Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-06 / 263. szám
4 * i Szabadidőt Presszóban pihenni ? CSALÁD-OTTHON Apu, mitől szól a telefon ? Mi van bent a felhőben ? Alighogy megtanul beszélni a gyermek, máris kérdez. Minden érdekli. Miből van? Mitől mozog? Miért van?... Ki tudná megszámlálni, hány kérdést tesz fel egy nap, mindent azért, mert okosodni szeretne, fejlődni akar. Szeretné tudni mindennek az okát, ismerni az egésznek a részeit, az alkotóelemeit. Legszívesebben szétbontaná a játékait is, hogy belásson a belsejükbe. Az okokat, az összefüggéseket kereső „miért”-ek sokaságával ostromolja már 3—4 éves kortól kezdve a környezetében élő felnőtteket. Nagyon fontos dolog, hogy komolyan vegyük az elhangzó kérdéseket és a valóságnak megfelelően, őszintén feleljünk a gyermeknek. Tudom, nagyon sok türelem kell hozzá, de megéri. A logikus gondolkozást serkentjük, a kutató, okosodó kedvet élesztjük azzal, ha minden kérdésére felelünk, értelmi fokának megfelelő szinten. Nagyon súlyos hiba lenne, ha egyszerűen elhallgattatnánk a kis érdeklődőt: „Most nem érek rá!”, „Te ehhez még buta vagy !”, esetleg egyszerűen : „Hagyj nekem békét!” lein- féssel. A sok ki nem mondott kérdéssel magába fordulna a gyermek, elhúzódna csalódottan, a saját fantáziájára maradna a megoldások keresésével, fejlődésében megállna. Másik hiba lenne, ha hamis, tudományellenes magyarázatot adnánk a gyermeknek. Ha a hóesésre azt mondanánk, hogy „az angyalkák dunyhája szakadt ki”, vagy a „Télapó rázza a sza- kállát”, a mennydörgésre pedig azt, hogy „kugliznák az angyalkák”. Gondoljunk csak arra. hogy mi az űrkutatás korában élünk! Milyen csalódás érné a gyermeket, amikor az iskolában megtanulná a természeti jelenségek valódi okát, magyarázatát. Ha addig nem jött rá, úgy akkor rájönne, hogy valótlant mondtunk neki. Eltávolodna tőlünk. Az a gyermek, aki a legkisebb kortól kezdve megszokta, hogy nyugodtan és bátran kérdezhet szüleitől, nagyszüleitől, testvéreitől, tapasztalta, hogy szívesen és őszintén felelnek neki, az később sem fog eltávolodni a családtól, s a pubertáskori „kényes” kérdéseket is a szülőinek teszi majd fel, tőlük várja a felvilágosítást, nekik hisz, nem szorul a barátok, barátnők sugdolódzó — nagyon sokszor téves — információira. Feleljünk minden kérdésre őszintén már a legkisebb kortól — tanácsolom és tanácsoltam mindig is a szülőknek. Több szülő megkérdezte tőlem, hogyan feleljen 4—5 éves kisfiának, kislányának, aki ilyen kérdéseket tesz 'fel: „Apu, mitől szól a telefon?”, „Mitől megy a villamos?”, „Mi van bent a felhőben?”, „Mitől esik az eső?”. Az ilyen — idő előtti — érdeklődésre akkor felelünk helyesen és őszintén a gyermeknek, ha megmondjuk, hogy „Ezt te még nem értenéd meg kisfiam, ezt megmagyarázom majd, ha egy kicsit nagyobb leszel, de erről fogsz majd tanulni sok érdekeset az iskolában is”. Az ilyen türelmes, magyarázó felelettel nem hallgattatjuk el a gyermek érdeklődését, nem fojtjuk el a tudásszomját. Előre kedvet csinálunk az iskolába járáshoz. Sokat hallunk mostanában arról, hogy a gyermekek nem egyenlő tudásszinttel kerülnek be az általános iskola I. osztályába. Járt-e óvodába, vagy nem járt? Legtöbben úgy vélik, hogy csupán ez dönti el, hogy