Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-28 / 280. szám

Eredményes munka a közösség érdekében Önkéntes rendőrök tanácskozásai 220 vagon zöldség és gyümölcs télire A krumpli, káposzta meg a földeken van Megyénk valamennyi járásá­ban szombaton és vasárnap számoltak be egyévi munká­jukról, és értekeztek legújabb feladataikról az önkéntes rend­őrök. A vitaindító beszámolót mindenütt a járási, illetőleg a városi-járási rendőrkapitány­ság vezetője mondotta. Gon­dolataikhoz számos észrevétel­lel járultak az önkéntesek, va­lamint a meghívott párt-, ta­nácsi, tömegszervezeti és gaz­dasági vezetők. Ez alkalommal nyújtották át a belügyminiszter adományoz­ta „önkéntes rendőri szolgála­tért” kitüntető jelvényeket Tizenöt éves szolgálatért a bonyhádi járásból Borka Pé­ter, Kolozsvári Mihály, Szűcs István; a szekszárdi járásból Balázs János és Rácz György kapott jelvényt. Tízéves szolgálatért a bony­hádi járásból Csapó Sándor, Cséplő Károly, Darabos Péter, Forrai Piusz, Illés Jeromos, Jéhni György, Molnár Sándor, Nagy Gábor, Sebestyén Amb­rus, Szűcs László, Várfői Imre és Városi András; a dombóvári járásból Benástok Antal, Bó- dis József, Bódog Ferenc, Bo­gyó József, Braun Henrik, Hanczkó Antal, Horváth Ká­roly, Horváth Lajos, Jankó Sándor, Kincsverő Sándor, Kiss Antal, Klambauer József, Kugli Gáspár, Lukács István, Mancfeld Vendel, Peresztegi János és Szigetközi István; a paksi járásból Erdélyesi István, Gyöngyösi Ferenc, Herczeg Ferenc, Kern József, Kiss Já­nos, Lakos Lajos, Magó Mi­hály, Nagy Gábor, Sűrű Ist­ván, Szilágyi Ferenc és Szo- mola Vince; a szekszárdi já­rásból Balogh József, Bokor Lajos, Búzás Ferenc, Dudor István, Görbe Benjámin, Hepe Sándor, Klézli István, Kulcsár Gyula, Manga János, Mágó Gyula, Műnk József, Nyers György, Sárvári József, Szabó Dániel, Szentmártoni István, Vecsei József és Volkmann János; a tamási járásból Bérdi József, Bognár József, Fodor Kálmán, Gombkötő Pál, Győré János, Horváth Sándor, Jókai József, Kersák László, Klézli István, Kovács József, Krémer Ferenc, Lehőcz Géza, Lizák István és Pintér Károly mellé­re került a kitüntető jelvény. Főkapitányi dicséretben és jutalomban tíz, a járási kapi­tányságvezetők dicséretében és jutalmában harminchárom, társadalmi és gazdasági veze­tők jutalmában kétszázötven önkéntes rendőr részesült. Harmincezerre tehető azok­nak az intézkedéseknek szá­ma, amelyekkel a vizsgált idő­szakban megyénk önkéntes rendőrei aktivitásukat bizonyí­tották. Ennyi eset között csak tallózni lehet, akárha azt koc­káztatva, hogy a példák közül néhány igen tanulságos kima­rad . .. Pencz János önkéntes rendőr Bátaapátiban veszedel­mes bűnözőt, Hőgyészen Jó­nás Jenő motorkerékpár-tol­vajt fogott, Simon János tö­megverekedést előzött meg a kisdorogi italboltban, a cikói Visszhang Kijayították a Bobr-ot „Várható-e javulás Szek- szárd szemétszállításában?” c. cikkükre az alábbiakban rea­gálok; A Bobr típusú gépjármű­vünk hibáját megfeszített munkával 1972. november 17- én (pénteken) estig kijavítot­tuk. Vasárnap estig a szemét- szállításban jelentkezett lema­radást pótoltuk. A cikkben fellelhető segítő készséget köszönöm. Orbán György a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója Kiszler Jakab és Szeiler Ká­roly sokszor vezetett haza el- csavargott gyermekeket. A paksi járás önkéntes rendőrei feljelentésének eredményeként kétszáznál több szabálysértő ellen indult eljárás. A felelős­ségre vontak között jelenté­keny az állandó erkölcsi és va­gyoni veszélyt hordozó közve­szélyes munkakerülők száma. A „borban a bűncselekmény csírája” igazság ismeretében a tamási járás önkéntesei még szervezettebben