Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-11 / 266. szám
Tizenöt év alatt tizenötezer pedagóguslakás Végrehajtó» útján as állami oktatás továbbfejlesztéséről szóló párthatározat Másfél évtizede született az első számottevő intézkedés a pedagógusok lakásgondjainak enyhítésére: 1958 óta különleges OTP-hitelkedvezményt biztosítanak a családi házat építő pedagógusok számára. Korábban a házépítési kölcsön maximumát 50 ezer forintban állapították meg, ugyanakkor a pedagógusok maximálisan 90 ezer forintot kaphattak, évi 2 százalékos kamat mellett 25 éves törlesztésre. Számottevő ugyanakkor, hogy 1963 óta a költségvetésből esztendőnként 25—27 millió forint jut szolgálati lakások vásárlására. Mindezzel egyidőben széles körű társadalmi mozgalom bontakozott ki: helyi erőforrásokból,' a községfejlesztési alapból, továbbá mindezek állami kiegészítésével újabb szolgálati lakásokat biztosítottak és rendszeresen állami, illetve szövetkezeti lakást is utalnak ki a tanácsok az óvónőknek, a tanítóknak, illetve a tanároknak. A harmadik és a negyedik ötéves terv folyamán a Gazdasági Bizottság határozata nyomán az OTP még ennél is nagyobb hitelkedvezménnyel támogatja a házépítő pedagógusokat. Előtakarékossággal — és ebbe az egy éve vásárolt telek ára is beszámítható —, maximálisan 140 ezer forintos kölcsönt kaphatnak mindössze 1 százaléknyi kamattal. Elsősorban a falusi általános és középiskolák, szakmunkás- képző intézetek nevelői, gyakorlati oktatói. Aki az építés helyén 10—15 éves szolgálati időt tölt, annak maximálisan 45 ezer forintot elengednek a kölcsönből. A társasházat építő vagy az OTP beruházásban épülő társasházakból lakást vásárló pedagógusok — a kedvezményes kölcsönön felül — az újonnan bevezetett szociális kedvezményekben is részesülhetnek. Ennek összege az egyedi társasház-építke- zésnél — vásárlásnál — a gyermekek és más eltartott családtagok után személyenként 20 ezer forint. A telepszerű társasház-építések esetében — vásárláskor — pedig gyermekenként 30 ezer forint, más eltartott családtagok után személyenként 20 ezer forint. E másfél évtizedes erőfeszítések jelentős eredménnyel jártak, bár a helyzet még máig sem oldódott meg. Az elmúlt 15 esztendőben mintegy 15 ezer pedagóguslakás épült, de a legutóbbi felmérések szerint még mindig 5381 nevelőnek nem volt lakása, azaz a pedagógusok 93,9 százaléka rendelkezik lakással. A helyzet további javítására körvonalazottak a tervek, gondot okoz viszont, hogy a helyi erőfeszítések, különösképpen az utóbbi időszakban néhol lanyhultak. A kedvezményes hitelakció továbbra is esztendőről esztendőre mintegy ezer pedagógus családi ház megépítését teszi lehetővé. Ha az egyéb forrásokból biztosítható lakások száma nem csökkenne, akkor minden évben mintegy három, három és fél ezerrel gyarapodna az új és a felszabaduló lakáshoz jutó pedagógusok száma, a teljesen megyei vagy községi erőforrásokból történő szolgálati la- kásépítkézések száma azonban időközben minimumra csökkent. Kivételt jóformán csak Baranya megye jelent, ahol a megyei tanács határozatának értelmében a jelenlegi tervidőszakban a községekben együttvéve 100 lakást kell építeni a közszolgálati alkalmazottak — többségükben a pedagógusok — számára. A megyei tanács a községi építkezésekhez lakásonként 160 ezer forint támogatást ad. A szolgálati lakásépítkezéseket kedvezőtlenül befolyásolja a községi tanácsok néhol szerény anyagi helyzete, valamint az építkezések megdrágulása. A városokban tavaly is gondoskodtak a tanácsok a pedagógusokról bérlakások és szövetkezeti, illetve 1971. július 1-től tanácsi értékesítésű lakások juttatásával. Együttvéve tavaly országosan több, mint 1600 pedagóguscsalád lakásgondja oldódott A lengyel számítógépgyártás 1965-ben kezdődött, amikor a wroclawi „Elwro” üzem megkezdte az „Odra” számítógépek sorozatgyártását. Rövid időn belül egyre gyorsabb ütemben jelentkeztek az újabb és újabb számítógéntípusok. Alig egy évvel az „Odra 1304” után elkészült a tízszerte nagyobb