Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-13 / 293. szám

f I (Folytatás az 1. oldalról) gyéből, vagy az ország távo­labbi részéből jött kombájno- sok, katonafiaink, akik küz­döttek a Dráva mentén az ár­víz ellen és ahol kellett segí­tettek a betakarítás csúcside­jében is. Az ilyen szervezett­ség és társadalmi összefogás biztatást kell adjon a jövőre, hiszen az előirányzott további 1—2 százalékos termelésnöve­kedés, amire az ország számít, bizony úiabb komoly erőfeszí­tést igényel! Ami most már közelebbről, a hazai árszínvonal alakítását illeti, a valóság az, hogy eb­ben a termelő és a kereskedel­mi vállalatok közvetlen érde­kei gyakran eltérőek. A ter­melők költségeik emelkedését igyekeznek a kereskedelemnél érvényesíteni. Ez azonban tár­sadalmilag akkor jogos, ha a költségemelkedés magasabb technikai színvonalat, nagyobb értéket tükröz. Ellenkező eset­ben a kereskedelem kötelessé­ge, hogy árleszorításra töre­kedjék. Sajnos korántsem rit­ka, hogy a költségek emelke­dését a fogyasztókra hárítják. Szélesíteni kell a kereskedelem kockázatviselését A megoldás útja az, hogy egyrészt a kereskedelem koc­kázatviselésének feltételeit szé­lesítsük. A jövő évtől a fo­gyasztási cí kk-kereskedelemben csökkentjük a kereskedelmi adót, s ezáltal több lehet az árkockázati alao. Másrészt azonban a vállalatok felelőssé­ge is megnő, következéskéoo : még erőtel Webben érvényesít­jük és szankcionáliuk ezt a felelősséget, beleértve az árak ellenőrzését is. A beruházások területén — előrelátóan kell számolni a ■pénzügyi lehetőségekkel, tar­talékot is előirányozva. Intő példa mind az irányító szer­vek. mind a vállalatok számá­ra az a több tucat, beruházás, ameivek költségtúllépése vé­gül is fedezethiányhoz vezetett, és ez akadályozta a beruházás hetei ezését. Bár összegében nem lelen- tős. de társadalmi nézőpont­ból korántsem mellékes a rep­rezentációs költség. A nagvzo- lás. az (innensőn'■»ken rende­zett jTggnvepdngelések. az aján­dékozás felesleges, és — am! ennáj fontosabb — erköl­csileg sem lehet szerves w's- j^rqia a szocialista gazdálko­dásnak. Az e téren tapasztal­ható kedvezőtlen ielensé^ek megfékezésére az állami szer­veket.. valamint a vállalatokat illetően megfelelően intézke­dünk. A közvéleménnyel együtt elvárjuk, hogv mindenütt — minden társadalmi szervnél, minisztériumban. vállalatnál és szövetkezetnél — a lesész- szerűbben és a legtakaréko­sabban gazdálkodjanak. Tisztelt országgyűlés! Társadalmunkban — a szo- e!ni izmus építésének alanvető céliával egyezően — az állam gazdaságszervező tevékenysé­gének közénpontiában nz élet- körülmények tervszerű és rendszeres javítása áll. A bé­rek és a személvi jövedelmek tekintetében ez általában meg is valósul. Ha azonban arány­talanság áll elő. különösképp a legfontosabb rétegek jöve­delmei között idejében közbe kell léoni. Mivel az állami ipar — azon belül a nagyipar — munkásainak keresete az elmúlt években mérsékelteb­ben nőtt, 1973. március 1-én az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét — köz­ponti intézkedéssel — átlago­san 8 százalékkal emeljük. A parasztság bevételeit a gazdálkodás eredményeiből származó jövedelmeken kívül növeli a szarvasmarha és a tej felvásárlási árának emelé­se. Az ebből származó jövede­lemtöbbleteket ugyanis a föld­adó- és a jövedelemadó-emelés nem teljesen vonja el. e két alapvető termék előállításának az egész társadalom számára előnyös ösztönzése miatt. Mindezek hatására — ösz- szességében — megvalósul az az