Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-25 / 278. szám

1 T I 4 A zöldségtermesztés fejlesztésére hozott intézkedések hatása, a további feladatok Tolna megyében Az MSZMP Központi Bizott­ságának állásfoglalása a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáról és a tenni­valókról, valamint az 1973. évi népgazdasági terv és állami költségvetés határozataiból adódóan a mezőgazdaság fej­lesztésében a zöldségtermesz­tés növelését és a hozzá szük­séges modem technika széle­sebb körű elterjesztését köz­ponti feladatnak kell tekinte­ni. Tolna megyében a nagyüze­mi zöldségtermesztésnek ha­gyományai nincsenek, ennek ellenére már a II. ötéves terv­időszakban átlagosan 4500 hek­tár területen termeltek zöld­ségféléket a mezőgazdasági nagyüzemek. A harmadik ötéves tervidő­szakban mintegy 15—20 szá­zalékkal csökkent a megye zöldségtermő területe. A csök­kenő tendencia országos mé­retű, melynek okát elsősorban gazdaságossági tényezők idéz­ték elő. Az üzemek túlnyomó többségében a zöldségtermesz­tés kisüzemi módszerekkel folyt, a gépesítés, technológiák elterjesztése lassú ütemben haladt előre. A korszerűtlen termelési eljárások és egyéb okok miatt a termésátlagok ingadoztak, s ez kedvezőtlenül hatott az ágazat gazdaságos­ságára. Kihasználatlanok az öntözési lehetőségek is és nem tekinthető optimálisnak a táp­anyag-utánpótlás sem. A zöldségtermesztés területi elhelyezkedésében az utóbbi években nagyfokú koncentrá­ció következett be. Az 1971. évi 4000 hektár zöldségtermő területnek mintegy 85 száza­léka a paksi és szekszárdi já­rás területére koncentrálódott. A termőterület és a termés- mennyiség csökkenése ked­vezőtlenül hat a lakosság za­vartalan ellátására, az árak alakulására, a tartósítóüze­mek igényeinek kielégítésére. A zöldségtermesztés fejlesz­tésére vonatkozóan az 1972-es évben több megyei, üzemi szintű intézkedés történt, fi­gyelembe véve a központi irányelveket, intézkedéseket. Gélkitűzés, hogy a konzerv­üzem igényeinek kielégítése érdekében mintegy 2,5 ezer hektár területen meg kell va­lósítani a zöldségtermesztés komplex gépesítését. Ez nagy­mértékben elősegíti a paradi­csom, vöröshagyma, fűszerpap­rika, uborka, zöldborsó, stb. termésmennyiségének növelé­sét. Ez jelentősen javítja a la­kosság közvetlen ellátását is. A fejlesztésre vonatkozóan helyes az a törekvés és intéz­kedés, miszerint azokon a te­rületeken, ahol a komplex gé­pesítés feltételei nincsenek meg, átmeneti fokozatos fej­lesztést hajtsanak végre a me­zőgazdasági üzemek. A lakosság primőr és friss zöldségellátását nagymérték­ben javíthatja a műanyag fó­liával borított területek növe­lése. A közeljövőben mintegy 150—180 ezer négyzetméter te­rület létesítése, üzemeltetése szerepel a célkitűzések között. Az említett — és ezen kívül nem részletezett — célokat megyei szintű tanácskozásokon a termelőüzemek és forgalma­zók helyesnek, szükségesnek találták, s a gyakorlati meg­valósítás és az intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére megyei operatív bizottság ala­kult. Az eddig tett központi és megyei intézkedések hatása az 1972-es évben kedvezőnek mondható. A Paksi Konzerv­gyár 8 mezőgazdasági nagy­üzemmel kötött hosszú lejá­ratú szerződést, mely szerint e 8 gazdaság 1972. évi 900 hek­tár zöldségtermő területe 1976- ig 1700 hektárra emelkedik. Ezenkívül több üzemmel kö­tött olyan megállapodást, hogy a zöldségtermesztés fejleszté­se érdekében kísérleti fajták, megfelelő gépek beszerzésével, s az üzemeltetés támogatásá­val segítséget nyújt. Néhány zöldságnövény gépe­sítése terén komoly előrehala­dás tapasztalható (zöldborsó, zöldbab, stb.). Probléma még a paradicsom és uborka gé­pesítése. A termesztéstechnológia fej­lődésének és egyéb tényezők együttes hatásának eredmé­nyeképpen az ipar igényeit 1972-ben kielégítették a mező- gazdasági nagyüzemek. A kon­zervgyár felvásárlási célkitű­zéseit, — paradicsom kivételé­vel — valamennyi zöldségfé­léből teljesítette, illetve túl­teljesítette. Ebben nagymér­tékben közrejátszott az új ter­mesztőberendezések felépítése és a régiek hatékonyabb üze­meltetése. Az 1972-es évben állami tá­mogatás felhasználásával 28 500 négyzetméter alapterü­letű fóliatelep létesült négy mg. termelőszövetkezetben, (Mözs, Szedres, Bogyiszló, Paks), 4,8 millió Ft költséggel (ebből 1,2 millió Ft állami tá­mogatás). A megyében jelenleg a fó­liával takart terület 100 600 négyzetméter, melyből kb. 40 000 négyzetméter fűthető, széles fesztávolságú. A zöldségtermesztés fejlesz­tésére tett intézkedések, köz- gazdasági ösztönzők pozitív hatása tehát már jelentkezik, de természetesen egy év ered­ményeiből messzemenő követ­keztetést még nem vonhatunk le, különösen az 1972-es év alapján, mert ez év időjárása a zöldségtermesztésre általá­ban kedvező volt. Az eddigi ismeretek, tapasztalatok alap­ján viszont kétségtelen, hogy a fejlődés tendenciája felfelé ívelő, konkrét tények is iga­zolják ezt a megállapítást. (A mezőgazdasági üzemeknél szer­zett információk, konzervgyár előzetes szerződéskötése, stb.) Ha a zöldségtermesztés fej­lesztésére hozott és jelenleg érvényben lévő ösztönzők egyes esetekben még rugalma­sabban segítik az ágazat gyor­sabb ütemű előrehaladását, ak­kor a kitűzött cél — természe­tesen az egyéb feltételek biz­tosításával — megvalósítható. Ahhoz, hogy a zöldségter­mesztés programját a megyé­ben eredményesen végrehajt­suk, tovább kell folytatni az 1972. évben megkezdett mun­kát, s további erőfeszítéseket kell tenni minden szinten a KB. erre vonatkozó határoza­tának maradéktalan végrehaj­tásara, ., -, • PEREI DÁNIEL MSZMP MB osztályvezető Egy üzem bezárja kapuit Nosztalgiát kelt az olvasóban a Népszabadságban megjelent hirdetés, amelyben a Szekszárdi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat teveli üzemegysége kínálja eladásra gépeit és eszközeit. 38 UE—28-as traktor, 7 D4—KB, 18 SZ—100-as, három lengyel eke, négy jugoszláv eke, egy trailler, 13 tolólap SZ—100-ashoz, 12 földnyesőláda 2,75 köbméteres, 11 földnyeső­láda 6 köbméteres, pótkocsi — mennyi is? — ötvenegy, 1 Auras- szerviz, két nyolcszemélyes lakókocsi, egy kétszemélyes lakókocsi, azonkívül egyéb,gépek, felszerelések. A hirdetés szűkszavú, üzleti megfogalmazása mögött viszont nagyon sok minden rejlik. Azt is mondhatjuk: több, mint két évtized történelme, egy kis része annak a forradalmi változásnak, amely á felszabadulás óta szűkebb pátriánk — és az egész or­szág — mezőgazdaságában végbement. Annyit jelent tulajdonképpen a hirdetés, hogy befejezte kül­detését a megyében az utolsó szántó-vető, pontosabban az utóbbi években már inkább csak földmunkákat végző gépállomás. A bonyhádi járás mezőgazdasági üzemei a megmondhatói, mennyi segítséget kaptak hosszú éveken keresztül a teveli gép­állomástól, jjzántásban, vetésben, aratásban. Emlékezni kell a régi szántási versenyekre, a kombájnosok versenyeire, amelyben ott voltak a legjobbak között a teveliek is, annak ellenére, hogy a völgységi dombók ' között egyáltalán nem eszményi volt a munkaterületük. Munkájukat több élüzem cím ismerte el. Bár változtak a körülmények, igyekeztek tartani a lépést. A szó teljes értelmében hegyeket mozgattak meg: majd az egész országban megfordultak a-teveli traktorosok, szőlő- és gyümöl­csös-telepítésekhez készítették elő a talajt, sok ezer köbméter­számra mozgatták meg a földet a fejlődő alumíniumipar szá- máfa, új bauxitbányák nyitásához, és munkájuk nyoma ott van az épülő balatoni autópályában is. A teveliek — mint a MEZŐGÉP Vállalat egyik üzemegysége — az idén is megtették kötelességüket, hozták a tervezett nye­reséget. De nemcsak ma van, hanem holnap is. És mint az em­berek, a gépçk is megöregednek, elhasználódnak. Bármilyen ne­héz is, akkor kell lemondani róluk, amikor még munkaképesek. De közrejátszanak emberi okok is, tekintettel kellett lenni azok­ra, akik belefáradtak az állandó, otthontól távoli munkába. Ki ítélhetné el azt, aki enged az otthoni munka csábításának? Me­lyik termelőszövetkezet nem fogadta volna, vagy fogadja szíve­sen a szakmához kitűnően értő traktorosokat, szerelőket? Mint Vörös Antal, a vállalat főkönyvelője mondja, tulajdon­képpen ezek az okok mondatták ki a teveli üzemegység meg­szüntetését. A gépeket eladják, a munkásgárdát — kívánságnak megfelelően — átirányítják a bonyhádi gyáregységbe, illetve, elhelyezik a termelőszövetkezetekben. Az épületek állagát fenn­tartják, majd \ a telepet is eladják megfelelő vevőnek, ilyen irányban is folynak már tárgyalások. Előfordulhat, hogy az üzem a környékbeli asszonyok foglalkoztatására teremt lehetőséget... Becsukja tehát kapuit a megye utolsó szántó-vető üzeme, azzal a tudattak hogy .becsületesen,, tisztességesen végezte mun­káját, szolgálta a mezőgazdaságot két évtizednél hosszabb időn keresztül. Elismerést és köszönetét érdemel minden hajdani és ■jelenlegi teveli traktoros, vezető ezért a szolgálatért. Bl. Ilyennek látja, mondja Závodot Horlbandi Gergely fiókposta-vezető Borbandi Gergely, a zá- vodi fiókposta vezetője né­pes család feje, Bukovinából származott Závodra. Lakóhe­lyéről szívesen beszélt, de előbb elmondta: bántja őt, hogy János fiát kitették a termelőszövetkezetből. Igaz­ságtalanul jártak el, mond­ja s hetek óta ez a szerinte méltánytalan eljárás foglal­koztatja. — Megmondom, ahogyan ér­zem, szeretem Závodot. Elfo­gult vagyok. Bennem ez a köz­ség, miként a bonyhádi járás legtöbb települése, az élni- akarás, az élnitudás szimbólu­ma. Hegyek, völgyek, dombol­dalak, idejövet láttam a cu- korrépa-betakarítókat. Ilyen munkát csak az itteni emberek képesek végezni. — Kicsi község ?ávod. Fogy. Csökken a lakossága. Amikor idekerültem, nagyobb, népe­sebb volt. Emlékszem, 812 la­kost számlált, vagy talán 815- öt. Most 634 ember lakja, leg­alábbis én így tudom. De azért kedves; barátságos környezet, nagyon szép ez-a-vidék,- jól érzem magam. Természetesen csendes község Závod. Valami­kor, emlékszem' náponta 15— 20—25 telefonbeszélgetést is lebonyolítottunk a „külvilág­gal”. Most legfeljebb 3—4 ilyen beszélgetésre kerül sor naponta. Telefon-előfizető a . községben nincs. Egy időben szó volt arról, hogy az isko­lába be kell vezetni, de hát sokba kerül és lemondtak ró­la. Megjegyzem, itt most már csak az alsó tagozat működik. A felső tagozatosok Lengyel községbe járnak. — Maga a postamester. — Régebben így mondták. Hivatalosan a fiókposta veze­tője vagyok. Magam sem tu­dom hogyan lettem fiókposta­vezető. 