Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-28 / 280. szám

w L Több jószágnak több takarmányt I issQálat három járásbon Ülésezett n meeryei NEB ^Tegnap délelőtti ülésén a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a dombóvári, a pak­si és a tamási járás területén végzett, a takarmánytermesz­tés és -gazdálkodás helyzetére irányuló vizsgálat megállapí­tásait értékelte 1970-től ez év glső feléig. , Megyénk mezőgazdaságának örvendetes üzemszervezési és technikai fejlődése ellenére ■sem változóit lényegesen az állattartás és a takarmány- gazdálkodás összhangja. Szá-- mosállatban számítva : Tolna megye állatállománya 1970 és ,1972 között,.. nyolc százalékkal .gyarapodott. Míg a sertésállo­mány majdnem százezerrel nőtt, a szarvasmarha- és a ló­állomány ezer-ezerrel, a juh­állomány 22 000-rel csökkent Egészen friss felmérés szerint e hónap elején a szövetkezeti szektorban a sertésáHomány hétezerrel — a kocaállomány négyszázzal — volt kevesebb, mint esztendeje. Az idén öt tsz hagyott fel a sertéstenyész­téssel. • -A takarmány-termőterületek alakulása nem követte elég rugalmasan az állatállomány változásait. A ■ termőterületek változásában az' átlagtermések alakulása is közrejátszik. Amíg az abrakfélék termésátlaga a vizsgált időszakban növeke­dett, a szálas- és tömegtakar- mánvok különben sem magas hozama tavalv némi vissza­esést mutatott, összefügg ez azzal, hogy • számos tsz-nél nem alkalmaznak következetes • fömegtakarmány-termesztési rendszert, s hogy a lehetősé­geken alul hasznosítják, a ré­teket, legelőket. , A megtermelt takarmány többet érne. — hangsúlyozta a néni ellenőrzés —, ha meg­szüntetnék a tárolás, a beltar- talmi érték alapján történő felhasználás hibáit. . Általánosnak mondható je­lenség. hogy- a mezőgazdasági üzemek inkább a termőterület, fr.in 1 a-termésátlagok növelé­sért törekedtek. A paksi já­rás négy tsz-ében . — például ■m 35 százalékkal nőtt a ter­mőterület, a termésátlagok ne. dig IS—,?0 százalékkal csök­kentek. Néhány nz okok kö­zül: a választott terület csak közepesen megfelelő, erőálla­pota nem 'á. legjobb, csak né­hol alakultak már ki a majori forgók. A dombóvári járásban vizs­gált négy tsz-ben a népi el­lenőrzés kevésnek és nem eléggé szakszerűnek találta a tápanyag-visszapótlást.. Közü­lük egyetlenben jutott az őszi keverék és a silókukorica alá műtrágya: két tsz-ben nem kapott műtrágyát a lucerna. Egy tsz öntözött, a másik há­rom nem. legjobb hírverés a raps Sajnos, számos szövetkezeti szakember hajlik arra, hogy a nyári zöldfolytonosságot ne a tudományos kísérleteken ala­puló és a gyakorlatban bevált rendszertípusok valameiyiké- vel, hanem saját egyéni szisz­témájával igyekezzék biztosí­tani. Az ebből eredő kiesések főként a tejtermelést vetik vissza. Remélhetőleg még jókor fi­gyelmeztette a népi ellenőr­zés a nagyüzemi szakosított szarvasmarha-telepek gazdáit takarmány termesztésük és ter­mesztési módszereik korszerű­sítésére. Érdemleges hozam- növekedésre- csak kifogástalan-- takarmányellátás . mellett le­het számítani, — ennek érde­kében azonban' eddig elég ke­vés történt. Ennek okai között említést kíván, hogy az efféle nagy létesíthgépvek megvaló­sításának . .előkészítése idején az építési és. felszerelési kér­dések mögött a takarmúnv- ellátás problémái — gyakran pénzügyi nehézségek miatt — a háttérbe szorulnak. A tömegtakarmányok tartó­sítása és tárolása — ritka ki­vételekkel — megoldott; az abraktakarmányok tárolása kevésbé. Igen sok gazdaságban kicsiny, korszerűtlen a magtár. A tárolóhely hiányával csak részben magyarázható,' miért nem értékesítik a tsz- ek megtermelt abraktakar­mányuk több mint 40 százalékát a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál. Igen szomorú, hogy több, főleg gazdaságilag gyenge tsz: az év végén eladja, a következő év elején — csaknem mindig drá­gábban — visszavásárolja a ta­karmányt. Ennek a visszásságnak meg­szüntetésére azt javasolta a megyei NEB, hogy hitelpoliti­kai és pénzügyi