Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
f I (Folytatás az 1. oldalról) gyéből, vagy az ország távolabbi részéből jött kombájno- sok, katonafiaink, akik küzdöttek a Dráva mentén az árvíz ellen és ahol kellett segítettek a betakarítás csúcsidejében is. Az ilyen szervezettség és társadalmi összefogás biztatást kell adjon a jövőre, hiszen az előirányzott további 1—2 százalékos termelésnövekedés, amire az ország számít, bizony úiabb komoly erőfeszítést igényel! Ami most már közelebbről, a hazai árszínvonal alakítását illeti, a valóság az, hogy ebben a termelő és a kereskedelmi vállalatok közvetlen érdekei gyakran eltérőek. A termelők költségeik emelkedését igyekeznek a kereskedelemnél érvényesíteni. Ez azonban társadalmilag akkor jogos, ha a költségemelkedés magasabb technikai színvonalat, nagyobb értéket tükröz. Ellenkező esetben a kereskedelem kötelessége, hogy árleszorításra törekedjék. Sajnos korántsem ritka, hogy a költségek emelkedését a fogyasztókra hárítják. Szélesíteni kell a kereskedelem kockázatviselését A megoldás útja az, hogy egyrészt a kereskedelem kockázatviselésének feltételeit szélesítsük. A jövő évtől a fogyasztási cí kk-kereskedelemben csökkentjük a kereskedelmi adót, s ezáltal több lehet az árkockázati alao. Másrészt azonban a vállalatok felelőssége is megnő, következéskéoo : még erőtel Webben érvényesítjük és szankcionáliuk ezt a felelősséget, beleértve az árak ellenőrzését is. A beruházások területén — előrelátóan kell számolni a ■pénzügyi lehetőségekkel, tartalékot is előirányozva. Intő példa mind az irányító szervek. mind a vállalatok számára az a több tucat, beruházás, ameivek költségtúllépése végül is fedezethiányhoz vezetett, és ez akadályozta a beruházás hetei ezését. Bár összegében nem lelen- tős. de társadalmi nézőpontból korántsem mellékes a reprezentációs költség. A nagvzo- lás. az (innensőn'■»ken rendezett jTggnvepdngelések. az ajándékozás felesleges, és — am! ennáj fontosabb — erkölcsileg sem lehet szerves w's- j^rqia a szocialista gazdálkodásnak. Az e téren tapasztalható kedvezőtlen ielensé^ek megfékezésére az állami szerveket.. valamint a vállalatokat illetően megfelelően intézkedünk. A közvéleménnyel együtt elvárjuk, hogv mindenütt — minden társadalmi szervnél, minisztériumban. vállalatnál és szövetkezetnél — a lesész- szerűbben és a legtakarékosabban gazdálkodjanak. Tisztelt országgyűlés! Társadalmunkban — a szo- e!ni izmus építésének alanvető céliával egyezően — az állam gazdaságszervező tevékenységének közénpontiában nz élet- körülmények tervszerű és rendszeres javítása áll. A bérek és a személvi jövedelmek tekintetében ez általában meg is valósul. Ha azonban aránytalanság áll elő. különösképp a legfontosabb rétegek jövedelmei között idejében közbe kell léoni. Mivel az állami ipar — azon belül a nagyipar — munkásainak keresete az elmúlt években mérsékeltebben nőtt, 1973. március 1-én az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét — központi intézkedéssel — átlagosan 8 százalékkal emeljük. A parasztság bevételeit a gazdálkodás eredményeiből származó jövedelmeken kívül növeli a szarvasmarha és a tej felvásárlási árának emelése. Az ebből származó jövedelemtöbbleteket ugyanis a földadó- és a jövedelemadó-emelés nem teljesen vonja el. e két alapvető termék előállításának az egész társadalom számára előnyös ösztönzése miatt. Mindezek hatására — ösz- szességében — megvalósul az az életszínvonalpolitikai cél, hogy társadalmunk két alapvető osztályának, a munkásságnak és a parasztságnak a jövedelemszínvonala párhuzamosan fejlődjön és kiegyenlített legyen. A korszerűbb egészt-ógügyi és kulturális szolgáltatásokra nagyobb összegei fordítunk; az előirányzat 1973-ban — megközelítve a 30 milliárd forintot — kereken 10 százalékkal nő. Az országgyűlés által tavasszal elfogadott egészségügyi törvény eredményeképpen az ingyenes egészségügyi szolgáltatás ma már gyakorlatilag minden állampolgárra kiterjed. A fejlődést jellemzi, hogv amíg a III. ötéves terv befejező évében egv állampolgárra kereken 790 forint egészségügvl kiadás jutott, a jelen javaslat már több mint 1000 forint kiadást irányoz elő. Művelődéspolitikánk jelentős állomása volt az állami oktatás továbbfejlesztéséről hozott határozat. Csaknem kétmillió állampolgár vesz részt az állami oktatás valamilven formájában. A jövő esztendőben általános iskolai felszerelések, szemléltető eszközök beszerzésére 125 millió forint külön céltámogatás áll rendelkezésre részben a tanácsoknál, részben központi előirányzatból. Az igényelt teljesebb kielégítése érdekében központi