Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-17 / 297. szám

* 1 1 I Két héttel az év vége előtt — legnagyobb vállalatainknál Országgyűlés után Az 1973. évi népgazdasági tervről most közzétett tájékoz­tató az 1972-es év eredményeit összefoglalva rámutat, hogy az ipari termelés az idén hat-hat és fél százalékkal, vagyis a tervezettnél valamivel gyor­sabban emelkedik. Az MTI munkatársai öt iparág legna­gyobb vállalatainál érdeklőd­tek, hogy két héttel az év vége előtt hol tartanak megrendelő- seik teljesítésével, milyen mér­tékben járulnak hozzá idén a népgazdasági eredményhez. NAPONTA EGYMILLIÓ FORINTOS TÖBBLETEXPORT A Csepel Művekből decem­ber 28. körül gördülnek ki az év utolsó exportszállítmányai, de már hetekkel ezelőtt elér­ték a külkereskedelemben a tavalyi szintet. A beruházások koncentrálásával járó viszony­lag kisebb hazai kereslet ösz­tönözte a vállalatot arra, hogy soron kívül újabb külföldi pia­cokat keressen, s termékeik jó híre tette lehetővé, hogy az idén mintegy 400 millió forint értékűvel több árut tudtak el­adni külföldön, mint tavaly. A Csepel Művek az idén napi átlagban jó tízmillió forint értékű árut gyártott exportra, körülbelül egymillió forinttal többet, mint tavaly, s így a múlt évinél kisebb hazai ke­reslet ellenére nemcsak fenn­tarthatta. hanem növelhette is a termelést. Az év végéig még körülbelül 400 millió forint ér­tékű árut bocsát ki a tröszt 14 vállalata a hazai és külföldi megrendelők részére, s így elő­zetes számítások szerint évi termelése eléri majd a 13,24 milliárd forintot. 2,2 MILLIÓ MÉTERREL TÖBB SZINTETIKUS KELME A HAZAI PIACRA Az ország legnagyobb textil- ■ipari fonó-szövő, nyomó-kiké- szítő vállalata, a Pamutnyomó­ipari Vállalat az idén erőtelje­sen növelte a szintetikus hur­kolt-nyomott kelmék gyártását. Ezekből a könnyen kezelhető, jól mosható, gyorsan száradó, vasalást nem, vagy csak alig igénylő anyagokból 1971-ben mindössze 300 000 méternyit, az idén pedig már két és fél millió métert gyártottak a belföldi piac számára. A korszerű női alsó- és felső­ruházati kelmék gyártásának bővítésére több nagy értékű külföldi gépet is rendelt idén a Panyova. BŐSÉGES KÉSZLETEK téglából Háromszor nagyobb tégla­készlettel rendelkezik a csak­nem 170 gyárat tömörítő Tég­la- és Cserépipari Egyesülés, mint egy évvel ezelőtt. A rak­tárakban, a tárolótereken és a gyárudvarokon kereken 100 millió tégla vár megrendelőre és szállításra. Hosszú idő után ez év második felében követ­kezett be a nagy fordulat a ha­zai falazóanyag-ellátásban : most már nem a kereslet, ha­nem a kínálat volt nagyobb. Az előzetes számítások szerint a téglaipar idei termelése 40— 50 millió téglával — a vártnál kisebb arányban — haladja meg a múlt évit. A kereslet megfelelő kielégítéséhez ugyan­is ennyi is elegendő, mivel a beruházások visszafogása né­mileg csökkentette a tégla­igényt, s külföldről is érkezett falazóanyag. FÉLMILLIÓ TONNÁVAL TÖBB KŐOLAJTERMÉK A Dunai Kőolajipari Válla­lat az idén 500 000 tonnával több kőolajat dolgozott fel, mint tavaly és 5,6 milliárd fo­rint értékű terméket készített. A 88 oktánszámú motorbenzin­ből 610 000 tonnányit kaptak az autósok, gázolajból 1670 000. fűtőolajból 1,6 milliárd tonnát, különböző kenőolajokból 170 ezer tonnát adtak, illetve még adnak át a kereskedelemnek. Mindehhez már „besegített” az új részleg, az évente három­millió tonna kőolajat feldol­gozó atmoszférikus vákuum­desztillációs üzem, amelynek üzemszerű próbatermelését no­vember utolsó hetében kezdték meg. Az ország legnagyobb