teljesítményű, a harmadik nemzedékhez tartozó „Odra 1305”, amely az Elwro üzem és a varsói Számítógép Intézet szakembereinek közös alkotása. Még 1972-ben elkészül a lengyel gyártmányú komputerek új sorozata. Lényege a nagyfokú megbízhatóság és az adatfeldolgozás nagy gyorsasága. A gépeket elsősorban a nagyobb adatfeldolgozó központokban alkalmazzák. A kisebb és olcsóbb számítógépeket igénylők számára az Elwro megkezdte az „Odra 1325” gyártását. Ez a komputer helyi adatfeldolgozásra és különféle mérnöki-műszaki számítások kidolgozására alkalmas. A számítógépgyártás természetesen nemcsak a komputerek előállítását jelenti, ha„Ördögi körbe kerültünk. Nem tudunk többet termelni, mert nincs pénzünk, s nincs pénzünk, mert nem tudunk többet termelni,” — ígv jellemezte országának gazdasági helyzetét és nehézségeit Casillo kolumbiai közgazdász. Ilyen és hasonló nehézségekkel küzdenek a többi fejlődő országok is. Aki napjainkban ellátogat ezeknek az országoknak távolabbi vidékeire, szinte úgy érzi, valami különös időgéppel ősrégi időkbe csöppen. Ugyanakkor az is tény, hogy Brazília például sok fejlett országot megelőzve a gépkocsitermelésben a világon a 9. helyre lépett elő. Az úgynevezett fejlődő országok egyre növelik részesedésüket az egész világ- gazdaságban, s a világpiacon az utóbbi öt év alatt 20-ról 25 százalékra emelkedett a forgalmuk. Figyelemre méltó, hogy a független népgazdaság megteremtését legkövetkezetesebben a nem-kapitalista fejlődési utat választó országokban valósítják meg. Ezeknek az országoknak a kormányai aktívan elősegítik az állami szektor fejlődését, sikeresen oldják meg a földreformot, a monopóliumokat korlátozó törvényeket fogadnak el, s ezzel együtt intézkedéseket tesznek a külföldi tőke kiszorítására. Miben rejlenek ma a fejlődő országok nehézségei? Ismeretes, hogy az elmaradottság felszámolásának legfőbb tényezője, az ipari bázis megteremtése, megfelelő tőke- felhalmozást igényel. Sok ország éppen itt kerül olyan nemeg, a szakemberek véleménye szerint azonban ez a szám az említett okok megszűnésével nagyobb is- lehetne. A Művelődésügyi Minisztérium és a Pedagógusok Szak- szervezete — most már^ a Központi Bizottságnak az' állami oktatás továbbfejlesztéséről hozott határozata alapján — részletesen elemzi az eddig elért eredményeket. Egyértelmű álláspontja a minisztériumnak és a szak- szervezetnek, hogy a pedagógusok lakásgondjának megoldása nem csupán szociális, hanem alapvetően művelődés- politikai feladat is. (MTI) nem felölel egész sor berendezést; ilyenek a gyorsnyomtatók, az olvasóberendezések, a lyukasztószerkezetek, a képcsöves megjelenítők, a szalag- és dobmemóriák — ezeknek a berendezéseknek gyártásával több más üzem foglalkozik. A lengyel informatika fejlődése előtt új lehetőségeket nyit az elektromos számítógépek egységes rendszere, amelyet hat szocialista ország (Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió) közpsen alakított ki. A rendszer keretén belül az említett országok — figyelembe véve a nemzetközi munkamegosztást a kutatások és a termelés területén — előirányozták több, különböző teljesítményű folyamatirányító gép építését a hozzájuk tartozó csatlakozó berendezésekkel együtt. Lengyelország feladata lesz az „R—30” közepes teljesítményű, harmadik nemzedéket képviselő komputer üzembe helyezése, valamint számos perifériális berendezés kidolgozása; „Kereskedelmet héz helyzetbe, amelyről a cikk elején idézett kolumbiai közgazdász oly világosan beszélt. Gondolatait folytatva meg kell jegyeznünk, hogy a fejlődő országok a magánszektor korlátozott pénzösszegei miatt az új építkezéseket állami erőből finanszírozzák, ez pedig az állami költségvetés krónikus deficitjéhez vezet, inflációt és drágaságot von maga után. A Nemzetközi Valutaalap az állami kiadásokkal járó pénz- elértéktelenedést figyelembe véve az infláció visszaszorítására azt javasolja a fejlődő államoknak, hogy lassítsák a gazdasági fejlesztés ütemét. A Valutaalap intézkedéseit eleve nem bíráló