és helyi erőforrásokból 1973. végéig megvalósul az óvodai helyek gyarapításának az egész ötéves időszakra szóló terve. Három év alatt csaknem 40 000 új óvodai hely létesül — ez kimagasló eredmény. A lakásprogram megvalósítása érdekében a magánlakás- építés hitelfeltételeit a jövő évtől kedvezőbbé tesszük, egyszersmind mérsékeljük a lakásvásárlásoknál a lakosság egyszeri készpénzbefizetési terhét. Jobban segítjük a munkások vállalati lakásépítési akcióit, úgy alakítva ki ennek szabályait, hogy a feltételek itt legyenek a legkedvezőbbek. Pénzügyi politikánk erőfeszítéseit az is mutatja, hogy 1973-ban a lakosságnak több hitelt nyújtunk, mint ameny- nyi betétet várunk tőle. S mivel a lakásépítési hitelek túlnyomó részét kedvezményes kamatfeltételekkel folyósítjuk,, a költségvetés sok száz millió forint kamatkiadást vállal. Az adóztatási rendszerben változatlanul fenntartjuk a lakás- és lakóházépítés támogatását jelentő házadó-kedvezménye- ket. Tisztelt országgyűlés! A gazdasági haladás emelői nemcsak a tervek, a költségvetés és a szabályozók, hanem a közgondolkodás is. összefogás és a közös értékelés igénye nem zárja ki. hogy gazdasági fejlődésünkről többféleképpen vélekedhessünk. Eredményeink számottevőek mind nemzetközi összehasonlításban, mind pedig korábbi gazdasági helyzetünkhöz képest. A pénzügyminiszter nagy tonssnl fogadott expozéja után szünet következett, majd nz elnöklő Beresztóczy Miklós Varga Gyulának adta meg a szót. Öt követte dr. Gajdócsi István, Szurgyi Istvánné, Magyar Sándor képviselő. Ezután ebédszünet következett, majd szünet után Apró Antal elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára emelkedett szólásra. Pullai Árpád beszéde Tisztelt országgyűlés! Eseményekben gazdag időszakban ülésezik parlamentünk. Közvéleményünk belpolitikai életünket fokozott figyelemben részesíti. Ez nemcsak vitánkra temékenyítő, hanem az ország előtt álló jövő évi munkára is — kezdte beszédét Pullai Árpád. Az állami költségvetés természetéből eredően, elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozik. A költségvetéssel szemben követelmény, hog_? igazodjék ötéves tervünk időarányos célkitűzéseihez, reálisan, jól tükrözze az elért eredményeket, valamint a soron következő feladatokat. Előirányzatai álljanak összhangban adottságainkkal és lehetőségeinkkel. Most itt közösen és felelősen állást kell foglalnunk; megfelel-e költségvetésünk azoknak a gazdaságpolitikai törekvéseknek, amelyeket Központi Bizottságunk állásfoglalása meghatározott. Mivel tételei révén a költségvetés gazdaságunk, társadalmunk minden területével kapcsolatban áll, s minden állampolgárt érint, a vita során szükségszerűen felvetődnek fejlődésünk, társadalmi • életünk összes főbb kérdései. Előbbre léptünk a szocializmus teljes felépítésének útján Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. Képünkön: Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára felszólal a költségvetési vitában. Milyen időszerű tartalmat adjunk a tervszerűség növelését célzó munkának? A terv mennyiségi teljesítése önmagában nem elégséges az országnak. Az új költség- vetési esztendőben az illetékes állami szervek mind szélesebb és megbízható nemzetközi összehasonlításban kérjék számon a vállalatoktól termékeik jó minőségét, s munkájuk- gazdaságosságát. A közgazdasági szabályozást illetően ésszerű rugalmasságot tanúsítunk. Szocialista államunk olyan helyzetben van. hogy ezt kockázatok nélkül megteheti: kezében összpontosul a gazdasági irányítás mechanizmusa, a befolvásolás egész eszköztára. A jelenleg érvényes közgazdasági szabályozók egyikét sem szabad valamiféle bűvös hatalommal, vagy vélt történelmi állandósággal felruházni. Szükség esetén meeváltoztathatípk közülük azokat, amelyeken túlhaladt a gazdasági élet. A Központi Bizottság mérlegelve a tapasztalatokat arra a következtetésre jutott, ho»v a minisztériumoknak tévé— kenvséaük során kiemelten és folvamatosan kell foglalkóz- niok tárcánként mintegy 6—8, az állami inarban összesen 40—50 na«vvállalat legfontosabb kérdéseivel. Mindenekelőtt a failesztésSel, a termelési profillal és a jövedelmezőséggel. E kérdések beható vizsgálata azért nagv bordere- iű, mert a nagyvállalatokon keresztül az egész magvar ipar, és közvetve az ipar útján a népgazdaság szervezettebb, tervszerűbb munkáját lehet előmozdítani. Az emberek az állami költségvetésben azokra a tételekre figyelnek fel elsősorban, amelyek a legérzékelhetőbben érintik őket a saját családi költségvetésükben. A legnagyobb érdeklődést az életszínvonal alakulása váltja ki. Ez természetes, hiszen egyik fő mutatója a szocialista építőmunka eredményeinek, annak, hogyan alakul a nagy és a kisebb közösségek, az egyes emberek élete. A tények sokoldalú vizsgálata alapján pártunk Központi Bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy előbbre léptünk a szocializmus teljes felépítésének útján. Állásfoglalásában országunk fejlődését — fő vonásaiban — sikeresnek minősítette. Negyedik ötéves tervünk időarányos feladatai a legfontosabb területeken tervszerűen teljesültek. Népgazdaságunk alapvetően a X. kongresszus által megszabott követelmények szerint lendületesen fejlődik. Irányítási rendszerünk eredményesen szolgálja a szocialista építést. A kongresszusi határozatok, a IV. ötéves terv megvalósítása közben vannak gondjaink is. A gondok egv része objektív okokból ered, és ez a belátható jövőben is így lesz. Többféle ellentmondás születik például abból, hogy népgazdaságunk anyagi lehetőségei nem engedik meg egyszerre valamennyi jogosnak minősíthető igény kielégítését. Közöttük rangsorolnunk kell. A gondok másik csoportja a végrehajtás folyamataihoz kapcsolódik: ezekben munkánk fogyatékosságai, hibái és bizonyos következetlenségeink tükröződnek. Alapvetően a fejlődés során keletkező ellentmondásokkal, a végrehajtás gondjaival állunk tehát szemben. Ezek — ösz- szességükben — azonban politikai kihatásúak is. Ennek tudatában kell megítélni őket és dolgoznunk megszüntetésükért Tisztelt képviselőtársaim! A Központi Bizottság novemberi ülésén megtárgyalta az 1973. évi népgazdasági terv irányelveit és kialakította álláspontját. Pártunk nevében kérem az országgyűlést, hogy a terv irányelveit a költség- vetés érdemi elbírálásánál vegye figyelembe. Az új költségvetési esztendőben biztosítani kell : — a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését, a hatékonyság emelését a termelési szerkezet korszerűsítése útján; — a gazdasági egyensúly további javítását; — a magyar gazdaság aktív részvételét a nemzetközi munkamegosztásban és külföldi kötelezettségünk teljesítését, miközben kielégítjük a hazai igényeket is; — életszínvonal-politikánk folytatását. A párt nagy figyelmet fordít az életkörülmények javítására Á tervszerűség fok^z^«*i és fejlesztése fontos feladat Tisztelt országgyűlés! Most a fejlődés olyan szakaszában vagyunk, amikor a tervszerűség további erősítésével és feibe-t^sivel különösen sokat tehetünk a gazdasági építésben. így oldhatjuk meg gondjaink jelentős részét is. Pártunk nagy figyelmet fordít az életkörülmények rendszeres javítására. Azt, hogy ez így van, mindenki számos ténnyel bizonyíthatja. Engedjék meg, hogy néhányat felsoroljak. Jóllehet, a nemzeti jövedelem termelésében 1972- re még nem értük el az ötéves tervben számított mértéket, viszont az egy főre jutó reál- jövedelem alakulásában fél százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér alakulásában pedig csaknem fél százalékkal már fölötte vagyunk a tervezettnek. A jövő esztendőben 82 ezer lakás énül fel. ezzel az 1971—73. években több mint 230 ezer új lakás létesül, vagyis csaknem egymillió ember jut rendes, korszerű otthonhoz. Közismert, mekkora gond a társadalomnak és sok szülőnek a gyermekek óvodai elhelyezése. Tisztában vagyunk azzal, hogv minden igényt még nem tudtunk k<elégiteni, különösen a nagyvárosokban. De azért érdemes figyelmet fordítani arra, hogv ötéves tervünk eredetileg S9 ezer óvodai hely létesítésével számolt, Az 1973. évi tervet is f'gvelembe véve három esztendő alatt 39 ezer 925 hely épül. Azt sem érdektelen megjegyezni. hogy az egy főre - jutó húsfogyasztásban 1973-ban érjük el az 1975-re tervezett 67 kg-ot, vagyis 1970 óta egy személyre számítva — átlagosan — 8 kg-mal nő a fogyasztás. Az elhatározott béremelés megfelel pártunk általános politikájának, amely megkülönböztetett figyelmet fordít társadalmunk vezető osztálya, a munkásosztály helyzetének javítására. A magyar munkásosztály áldozatvállalásával, mindennapos helytállásával példát mutat a szocialista építésben társadalmunk minden rétegének. A munkásság magatartása. fegyelme, hozzájárulása céljaink megvalósításához, ’ a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom erősödése semmi mással nem pótolható hatással van egész fejlődésünkre. Alapjául szolgál a munkás-paraszt szövetségnek, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek összefogásának. A béremelések végrehajtásánál a Központi Bizottság külön is felhívta a figyelmet arra, hogy a bérek elosztásánál következetesebben kell alkalmazni a szocialista bérezés alapelvét: „mindenkinek a munkája .szerint”. (Folytatás a 3. oldaloni