1949-ig földművesmgn- kával foglalkoztam, aztán ép indítottam meg a postát itt Závodon. Régebben nem volt. Székelyek, felvidékiek és ős­lakosok élnek ebben a kis­községben, mondhatom békés egyetértésben. Ilyenkor csen­des a falu. Tulajdonképpen mindig csendes. Talán éppen ezért szeretek Závodon élni. Én is úgy vagyok, mint a töb­biek: olyan Závod, mintha itt születtem volna. És tudja, ke­veredünk. Mit mondjak, a vöm például felvidéki. Megszoktuk, megszerettük egymást, és tisz­teljük egymást, összebarátkoz­tunk. Ha elmondom, hogy kik a legjobb barátaim, nyomban Gyümölcs- és konzerrexport a SzoTjetunióba A napokban indulnak útnak a Szovjetunióba az erre az év­re lekötött friss gyümölcsfélék és konzerváruk utolsó tételei. A szállítás azonban tovább folytatódik; a szovjet kereske­delem az idén is jóval a? éves kontingensen felül vásárol gyümölcsöt és különféle kon­zervkészítményeket hazánktól. 1964-ben magyar—szovjet ál­lamközi megállapodás született a friss gyümölcsök és külön­böző konzervek exportjáról. A Hungarofruct külkereskedel­mi vállalat ebben az évben az 1962. évinél háromszor több zöldséget, friss gyümölcsöt és konzervet exportál, s ezen be­lül a szovjet export több mint hétszeresére növekedett. Nagy volt a fejlődés a kon­zerviparban is. Egyre bővült a korszerű gyártó- és csoma- goló-gépsorokról lekerülő üve­gekbe és szépen litografált fémdobozokba zárt ételek vá­lasztéka. £ észreveheti, hogy mennyire megszerettük egymást. Ham- berger Györgv, Stefán Antal, Breitenbach Ádám a legjobb barátom. Ök állnak hozzám legközelebb. ~— Postásszemmel milyennek nézi az itteni embereket? — Iparkodnak, dolgoznak, takarékoskodnak. Nem is hin­né, hogy történetesen milyen nagy a Tolna megyei Népúj­ság keletje. Závod? Igen, Zá­vod. Ötvenhat előfizetője van a Népújságnak, huszonnyolc a Népszabadságnak, hét a Nén- szavának. Talán egyetlen ház nincs, ahová ne 'járna valami­lyen újság. Kettőszázharminc-, kilenc hetilap- és napilao-elő- fizetőt tartok nyilván. ‘ Művel­tebbek, tájékozottabbak és igényesebbek itt is az embe­rek. Igaz, az elmúlt években ide nem költözött senki, son­kán viszont elköltöztek, nem tudom, én nem mennék el. — Kik tanítják a závodi al­só tagozatos gyerekeket? — Szabó Dénes és Varga Já- nosné. — Van-e hatgyerekes család a községben? — À fiatalabbak között nincs. — ötgyerekes, család? — A fiatalabbak között nincs. — Veszekedés, verekedés előfordul? — A kor nem ezt hozza. Ez az idő elmúlt. . Valamikor nem nagyon akart megszűnni a ci- vódás, a perlekedés, a vesze­kedés, de má már ilyen ritkán fordul élő.' Mondom, művel­tebbek az emberek. — Hány. nyugdíjas, járadé­kos él Závodon? — Megmondom. Nyolcvan nyugdíjas kapja minden hó­napban a pénzt és gyermek­gondozási segély címén öt kis­mama. Talán egykor majd ér­dekes lesz, hogy 1972-ben Fr.l- kovics Árpádné, Illés Gézáné, Borbandi Antalné, Gellért Ist­vánná és Molnár Gáspárné kapta a gyermekgondozási se­gélyt Závodon. A nyugdíj. Ián meglepő, ha mondom, de az a valóságos helyzet, hogy egy esztendőben a závodi nyugdíjasok több mint fél­millió forintot kapnak. Havon­ta 47 ezer forint nyugdíjat és járadékot visz a postás a há­zakhoz. — Závodról hová megy leg­messzebbre a levél? — Ausztráliába. Palkó Lajos bácsi fia él ott. Utána Kana­dába, az Egyesült Államokba, a többi már, mint mondjuk NDK, NSZK, Svédország tu­lajdonképpen nem is távolság. — Diplomás ember? — Talán majd most lesz. Egy fiatalember Keszthelyen tanul. — Kinek megy legjobban a dolga? — Vannak szerencsés embe­rek. Mondjuk a tejcsarnokos. Nemrég vett autót. László Antalt szintén ide sorolom, ő is_ nemrég vett autót. Egyéb­ként azok a szerencsés em­berek, akiknek minden úgy sikerül, ahogy előre elgondol­ták. — Látom a folyosón a se­gélykérő telefont, mikor hasz­nálták utoljára? — Rendszerint betegség ese­tén veszik igénybe. Akkor, ha orvosra, vagy mentőautóra van szükség. — Legyen szíves, mondjon egy eseményt. — Lakodalom. A múlt hó­napban Pék Ágnes, a kézbesí­tőnk házasságot kötött Erős Szilveszterrel. Sz. P,

Next

/
Thumbnails
Contents