nyugati közgazdászoknak is feltűnt az ilyen ajánlások egyoldalúsága, mivel az ipar fejlesztése az egyetlen út, amely a gazdasági és társadalmi fejlődéshez vezet. A fejlődő országok gondjait csak tetézi gazdaságuk fő ágának, a mezőgazdaságnak a stagnálása. Az agrárszektor legfőbb problémája a monokultúra (alapvetően egy mező- gazdasági ág fejlesztése), a jelentéktelen hozam, a gyenge gépesítés és a munka végtelenül alacsony termelékenysége. A polgári sajtó ennek alapján arra a malthuziánus következtetésre jut, hogy a mezőgazdasági kultúrák termelésének folytatódó válsága a lakosság szaporodásának következménye. A valódi ok azonban az agrárreform befe- jezetlenségében rejlik, abban, hogy a falvakban továbbra is Á szocialista országok egységes számítógéprendszere (BUDAPRESS— INTERPRESS) Épül a nagykanizsai tv-adó Nagykanizsa közelében Újudvaron épül hazánk legújabb tv-adóállomása. A torony 170 méter magas vasbetonvázát a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat szakemberei csúszózsaluzással készítik. Az építők már túlhaladtak a 40 méteres magasságon. (MTI foto: Jászai Csaba felvétele — KS) ZIL 130-as „. tehergépkocsi új motorral, üzemképes állapotban ELADÓ. Paks—Faddi Vízrendezési Társulat Paks, Petőfi u. 17. Tel. 17, (146) és nem segélyt” óriási földbirtokok vannak, félfeudális viszonyok uralkodnak. E népgazdasági ág egyoldalú fejlesztése vezet részint az exportcikkek túltermeléséhez, másrészt az élelmiszer- termelés hiányához és ez kiélezi az élelmiszer-ellátási gondokat. Ez a belső gazdasági probléma. Ezenkívül számos külső tényező is kedvezőtlenül hat a fejlődő országokban. Ezek közül is első helyen a fejlődő országok nemzetközi gazdasági kapcsolatait kell említenünk. Az export fő tételét ezekben az országokban ma is a különféle nyersanyagok teszik ki. Ugyanakkor a világpiacon olyan „árolló” érvényesül, mely a nyersanyag értékének rendszeres csökkenéséből és a késztermékek árának emelkedéséből adódik. Ezzel egyidőben a legnagyobb tőkés államok a fejlődő országokból behozott késztermékekre 5— 20-szor magasabb vámot vetnek ki, mint a feldolgozatlan nyersanyagokra. Ezzel a fejlődő országokat a nyersanyagszállítók szerepére kárhoztatják. Ezek az államok viszont világkereskedelmi reformot követelnek, „Kereskedelem és nem segély” — ez a jelszó mind népszerűbbé válik Ázsia, Afrika és Latin-Ameri- ka országaiban. A belső pénzalapok szűkös volta miatt a fejlődő országok kénytelenek külföldi eszközöket igénybe venni. 197|-ben például ezek összege 60 milVárosgazdálkodásl Vállalat széntüzelésű kazánhoz KERES FELVÉTELRE. Jelentkezés : Szekszárd, Hunyadi u. 4—6. (162) liárd dollár volt. A nyugati országoktól kapott hitelek a trójai faló szerepét töltik be, segítségükkel a monopóliumok behatolnak a fejlődő nemzetgazdaságokba. A Nationalist című kambodzsai lap például így írt: „Az Egyesült Államok segítségét és együttműködését elfogadni annyit jelent, mint kitöltetlen, bemutatóra szóló váltót aláírni. Esztelenség volna abban bízni, hogy egy szép napon el lehet kerülni a meggondolatlan lépés következményeit”. A fejlődő országok többségének külföldi adóssága gyorsabban növekszik, mint az áruk exportja. így az újabb hiteleket és kölcsönöket elsősorban a régi adósságok törlesztésére fordítják, s ezzel bezárul a problémák megoldásának bűvös köre. Más távlatokat nyit a fejlődő országok előtt a Szovjetunióval és más szocialista országokkal folytatott gazdasági együttműködés. Közismert tény, hogyan segíti a Szovjetunió a nemzet- gazdaság számára fontos objektumok létesítését. Ezt példázza az indiai bhilai és bo- kóroi vasmű, az egyiptomi asszuáni gát, a Szíriái nagy hidroenergetikai létesítmény az Eufrátesz folyón, az Iránban és Algériában épülő vegyipari és gépgyárak, a pakisztáni atomreaktor és így tovább". A Szovjetunió segítségével 190 ipari és más objektum épült, s a mostani ötéves tervidőszakban mintegy 500 újabb léd tesül. Ezek mind a fejlődi) országok nemzeti tulajdonát képezik. V, ZSOLOBOV (AI’Xí)
