Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-25 / 278. szám
1 T I 4 A zöldségtermesztés fejlesztésére hozott intézkedések hatása, a további feladatok Tolna megyében Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáról és a tennivalókról, valamint az 1973. évi népgazdasági terv és állami költségvetés határozataiból adódóan a mezőgazdaság fejlesztésében a zöldségtermesztés növelését és a hozzá szükséges modem technika szélesebb körű elterjesztését központi feladatnak kell tekinteni. Tolna megyében a nagyüzemi zöldségtermesztésnek hagyományai nincsenek, ennek ellenére már a II. ötéves tervidőszakban átlagosan 4500 hektár területen termeltek zöldségféléket a mezőgazdasági nagyüzemek. A harmadik ötéves tervidőszakban mintegy 15—20 százalékkal csökkent a megye zöldségtermő területe. A csökkenő tendencia országos méretű, melynek okát elsősorban gazdaságossági tényezők idézték elő. Az üzemek túlnyomó többségében a zöldségtermesztés kisüzemi módszerekkel folyt, a gépesítés, technológiák elterjesztése lassú ütemben haladt előre. A korszerűtlen termelési eljárások és egyéb okok miatt a termésátlagok ingadoztak, s ez kedvezőtlenül hatott az ágazat gazdaságosságára. Kihasználatlanok az öntözési lehetőségek is és nem tekinthető optimálisnak a tápanyag-utánpótlás sem. A zöldségtermesztés területi elhelyezkedésében az utóbbi években nagyfokú koncentráció következett be. Az 1971. évi 4000 hektár zöldségtermő területnek mintegy 85 százaléka a paksi és szekszárdi járás területére koncentrálódott. A termőterület és a termés- mennyiség csökkenése kedvezőtlenül hat a lakosság zavartalan ellátására, az árak alakulására, a tartósítóüzemek igényeinek kielégítésére. A zöldségtermesztés fejlesztésére vonatkozóan az 1972-es évben több megyei, üzemi szintű intézkedés történt, figyelembe véve a központi irányelveket, intézkedéseket. Gélkitűzés, hogy a konzervüzem igényeinek kielégítése érdekében mintegy 2,5 ezer hektár területen meg kell valósítani a zöldségtermesztés komplex gépesítését. Ez nagymértékben elősegíti a paradicsom, vöröshagyma, fűszerpaprika, uborka, zöldborsó, stb. termésmennyiségének növelését. Ez jelentősen javítja a lakosság közvetlen ellátását is. A fejlesztésre vonatkozóan helyes az a törekvés és intézkedés, miszerint azokon a területeken, ahol a komplex gépesítés feltételei nincsenek meg, átmeneti fokozatos fejlesztést hajtsanak végre a mezőgazdasági üzemek. A lakosság primőr és friss zöldségellátását nagymértékben javíthatja a műanyag fóliával borított területek növelése. A közeljövőben mintegy 150—180 ezer négyzetméter terület létesítése, üzemeltetése szerepel a célkitűzések között. Az említett — és ezen kívül nem részletezett — célokat megyei szintű tanácskozásokon a termelőüzemek és forgalmazók helyesnek, szükségesnek találták, s a gyakorlati megvalósítás és az intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére megyei operatív bizottság alakult. Az eddig tett központi és megyei intézkedések hatása az 1972-es évben kedvezőnek mondható. A Paksi Konzervgyár 8 mezőgazdasági nagyüzemmel kötött hosszú lejáratú szerződést, mely szerint e 8 gazdaság 1972. évi 900 hektár zöldségtermő területe 1976- ig 1700 hektárra emelkedik. Ezenkívül több üzemmel kötött olyan megállapodást, hogy a zöldségtermesztés fejlesztése érdekében kísérleti fajták, megfelelő