Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-09 / 264. szám
! \ % Cél : a munka minőségi javítása A Magyar Vöröskereszt IV. kongresszusa előtt Ismeretes, hogy jövő év áprilisában ül össze a Magyar Vöröskereszt IV. kongresszusa. A kongresszust megelőző időszak egyben a számvetés ideje is. Milyen eredményeket könyvelhet el és milyen gondokkal küzd a megye vöröskeresztes mozgalma? — kérdeztük Dulai Károlynétól, a Magyar Vöröskereszt megyei titkárától. A válaszból kiderült, hogy a III. kongresszust megelőző megyei konferencia 1969-ben két fő feladatot jelölt meg: a tömegbázis növelését és a véradómozgalom továbbfejlesztését. Ami a feladat első részét, a tömegbázis kiszélesítését illeti, a fejlődés ellenére sem elégedettek az eredrnény- nyel. A kongresszus előtti gyűléseken igyekeznek a tagság létszámát növelni. Az aktivisták száma viszont megfelelő, munkájuk javult, tartalmasabbá vált. A másik, a véradással kapcsolatos gond már a múlttá. Ez a mozgalom Tolna megyében társadalmi ügy lett. Évente térítés nélkül, közel ötezer liter Vért ad a mintegy 15 ezer véradó. Ez a mennyiség biztosítja a megye kórházainak vérrel való ellátását. Mint a megyei titkár elmondotta, jó a kapcsolatuk a hivatásos egészségügyi dolgozókkal is, akik részt vesznek a szervezésben, a mozgalmat népszerűsítő előadásokat tartanak. Csak dicsérni lehet azokat a gazdasági vezetőket, akik a munkahelyeken megbecsülik — sokszor anyagilag is — azokat a dolgozókat, akik térítés mentesen adnak vért. A III. kongresszus óta fokozott figyelmet fordítanak a családvédelemre. Ez a terület rendkívül sokrétű munkát igényel, sok minden tartozik az ezzel kapcsolatos feladatok közé: a családtervezéstől egészen az egyedülálló öregek gondozásáig. A hároméves gyermelcgondozási segély bevezetése egyben a vöröskeresztes munka kibővülését is jelentette. Az aktívák egyre több — a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő — édesanyát látogat meg. Felvilágosításokat, megbeszéléseket szerveznek részükre. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a gyermeknek is több haszna legyen a segély bevezetéséből. A Vöröskereszt tevékenységének másik területe a gyermekintézmények patronálása. Legutóbb a gyulaji hétközi diákotthonba juttattak jelentős mennyiségű téli ruhát. Tolna megyében különösen sok az egyedül élő idős ember. A Vöröskereszt közreműködik a segélyre rászorulók felkutatásában, értesíti volt munkahelyüket, vagy a helyi tanácsot. Az aktívák — legtöbbször kisebb közösségek — vállalják azoknak az idős embereknek a gondozását, patronálását, akiket nem tudtak szociális otthonban elhelyezni. Súlyos és egyelőre megoldatlan problémát jelent az alkoholizmus elleni küzdelem. Az alkoholizmusellanis társadalmi bizottság munkájában részt vesz a Vöröskereszt is: elsősorban felvilágosító tevékenységgel. Sajnos a rendelkezésre álló segédeszközök, elsősorban a kisfilmek és a plakátok nem mindig megfelelőek. Megyénkben a fiatalok körében népszerű a vöröskeresztes munka. Szinte mindejt általános iskolában egész évben tevékenykednek a vöröskeresztes csoportok. Ezek létrehozásának fő célja az egészségnevelés és az „Ifjú egészségőr” tanfolyamok eredményes megszervezése. A fiatal vöröskeresztesek lelkesen bekapcsolódnak az iskola tisztasági mozgalmának, a különböző kampányoknak — például a fogászati hónappal kapcsolatos tennivalók — irányításába. A középiskolásoknál a családi életre történő felkészítésen és az elsősegélynyújtáshoz szüksékes ismeretek magasabb szinten való elsajátításán van a hangsúly. Eddig mintegy 900—1000 előadást tartottak évente a megye vöröskeresztes szervezetei. Ezután ezt a formát egyre inkább felváltja a differenciált, kisebb kollektívákhoz szóló felvilágosító tevékenység. A vöröskereszt megyei titkárának tájékoztatásai szerint a következő időszakban a vöröskeresztes munkánál nem a mennyiség növelése, inkább minőségi ja/ vitása kerül előtérbe. Ehhez új utakat, új módszereket keresnek. A