányvonala magában foglalja a szovjet területre támasztott ostoba igényeket, a Szovjet­unió társadalmi és állami rend­jének, békeszerető külpoliti­kánknak dühödt rágalmazását, azoknak az erőfeszítéseknek nyílt szabotálását, amelyek a fegyverkezési hajsza korlátozá­sára, a leszerelésért és a nem­zetközi feszültség enyhítéséért vívott harcra irányulnak. — Lényegében az egyetlen ismérv, amely napjainkban meghatározza a kínai vezetés álláspontját bármely nagy nemzetközi problémában, az a törekvés, hogy lehetőleg mi­— Lenin útmutatásainak megfelelően pártunk és né­pünk tevékenyen támogat! a a népek nemzeti felszabadítás! harcát és a gyarmati elnyomás alól felszabadult országok ha­ladó politikáját. Az egész nem­zetközi helyzetre igen kedvező hatást gyakorol a Szovjetunió és India állama közötti ba­rátság. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy jó knocsólatok ala­kultak ki közöttünk és számos békeszerető ázsiai és afrikai állam, elsősorban közvetlen szomszédaink, Afganisztán, Irán és Törökország között. Úgy véljük, hogy jó távlatai vannak a jó kapcsolatok fej­lődésének hazánk és a Bengá- li Néni Köztársaság, valamint hazánk és Pakisztán között. Széles körű és sokoldalú kap­csolatok alakultak ki közöt­tünk és több arab ország kö­zött. Az események alakulása megmutatta, hogy a. Szovjet­unióval való barátság a hala­dó arab államok számára biz­tosítja p. szükséges támogatást és segítséget a számukra leg­nehezebb pillanatokban. Az utóbbi időben jelentős mértékben fejlődött együttmű­ködésünk számos latin-ameri­kai országgal. Ez kétségtelenül annak tudható be. hogy " Ko­moly Imoerialistaellenes és de­mokratikus változások mentek végbe ezekben az országokban. Ezeknek a változásoknak egvik meggyőző bizonvítéka. hogy je­lentősen megerősödtek Latin- Amerikában a hősi forradalmi Kuba politikai pozíciói. A chilei köztársaság elnöké­vel Salvador Allendével foly­tatott tárgyalásaink eredmé­nyeit úgv értékeljük, mint újabb lépést kapcsolataink fej­lesztésének útján. Mélv rokon- szenvet táplálunk Chile népé­nek és a többi latin-amerikai ország népeinek a szabadságért vívott küzdelme iránt. Amilyen mértékben növek­szik a Szovjetunió és a test­véri szocialista országok ereje és befolyása számos kapitalis­ta állam politikájában egvre inkább jelentkeznek a realiz­mus elemei. Ez mindenek­előtt Franciaországra vonat­kozik, amelynek vezetői De Gaulle tábornok, maid Pompi­dou elnök, már néhány évvel ezelőtt határozottan irányt vettek a kölcsönösen előnyös együttműködésre a Szovjet­unióval és más szocialista ál­lamokkal. Ez vonatkozik a Német Szövetségi Köztársa­ságra. A külpolitika, amelyet Brandt kancellár kormánya folytat, jelentős hatást gyako­rolt az európai légkörre. Ez vonatkozik az Amerikai Egye­sült Államokra is annyiban, amennyiben készség mutatko­zik, hogy lemondjon a „hideg­háború” időszakának számos dogmájáról, amely hosszú időn át meghatározta az egész amerikai külpolitika irányát A szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szer­ződés, amely rögzíti a fennál­ló európai határok sérthetet­lenségét, a Nyugat-Berlinre vonatkozó megállapodások összessége, valamint az NDK és az NSZK közötti szerződés, amely az NDK diplomáciai nél nagyobb kárt okozzanak a Szovjetuniónak, minél inkább megkárosítsák a szocialista kö­zösség érdekeit. — Érthető, hogy mi katego­rikusan elutasítjuk az ilyen politikát. — A Szovjetuniónak nincse­nek Kínával szemben sem te­rületi, sem pedig gazdasági kö­vetelései. Reméljük, hogy or­szágaink népeinek objektív ér­dekei, a történelem törvényei végső soron felülkerekednek a szubjektív politikai torzuláso­kon és a szovjet—kínai barát­ság helyreáll. blokádjának végérvényes át­törése — ezek Európa fejlő­désének hatalmas eredményei a békéhez és biztonsághoz ve­zető úton. És mindez nem va­lamiféle egyoldalú győzelem, hanem az értelem és a rea­lizmus nagy győzelme a nem­zetközi kapcsolatokban. — Az európai történelem­ben új fejezet megnyitására hivatott az európai biztonsági és együttműködési értekezlet — jelentette ki Leonyid Brezs­nyev. Minden arra vall, hogy az értekezlet nem később, mint 1073. derekán megnyí­lik., A jövőben is arra törek­szünk, hogy az értekezlet meg­győző eredményeket hozzon valamennyi részvevőjének. Ügy véljük, eljött az ideje annak, hogy napirendre tűz­zük az európai gazdasági és kulturális együttműködési program kidolgozását is. Ezzel kapcsolatban felmerül a kér­dés: fellelhetők-e az alapok a kereskedelmi kapcsolatok va­lamiyen formájához az Euró­pában létrejött államközi, ke­reskedelmi, gazdasági szerve­zetek — a KGST és a „Közös Piac’-’ között? Bizonyára igen, ha a „közös piaci” tagországok tartózkodnak bármely diszkri­minációs próbálkozástól a má­sik féllel szemben, és előmoz­dítják a természetes kétoldalú kapcsolatok fejlődését és az európai fejlődést. — A szovjet nép immár csaknem két éve munkálkodik ai SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak teljesítésén, amely hazánk gazdasági és társadalmi fejlődésének széles körű programját jelölte ki — mondotta a továbbiakban Leo­nyid Brezsnyev. — A Szovjetunió 50. év­fordulójának tiszteletére folyó verseny eredményei azt mu­tatják, hogy a Szovjetunió dol­gozói jó munkateljesítmények­kel ünnepelték a dicső jubi­leumot. Elegendő annyit mon­dani, hogy az ipari termelés volumene csupán 1972-ben két. szerese valamennyi háború előtti ötéves terv termelésének. — Az 1965 márciusi plénum és a legutóbbi két pártkong­resszus határozatainak alapján a 8. ötéves terv éveiben sokat tettünk a mezőgazdaság terü­letén. — Egészében sikerült meg­teremtenünk a falusi dolgozók érdekeltségét a mezőgazdasági termelés fellendítésében, sike­rült elérnünk a földművelés és az állattenyésztés rentabilitá­sának meghatározott méretű növekedését. Megerősödött a kolhozok és a szovhozok anya­gi-műszaki bázisa. Jelentős mértékben emelkedett a ter­méshozam és az állattenyész­tés termelékenysége. — Ez a kérdés gazdasági ol­dala. A másik nem kevésbé fontos társadalmi oldal lénye­ge, hogy ezekben az években jelentős mértékben emelkedett a falusi dolgozók, tehát a szov­jet nép jelentős részének élet- színvonala, A mezőgazdasági politika — A párt mezőgazdasági po­litikájának három alapvető al­kotóeleme a jelenlegi szakasz­ban a komplex gépesítés, ke- mizálás és a széles körű talaj - javítás. Erre annyi anyagi esz­közt fordítottunk, mint a me­zőgazdaságban korábban még soha. — A mostani, 1972-es év, kü­lönösen nehéznek bizonyult az időjárási viszonyok szempont­jából. Az időjárási viszontag­ságokkal a párt által meg­szervezett szovjet dolgozók milliói öntudatos akaratukat állították szembe, s korszerű technikai eszközök birtokában szálltak harcba a természettel. Szenvedtünk bizonyos vesz­teségeket a gabonaneműek és a burgonya kedvezőtlen hoza­ma következtében. E vesztesé­gek azonban a mezőgazdaság és az ipar megfeszített mun­kájával pótolhatók, és kell is pótolnunk őket. Vitathatatlanul vannak nehézségek, de az or­szág és a lakosság életének normális menetét ez nem fog­ja megzavarni. Továbbra is in­tézkedéseket fogunk tenni, hogy biztosítsuk a lakosság el­látásának kellő színvonalát. A népgazdasági feladatokkal kapcsolatban Brezsnyev a töb­bi közt a következőimé utalt: — Mérlegelni kell. hogyan lehet a legegyszerűbben elosz­tani a termelőerőket az ország területén. Most amikor alapjá­ban véve megoldottuk azt a feladatot, hogy kiegyenlítődött az egyes szovjet köztársaságok gazdasági fejlődésének színvo­nala. lehetőségünk van . arra, hogy mindenekelőtt az egész állam érdekei szempontjából. az egész szovjet népgazdaság hatékonyságának fokozása szempontjából közelítsük meg a gazdasági kérdéseket, nem hagyva természetesen figyel­men kívül a szövetséges és autonom köztársaságok sajátos érdekeit sem, A távlati tervnek számolnia kell a nemzetközi helyzetnek azzal a számunkra kedvező sajátosságával is, amelyet a nemzetközi mun­kamegosztásnak és elsősorban a szocialista országok gazdasá­gi integrációjának a széles kö­rű kibontakozása jelent. — A Szovjetunió gazdasá­gának 1990-ig terjedő fejlesz­tésére irányuló terve megvaló­sítására olyan magas színvo­nalra kell emelnünk a szovjet nép jólétét, hogy az mindenki­nek — még a legmegrögzöt- tebb kételkedőknek is — kéz­zelfoghatóan bizonyítsa rend­szerünk lehetőségeit és fölé­nyét a társadalmi élet minden ágazatában. A szóban forgó időszakban a Szovjetunióban kétségtelenül újabb nagy lé­pések történnek a tudomány és a kultúra területén, a sze­mélyiség mindenoldalú fejlő­désének és a népegészségügy fejlesztése területén. A jubileumi ünnepség első napján Leonyid Brezsnyev be­szédén kívül tíz üdvözlet hang­zott el. Moszkvai idő szerint dél­után öt órakor Nyikolaj Pod- gornij az ülést elnapolta. Pén­teken délelőtt az SZKP Köz­ponti Bizottságának, a Szov­jetunió és az Oroszországi Fö­deráció Legfelsőbb Tanácsá­nak együttes ünnepi ülése foly­tatódik. Pénteken hangzik el Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának üdvözlete is. Csütörtökön este az ünnepi ülés résztvevői a legkiválóbb szovjet előadóművészek rész­vételével megrendezett dísz­előadást teliintették meg, amelynek színhelye ugyancsak a Kreml kongresszusi palotá­ja volt. Á lenini külpolitika nyomdokain

Next

/
Thumbnails
Contents