küzdenek az alkohcAizmus ellen. Ilyen tevé­kenységük nem korlátozódik a közlekedésre. Információik sokban hozzájárultak ahhoz, hogy a rendőrség kezdeménye­zésének eredményeként majd­nem félszáz, mértéktelenül ita­lozó embert kötelezzenek kény­szer alkoholelvonó kezelésre. A járási rendőrkapitányság — önkéntesek bevonásával — mintegy negyven alkalommal rendezett a társadalmi tulaj­don, az ifjúság védelmét és a közlekedés biztonságának nö­velését célzó előadásokat. Jól­lehet, a szekszárdi járás ön­kéntes rendőreinek hozzávető­leg háromnegyede mezőgazda- sági munkát végez, a testület tagjai az elmúlt esztendőben ötven százalékkal több alka­lommal intézkedtek, mint az előző évben. Közülük való Si­mon Ferenc, aki Sárpilisen emberölés megkísérlőjét fogta el. A dombóvári járásban minden kilencedik önkéntes rendőrnek van érettségije, vagy ennél magasabb iskolai végzettsége. Dr. Sólymost Mihály rendőr ezredes, a Tolna megyei Rend­őr-főkapitányság vezetője a szekszárdi járási önkéntes rendőrök tanácskozásán az ön­kéntes testület új feladatairól, új lehetőségeiről szólott a leg­részletesebben. Mint hangsú­lyozta, az önkéntes rendőri te­vékenység szerves része a rendőri munkának, működése pedig a társadalmi védekezés igen hatékony formája. Hasz­nos, sőt szükséges, hogy az ön­kéntes és a hivatásos rendőrök egymás véleményét meghall­gatva ne restelljenek tanulni egymástól. Ott, ahol ez az igazság már eleven gyakorlat, az állampolgárok pontosan olyan bizalommal fordulnak önkéntes rendőrhöz, mint a hivatásoshoz. A rendőrségi körzeti megbízottak ügyszere­tete motorja ezen a téren a fejlődésnek. Keveset tévednek munkájukban mind az önkén­tes, mind a hivatásos rend­őrök, ha állandóan szem előtt tartják, hogy együttműködé­sük végső soron a párt és a kormány kitűzte célok elérését szolgálja. Követésre méltónak ítélte azoknak az önkéntesek­nek törekvését, akik éberen őrködnek az állampolgárok biztonsága felett. A jó önkéntes rendőr észre­vételeivel, a hibák kijavításá­ra tett javaslataival segíti a gazdasági vezetők munkáját. Dr. Solymosi Mihály rendőr ezredes a továbbiakban az önkéntesek fontos feladata­ként jelölte meg a vagyon elleni és erőszakos bűn- cselekmények megelőzését. Felszólalását záró mondataiban az MSZMP Tolna megyei Bi­zottsága, a hivatásos rendőri testület és a maga nevében köszönte meg az önkéntesek eddigi munkáját, s kérte to­vábbi, a társadalom számára nélkülözhetetlen helytállásu­kat B. Z. Sok kamrában, pincében mind összegyűlt a télire tá­rolt élelmiszer. De mi lesz azokkal, akik nem tudnak ta­vaszig raktározni? A kérdésre a TOLNAKER igazgatójától, Nika Károlytól kaptunk választ. Már hónapokkal ezelőtt megkezdték a gyümölcs és zöldségfélék elraktározását, és a munka — sajnos — még most is folyik. Sajnos, mert a szán­tóföldekről már rég raktárak­ba kerülhetett volna a 220 vagonnyi termék, ha a mező- gazdasági munkákat nem kés­lelteti az időjárás. A gyökér­félék, a káposzta még kinn van a földeken, és a burgonya sincs még átválogatva. Ennek ellenére előreláthatóan nem lesz gond ezen a télen friss árukhoz jutni. A megyei tanács koordiná­lásában több vállalat, gazda­ság együtt hozta létre a megye téli éléskamráját. Ebből a munkából leginkább a TOL­NAKER vette ki a részét. Bár a korábbi 24 helyett idén csak 6—7 helyen tárolják a mező- gazdasági termékeket, mégis a megyei készlet 70 százalékát itt fogják elraktározni. Az összes mennyiség a tavalyi alatt lesz, de erre a módosí­tásra a kereslet csökkenése miatt került sor. Például az idén burgonyából csak 110 vagonnyit termelnek, ugyanis az idén tavaszra 50 vagonnal a nyakukon maradt, amit vé­gül a felvásárlási