Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-05 / 262. szám

Fálfa, 1972. Egyetlen napon November 3-a, péntek. A Nap 6 óra 30 perckor kél. A meteorológia felhős időt jósol. Ezúttal tévesen. Az ég kék a tolnai dombok fölött, mint a tömbüveg. Délelőttre a Nap felmelegíti a levegőt. Tizenöt fokig ér a hőmérő higanya. A Nap délután 4 óra 25 perckor nyugszik. Ezután gyorsan meg. érkezik a hűvös, nyirkos sö­tét. Lakos József négy óra előtt néhány perccel ébred. Nem kezd mindig ilyen korán, de már tegnap ki akart menni a tehén- és sertésistállókhoz. Nem jutott el. Hatezer sertést adnak el idén. Tavaly kétezer-kilenc- száz volt csak. Igaz, azóta fel­épült az új sertéshizlaló. A múlt héten is elvittek 276-ot, ma jömfek 165-ért. Legalábbis ígérték. Mert az Állatforgalmi nem győzi jár­művel. A szövetkezet besegít a maga kis Ifájával. Az is va­lami, de nem old meg min­dent. Erős nap lesz a mai — tudja az elnök. A szarvasmarhákat most szoktatják át a téli takar­mányra. Kétszáz napig — re­kordidő, — zölddel etették az állatokat. Nem tudni, mit szói­nak most a siló-széna keve­rékhez. A tej hozam visszaesé­sét alaposan megérezné a té- esz. Most, hogy már olyan szé­pek a számok, kár lenne elron­tani. Tavaly 3250 liter tejet adott egy tehén átlagban, idén 150 literrel többet Pedig hat­van tehénnel nagyobb az ál­lomány. Az elnököt rossz hír is vár­ja: egy üszőnek lába törött Csánk fölött, nem lehet rajta segíteni. Kényszervágás. Annyi jó azért lesz a rossz­ból, hogy november 7-re bor­júhúst mérhetnek a tagoknak. A sertéstelepen összehívja a gondozókat. Eddig egy hatszázas hizlal­dához háromfőnyi kiszolgáló személyzet tartozott. Igenám, de évekkel ezelőtt állapították meg a létszámot. Azóta sokat újítottak. Takarmányelosztő kocsi, önetető. Szó, ami szó, elég lesz két ember. A jövő évtől ez a rend. El­mondja. Nagy csend lesz. A legidősebb állatgondozó kezdi a támadást: — A munka is nő, az adó is nő, meg mi is öregszünk. Nem tetszik ez nekem. — Régen 10—12, ma 25—30 tehenet tud gondozni egy em­ber — mondja az elnök. — Ugyanúgy a sertéseknél is ek­kora a fejlődés. Látja, tíz éve, amikor maga idekerült, sokkal nehezebb volt az állatgondo­zás. Inkább örüljünk, hogy idáig eljutottunk. A vitát is bírni kell. Érvek­kel. Végül marad a döntő: — Dehát emberek, a miénk lesz, amit dolgozunk, nem? Megegyeznek. — Csak — mondja valaki — nehogy a mi normánkat szigorítsák egyedül. Az elnök megígéri, hogy leg­közelebb elmondja, milyen változások lesznek a többi te­rületen. Mert lesz változás bő­ségesen. Mint minden évben. A sertéstelepről a főagronó- • mussal kiszaladnak a földek­re. A terület nagy, összesen 5600 hold. Az agronómus még fiatal ember, az elnök már jó gazdakorú., Hat éve dolgoznak együtt. Mióta a pálfai és a rácegresi téesz egyesült. Jó volna befejezni az őszi vetéseket. Az újságok már ír­tak az első szövetkezetekről, ahol földbe tették a kenyér- gabonát. A pálfaiak sem so­káig vetnek. Jövő hét közepé­re elfogy a terület. A traktorosokkal ismét le kell ülni egy kis beszélgetésre. Van ahol szép a szántás, de másutt messze van a jótól. — Milyen termés volt idén? — kérdezi az elnök. Elégedetten bólonganak. Hogyne, hiszen évről évre több kukoricát vihetnek haza. Ezer- háromszáz holdon termesztik. S a szövetkezetben nem adják ki a háztájit a tagoknak. Aki ledolgozta az előírt munka­napokat, egy hold kukoricás termését kapja helyette. A szö­vetkezet átlagtermését. Ez az, ami évről évre több. — Akarja, hogy jövőre is jól fizessen a föld? Akkor ha észreveszi, hogy összetolja az eke a csutát, ne röstelljen megállni és eligazítani. A traktorosok először azzal érvelnek, hogy rosszak az ekék. De az ekéket tavaly vá­sárolták. Nem Krőzus a téesz, hogy évente újat vegyen. Ekkor már világos van. Megnézik még a toronyszá­rítót. Hárman kezelik. Éjjel­nappal megy a berendezés. Nagy szükség van rá, így sem győzik úgy, ahogy szeretnék. De a szárító áll. Az elnök ért hozzá. Észre­veszi a bajt. Dühös lesz. Eltömődött a garat, így nem lehet dolgozni. Otthagyja őket, de ezzel még nincs befejezve az ügy. A valahai kendergyámál is­mét megállnak. Jó hogy volt az a kendergyár. A kenderáz­tató gödröket kitűnően lehet használni téli takarmány tá­rolására. Kukoricaszárat nyers répa- szeletekkel dolgoznak össze, majd meglocsolják melasszal. Ezer köbméternyi ilyen ta­karmánykiegészítőt akarnak