milyen alapkészségekkel kezdi el az iskolai életet. Mi — első osztályos tanítónők — azt tapasztaljuk, hogy nagyon döntő szerepe van a gyermek szellemi fejlődésében annak, — akár óvodás, akár nem —, hogy mennyire kap helyes, kielégítő válaszokat a „miért”-jeire már a legkisebb kortól kezdve, mennyire tartják kötelességüknek a szülők, hogy az egészséges táplálásán, a tisztán tartásán, szép öltöztetésén kívül a szellemi életét is fejlesszék. Téves az a felfogás, hogy a gyermekkel nem szabad foglalkozni. Sőt! Kell! A „foglalkozás” nem jelent valami elő- iskolásdi-félét. Nem kell megtanítani írni, olvasni, számolni, de beszélgetni kell vele. Forradalmi kantáta Rejtvényünkben Szergej Alek- szandrovics Jeszenyinnek (1895—• 1925), a szovjet-orosz irodalom korán elhunyt, egyéni hangú képviselőjének versét közöljük teljes terjedelmében, Weöres Sándor fordításában. Vízszintes: 2. A vers első versszakának első sora 7. Község Zala megyében. 13. Gam- binus itala. 14. Kigyógyít. 15. Erre a helyre. 16. Asztácium. 17. A konyak is ez. 18. Egymást követő betűk az ABC-ben. 19. Egészséges ital. 21. Potyognak a könnyei.. 22. Személyes névmás. 23. Közlekedési létesítmény. 24. Betakarít. 26. Fizetett taps. 29. Borút követi. 30. Bűncselekmény. 31. Női becenév. 32. Kutatása sikeres. 33. Lármásan vitatkozik. 34. Testkultúra. 36. Hosszú lábú, rövid csőrű, kis termetű madár. 37. Visszanézi 38. Az első versszek harmadik része. 40. Olaj több idegen nyelven. 41. Bőr, nitrooén. 42. Férfinév. 43. Három, több Idegen nyelvben. 45. Téli sport. 46. Nyomós indok. 47. Körnt röviden. 49. AAAAA. 51. Számára. 53. ... nevezzelek? — Petőfi-vers címe. 54. Ammóniaszármazék. 56. A szovjet kormány székhelye 1918 óta. 57. MYL. 58. A vízszintes 56. tornyának csúcsán díszlő forradalmi jelkéo egyik jelzője. 59. Bolgár hegység, tetején híres kolostorral. 60. Bódít. 62. Turgenyev Szülővárosa. 63. Női becenév. 64. Nép a Szovjetunióban. 66. Malacka része! 67. Mister röviden. 68. Szigetlakó európai nép. 69. Japán tornász, olimpiai bajnok. 70. Gyakori magyar névvégződés. 72. Strázsa. 73. Landol. 76. Az egyik láb jelzője a magasugrásnál. Függőleges: 1. Az első vers- axak befejezése. 2. Másfajta, másnemű. 3. Felvigyázó. 4. A tinó elnevezése 4 éves kora után. 5. Uj-Zéland jellegzetes madarai. 6. Vonatkozó névmás. 7. Svá’ci kanton. 8. Gyermekek kedvtelése. 9. ... Bator. 10. Római szám tízen alul. 11. Tengernagy. 12. Az első vers- srnk második sora. 20. Távolkeleti ország. 23. Szóösszetételek előtagjaként a nappal való kaocsolatra utol. (aörog eredetű). 25. Nagyobb edény. 27. Borítja. 28. Marx személyneve. 29. Kis terjedelmű, lírai költemény. 34. Szabó Lőrinc. 35. Haió része. 38. Csík. 42. Kiváló. 44. Vályú. 46. Kltámasztia. 47. Kikent. 48. Földünk kísérőjének egyik fázisa. 50. Vízben oldott pörkölt cukor (névelővel). 52. Etiópia autonóm területe. 55. Nyelvtani fogalom. 60. KícsinvítőképzŐ. 61. Állóvíz. 64. Kör alakú, tüskés sövény. nvr»| körülvett afrikai bennszülött te'e- milásforma. 65. Kálium, fluor, nitrogén é- hór VQ~vieIe. 68. A Tisza kis mel- látfgiyóin Romániában. 71. Mindenki felett eljár. 