fi­nomítóegysége azóta — a ki­sebb, azonnal kijavítható hi­báktól eltekintve — zavartala­nul termel. ÛJ GYÓGYSZEREK ELŐKÉSZÍTÉSE A Chinoin Győgyszerárugyár teljes termelésének értéke 16,7 százalékkal lesz több, mint az elmúlt esztendőben. Az idén is teljes egészében ellátták a bel­földi és a külföldi igényeket a fontos gyógyszerekből, így töb­bek között Tetránból és Sztrep- tomicinből. Ebben az évben vezették be nagyobb mennyi­ségben a növényvédőszer- gyártást. A kísérleti üzemek­ben és a már nagyüzemi mé­retekben termelő gyárrészleg­ben összesen 26 új növényvédő szer gyártását kezdték meg. Közülük a Fundazolt már al­kalmazták is a mezőgazdaság­ban: ennek a gombaölő szer­nek köszönhető, hogy megfé­kezték a nyáron a gombafertő­zés járványát (MTI) Érdekesnek Ígérkező kiállí­tás nyílik holnapután, kedden délelőtt a szekszárdi városi tanács nagytermében. A ren­dező szervek — a tanács, a MÉSZÖV és az OTP — ennek megrendezésével egy olyan igény kielégítését óhajtják szolgálni, segíteni, mely a la­kosság legszélesebb rétegeit érinti. A Központi Bizottság novemberi állásfoglalásának szellemében egyrészt fel akar­ják hívni a figyelmet arra, hogy Szekszárdon hol nyílik lehetőség OTP-, társasház, szö- . vetkezeti lakás építésére, vagy a MÉSZÖV támogatásával la­punkban is többször említett lakásépítő szövetkezetek cél­szerű megalakítására. A cél tehát egyszer a lehetőségek közzététele, térképszerű és a praktikusnak ítélt lakástípu­sok alaprajzát is bemutató grafikus módon. A második cél az igények felmérése, vagyis tulajdonképpen egy . o-zmecsera feltételeinek meg­teremtése a lakosság érdekelt Még ha egyetlen téma — a jövő évi költségvetés — köré csoportosítjuk is az országgyű­lésről feltétlenül elmondandókat, okkor sem könnyű a dolgunk. Arról nem is szólva, hogy a ter­vezésről elfogadott törvény, a külügyminiszter beszámolója a magyar külpolitikáról és az em­lített kérdésekkel kapcsolatos szá­mos felszólalás különösen sok­oldalúvá és tartalmassá tette ezt az ülésszakot. Nemzetközi és ha­zai politikánk, ezen belül gaz­dasági fejlődésünk messzeme­nően tárgyilagos képe bontako­zik az elhangzottakból, és örül­hetünk, hogy helyzetünk őszinte taglalása nem kevés okot ad a bizakodásra. A legelső, amit megemlíthe­tünk, hogy mértékadó vélemé­nyek szerint az ötéves terv-rtelje- sítése jól halad. Vonatkozik ez mindenekelőtt a népgazdaság egyensúlyi helyzetére, amely a tervidőszak kezdetén, egy-két éve — a beruházások hajszolá­sa és a növekvő behozatallal ke­véssé lépést tartó kivitel követ­keztében — gyengeségeket mu­tatott. Az intézkedések kedvező változásokra vezettek: nemzet­közi áruforgalmunk egyenlege javul és a felhalmozás túlzott üteme iassúbbodott. Ez a két tényező igen fontos helyzetünk megítélésében. Egy harmadik, nevezetesen maga a költségvetés is javuló irány­zatú, de sainos még korántsem olyan mértékben, mint szükség lenne rá. A termelés hatékony­sága ugyanis nem javul kielé­gítő mértékben, amiért is a kü­lönböző fajta állami támogató­sok túlzottan sok pénzt emész­tenek fel. Az elmondottak végeredmény­ben meg is . szabják az aktuális gazdaságpolitikai feladatokat. Nem véletlen, hogy ezek — alig néhány héttel a párt Központi Bizottságának nagy jelentőségű ülése után — e parlamenti ülés­szakon igen nagy határozottság­gal rajzolódtak ki. Ha a terme­lés hatékonyságával vannak problémáink, akkor korszerűen gondolkozva, mindenekelőtt a vállalati és üzemszervezésre kell jóval több energiát fordítanunk. Annál is inkább, mert az erre vonatkozó