gépek beszerzésével, s az üzemeltetés támogatásával segítséget nyújt. Néhány zöldságnövény gépesítése terén komoly előrehaladás tapasztalható (zöldborsó, zöldbab, stb.). Probléma még a paradicsom és uborka gépesítése. A termesztéstechnológia fejlődésének és egyéb tényezők együttes hatásának eredményeképpen az ipar igényeit 1972-ben kielégítették a mező- gazdasági nagyüzemek. A konzervgyár felvásárlási célkitűzéseit, — paradicsom kivételével — valamennyi zöldségféléből teljesítette, illetve túlteljesítette. Ebben nagymértékben közrejátszott az új termesztőberendezések felépítése és a régiek hatékonyabb üzemeltetése. Az 1972-es évben állami támogatás felhasználásával 28 500 négyzetméter alapterületű fóliatelep létesült négy mg. termelőszövetkezetben, (Mözs, Szedres, Bogyiszló, Paks), 4,8 millió Ft költséggel (ebből 1,2 millió Ft állami támogatás). A megyében jelenleg a fóliával takart terület 100 600 négyzetméter, melyből kb. 40 000 négyzetméter fűthető, széles fesztávolságú. A zöldségtermesztés fejlesztésére tett intézkedések, köz- gazdasági ösztönzők pozitív hatása tehát már jelentkezik, de természetesen egy év eredményeiből messzemenő következtetést még nem vonhatunk le, különösen az 1972-es év alapján, mert ez év időjárása a zöldségtermesztésre általában kedvező volt. Az eddigi ismeretek, tapasztalatok alapján viszont kétségtelen, hogy a fejlődés tendenciája felfelé ívelő, konkrét tények is igazolják ezt a megállapítást. (A mezőgazdasági üzemeknél szerzett információk, konzervgyár előzetes szerződéskötése, stb.) Ha a zöldségtermesztés fejlesztésére hozott és jelenleg érvényben lévő ösztönzők egyes esetekben még rugalmasabban segítik az ágazat gyorsabb ütemű előrehaladását, akkor a kitűzött cél — természetesen az egyéb feltételek biztosításával — megvalósítható. Ahhoz, hogy a zöldségtermesztés programját a megyében eredményesen végrehajtsuk, tovább kell folytatni az 1972. évben megkezdett munkát, s további erőfeszítéseket kell tenni minden szinten a KB. erre vonatkozó határozatának maradéktalan végrehajtásara, ., -, • PEREI DÁNIEL MSZMP MB osztályvezető Egy üzem bezárja kapuit Nosztalgiát kelt az olvasóban a Népszabadságban megjelent hirdetés, amelyben a Szekszárdi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat teveli üzemegysége kínálja eladásra gépeit és eszközeit. 38 UE—28-as traktor, 7 D4—KB, 18 SZ—100-as, három lengyel eke, négy jugoszláv eke, egy trailler, 13 tolólap SZ—100-ashoz, 12 földnyesőláda 2,75 köbméteres, 11 földnyesőláda 6 köbméteres, pótkocsi — mennyi is? — ötvenegy, 1 Auras- szerviz, két nyolcszemélyes lakókocsi, egy kétszemélyes lakókocsi, azonkívül egyéb,gépek, felszerelések. A hirdetés szűkszavú, üzleti megfogalmazása mögött viszont nagyon sok minden rejlik. Azt is mondhatjuk: több, mint két évtized történelme, egy kis része annak a forradalmi változásnak, amely á felszabadulás óta szűkebb pátriánk — és az egész ország — mezőgazdaságában végbement. Annyit jelent tulajdonképpen a hirdetés, hogy befejezte küldetését a megyében az utolsó szántó-vető, pontosabban az utóbbi években már inkább csak földmunkákat végző gépállomás. A bonyhádi járás mezőgazdasági üzemei a megmondhatói, mennyi segítséget kaptak hosszú éveken keresztül a teveli gépállomástól, jjzántásban, vetésben, aratásban. Emlékezni kell a régi szántási versenyekre, a kombájnosok versenyeire, amelyben ott voltak a legjobbak között a teveliek is, annak ellenére, hogy a völgységi dombók ' között egyáltalán nem eszményi volt a munkaterületük. Munkájukat több élüzem cím ismerte el. Bár változtak a körülmények, igyekeztek tartani a lépést. A szó teljes értelmében hegyeket mozgattak meg: majd az egész országban megfordultak a-teveli traktorosok, szőlő- és gyümölcsös-telepítésekhez készítették elő a talajt, sok ezer köbméterszámra mozgatták meg a földet a fejlődő alumíniumipar szá- máfa, új bauxitbányák nyitásához, és munkájuk nyoma ott van az épülő balatoni autópályában is. A teveliek — mint a MEZŐGÉP Vállalat egyik üzemegysége — az idén is megtették kötelességüket, hozták a tervezett nyereséget. De nemcsak ma van, hanem holnap is. És mint az emberek, a gépçk is megöregednek, elhasználódnak. Bármilyen nehéz is, akkor kell lemondani róluk, amikor még munkaképesek. De közrejátszanak emberi okok is, tekintettel kellett lenni azokra, akik belefáradtak az állandó, otthontól távoli munkába. Ki ítélhetné el azt, aki enged az otthoni munka csábításának? Melyik termelőszövetkezet nem fogadta volna, vagy fogadja szívesen a szakmához kitűnően értő traktorosokat, szerelőket? Mint Vörös Antal, a vállalat főkönyvelője mondja, tulajdonképpen ezek az okok mondatták ki a teveli üzemegység megszüntetését. A gépeket eladják, a munkásgárdát — kívánságnak megfelelően — átirányítják a bonyhádi gyáregységbe, illetve, elhelyezik a termelőszövetkezetekben. Az épületek állagát fenntartják, majd \ a telepet is eladják megfelelő vevőnek, ilyen irányban is folynak már tárgyalások. Előfordulhat, hogy az üzem a környékbeli asszonyok foglalkoztatására teremt lehetőséget... Becsukja tehát kapuit a megye utolsó szántó-vető üzeme, azzal a tudattak hogy .becsületesen,, tisztességesen végezte munkáját, szolgálta a mezőgazdaságot két évtizednél hosszabb időn keresztül. Elismerést és köszönetét érdemel minden hajdani és ■jelenlegi teveli traktoros, vezető ezért a szolgálatért. Bl. Ilyennek látja, mondja Závodot Horlbandi Gergely fiókposta-vezető Borbandi Gergely, a zá- vodi fiókposta vezetője népes család feje, Bukovinából származott Závodra. Lakóhelyéről szívesen beszélt, de előbb elmondta: bántja őt, hogy János fiát kitették a termelőszövetkezetből. Igazságtalanul jártak el, mondja s hetek óta ez a szerinte méltánytalan eljárás foglalkoztatja. — Megmondom, ahogyan érzem, szeretem Závodot. Elfogult vagyok. Bennem ez a község, miként a bonyhádi járás legtöbb települése, az élni- akarás, az élnitudás szimbóluma. Hegyek, völgyek, domboldalak, idejövet láttam a cu- korrépa-betakarítókat. Ilyen munkát csak az itteni emberek képesek végezni. — Kicsi község ?ávod. Fogy. Csökken a lakossága. Amikor idekerültem, nagyobb, népesebb volt. Emlékszem, 812 lakost számlált, vagy talán 815- öt. Most 634 ember lakja, legalábbis én így tudom. De azért kedves; barátságos környezet, nagyon szép ez-a-vidék,- jól érzem magam. Természetesen csendes község Závod. Valamikor, emlékszem' náponta 15— 20—25 telefonbeszélgetést is lebonyolítottunk a „külvilággal”. Most legfeljebb 3—4 ilyen beszélgetésre kerül sor naponta. Telefon-előfizető a . községben nincs. Egy időben szó volt arról, hogy az iskolába be kell vezetni, de hát sokba kerül és lemondtak róla. Megjegyzem, itt most már csak az alsó tagozat működik. A felső tagozatosok Lengyel községbe járnak. — Maga a postamester. — Régebben így mondták. Hivatalosan a fiókposta vezetője vagyok. Magam sem tudom hogyan lettem fiókpostavezető. 