74. Svéd és luxemburgi Ezeknek a családi hangulatú beszélgetéseknek egyszer-egy- szer legyünk mi is a kezdeményezői. A gyermek is szereti, ha szülei érdeklődnek az ő kis életének eseményei iránt. Kérdezzük meg, ha az óvodából hazajött: voltak-e sétálni, merre jártak, mit láttak, kivel játszott, mit mesélt az óvó néni, meggyógyult-e már a beteg kis pajtása? Nemcsak az óvodába járó gyermekektől van mit kérdezni. Otthon is történik a gyermekkel számtalan fontos do. log. Ha hazajön édesanya vagy édesapa a munkahelyéről, megkérdezheti: „Mit segítettél ma a magymamának?”, vagy „Mit játszottál a játszótéren?”. A szülő is beszéljen gyermekének arról, amit egész nap csinál. Az egymás dolgai, élete iránti érdeklődés, alapvető a szülő és gyermek kapcsolatában, enélkül nem is lehet nevelni. DR. GERGELY KÂROLYNÉ autók jele. 75. Lantén. 77. Egészség- ügyi röv. 78. Papírra vet. Beküldendő a keresztrejtvény vízszintes 2., függőleges 12., vízszintes 38. és függőleges 1. sorának megfejtéséből kapott első versszak, valamint özeikből a betűkből összeállított második versszak, amelyet a négyzetek jobb alsó sarkában található számok növekvő sorrendbe rakásával kaphat (kivétel a 98. és 99.). A befejező versszakot az ábra alatti négyzetrács kitöltése után olvashatja össze, ha a számoknál« megfelelő betűket átírja a keresztrejtvényből. A vers teljes szövegét kérjük a Megyei Művelődési Központ, Szekszárd címre levelezőlapon 1972. november 13A vidéki városokban és községekben valóságos népszokássá vált, hogy az emberek pihenés vagy szórakozás ürügyén eszpresszókba ülnek be. Szűk termecskék, a dohány, és ital friss vagy avítt illatával fertőzött levegő, zaj, lárma — ez jellemzi a pihenésre választott színhelyeket. Vannak családok, amelyek az eszpresszókban bonyolítják társadalmi életüket is, vendégeiket nem a lakásukra hívják meg, hanem a presszóba. A falvak még nem teljesen fertőzöttek a városiak szokásával, a községek presszói inkább csak a fiatal nemzedék találkahelyei, hogy táncolhassanak, ismerkedhessenek. Az idősebb falusi korosztályok aránylag keveset töltenek a modern kor „tenyérnyi csárdáiban", ahol a vendégek gőzölgő duplák mellett üldögélnek. Olykor valóban elkerülhetetlen, hogy valaki betérjen agy presszóba. De a presszókban „élő” emberek egészsége súlyos veszélyeknek van kitéve. Anélkül, hogy kárt akarunk a vendéglátóiparnak okozni, beszélni kell ezekről a veszélyekről. Nem lehet elhallgatni, hogy aki a szabad idejét, pihenésre, szórakozásra szánható órakvantumát a füstös, rossz levegőjű presszókban pácolja, rendkívül meggondolatlanul cselekig beküldeni. A levelezőlapra kérjük ráírni: Rejtvény. A helyes megfejtést beküldők között könyveket sorsolunk ki. Az 1972. október 22-i keresztrejt'-ány helyes megfejtése: ,,A virágnak nincs illatja, Ha megcsapta őszi dér; De csibének húsa, vére — S a konyhában többet ér." Könyvjutalmat nyertek: Bogos Mária Dombóvár, Tulipán u. 1., Bö.