eltenni. Lehet, hogy hosszú lesz a tél. Mire a kenderáztató gödrök­től elindulnak az iroda felé, már nyolc óra múlt. Az irodában egyeztetnek a bérelszámolók. Fél kilencre kész az elszámolás. Lehet in­dulni a pénzért Ma havi elő­leget fizetnek a tagságnak. Közben azért még bekopog az elnökhöz Szőke Lajos bá­csi egy OTP-kölcsönigénylő lappal, hogy írja alá az igazo­lást Marad néhány perce: elol­vassa a napi postát Némelyik levél dühítő. Szíves tudomá­sulvételre. Felhívják a figyel­mét. Hogy november 7-e kö­zeledik, szerezzék be a gáz­olajat időben. Mintha a téesz- től függne, hogy mikor érkezik a tankkocsi. Bárcsak jönne, éjjel kettőkor is fogadnák. Kissé hosszúra nyúlik az a gázolajhiány. Fél tízkor megérkezik a fő­állattenyésztő. A Gyapjúfor­galmi Vállalat birkákat aján­lott Ezer birkája már van a szö­vetkezetnek. Most kétszázötve­net kapnának hozzá. Törlesz­tésre, sőt súlytörlesztésre. Jónak látszik az ajánlat. Ta­karmány van bőven, hely is. Elhatározzák, hogy délután igent mondanak. Azután elmennek a pénzért. Jó érzés, hogy egyre több az összeg. A keresetek nyolcvan százalékát minden hónapban kifizetik. Az átlag kétezer fo­rint fölött van. A föle is né- hányszáz forint. Az elnök úgy dönt, hogy most már bent marad az iro­dában. Ha osztják a pénzt, nagy a forgalom. Jobb ha ilyenkor mondják el a tagok apró-cseprő gondjaikat, mint­ha a földekről szaladgálnának be. Egy lakodalmi meghívás, egy szállításkérelem, s két vevő következik. Almát kérnek. Van még 8—10 vagonnal. Népsze­rű a pálfai alma. A Hőgyészi Állami Gazdaság is vitt nem­rég 70 mázsát. Beszerzési áron — a dolgozóinak. Ugyanúgy a gyönki gépjavító is. Vegyék, vigyék amíg tart a készlet. Ebédelni menne már az el­nök, de közben jön a Gyapjú­forgalmi megbízottja. Gyorsan megkötik az üzletet. A birká­kat holnap már szállítják. Egy órakor megbeszélés kö­vetkezik a főagronómussal. Az ünnepről. Hiába, egy mező- gazdasági üzemben azért még­sem lehet ugyanúgy áttenni a vasárnapot hétfőre, mint a gyárakban. Csúcsszezon van. A vetés, a répa-, kukoricabe­takarítás vasárnap is, hétfőn is teljes erővel folyik. Ha szállítmány érkezik a vasúton, azt is kirakják. Ti­zenkét év óta egyetlen fillér íekbért sem fizettek. Az viszont dühítő, hogy húsz vagon műtrágyát rendel­tek a harmadik negyedév vé­géig, s helyette két vagonnal érkezett csak. Az ünnepséget kedd helyett hétfőn este tartják. Szép ün­nep lesz, mert miniszteri ki­tüntetéseket, jutalmakat is ad­nak át. S hogy a szövetkezet ki ne maradjon a jutalmazok kö­zül, minden kitüntetettnek ad ezer forintot. Este szövetkezeti bál is lesz. A fiatalok rendezik. Mert vannak már fiatalok. Egyre többen. A múlt vezető­ségi ülésen hat tagot vettek feL Közülük öten harminc éven aluliak. S hárman olya­nok, akik korábban elhagyták a szövetkezetei. Még egy-két év és az átlag életkor keve­sebb lesz negyven évnél. Újabb panasz érkezik. Föl­des a krumpli. Lapáttal, sze­dik ki a veremből. így nem lehet etetni az állatokkal. Kel­lene egy rosta, vagy gombos villák. — Azonnal kimegyek és megnézem — mondja az el­nök. Kinn már sötétedik. KÁDÁR PÉTER 1972. november 5. Téli felkészülés a KPM Közúti Igazgatóságán Készülnek a téli közlekedési nehézségek enyhítésére o KPM Tolna megyei Közúti Igazgatóságának dolgozói. Már érkeznek a vagonok, amelyek a síkos utak jégpáncélját olvasztó sót hozzák. A téli hónapokra 1300 tonna sót a megyei közúti igazgató­ság három helyen, a közelmúltban elkészült szakályi depóban, valamint Pakson és a megyeszékhelyen fogja tárolni. A jeget ol­vasztó vegyszernél sokkal több homokot is felhasználhatnak a téli hónapokban, ha azt az időjárás indokolttá teszi. A homok elszállítását a megye minden pontján lévő depókba már elkezd­ték. A hét elején láttak hozzá a hófogó rácsok felállításához. Sajnos ezt a fontos munkát nagy mértékben gátolja a mezőgaz­daságban a betakarítás, szántás és vetés elhúzódása. Félő, hogy ugyanúgy, mint az elmúlt évben, idén is, sok helyütt csak elkésve, egy-két hófúvás után tudják felállítani a rácsokat, ŐSZI MUNKÁK Az állatállomány ellátásához szállítják az új törésű ku­koricát az aparhanti Búzavirág Tsz góréjából. Az őszi műtrágyázáshoz rakodnak a kisvejkei Szabadj ság Termelőszövetkezet dolgozói. a JÚ a — J-'.u. j j.vülil K Cr z r, ^ J ujitiS a g>u.uu Petőfi Termelőszövetkezetben, ___ , foto; Komáromi

Next

/
Thumbnails
Contents