határozatok ellenére, számos vállalatnál eddig alig történt valami említésre méltó e téren! Félreérthetetlen, ami az ülésen e tárgyban elhangzott, hogy tudniillik jó vállalati vezető nem tűrhet el elavult irányítási és szervezési módszereket. része és a lakásépítére tech­nikai (közművesítés, telekpar­cellázás stb.) lehetőséget biz­tosító szervek között. Ezt szol­gálják majd a kedden megnyí­ló és az év utolsó napjáig tartó kiállítás látogatói részé­re rendelkezésre bocsátandó közvélemény-kutató lapok. Ezek ugyanannak a tizenöt lakástípusnak sorszámai sze­rint tartalmaznak igenlő, vagy elvető véleményre alkalmat adó kérdéseket, amely sorszá­mokat a látogatók a kiállítás lakásalaprajz és irányár táblái mellett olvashatnak. A rende­ző szervek, elsősorban a váro­si tanács, a jövő év január­jában lapunk hasábjain is visszatérnek majd a lakosság véleményének összegezésére, melyet munkájukban természe­tesen hasznosítani akarnak. A kiállítás december 19 és 31 között hétköznaponként dél­előtt tíz és délután hat, ün­nepnapokon pedig kilenc, és délután két óra között lesz nyitva. Szorosan ide tartozik a költ­séggazdálkodás is, amely a mun­ka és a gépek széles körben el­tűrt rossz kihasználása, a gép­park sok helyütt tapasztalható el­öregedése, az anyagfelhasználás kedvezőtlen vonásai, a vállala­tok közötti kooperáció egyes ne­gatív jelei, végül főleg a növek­vő adminisztrációra visszavezet­hető magas rezsiköltségek miatt, a mainál jóval több figyelmet kíván. Nos, ami a kormányzati szer­veket illeti, ilyen természetű fi­gyelemben a jövőben nem lesz hiány. Középpontjában oz a 40— 50 ipari nagyvállalat áll maid, amelynek munkája az egész nép­gazdaság szempontjából megha­tározó jelentőségű. Következés­képpen az említett követelmé­nyek velük szemben fokozottan érvényesek. Fokozottan érezni fogják tehát a gazdasági veze­tés támogatását, közöttük is el­sősorban azok az igen nagy lét­számú vállalatok, amelyek a ma­guk erejéből nem tudják meg­oldani termelésük és termékkí­nálatuk halaszthatatlan korsze­rűsítését, s az ezzel kapcsola­tos átcsoportosítás! és átszerve­zési teendőket. Mindez természetesen a kívá­natos jobb hatékonyságot szol­gálja, ennek révén pedig a gaz­dasági tervek még sikeresebb megvalósítását. Első helyen áll ezek között az életkörülmények folyamatos javítása. A felszólalók elismerően emlékeztek meg a jö­vedelmek tapasztalt növekedésé­ről és a szemlátomást javuló áru­kínálatról, ám — éppen a hely­zet alapos ismeretében —- öröm­mel üdvözölték a munkásbérek jövő évre bejelentett nagyobb mértékű, központi növelését és az ellátás további javítását célzó intézkedéseket. . Hadd emlékeztessünk a bér­emeléssel kapcsolatos fontos fi­gyelmeztetésekre is, amelyek a végrehajtás figyelmébe ajánlot­ták a szükséges differenciálást, a jobban képzett, a nehéz fizi­kai munkát végző, a több mű­szakban dolgozó munkások és nem-utolsó sorban a munkásnők javára. De, hogy a béremelés kedvező hatását az állami ipar­ban dolgozó munkások és mű­vezetők mindegyike érezze, olyan kívánság hangzott el, hogy öt­hat százalék béremelést azok is kapjanak, akiknél az említett kü­lönleges indokok nem állnak fenn. Ami a fogyasztás fejlődését il­leti, tudvalévő például, hogy a húsárukból ez a tervezettnél is gyorsabban megy végbe, külö­nösen a sertéstenyésztés jó ered­ményei következtében. A feldol­gozás azonban nem bővült ha­sonló ütemben, ez bizonyos ne­hézségeket okoz, amit a követ­kező időszakban fokról fokra meg kell szüntetni. A szarvas­marha-program nyilván szintén hasonló