árnál kilón­ként egy forinttal olcsóbban tudtak csak eladni. Még rosz- szabb volt a helyzet tormából. A tárolt 30 mázsának csak tizenötödé kelt el. Ebből az idén 10 mázsát tesznek el tél­re. Több alma kerül ezzel szemben a hűtőházba. A tava­lyi húsz vagon helyett a kö­vetkező hónapokra ötvenet vásároltak fel. A mezőgazdasági munkák elhúzódása mellett gondot okoz a vállalatnak a tároló- kapacitásnak a tervezettől va­ló elmaradása. Az idén Mö- zsön, a legnagyobb bázisukon már számoltak a 80 vagonos hűtőház és a 150 vagonos tranzitraktár mellett az új, 800 négyzetméter alapterületű raktárra is, amelyet az építő várdombi tsz-nek májusban kellett volna átadnia. A kivi­telezők azonban a tartópillére­ket ferdén építették meg, és emiatt a bonyolító SZÖV- TERV azokat nem vette át. Az ezt követő pereskedés so­rán sikerült ugyan megoldást találni, a pilléreket beton­köpennyel veszik körül, de ezt a pótlólagos munkát csak: most végzik, s a TOLNAKER- nél csupán abban reményked­nek, hogy ebben az évben tető kerül az épületre, de a függő­leges falak felhúzására mén nem jut idő. Az így megnehezedett táró-' lási körülmények azonban csak a munkát nehezítik meg., A termények átcsoportosításá­val mindent el tudnak rakni télre, s a vásárlók ezt a saj­nálatos tényt sem hiányzó gyümölcsök, zöldségfélék, sem az áruk minőségének romlása kapcsán nem érzékelik. a megyében nyék szaporodására, mint á sikkasztás, az üzérkedés és a megvesztegetés, melyekre mind országos, mind megyei példák szép számmal akadnak. DR. PA.TGER VINCE: si A TÖRVÉNYESSÉG H VÉDELME ’l MINDENKI FELADATA ‘ À megyei főügyész helyette^ se elöljáróban ismertette az ügyészség szerepét a törvé­nyesség betartatásában. — Az ügyészség maga —• mondotta — korántsem lenne elegendő erre a feladatra. A törvényesség védelme minden szerv és minden dolgozó kö­telessége. Megjegyezte, hogy példámul tató az a határozott fellépés, melyet a megyei kereskedel­mi felügyelőség tanúsít a vá­sárlói érdekvédelemmel kap-; csolatban. Az önkiszolgáló boltokban történt lopások — értékhatár nélkül — bűncselekménynek minősülnek. Olykor azonban mégsem kerül sor tárgyalásra, mert az ügy társadalmi veszé­lyessége nem kívánja meg. Ez azonban nem azt jelenti, mint­ha az idevonatkozó rendelet­nek nem szereznének érvényt. Az elkövető személyének, a tett körülményeinek vizsgála­ta után, ha szükség volt rá, bíróság ítélt. Mint az olvasók által jól ismert bolti tolvaj or­vos esetében is. Dr. Pajger Vincze elmondot­ta, hogy az egyéves tapaszta­lat szerint az önkiszolgáló bol­ti tolvajok többsége gyermek, vagy idős ember. Az eltulaj­donított érték legtöbbször nem haladja meg a néhány forin­tot. A felügyelőség beszámolóját és a korreferátumokat több kérdés, hozzászólás követte. Kádár Pètes? A kereskedelem vámszedői Társadalmi tulajdon és a fogyasztói érdekvédelem Tegnap mintegy száz keres­kedelmi egység vezetője gyűlt össze Szekszárdon, a régi me­gyeháza nagytermében. Kor­sós István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának ve­zetője megnyitójában hangsú­lyozta a társadalmi tulajdon védelmének fontosságát a ke­reskedelemben. Jóllehet az el­lenőrzés az utóbbi években alaposabbá vált, mégis — s ez a tény külön is indokolttá tette az értekezlet megtartá­sát — évek óta folyamatosan emelkedik az ellenőrzésekkor tapasztalható leltárhiányok, ih­letve többletek összege. CSAPLÂROS LAJOS: Belső ellenőrzést! — Sok a követelmény. Fel­adatunk, hogy minden előírást betartassunk — mondta a me­gyei kereskedelmi felügyelő­ség vezetője. A legtöbb gond az árakkal van. Ha több szállítótól vásá­rolnak terméket, egy vállala­ton belül is különböző árak