Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-06 / 263. szám
8ZQ.Cm.HSTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXn. évfolyam, 263. szám ARA: 1,20 FORINT Hétfő, 1972. november 6» Diadalra irítt forradalom írta : Dr. Solymosi Mihály, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja A mai napon 1917. októberére- emlékezünk. Az a tíz nap, amely megrengette a világot, ma is hat a történelem folyamatára, sót, ha jól megfigyeljük hatása egyre inkább fokozódik. Ezekben a napokban, amikor olyan sok felől szállnak a Szovjetunió felé a megemlékezés, a hála és az üdvözlet szavai, a magyar nép is helyet kér azoknak a sorában, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulóján, kifejezést adva benső meggyőződésüknek, hálatelt szívvel köszöntik a szovjet népet, az októberi forradalom örökösét. Annál is melegebb és őszintébb ez a köszöntés, mert a magyar nép története az elmúlt fél évszázadban elválaszthatatlan az októberi forradalomban megszületett Szovjetunió történetétől, mert népünk rendkívül sokat köszönhet október forradalmának és a szocialista Szovjetuniónak. / Lelkesedéssel ünnepük világszerte ezt a nagy történelmi jelentőségű eseményt. Ez döntő fordulatot jelentett az emberiség sorsában, mert a szocializmus erőinek első nagy győzelmével olyan társadalmi viszonyok hajnala virradt fel, amelyben a munkásosztály vezette dolgozó tömegek váltak a hatalom birtokosaivá. Az orosz munkások és parasztok 1917-es októberi forradalma kiindulópontja lett egy olyan kornak, melyben a dolgozó tömegek lerázzák a tőkések és földbirtokosok uralmának jármát, a szolgai függőségbe taszított országok népei széttörik a gyarmati uralom igáját. A kommunizmus eszméje, amely a múlt század közepén — Marx és Engels ismert kifejezésével élve — még csak mint kísértet járta be Európát, októberrel testet öltött: elméletből társadalmi valósággá vált. Mélyen igazak és ma is helytállóak Leninnek azon szavai, melyeket a Nagy Október nemzetközi jelentőségéről, a szociaüzmus győzelmének perspektívájáról mondott: „...az a mag, amelvet az orosz forradalom elvetett, kikéi Európában. Ez azt a feltétlen rendíthetetlen meggyőződést érleli meg bennünk, hogy bái-milyen súlyosak legyenek is azok a megpróbáltatások, amelyek még ránk zúdulhatnak, bármilyen nagyok is legyenek azok a bajok, amelyeket a nemzetközi imperializmus döglődő fe- nevadja még ránk hozhat — ez a fenevad elpusztul, és a szocializmus győzni fog az egész világon”. A szocialista világrendszer, — amely ma földünk lakóinak több mint egyhar- madát foglalja magában, s a világ ipari termelésének közel 40 százalékát adja — a békéért, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért vívott küzdelem legfőbb támasza, a világtörténelem alakulásának döntő tényezője. Felemelő érzés számunkra, hogy a magyar nép a testvéri szovjet néppel együtt a szocializmust építő népek családiénak megbecsült tagiaként köszöntheti a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55 év előtti történelmi győzelmét. Az orosz proletariátus forradalma, amelynek példája rendkívüli gyorsasággal talált termékeny talajra a legöntu- datosabb magyar munkások, parasztok és értelmiségiek körében — kiinduló állomása volt a mi népünk szocialista jövőjének is. Az imperialista világháború frontjaira hajszolt magyar munkások és parasztok tömegei — mint hadit foglyok — közvetlenül Október hazájában, maguktól a bolsevikoktól ismerték meg Lenin tanításait és személyesen győződtek meg arról, hogy mit jelent a munkás-paraszt hatalom. Ily módon forradalmárokká lett hadifoglyokból állt csatasorba az a százezernyi magyar internacionalista — a szovjet és a magyar nép első közös hősei — akikben a honvágynál is erősebb volt az osztályöntudat, s akik a szovjet állam legkülönbözőbb területein a szovjet néoek fiaival együtt harcoltak a közös ellenség ellen, a közös ügy győzelméért. A forradalmi Oroszországban járták ki a marxizmus—leninizmus elméleti, még- inkább gyakorlati iskoláját azok a magyarok, akik hazatérésük után a kommunista párt alanítód, a Tanácsköztársaság kiemelkedő vezetői, legaktívabb harcosai közé tartoztak. Amikor a magyar nép a Nagv Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját ünnepli, büszkeséggel emlékezik arra a nagyszerű történelmi tényre, hogy