Évekkel ezelőtt kezünkbe került egy könyv. Mór a címe is figyelmet keltő: „Csordás voltam Paroguoybon". Szerzője egy első világháborús magyar huszártiszt, Dadányi György, aki úgy látszik a bőrén érezhette az akkor beköszöntött gazdasági válságot és nyeregbeli képességeit kihasználva csakugyan elment lovas szarvasmarha-pásztornak Amerika déli felére. Kalandjai izgalmasak voltak, a könyv érdekes olvasmány, de élete egyáltalán nem biztos, hogy annyi nehézséggel teli, mint egy „gyalog” csordásé, akivel Mucsfa határában találkoztunk. Fábián Márton bácsi, az itteni háztáji tehenek őrzője, hatvanegy éves és az első szavakból is kiderülően sosem gondolt arra, hogy élete több mint hat évtizedéből bármit érdemes lenne feljegyezni. — Mit csinált idáig? — Mit? Hát dolgoztam, kéretni — És most? — Most is. ‘1 A munkát túl a Kárpátokon, Andrásfalván kezdte. A királyi Románia peiHgign--,! nem törték magukat unnak erűikében, Hydrostop — Stop ! A reklámműsorban azt mondják: a Hydrostop kiváló cipókezelő szer. Az ember bekeni vele egyszer a cipője talpát és felsőrészét, aztán vár amíg megszárad. A műveletet megismétli és ^ akkor a cipője nem veszi be a vizet. Úgy lepereg a víz a cipőjéről, mint a kacsa tolláról. És ha Hydrostopot használ az. ember, akkor nem is fehéredik ki a lábbelije. Stopl Azaz, álljunk meg egy pillanatra. Miért is kell nekünk Hydrostoppal bekennünk a cipőnket? Azért, mert különben beázik. Azért, mert különben kifehéredik. Van egy ötletem. Kenje be Hydrostoppal cipőink bőrét, vagy a bőrgyár, vagy Q cipőgyár. Ne bízzák ezt ránk. Mert mi vagy bekenjük, vagy nem. Ha nem, akkor a bőrgyárat, a cipőgyárat szidjuk, hogy (olyan ócska bőrből készítették a cipőinket, amely kifehéredik, s mint a szivacs felszippantja a vizet. A Hydrostop mindezt megakadályozza. Persze, ha én felkenem a cipőmre. Mert egyelőre a bőrgyárak is, a cipőgyárak is csak félkész árut adnak el nekem, nekünk. Otthon kell befejeznünk a munkát. Mi, mindannyian cipőt viselők, a bőrgyárak és cipőgyárak bedolgozói vagyunk. Ebből pedig az következik: a magyar bőrgyárak és cipőgyárak az egész ország lakosságát bedolgozóként kezelik. Csak azt nem tudom, hogy a bőrgyárak és cipőgyárak fizetik-e utánunk az SZTK-járulékot és egyáltalán mikor kapunk fizetést azért, hogy otthon, kisipari mód- szérrel, bedolgozóként használhatóvá tesszük a cipőinket? (Szalai) A jászberényi hűtőgépgyár legújabb termékének három prototípusa egyelőre kísérleti jelleggel üzemel a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat telepein, köztük a nagydorogi egységnél. A berendezés öt fokra hüti le a silócellákban lévő gabonát, így az utóérés okozta hőtől nem következhet be fülledés. Az üzemszerű használat tapasztalatait rendszeresen megküldik a Gabonakísérleti In életnek. Ha a kísérletek beválnak, a jövő aratási szezonra elkezdődhet a hűtőkészülékek sorozatgyártása. Í.jjíís Közgyűlés Kocsotón November 6-án este több mint egyórás késéssel kezdték a Vörös Csillag Mg. Tsz- ben a közgyűlést, melyen elsőként dr. Bánhelyi Károly jogtanácsos terjesztette elő a .vezetőség munkájáról szóló jelentést, amely az elmúlt közgyűlés óta végzett munkát foglalta össze. A jelentést a közgyűlés tudomásul vette. A tsz jogtanácsosa ezután felolvasta az alapszabály módosításának tervezetét, amelyet a vezetőség megtárgyalt és a közgyűlésnek elfogadásra ajánlott. Az alapszabály-módosításhoz Kovács Ignácné szólt hozzá, szerinte igazságosabban kell a munkát végző tsz- nödolgozók között a háztáji földet kiosztani. E;zt a javaslatot támogatta dr. Kecskés József, a TESZöV jogásza is. Elmondotta, hogy a tsz-asszo- nyok kérése nemcsak azért jogos, mert a környező tsz-ekben igazságosabban osztják részükre a háztájit, hanem, mert az MSZMP, illetve a TOT nőpolitikái kérdésekben hozott határozatai is ezt az igazságosabb elosztást inspirálják. Érvekkel támasztotta alá javaslatát. amely a közgyűlés résztvevői körében nagy tetszést váltott ki. Keller Ádám