tapasztalhatók. A kereskedők áruismerete, s ezzel együtt ár­ismerete nem kielégítő. A hiányokból akarva-aka- ratlanul több visszaélés szár­mazott. Csupán az idén nyolc­szor kellett bírságot kiszabni árjelölés elmulasztása, vagy hibás ár feltüntetése miatt. Jellemző a Babits-presszó bü­féjében történt eset, ahol a palackos söröket drágábban adták. Nem szabálvsértési, — hanem bűnvádi eljárás lett belőle. — A kereskedők munkaide­jük után maguk is fogyasztók lesznek. A pult mögött állva azonban gyakran elfelejtik ezt — mondta Csapiáros Lajos. — Csak a kereskedelmi egység érdekét nézi. A vásárlói pana­szoknak túlnyomó többsége a helyszínen orvosolható lennem Mégis sokszor inkább ide-oda küldözgetik a vevőt, abban a titkolt reményben, hogy előbb- utóbb megunja igazának bi- zonygatását. Gyakran okoznak tennivalót a kereskedelmi felügyelőség­nek a jótállási idő körüli pa­naszok, szabálytalanságok. Egy szekszárdi vevőnek például egy hónap alatt hatszor hibásodott meg ugyanúgy, garanciális te­levíziója, mégsem akarták ki­cserélni a boltban. Sok terméken minden erő­feszítés ellenére még mindig nincs, vagy félreérthető mó­don van feltüntetve a szava­tossági idő, illetve a haszná­lati utasítás. Elsősorban a mezőgazdasági termékeket árusító boltokban fordul elő, hogy megkárosít­ják a fogyasztót, mert a régi árut a frissre megállapított áron adják. A TOLNAKER-re az utóbbi évben nem növeke­dett, bár nem is csökkent a panaszok száma, a mezőgaz­dasági társulások boltjaiban árult termékekre azonban megszaporodtak a kifogások. Általában elmondható, hogy nőtt a megyében az ellenőrzés tekintélye, örvendetes egyes ÁFÉSZ-ek önálló kezdeménye­zése. A bátaszéki ÁFÉSZ pél­dául társadalmi őrjáratokat szervez. Tevelen három, Fad- don két éve nem volt vissza­élés az ÁFÉSZ boltjaiban. Mégis részben az ellenőrzé­sek alapossága, részben az el­harapódzó nyerészkedési vágy következtében 1972. tíz hónap­jának statisztikáját az előző évhez viszonyítva, nőtt a ke­reskedelemben elkövetett bűn- cselekmények és szabálysérté­sek száma. Kilencszer ültek a vádlottak padján a tavalyi egy eset helyett, s nyolcvanhat sza­bálysértési eljárást kellett le­folytatni, huszonkettővel töb­bet, mint tavaly. — A szabálysértés — mond­ta a felügyelőség vezetője — a vezetés hibája is. A vállalat érdeke megkívánja, hogy a csalókat, üzérkedőket, a vá­sárlók megkárosítóit leleplez­zék. Ehhez hatékonyabbá kell tenni a belső ellenőrzést WOHL ISTVÁN: LEGFONTOSABB A MEGELŐZÉS — Mint a párt Központi Bi­zottsága is megállapította —* mondta a rendőr őrnagy — szo­cialista társadalmi rendünkben is felütötte fejét a kapzsiság, a harácsolás, a meggazdagodási vágy. A káros jelenségek meg­szüntetéséhez szükség van a társadalmi összefogásra épp­úgy, mint a megelőzésre, az ellenőrzés további javítására és a differenciált felelősségre vonásra. Megállapítható, hogy bár hosszú távon csökkent a tár­sadalmi tulajdon elleni bűn- cselekmények száma, az utób­bi években újra növekszik. Két éve 538, tavaly 605 eset­ben kellett eljárást indítani a megyében. Idén ez a szám — az önkiszolgáló boltok alkalmi tolvajainak szigorúbb felelős­ségre vonása miatt, — várha­tóan még nagyobb lesz. Növekszik a betöréses lopá­sok száma. A rendőr őrnagy számos példát mondott a tár­sadalmi tulajdon felületes vé­delmére, az így teremtett be­törési lehetőségekre, majd kér­te, hogy a kitűnő, magyar gyártmányú, s elfogadható áron kínált riasztókészüléke­ket minden boltba szerezzék be. A készülékből már sok működik a megyében. Karban­tartásuk nem kevéssé fontos. Wohl István felhívta a fi­gyelmet olyan bűncselekmé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents