Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-05 / 262. szám

\ GAZDASÀ Gl ÉLET „Csöpf“ Bikácsról Kuvaitba Letelt a hathónapos próba­idő, szövetkezeti tagolt lettek a „Csöpi” Ktsz bikácsi üzemé­nek dolgozói. Talán, ha a sza­bályzat engedi, meg is rövidí­tették volna a hat hónapot. Az újsághirdetéssel szerzett kis üzem hamarabb bebizonyítot­ta' életképességét. A kezdő létszám harmincöt volt. Ma százöt, holnap száz­tíz. öt dolgozót várnak felvé­telre. Áprilisban egyetlen terem­ben dolgoztak az asszonyok. Azóta háromra szaporodott a helyiségek száma. Bevezették r a két műszakot is. BÁDOGOS. LAKATOS, VILLANYSZERELŐ. SZOBAFESTÖ­MÁZOLŐ, VALAMINT ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ MUNKÁKAT rövid határidőre vállalunk. Cím : Vegyesipari Szö­vetkezet Iregszemcse. Tel.: 36 04) A bikácsi részleg létezését még a tolnai selyemgyár is megérzi — mondják Bikácson nem kis büszkeséggel. De nem túlozva. Azok, akik régebben Tolnára utaztak, most inkább a közeli, helybeli lehetőséget választják. Már bejárókörzete is van az üzem­nek: Vajta, Pálfa, Györköny, Nagydorog. À munkaerő bőséges: jönnek az asszonyok. Varrógépet már mindenki látott Két hónapig betanulok. hat forint ötven filléres órabérért, azután telje­sítménybérben dolgoznak. Fehér holló a felmondás. Vukovitsch Józsefné, a te­lep vezetője egyelőre még fej­ből el tudja mondani a „Csö­pi” Ktsz részlegének eddigi te­vékenységét. Harmincezer munkaköpeny Csehszlovákiá­ba, öt és fél ezer leányka­ruha a Szovjetunióba, s most egy kisebb tétel gyermek-ra- kottszoknya — Kuvaitba. — Repülőpostával viszik — teszi hozzá valaki. A telepen összesen négy szakképzett dolgozó van. De így is megy a munka. A beta­nított munkásoknak a jövő héten szakmai tanfolyam kez­MEZÖGÉP Központi Gyáregysége Szekszárd. Keselyűs! út FELVESZ: ÁRUKIADÓT, SZERSZÁMKIADÓT ÉS TAKARÍTÓNŐT. Jelentkezés a vállalat munkaügyi csoportjánál. (127) dődik. Sokan jelentkeztek. Ügyes fogásokat lehet egy szakmai tanfolyamon eltanul­ni. S a gyorsabb munka — több kereset. (kádár) EXPORT 46 százalékkal több árucik­ket gyártanak külföldi meg­rendelők részére a megye ipari szövetkezeteiben, mint az el­múlt évben. A napokban el­készült összegezések alapján kimutatható, hogy a határon túl értékesített és megyénk szövetkezeteiben készített ter­mékek értéke meghaladja a 200 millió forintot. Legnagyobb mértékben, a tavalyihoz vi­szonyítva 66 százalékkal emel­kedett a Szekszárdi Szabó Szö­vetkezet exporttevékenysége. Öt követi sorrendben a Bony­hádi BONY Cipő Ktsz, ahol 53 százalékos volt az emelke­dés. KERESKEDELEM A Tolna megyei Népbolt Vállalat szekszárdi vasboltjá- nak vezetői tárgyalásokat foly­tattak a Műszer- ás Irodagép- értékesítő Vállalat képviselői­vel. A megkötött szerződések alapján a MIGÉRT Dél-Ma­gyarországon a szekszárdi vas­bolton keresztül hozza forga­lomba a Szovjetunióból, Ja­pánból, Svájcból és az NSZK- ból importált mérőeszközöket. A rendelet értük van, a mozdonyvezetők mégis elégedetlenek A dombóvári fűtőházban elégedetlenek a mozdonyveze­tők. Egy rendelet értelmében tizennyolc óránál többet nem dolgozhatnak, nem lehetnek távol. Gyakorlatilag ez annyit jelent, ha valamelyik mozdonyvezetőt Szakály-Hőgyész ál­lomáson éri úton a tizennyolcadik óra, le kell szállnia a mozdonyról, azt átadni a váltótársának és hazautazni. Ez a mozgóváltás azonban nem ilyen egyszerű. Bár a rendelet értelmében kötelessége a szolgálatvezénylésnek fi­gyelemmel kísérni a mozdonyvezetők útját, szolgálati idejét, mégis előfordulhat, — mint ahogy máris volt rá tapasztalat —, hogy valakiért nem küldenek váltótársat, így a leváltott mozdonyvezető nem tudja gépét átadni. Volt rá eset, ami­kor leváltották, akkor meg nem volt vonat, amivel haza tu­dott volna utazni. Legjobb esetben a vasúti laktanyában fe­küdt le, s pihenése után ismét szolgálatra jelentkezett. A rendelet a mozdonyvezetők érdekében született: az a cél, hogy a i'asúton dolgozók is megközelítsék a munkában töltött órák tekintetében a zárt üzemben dolgozókat. Mert korábban a négyszáz szolgálati, távolléti óra sem volt ritka a mozdonyvezetők körében, szemben az ipari munkások 210 órájával. Így aztán előfordultak furcsa összehasonlítások: a mozdonyvezetők magas keresetéről beszéltek, holott ha a munkában eltöltött órákat vesszük figyelembe, egészen más képet kapunk. Sokszor előfordult, hogy a mozdonyvezetők egy szolgálati órára eső bére nem érte el az ipar egyéb területén dolgozó közepes szakmunkásokét. A mozdonyvezetők nehéz munkát végeznek. Mind szel­lemi, mind fizikai igénybevételük a szolgálati idő alatt, igen nagy. Ezért is határozott úgy 1970-ben a MÁV és a vasutas­szakszervezet vezetősége, hogy a korszerű technikához alkal­mazzák a dolgozók munkarendjét, csökkentsék igénybevéte­lüket, ugyanakkor a fizetésrendezés révén a szolgálat miatti bércsökkenést korrigálják. Amikor a fizetésrendezésre sor került, már lényegesen kevesebb időt töltöttek a mozdonyvezetők szolgálatban, mint öt éve, amikor Dombóváron is túlsúlyban még gőzgépekkel dolgoztak. A fizetésrendezés azonban ma már nem tudja a munkaidőkiesés miatti keresetcsökkenést pótolni. Mert a mozdonyvezetők is, most már a kétszázhúsz, kétszázharminc havi óra teljesítésnél tartanak... Az a helyzet, hogy a moz­donyvezetők kevesebbet vannak távol családjuktól, keveseb- bet~dolgoznak, de fizetésük is kevesebb. S ez nem tetszik az Utazó személyzetnek. Azt mondják, hogy inkább dolgoznának többet, mert a pénzre szükségük van. Sokan évekkel ezelőtt a nagyobb fizetés alapján tervezték családjuk sorsát — ház­építés, bútorcsere, autóvásárlás stb. A napokban tartották a fűtőházban a szoltásos negyed­évi termelési tanácskozásokat, illetve szakszervezeti taggyű­léseket. Mindenütt szóvá tették a tizennyolc órás problémát. A gazdasági és tömegszervezeti vezetők válasza egyértelmű volt: a rendeletet a dolgozók érdekében hozták, azt köte­lesek betartani. Ennek révén több szabad idő jut majd szó­rakozásra, művelődésre, a családi együttlétre. Nyilván a szakszervezet a mozdonyvezetők véleményét továbbítja majd a MÁV és a vasutas-szakszervezet illetékes fórumaira. Mi is kíváncsian várjuk, vajon mi lesz a „tizennyolc órás’’ rende­lettel kapcsolatban az illetékes újabb véleménye. — Pj — A precíziós mérőműszerek nem a vállalat raktárkészle­tét bővítik, hanem a M1GËRT kihelyezett árukészleteként ke­zelik azokat. Így egyéb köz­szükségleti cikkek rovására nem kötik le a vállalat anyagi erőik BÉREMELÉS JUTALMAK A Tolna megyei Vendéglátó­ipari Vállalatnál november else­jétől emelik a dolgozók fizetését. A rendeletileg előírt béremelésen kívül több, jó munkájával ki­tűnt dolgozót magasabb bér- kategóriába sorolnak. A vállalat több mint hatvan dolgozóját érintő intézkedés előreláthatólag havonta mintegy 15 ezer forint keresetnövekedést jelent. Novem­ber 7-én — ezen kívül — 46 ezer forint jutalmat osztanak ki, és további 45 ezer forintot tartalé­kolnak az év elején indított munkaverseny során legjobb eredményt elérő hálózati dolgo­zók jutalmazására. VETÉLKEDŐK Két vetélkedőt rendeztek az elmúlt hetekben a Tolna me­gyei Tejipari Vállalatnál. A múlt hónap közepén a vállalat hat üzemének csapatai mun­kavédelmi ismeretek terén mérték össze tudásukat. A vál­lalat szekszárdi tejüzemében rendezett vetélkedőn szelleme­sen összeállított elméleti kér­dések és gvakorlati feladatok alapján dőlt el a sorrend. El- SQ, lett a központi sajtőrlelő csapata, másodiknak a köles- diek, harmadik helyezést a szekszárdi tejüzem négy ver­senyzője ért el. A győzteseket összesen 6600 forinttal jutal­mazták, ezenkívül az első csa­pat továbbjutott az országos döntőbe. Az elmúlt héten a szocialista brigádok vetélkedőjét rendez­ték meg. Itt a kérdések a brigádmozgalom és a közössé­gi szellőm fejlesztésének szem­pontjait tartalmazták. A do­bogó legfelső fokára a szek­szárdi tejüzem 5 fős csapata állhatott, másodikak a dombó- bóváriak lettek, a harmadik helyezést a központi sajtérle­lő gárdája szerezte meg. Itt 2000, 1500 és 1000 forintos pénzjutalommal díjazták a győzteseket, az első csanat. pe­dig részt vesz a később meg­rendezésre kerülő iparági ve­télkedőn. TAPASZTALATCSERE A Dél-Dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat Szekszárdi Üzemigazgatósága NDK áram- szolgáltatóval épített ki szo­ros kapcsolatot. A karl-marx- stadti vállalat zwickaui igaz­gatóságának meghívása alap­ján az elmúlt napokban egy­hetes látogatáson vettek részt a szekszárdi igazgatóság ve­zetői. A Zwickauban — ahol a Trabant gépkocsikat is gyárt­ják — tett látogatáson a szek­szárdi szakemberek megismer­kedtek a Tolna megyeinél sokkal nagyobb mennyiségű villamos energiát felhasználó ipari központ energiaellátásá­val. Ezenkívül megállapodtak, hogy az ottani szakemberek a jövő évben ellátogatnak megyénkbe. Népújság 7 KÉP SZÖVEG NÉLKÜL 1972. november 5,

Next

/
Thumbnails
Contents