tsz- elnök ezután javasolta, hogy egy közgyűlés által választott bizottság dolgozza ki a munkanapok szerint járó háztáji földek kiadásának rendjét. A bizottság — amelynek tagjai tsz-tagok, a nőbizottság elnöke, a főmezőgazdász volt — több mint egyórás tanácskozás után előterjesztette javaslatát. amelyet a közgyűlés nagy megelégedéssel tudomásul vett. Az alapszabály-tervezetet a módosítással a közgyűlés elfogadta. Ezután személyi ügyeket tárgyalt a közgyűlés. Keller Ádám tsz-elnök bejelentette, hogy egy kemény hangú újságcikk után bűnvádi eljárás indult ellene. Ügyét pártatlan, a pécsi járási, illetve megyei bíróság tárgyalta. A bíróság másodfokon a Btk. 60. paragrafusa alapján büntetést nem szabott ki, hanem figyelmeztetésben részesítette Keller Ádám tsz-elnököt. A tsz jogtanácsosa a közgyűléssel ismertette a Btk. 60. paragrafusát. A közgyűlés az elnök bejelentését tudomásul vette. A tsz jogtanácsosa bejelentette, hogy Hilbert János volt főkönyvelő ellen csalás és közokirat-hamisítás miatt eljárás indult. Az első fokú bíróság elmarasztalta Hilbert Jánost és nyolchónapi szabadságvesztésre, valamint 1500 forint pénzbüntetésre ítélte. Fellebbezés folytán a másodfokú bíróság Hilbert cselekményét másként minősítette, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekményké'-t jelölte meg, és az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Hilbert levélben kérte a tsz vezetőségétől beosztása alóli felmentését. Bejelentette a jogtanácsos, hogy a tsz vezetősége a fegyelmi eljárást Hilbert János volt főkönyvelő ellen megindította. Ezután Kövécs Sándor traktoros ügyének tárgyalására került sor. Miután a traktoros egy üzemi baleset kapcsán, az utólagos tsz-vizsgálat szerint nem vétkes, így javasolta a vezetőség a közgyűlésnek, hogy a kártérítés összegét a tsz vállalja magára. A tsz-közgyűlés a vezetőség javaslatát egyhangúan elfogadta. A tsz-elnök ezután a közgyűlés hozzájárulását kérte ahhoz, hogy az átszervezett TÖVÁL helyett az új vállalatba tagként belépjenek. A közgyűlés a tsz belépését az éoítőinpri vállaltba jóváhagyta és kéoviselőül Keller Ádám és Runnel János tsz-t?<v*kat megválasztotta. A tsz-elnök ezután bejelentette, hogy a vezetőség több kukoricatermesztési szisztémát megvizsgált,' legjobbnak a szekszárdi módszert tartJák. A számítások azt bizonyítják, hogy ez a kuko- rad termesztési módszer ko- csolai viszonylatban gazdaságosnak ígérkezik. Kérte a köz. gyűlést, szavazza meg a szekszárdi társuláshoz való csatlakozást. Az elnök alapos, részleges ismertetnie után a közgyűlés a társuláshoz való csatlakozást egyhangúlag megszavazta. A közgyűlés végezetül egyéb iigveket tárgyalt, majd a tsz-elnök Szalai Sándor tsz-traktorosnak átadta a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést, kétheti fizetéssel és kilencnapi jutalomszabadsággal együtt. A kitüntetés átadása után a közgyűlés nagy tapssal ismerte el Szalai Sándor több éves eredményes munkáját. _ Pj _ mucsfai csordás hogy elsajátíttassák vele a betűvetést. — Most, meg...? Én már soha meg nem ismerem a betűt... Végigcsinált egy kisebb új honfoglalást, Andrásfalvától a Bácskáig. Aztán egy népvándorlással felérő menekülést a Dél- Dunántúlra, majd végül gyökeret vert itt, a völgységi dombok közt; — Ami nagyon emlékeztet otthonra ! — Miért? Itt nincsen „otthon?" — Szólás ez csak, hogyan ne lennék? Három lányom innen ment férjhez, a negyedik pedig Mucsfáról jár naponta Bonyhád- ra, a cipőgyárba. Itthonról. — És maga? — Én előbb gyalogmunkás voltam a termelőszövetkezetnél. Aztán etető. Most pedig marhapásztor vagyok. Csordás, ha úgy tetszik... — Hány jószágot őriz? — Nyolcvanat. — Mennyiért? — Kétezer forintot kapok minden hónapban. — Ha esik, ha fúj? — Akkor is. Segítőm mindig akad. — Kicsoda? — Ezek ketten! Az „ezek ketten” két loboncos szőrű kutya. — Volt már életében ilyen rendszeres jövedelme? — Nem tudom én azt jegyezni. De biztonságban vagyok, ez a fő. Fz a fő. O. I. Foto: Kontáréi»*