szabályozással segítsenek a szorult helyzetű szövetkezeteken. Következő ja­vaslatában a korszerű -betaka­rító gépek választékának na- gyobbítását,- árának csökkenté­sét ajánlotta a NÉB. A tsz-ek többségében a ve­zető mezőgazdász, a főállat­tenyésztő egyéb feladatai kö­zött, úgynevezett kapcsolt munkakörben foglalkozik a ta­karmánygazdálkodással. A me­gyei NEB mezőgazdasági szak­emberei egyértelműen lehetet­lennek tartják, hogy ugyanígy legyen a nagyüzemi állat- tenyésztési telepekkel rendel­kező szövetkezetekben is. Ez utóbbiakba önálló takarmány- gazdálkodási szakember szük­séges. A NEB 'álláspontja sze­rint a területi tsz-szövetségek‘ jó szolgálatot tennének a kö­zös gazdaságoknak takarmá­nyozási tapasztalatcserék szer­vezésével. A napirend második témája egy utóvizsgálat volt. A me­gyei NEB 1970. június 26-án tárgyalt a tanácsi költségve­tési üzemek helyzetéről, mun­kájáról. Bftó.iő — és elismerő — megállapításaival egyetér­tett a megyei tanács vb., és a hibák megszüntetésére határo- ' zatot hozott. A népi ellenőrzés a visszatérő vizsgálatot Báta- szék, Bonvhád, Dombóvár,, Nagydorog, Paks. Simontornya, Szekszárd, Tamási és Tolna költségvetési üzemében tartot­ta. A megyei NEB mindkét vizsgálat megállapításairól és javaslatairól feljegyzésben tá­jékoztatja a megyei tanács vb-f. ; ....; ; B . 2. DAC Egyszer mór per lett belőle — vesztett is a téesz. Arról van szó, hogy az őszi betakarítások idején a járművek felhordják a latyakot a műútra. Csúszós lesz tőle, balesetveszélyes. A dűlőutak azonban forgalmasak ezekben a hetekben. A legtöbb helyen még javában hordják a vontatók a kukoricát, a szárat. A kerekükön pedig a sarat. Rá az útra. Megoldás: el .kell takarítani. Hőgyész előtt egy fiatalember álldogál a bekötőút mentén fanyar képpel.' Kezében hólapót. A balatoni úton sárbuckák — ezrével, örülünk, hogy nem visszafelé jövünk, az út másik olda­lán. Nem lehet gyönyörűség belegyúrni az agyagba. A fiatalember áll, mélázik. Rosszkedvű. Szinte látjuk a reg­geli elosztást, mikor rámutatott a brigádvezető: — Te pedig fiam, kimész a műúthoz, és kotrod a sarat. Ne­hogy miattunk baleset legyen. Nem kotorja, azért se! Szembe jön egy autó. Spriccel a ke­rekei közül a sár. ö mosolyog. Fázósan. Csúf idő van, tényleg. De talán ha dolgozna, nem fázna. Alkonytájt ugyanarra jövünk visszafelé. A mi munkásunk már sehol. Letelt a munkaideje, ö nincs, de a sár igen. Csúszká­lunk az agyagon, dühösen. Egy nagy kérdés borzolgat: mennyit kapott az a fiatalember a munkájáért? • Akármennyit! Kidobott pénz volt. Az utolsó vasig. Fél évvel az egészségügyi íürvény elfogadása után Több mint fél esztendő telt el azóta,, hogy az országgyű­lés megvitatta, és elfogadta az új esészségqgyi törvényt. Az MTI munkatársa tájékoz­tatást kért a? Egészségügyi Minisztérium illetékesei tói; mit tettek eddig, .illetőleg mi­lyen intézkedéseket terveznek a parlamenti vitában elhang­zott észrevételek, javaslatok ügyében. À felszólalások kapcsán felvetődött rjalyan javaslat — mondottak —. hogy az egész­ségügyi ellátás anyagi felté­teleit'.az ország egész terüle­tén emeljék ' Vnegközelítően azonos szintre. Az erre vo­natkozó válasz: a távlati ter­vek egyik fontos célja, hogy az ország egész 'területén az egészségügyi ellájás fokozato­san megközelítően azonos szintet érjen, el. A további előrehaladás, a kórházfejfcz- tés ugyanakkor sok '' tekintet­ben attól is függ, hogy a megyék milyen mértékben veszik, figjÄftlÄnbe, a lehetősé­geket, mennyire kezelik súly­ponti kérdésként az egészség­ügyet ' és "Ónnak résziéként a kórházfejlesztést. Ami' ®Z intézményeik műkö- désénák , anyagi feltételeit il­leti, a tanácsok negyedik öt­éves tervében az országgyűlés által jóváhagyott állalmi hoz­zájárulás összege a tervidő­szakra, 800 millió forint külön állami .hozzájárulást tartal­maz az egészségügyi, szociá­lis, kulturális, Valamint kom­munális téren kevésbé ellá­tott megyék átlagosnál gyor­sabb ütemű fejlesztésére. Eb­ből az. egészségügyi, "szociális ellátásban mutatkozó különb­ségek csökkentésére 222 mil­lió forint jut. Javaslat hangzott, el a par­lamentben artoak megvizsgá­lására, hogy milyen eszkö­zökkel lehetne országosan nö­velni az. elmeosztályokon a helyeket, amint a minisztéri­umban közölték : az elmebe- teg-eillátás helyzetén kisebb mértékben már az is javít, hogy egyes . tüdőbetegosztá­lyok átszervezhetek elmeosz­tállyá. A negyedik ötéves terv időszakában egyébként előre­láthatólag kétezer új ágyat biztoisítának elmebetegek ré­szére. Az, Egészségügyi Mi­nisztérium a kórházi elme­osztályok ágyszámának növe­lését a jövőben is kiemelt fel­adatnak tekinti. Egy má'sik javaslatra adott válaszból kitűnik, hogy a ta­pasztalatok szerint a taná­csok általában nagy gondot fordítanak az egészségügyi dolgozók lakásproblémáinak megoldására. Csupán az utób­bi egy esztendőben a körzeti orvosi, fogorvosi, valamint gyermekkörzeti orvosi rendelő és lakás, építésére, felújításá­ra a tanácsok 85 millió forin­tot fordítottak. r A községekben letelepedő orvosok' és egészségügyi szak­dolgozók kedvezményes épí­tési kölcsönben részesülhet­nek. Ennek összege legfeljebb 90 000 forint. A múlt évben például az OTP 300 orvosi lakás építésére adott kölcsönt az átlagosnál kedvezőbb feltételekkel. A vi­déken letelepedő fiatal orvosok számára — az építési kölcsö- nön kívül — letelepedési köl­csön is folyósítható. Ennek összege 30 00Q forintig terjed­het. Az öregek házi szociális gon-» dozása országos méretű meg­szervezésének lehetőségével kapcsolatos javaslat ésszerű, de csak fokozatosan valósítha­tó meg. Már készül az öregele házi szociális gondozó szolgá­latának szervezeti és működé­si szabályzata és szorgalmaz­zák a gondozói szolgálat or­szágos bevezetését. Megvizsgálásra javasolta aa egyik képviselő, hogy milyen intézkedéseket tesznek a művi vetélések csökkentésére. A mi­nisztériumban ezzel összefüg­gésben a következő választ adták: a nők egészségének vé. delmét és a népességszaporo­dás szükséges mértékének biz-r" tosítását szolgáló további in-, tézkedések előkészítésére a feladatok széles körét felölelő előkészítő munkát folytatnak. Konkrét válasz azonban, csak: az előkészítő munka befejezé­se és az illetékes szervek dön- ), tése után adható. Addig is to- " vábbfejlesztik a nővédelmi ta- ^ ' nácsadói hâîÔZatôt,: és fokozzák ezek szakmai munkájának; színvonalát 1973-ban megkez­dik működésüket az orvostu-'- dományi egyetemek klinikáin és az orvostovábbképző inté­zetben a családtervezéssel, *.■ születésszabályozással tudomá­nyos szinten foglalkozó intéze­ti tanácsadók. Előtérben áll az a törekvés, hogy a korszerű fogamzásgátló eszközök válto­zatos körét biztosítsák. Előterjesztettek a parlament ülésén olyan javaslatot is, amely szerint meg kellene vizsgálni, miképpen lehetne létrehozni a koraszülött gyer­mekek védelme érdekében (az ilyenek száma ugyanis elég nagy) az utógondozó intéze­tek országos hálózatát. Már évek óta különböző intézkedé­seket tett az Egészségügyi Mi­nisztérium a terhesgondozás fokozására és minőségi fej­lesztésére. különösen a veszé­lyeztetett terhesek védelme ér­dekében. A koraszülöttek ké­sőbbi halálozásának egyik oka ugyanis, hogy a kórházi ápo­lásra már nem szorulók ottho­ni körülményei nem megfele­lőek, nem biztosítottak a fej­lődésükhöz szükséges feltéte­lek.. Az ilyen koraszülöttek utógondozására a csecsemőott­honok a legalkalmasabbak. Ezt a célt szolgálják a már mű­ködő csecsemőotthonokban ezeknek a kicsinyeknek részé­re létesített helyek, valamint az épülő új csecsemőotthonok. A tervek szerint 1973-ban be­fejeződik a debreceni, a szek­szárdi és a balassagyarmati csecsemőotthon építése. A to­vábbi előrelépést . gyorsíthatja, ha a tanácsok a jövőben az eddiginél nagyobb gondot for­dítanak a csecsemőotthonok fejlesztésére, valamint az elő­ző ötéves tervidőszakból át- ' húzódó beruházások mielőbbi befejezésére. Népújság g Átadás előtt a pak-,1 járási rendelőintézet. Foto: GoUvald 1972. november 2&>

Next

/
Thumbnails
Contents