életszínvonalpolitikai cél, hogy társadalmunk két alap­vető osztályának, a munkás­ságnak és a parasztságnak a jövedelemszínvonala párhu­zamosan fejlődjön és kiegyen­lített legyen. A korszerűbb egészt-ógügyi és kulturális szolgáltatásokra nagyobb összegei fordítunk; az előirányzat 1973-ban — megközelítve a 30 milliárd fo­rintot — kereken 10 százalék­kal nő. Az országgyűlés által tavasszal elfogadott egészség­ügyi törvény eredményekép­pen az ingyenes egészségügyi szolgáltatás ma már gyakorla­tilag minden állampolgárra kiterjed. A fejlődést jellemzi, hogv amíg a III. ötéves terv befejező évében egv állam­polgárra kereken 790 forint egészségügvl kiadás jutott, a jelen javaslat már több mint 1000 forint kiadást irányoz elő. Művelődéspolitikánk jelen­tős állomása volt az állami ok­tatás továbbfejlesztéséről ho­zott határozat. Csaknem két­millió állampolgár vesz részt az állami oktatás valamilven formájában. A jövő esztendő­ben általános iskolai felszere­lések, szemléltető eszközök beszerzésére 125 millió forint külön céltámogatás áll rendel­kezésre részben a tanácsoknál, részben központi előirányzat­ból. Az igényelt teljesebb kielé­gítése érdekében központi és helyi erőforrásokból 1973. vé­géig megvalósul az óvodai he­lyek gyarapításának az egész ötéves időszakra szóló terve. Három év alatt csaknem 40 000 új óvodai hely létesül — ez kimagasló eredmény. A lakásprogram megvalósí­tása érdekében a magánlakás- építés hitelfeltételeit a jövő évtől kedvezőbbé tesszük, egyszersmind mérsékeljük a lakásvásárlásoknál a lakosság egyszeri készpénzbefizetési terhét. Jobban segítjük a mun­kások vállalati lakásépítési akcióit, úgy alakítva ki ennek szabályait, hogy a feltételek itt legyenek a legkedvezőb­bek. Pénzügyi politikánk erőfe­szítéseit az is mutatja, hogy 1973-ban a lakosságnak több hitelt nyújtunk, mint ameny- nyi betétet várunk tőle. S mi­vel a lakásépítési hitelek túl­nyomó részét kedvezményes kamatfeltételekkel folyósítjuk,, a költségvetés sok száz millió forint kamatkiadást vállal. Az adóztatási rendszerben válto­zatlanul fenntartjuk a lakás- és lakóházépítés támogatását jelentő házadó-kedvezménye- ket. ­Tisztelt országgyűlés! A gazdasági haladás emelői nemcsak a tervek, a költségve­tés és a szabályozók, hanem a közgondolkodás is. összefogás és a közös érté­kelés igénye nem zárja ki. hogy gazdasági fejlődésünkről többféleképpen vélekedhes­sünk. Eredményeink számotte­vőek mind nemzetközi össze­hasonlításban, mind pedig ko­rábbi gazdasági helyzetünkhöz képest. A pénzügyminiszter nagy tonssnl fogadott expozéja után szünet következett, majd nz elnöklő Beresztóczy Miklós Varga Gyulának adta meg a szót. Öt követte dr. Gajdócsi István, Szurgyi Istvánné, Ma­gyar Sándor képviselő. Ezután ebédszünet követke­zett, majd szünet után Apró Antal elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Pullai Árpád, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára emelke­dett szólásra. Pullai Árpád beszéde Tisztelt országgyűlés! Eseményekben gazdag idő­szakban ülésezik parlamen­tünk. Közvéleményünk belpo­litikai életünket fokozott fi­gyelemben részesíti. Ez nem­csak vitánkra temékenyítő, hanem az ország előtt álló jö­vő évi munkára is — kezdte beszédét Pullai Árpád. Az állami költségvetés ter­mészetéből eredően, elsősor­ban gazdasági kérdésekkel foglalkozik. A költségvetéssel szemben követelmény, hog_? igazodjék ötéves tervünk idő­arányos célkitűzéseihez, reáli­san, jól tükrözze az elért ered­ményeket, valamint a soron következő feladatokat. Elő­irányzatai álljanak összhang­ban adottságainkkal és lehe­tőségeinkkel. Most itt közösen és felelő­sen állást kell foglalnunk; megfelel-e költségvetésünk azoknak a gazdaságpolitikai törekvéseknek, amelyeket Központi Bizottságunk állás­foglalása meghatározott. Mivel tételei révén a költ­ségvetés gazdaságunk, társa­dalmunk minden területével kapcsolatban áll, s minden ál­lampolgárt érint, a vita során szükségszerűen felvetődnek fejlődésünk, társadalmi • éle­tünk összes főbb kérdései. Előbbre léptünk a szocializmus teljes felépítésének útján Megnyílt az országgyűlés té­li ülésszaka. Képünkön: Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára felszólal a költségvetési vitá­ban. Milyen időszerű tartalmat ad­junk a tervszerűség növelését célzó munkának? A terv mennyiségi teljesíté­se önmagában nem elégséges az országnak. Az új költség- vetési esztendőben az illetékes állami szervek mind szélesebb és megbízható nemzetközi összehasonlításban kérjék szá­mon a vállalatoktól termékeik jó minőségét, s munkájuk- gaz­daságosságát. A közgazdasági szabályozást illetően ésszerű rugalmasságot tanúsítunk. Szocialista álla­munk olyan helyzetben van. hogy ezt kockázatok nélkül megteheti: kezében összponto­sul a gazdasági irányítás me­chanizmusa, a befolvásolás egész eszköztára. A jelenleg érvényes közgazdasági szabá­lyozók egyikét sem szabad va­lamiféle bűvös hatalommal, vagy vélt történelmi állandó­sággal felruházni. Szükség ese­tén meeváltoztathatípk közü­lük azokat, amelyeken túlha­ladt a gazdasági élet. A Központi Bizottság mér­legelve a tapasztalatokat arra a következtetésre jutott, ho»v a minisztériumoknak tévé— kenvséaük során kiemelten és folvamatosan kell foglalkóz- niok tárcánként mintegy 6—8, az állami inarban összesen 40—50 na«vvállalat legfonto­sabb kérdéseivel. Mindenek­előtt a failesztésSel, a terme­lési profillal és a jövedelme­zőséggel. E kérdések beható vizsgálata azért nagv bordere- iű, mert a nagyvállalatokon keresztül az egész magvar ipar, és közvetve az ipar útján a népgazdaság szervezettebb, tervszerűbb munkáját lehet előmozdítani. Az emberek az állami költ­ségvetésben azokra a tételekre figyelnek fel elsősorban, ame­lyek a legérzékelhetőbben érintik őket a saját családi költségvetésükben. A legna­gyobb érdeklődést az életszín­vonal alakulása váltja ki. Ez természetes, hiszen egyik fő mutatója a szocialista építő­munka eredményeinek, annak, hogyan alakul a nagy és a ki­sebb közösségek, az egyes em­berek élete. A tények sokoldalú vizsgá­lata alapján pártunk Központi Bizottsága arra a következte­tésre jutott, hogy előbbre lép­tünk a szocializmus teljes fel­építésének útján. Állásfoglalá­sában országunk fejlődését — fő vonásaiban — sikeresnek minősítette. Negyedik ötéves tervünk időarányos feladatai a legfontosabb területeken terv­szerűen teljesültek. Népgazda­ságunk alapvetően a X. kong­resszus által megszabott köve­telmények szerint lendülete­sen fejlődik. Irányítási rend­szerünk eredményesen szol­gálja a szocialista építést. A kongresszusi határozatok, a IV. ötéves terv megvalósítá­sa közben vannak gondjaink is. A gondok egv része objek­tív okokból ered, és ez a be­látható jövőben is így lesz. Többféle ellentmondás szüle­tik például abból, hogy nép­gazdaságunk anyagi lehetősé­gei nem engedik meg egyszer­re valamennyi jogosnak minő­síthető igény kielégítését. Kö­zöttük rangsorolnunk kell. A gondok másik csoportja a végrehajtás folyamataihoz kap­csolódik: ezekben munkánk fogyatékosságai, hibái és bi­zonyos következetlenségeink tükröződnek. Alapvetően a fejlődés során keletkező ellentmondásokkal, a végrehajtás gondjaival állunk tehát szemben. Ezek — ösz- szességükben — azonban poli­tikai kihatásúak is. Ennek tu­datában kell megítélni őket és dolgoznunk megszüntetésükért Tisztelt képviselőtársaim! A Központi Bizottság no­vemberi ülésén megtárgyalta az 1973. évi népgazdasági terv irányelveit és kialakította ál­láspontját. Pártunk nevében kérem az országgyűlést, hogy a terv irányelveit a költség- vetés érdemi elbírálásánál ve­gye figyelembe. Az új költségvetési eszten­dőben biztosítani kell : — a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését, a haté­konyság emelését a termelési szerkezet korszerűsítése útján; — a gazdasági egyensúly to­vábbi javítását; — a magyar gazdaság aktív részvételét a nemzetközi mun­kamegosztásban és külföldi kö­telezettségünk teljesítését, mi­közben kielégítjük a hazai igé­nyeket is; — életszínvonal-politikánk folytatását. A párt nagy figyelmet fordít az életkörülmények javítására Á tervszerűség fok^z^«*i és fejlesztése fontos feladat Tisztelt országgyűlés! Most a fejlődés olyan szaka­szában vagyunk, amikor a tervszerűség további erősítésé­vel és feibe-t^sivel különösen sokat tehetünk a gazdasági építésben. így oldhatjuk meg gondjaink jelentős részét is. Pártunk nagy figyelmet for­dít az életkörülmények rend­szeres javítására. Azt, hogy ez így van, mindenki számos ténnyel bizonyíthatja. Enged­jék meg, hogy néhányat fel­soroljak. Jóllehet, a nemzeti jövedelem termelésében 1972- re még nem értük el az ötéves tervben számított mértéket, viszont az egy főre jutó reál- jövedelem alakulásában fél százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér alakulásában pe­dig csaknem fél százalékkal már fölötte vagyunk a terve­zettnek. A jövő esztendőben 82 ezer lakás énül fel. ezzel az 1971—73. években több mint 230 ezer új lakás létesül, vagy­is csaknem egymillió ember jut rendes, korszerű otthonhoz. Közismert, mekkora gond a társadalomnak és sok szülő­nek a gyermekek óvodai el­helyezése. Tisztában vagyunk azzal, hogv minden igényt még nem tudtunk k<elégiteni, külö­nösen a nagyvárosokban. De azért érdemes figyelmet fordí­tani arra, hogv ötéves tervünk eredetileg S9 ezer óvodai hely létesítésével számolt, Az 1973. évi tervet is f'gvelembe véve három esztendő alatt 39 ezer 925 hely épül. Azt sem érdek­telen megjegyezni. hogy az egy főre - jutó húsfogyasztásban 1973-ban érjük el az 1975-re tervezett 67 kg-ot, vagyis 1970 óta egy személyre számítva — átlagosan — 8 kg-mal nő a fogyasztás. Az elhatározott béremelés megfelel pártunk általános politikájának, amely megkü­lönböztetett figyelmet fordít társadalmunk vezető osztálya, a munkásosztály helyzetének javítására. A magyar munkás­osztály áldozatvállalásával, mindennapos helytállásával példát mutat a szocialista épí­tésben társadalmunk minden rétegének. A munkásság ma­gatartása. fegyelme, hozzájá­rulása céljaink megvalósításá­hoz, ’ a szocialista munkaver­seny és brigádmozgalom erő­södése semmi mással nem pó­tolható hatással van egész fejlődésünkre. Alapjául szol­gál a munkás-paraszt szövet­ségnek, a munkások, a parasz­tok, az értelmiségiek összefo­gásának. A béremelések végrehajtásá­nál a Központi Bizottság kü­lön is felhívta a figyelmet arra, hogy a bérek elosztásá­nál következetesebben kell alkalmazni a szocialista bére­zés alapelvét: „mindenkinek a munkája .szerint”. (Folytatás a 3. oldaloni

Next

/
Thumbnails
Contents