elsőként a magyar munkások követték oroszországi osztálytestvéreik példáját, a Magyar Tanácsköztársaság megteremtésével. Október forradalmasító hatásának kiemelkedő szerepe volt abban, hogy aapk a magyar dolgozók, akik élesen elítélték az imperialista világháborút és szembefordultak vele, tömegesen fogtak fegyvert, amikor az első magyar proletárdiktatúra védelme ezt kívánta. S amint az Oroszországban harcoló magyar internacionalisták, a Magyarországon lévő orosz hadifoglyok is a proletár nemzetköziség szép példáiát mutatták azzal, hogy 1919-ben hősiesen küzdöttek a magyar Vörös Hadsereg soraiban, a magyar proletárhatalom védelmében. A szovjet és a magyar nép forradalmi kapcsolatai ezekben a kölcsönös közös harcokban alakultak ki. A szovjet Vörös Hadseregben harcoló magyar és a magyar Vörös Hadseregben harcoló orosz katonák vérükkel írták nevüket népeink történelmének legszebb lapjaira. 1919-ben a belső osztályellenség a nemzetközi imperializmus összefogott túlerejére támaszkodva még felül tudott kerekedni Magyarországon a szocialista forradalom erőin. A magyar kommunisták, népünk legöntudatosabb fiai azonban a Horthy-rendszer 25 évig tartó véres ellenforradalmi korszakának legsötétebb éveiben is keményen küzdöttek a szocialista forradalom úiabb, végleges győzelméért hazánkban. Ez a szüntelen kemény harc szilárd helytállást, gyakran súlyos áldozatokat követelt. Ebben a küzdelemben segített a Szovjetunió lelkesítő példája. A szocializmusban elért sikerei elszántságot kölcsönöztek, helytállásra buzdítottak. Ezt a hatást nem semmisíthette meg a Horthy-rendszer vad kommunistaelle- nessége, a Szovjetunióval szembeni végtelen gyűlöletre alapozott politikája, amely végül is a Szovjetunió elleni rablóháborúba sodorta az országot. A zsarnok fegyverletételéig vezető út a volokalamszki országúttól a Reichstagig vezetett. Itt, ezen az úton, ezen a véráztatta, a koncentrációs táborok kapuit megnyitó, testeket és lelkeket felszabadító úton bontakozott ki új fénnyel és erővel a Szovjetunió történelmi szerepe, történelmi missziója. 1945. tavasza-nyara nemcsak a fasiszta „tengely” szétzúzását, a II. világháború befejezését hozta, hanem történelmi sorsforduló volt egy sor európai és ázsiai ország, köztük hazánk számára is. A szociaüsta világforradalmi folyamat győzelmes kiszélesedése, a szocialista fejlődés nemzetközi sikerei bebizonyították, hogy Október valóban új világtörténelmi korszak kezdetét' jelenti. Kezdetet, amelyet a kapitalizmus uralmi szférájának állandó és feltarthatat- lan zsugorodása követ. Amikor 1917. októbere még csak orosz október volt, az emberiség több mint kétharmada gyarmati rabságban tengődött. Ma már a világ népeinek alig több mint századrésze él gyarmati iga alatt. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika, a/„harmadik világ” mintegy ötven országa nagy léptekkel indult meg elmaradottsága leküzdésének útján. Egy évtizede, hogy a szocialista rend már az amerikai kontinensen is megvetette lábát Az európai szocialista országok szoros szövetségi rendszerének kiépülése, a Varsói Szerződés egyben a világ békéjéért és a nemzeti felszabadulásért folyó küzdelemnek is minden korábbinál kedvezőbb lehetőségeket biztosít. A szociaüsta világrendszer léte nemcsak az erők tömörítésének, megsokszorozásának. forrása, — hanem az integrált gazdaságfejlesztés, — összehangolt tervezés útján — a gazdasági előrehaladás merőben új lehetőségeit teremti meg. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa igen sokat tett és tesz a szocialista országok egymásközti külkereskedelmének fejlesztéséért és a tudományostechnikai együttműködés előmozdításáért. Az együttműködés olyan nagyszabású és immár jelképpé vált alkotásokban öltött testet, mint a Barátság-olajvezeték, a villamos rendszer egybekapcsolása, vagy a KGST közös bankja, kom- lex programja sth. Az imperializmus azonban nem akar beletörődni abba az ítéletbe, amelyet a történelem mondott ki fölötte. Bonyolult, széles, ellentmondásos a világpolitikai kéo. Az Amerikai Egyesült Államok sokoldalú erőfeszítéseket folytat a föld minden térségében nyíltan, vagy a színfalak mögött. Puccsok, felforgató tevékenység, katonai akció, nyílt fegyveres agresszió, a fellazítás jelzik jelenlétüket. Vietnam, Közel-Kelet, Afrika, Latin-Amerika elegendő példát nyújt ehhez. A Szovjetunió létezésének első percétől kezdve tevékeny szolidaritást vállalt minden szabadságáért küzdő néppel. Szovjet puskával a kézben harcoltak szabadságukért a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg harcosai. Szovjet repülők szálltak szembe elsőként a fasisztákkal Spanyolországban. Szovjet repülőgépek szállították a fegyvert és az utánpótlást a koreai, a jugoszláv, az albán, az olasz és a csehszlovák partizánoknak. És az antiimpe- rialista harc segítése mellett a Szovjetunió önzetlenül segíti a fiatalabb szocialista országokat és a most függetlenné vált gyarmati népeket. Ha a Szovjetunió nem vállalná az egész világ gondját-baját, azon a hatalmas anyagitechnikai bázison, amely a fél évszázad alatt a Szovjetunióban létrejött, a szovjet nép élhetne legjobban a világon. A Szovjetunió népei számára azonban az internacionalizmus szent kötelesség és büszkén vállalják ezt a kötelezettséget, még akkor is, ha áldozatokkal jár. A Szovjetunió ma vezető helyet foglal el a világ legfejlettebb ipari hatalmai között. A nemzeti jövedelem és az ipari termelés évi átlagos növekedése 5,2 százalékkal, illetve 5,9 százalékkal magasabb, mint az Egyesült Államok hasonló területen elért évi átlagos növekedése. A szovjet felsőfokú tanintézetek hallgatóinak száma ma kétszer annyi, mint az összes európai tőkésországban együttvéve. A Szovjetunióban évente négyszer annyi mérnök szerez diplomát, mint az Egyesült Államokban. A világ tudományos dolgozóinak egynegyed része a Szovjetunióban tevékenykedik. A Szovjetunióban a nemzeti jövedelem háromnegyed részét fordítják a nép anyagi és kulturális igényeinek kielégítésére, például 1971-ben 11 millió 400 ezer ember költözött új lakásba, A béke és a szocializmus egymástól elválaszthatatlan. „Az emberiséget csakis a szocializmus mentheti meg a háborúktól, az éhínségtől, újabb milliók meg milliók pusztulásától”, mondotta Lenin. A Szovjetunió következetesen küzd a béke biztosításáért. Az SZKP XXIV. kongresszusa által kidolgozott világméretű békeprogram széles körű és aktív támogatásra talált minden haladó erő részéről, megvalósítása a nemzetközi biztonság erősítésének fontos tényezőjévé vált. A Szovjetunió külpolitikai kezdeményezései. különösen az NSZK-val kötött szerződések, az Egyesült Államokkal kötött több fontos egyezménynek az érvénybe lépése — hozzájárulnak ahhoz, hogy a világhelyzet tovább fejlőd jön olyan irányba, amely kedvező feltételeket teremt a nemzetközi feszültség további enyhítéséhez. A szocialista világrendszer léte arra kényszeríti az imperialista köröket, hogy számoljanak a reális világhelyzettel. Arra törekszünk, hogy az imperialisták ténylegesen tartsák tiszteletben a nemzetek önrendelkezési, a külső beavatkozás nélküli, független és szabad fejlődéshez való jogát A népek közötti béke szilárd előfeltétele a népek barátsága. Azok a sikerek, amelyeket hazánk a szocialista építésben elért, lehetetlenek lettek volna a Szovjetunióhoz fűződő kölcsönös barátság nélkül. E barátság alapja az érdekek mélységes egysége. A népeink közti kapcsolatok a politikai, a gazdasági, a kulturális együttműködés, ezt az érdekegységet eddig is, de az elmúlt években egyre hasznosabban, gyümölcsözőbben felezik ki. Népgazdasági terveink egyeztetése egyéb átfogó megállapodások (timföld—alumíniumegyezmény, gépgyártási, vegyipari, mezőgazdasági,1 tudományos-technikai együttműködés stb.) mellett nagyobb szerepet kap a kapcsolatok újabb formáinak keresése, alkalmazása. liven a ma már társadalmi méretűvé vált testvérmegye — testvérváros jellegű kapcsolatok kialakítása. E kapcsolatok részét képezik a nagy célkitűzéseink megvalósításáért folvó közös törekvésnek. Megyénk is tovább szélesítette ezt az együttműködést, amikor testvéri kapcsolatot alakított ki a szovjetunióbeli Tambov megyével. Ez a közvetlen kapcsolat emberi, testvéri közelségével teszi állandóvá, gyakorlativá a népeink közötti barátság nagy eszméjét. Amikor az 19 J 7. évi októberi forradalom 55. évfordulóját ünnepeljük, nemcsak erre a nagy jelentőségű eseményre emlékezünk, hanem egy olyan eszmét, a szocializmus győzelmét is ünnepeljük, amely az emberek százmillióinak jelene és az egész emberiség jövője is. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulója!