öcz Katalin Szekszárd, Béri Balogh Á. u. 81., Gergely Istvánná Szedres, Arany János u. 1., Schultheisz Károlyné Bonniad, Bem u. 5., Süth Jánosné Szekszárd, Bocskai u. 53. A könyveket postán küldjük el. SZEREK szik, úgyszólván lélegzetvételnyit sem engedélyez szervezetének egy valóban üdítő, friss szippantásra. Egyre többet panaszkodunk amiatt, hogy szennyezett levegőjű környezetben élünk, a városok utcáit elborítják az autók mérgező gázai, a városokra ipari füst, korom telepszik, és mi csak azt érezzük, egyre fáradtabbak, kimerül- tebbek vagyunk. Különös módon a városok lakói már a reggeli órákban érzik a legjobban, legerősebben, hogy fáradtak. Paradox fáradtsági tünet ez, semmiféle kapcsolata nincs az izomterhelés nyomán fellépő fiziológiai fáradtsággal, s hogy különbséget tegyenek, az orvosok új kifejezést kerestek e jelenségre: „városi patológia". Így jelölik azt a negatív hatást, amelyet bizonyos helyzetek és körülmények gyakorolnak a városi emberek szervezetére. A zajok, rezgések elszántan kalapálnak az emberek ideg- rendszerén, rossz a levegő, zavaró a tömeg, minden pere megannyi megrázkódtatást hoz, és az ember szervezete permanens reagálásokra kényszerül. Hát ne lenne fáradt? Ég hol pihenjen? A presszóban, amelyet az utca szenm/ezett levegődével szellőztetnek, ahol újabb füstmolekulák terhelik még az eleve rossz levegőt is? A presszóban, ahol zaj, tömeg, ingerlékeny vendég és felszolgáló van? Ahol dohányzunk, és alkoholt iszunk? Ihjentétekévpen aligha túlzás állítani, hogy a presszó az egészség, a pihenés sira- lomháza. A jelző aligha túlzó. Statisztikai adatokkal mutatták ki. hogy a szabad idejét nem friss, megfelelő környezetben töltő városi ember neurotikus konfliktusai szaporodnak. a korábbi fáradtság beteaségné változik. A párizsi Henri-Rousof óe kórház orvosai kimutatták, hogy a 40 és 40 év közötti korosztálynál éri el a kimeriiltsáoi százalékarány a legmagasabb szintet. Természetesen való igazi hogy a helyes módon töltött pihenés valódi művészet, és az is igaz, könnyebb tanácsokat adni, mint jó és egészséges életritmust kialakítani, következetesen betartani. De nincs más választás. El kell dönteni, hogy mit akarunk: élni, vagy korán meghalni. A XX. század betegsége, járványa, a szívbetegség is, nagyobb százalékarányban szedi áldozatait azok közül, akik ésszerűtlenül élnek. Munkahelyeink körülményein ritkán tudunk mi magunk változtatni, annak levegőjét nem tudjuk kicserélni, zajától aligha menekülhetünk. De a szabad időnkkel többé-kevésbé magunk rendelkezünk. Teljesen rajtunk múlik, hogy néhány szabad félórácskánkat egy presszóban töltjük-e, avagy kisétálunk egy kellemes parkba, erdőbe. Ez a legkevesebb, amit megtehetünk, önmagunknak — önmagunkért. SOLTÉSZ ISTVÁN Népújság |2 1972. november & 1 2 J 3 36 4 5 6 I 7 42 3 44 9 1 0 19 1 6 2 tó 22 » í§ÍÍÍi H 31 65 H ’5 16 fi 17 6Í 72 ü' a 59 13 20 2 lü 21 12 ■ 27 m 20 51 m 13 24 2 6 25 m 26 39 27 26 s 23 69 34 30 3? 14 31 45 m 32 24 49 33 5 61 SÍ 34 9 50 35 m 36 62 37 55 ül lai&l 38 V \ ____ ü 4 0 4 4Í m 42 30 M m 43 ♦ 44 513 4b 71 H 46 58 72 11 H 47 48 s 43 50 70 m 51 78 52 67 ■ 53 33 7 m ía® 54 40 98 bb 45 56 m 57 52B. fü) 58 64 15 59 41 26 m 60 16 Sí 46 m 62 47 i m 64 46 54 99 25 63 Ü 66 6} 10 67 H 68 m 69 H '/O 57 ■71 fii IIS ■72. 36 73 25 74 5 3 75 H 76 13 77 16 78 66 3 ff . 53 Ü 7 fő 32 56 33 r 2 28 6 21 17 51 52 39 24 34 62 \96 » 9 » 8 3 6 Só 99__j 31 2 36 11 36 55 48 63 j 10 32 41 44 49 z *5 25 36 23 64 67 40 13 42 43 27’ 45 46 4 59 3 55" 59 60 16 rro T 06 _ 33 5 19 72 35 54 6fí 47 ?7 1 / 4 33 __ 1 3 0 14 7f 53 26 5/ 18 20 32 48 22. 41 5 25 17 2 55 24 61 47 59 49 46