jó eredményekre vezet majd. Szóba került a ruházati cik­kek kínálata is, többen elismer­ték a kedvező jelenségeket, de elhangzott számos bíráló meg­jegyzés is, a többi között a gyer­mekruházati cikkek minőségének és választékának javítását, a fo­lyamatos áruellátás és a szolid árak fontosságát ajánlatták a könnyűipar és a keresdelem il­letékeseinek figyelmébe. Nem folytatjuk a sort. A tárgysorozat csuporé gazdasági vonatkozásban is a fontos kér­dések olyan széles körű táraya- lásót tette lehetővé, mi több, szükségessé, hogy csupán első, Inkább felületi áttekintésére vál­lalkozhattunk. — b. j. — Népújság 3 1972. december 17.' 75 éve született SalEai Imre Egy rövid, áldozatos, eseménydús életről, a Kommu­nisták Magyarországi Pártjának egyik kiemelkedő har­cosáról emlékezünk most, születésének 75. évforduló­ján. Sallai Imre rövid életét nehéz lenne röviden ösz- szegezni. Már diákkorában megtalálta helyét a balol­dali mozgalomban: kereskedelmi iskolai taixuló volt, amikor a Galilei Kör tagja lett, az első világháború idején aktív szervezőjévé vált az antiimperialista moz­galmaknak. Horthy kopói állandóan a nyomában jár­tak, többször el is fogták, de mikor kiszabadult, újabb és újabb feladatokat vállalt magára, ezernyi ötlettel kereste a tennivalóit a népéért. Mikor 1919 februárjában már másodszor fogták el, rabságából a proletárdiktatúra szabadította ki. A Ta­nácsköztársaság alatt Korvin Ottó helyetteseként dolgo­zott, a dicsőséges 133 nap után azonban emigrációba kényszerült. Előbb Becsbe ment, ahol nyomban felvette a kapcsolatot az ottani baloldali mozgalom vezetőivel, ő szervezte meg például az első magyar pártiskolát, majd a Vörös Segély magyarországi képviselője lett. Ezután — 1922-ben — részt vett a kommunista ifjú­munkások internacionáléjának 3. kongresszusán Moszk­vában és 1924-től a moszkvai Marx—Engels Intézet munkatársaként dolgozott. A párt 1928-ban újra Magyarországra szólította és itthon az. illegális kommunista sajtó megjelenésének feltételeit kellett megszerveznie, ő biztosította annak a nyomdának a működését, ahol a Kommunista című lapot készítették. Sallai is részt vett a lap munkájában, éles cikkben leplezte le például a biatorbágyi merény­let hátterét és a kihirdetett statáriális bíráskodás kom­munistaellenes lényegét. Ekkor még nem gondolta, hogy ő is ennek áldozata lesz. Az események peregtek, Sallait újra külföldi fel­adattal bízta meg a párt. Becs, majd ismét Budapest volt munkájának állomáshelye. Az illegális KMP veze­tősége már 1931-ben a titkárság irányításával bízta meg és 1932-ben beválasztották a Központi Bizottságba. Ugyanez év július 15-én többedmagával letartóztat­ták és két héten át kegyetlenül kínozták. Hasztalan, mert Sallai elvhűségéhez nem férhetett kétség. A tár­gyalást a Horthy-bíróság példátlan rövidséggel bonyo­lította le. A korabeli lap, a Pester Lloyd azf írja, hogy sem írásos, sem szóbeli bizonyítékot nem tudtak ellene hozni, de az ítélet Horthyéknak nagyon sürgős volt, mert a tiltalcozóhullám mind Magyarországon, mind külföldön egyre növekedett. Július 19-én reggel fél 9-kor nyitották meg a tárgyalást, fél 3-*kor már meghozták a halálos ítéletet és fél 5-kor harcostársával, Fürst Sándorral együtt ki is végezték. Sallai Imre ma, december 17-én lenne 75 éves. Él­hetne még és élnie kellene, hogy átadhassa életének nagyszerű tanulságait annak a népnek, amelyet annyira szeretett és amelyért az életét adta. a,. V.) Szekszárdi lakásépítési akció Kiállítás a megyeszékhelyen

Next

/
Thumbnails
Contents