1949-ig földművesmgn- kával foglalkoztam, aztán ép indítottam meg a postát itt Závodon. Régebben nem volt. Székelyek, felvidékiek és őslakosok élnek ebben a kisközségben, mondhatom békés egyetértésben. Ilyenkor csendes a falu. Tulajdonképpen mindig csendes. Talán éppen ezért szeretek Závodon élni. Én is úgy vagyok, mint a többiek: olyan Závod, mintha itt születtem volna. És tudja, keveredünk. Mit mondjak, a vöm például felvidéki. Megszoktuk, megszerettük egymást, és tiszteljük egymást, összebarátkoztunk. Ha elmondom, hogy kik a legjobb barátaim, nyomban Gyümölcs- és konzerrexport a SzoTjetunióba A napokban indulnak útnak a Szovjetunióba az erre az évre lekötött friss gyümölcsfélék és konzerváruk utolsó tételei. A szállítás azonban tovább folytatódik; a szovjet kereskedelem az idén is jóval a? éves kontingensen felül vásárol gyümölcsöt és különféle konzervkészítményeket hazánktól. 1964-ben magyar—szovjet államközi megállapodás született a friss gyümölcsök és különböző konzervek exportjáról. A Hungarofruct külkereskedelmi vállalat ebben az évben az 1962. évinél háromszor több zöldséget, friss gyümölcsöt és konzervet exportál, s ezen belül a szovjet export több mint hétszeresére növekedett. Nagy volt a fejlődés a konzerviparban is. Egyre bővült a korszerű gyártó- és csoma- goló-gépsorokról lekerülő üvegekbe és szépen litografált fémdobozokba zárt ételek választéka. £ észreveheti, hogy mennyire megszerettük egymást. Ham- berger Györgv, Stefán Antal, Breitenbach Ádám a legjobb barátom. Ök állnak hozzám legközelebb. ~— Postásszemmel milyennek nézi az itteni embereket? — Iparkodnak, dolgoznak, takarékoskodnak. Nem is hinné, hogy történetesen milyen nagy a Tolna megyei Népújság keletje. Závod? Igen, Závod. Ötvenhat előfizetője van a Népújságnak, huszonnyolc a Népszabadságnak, hét a Nén- szavának. Talán egyetlen ház nincs, ahová ne 'járna valamilyen újság. Kettőszázharminc-, kilenc hetilap- és napilao-elő- fizetőt tartok nyilván. ‘ Műveltebbek, tájékozottabbak és igényesebbek itt is az emberek. Igaz, az elmúlt években ide nem költözött senki, sonkán viszont elköltöztek, nem tudom, én nem mennék el. — Kik tanítják a závodi alsó tagozatos gyerekeket? — Szabó Dénes és Varga Já- nosné. — Van-e hatgyerekes család a községben? — À fiatalabbak között nincs. — ötgyerekes, család? — A fiatalabbak között nincs. — Veszekedés, verekedés előfordul? — A kor nem ezt hozza. Ez az idő elmúlt. . Valamikor nem nagyon akart megszűnni a ci- vódás, a perlekedés, a veszekedés, de má már ilyen ritkán fordul élő.' Mondom, műveltebbek az emberek. — Hány. nyugdíjas, járadékos él Závodon? — Megmondom. Nyolcvan nyugdíjas kapja minden hónapban a pénzt és gyermekgondozási segély címén öt kismama. Talán egykor majd érdekes lesz, hogy 1972-ben Fr.l- kovics Árpádné, Illés Gézáné, Borbandi Antalné, Gellért Istvánná és Molnár Gáspárné kapta a gyermekgondozási segélyt Závodon. A nyugdíj. Ián meglepő, ha mondom, de az a valóságos helyzet, hogy egy esztendőben a závodi nyugdíjasok több mint félmillió forintot kapnak. Havonta 47 ezer forint nyugdíjat és járadékot visz a postás a házakhoz. — Závodról hová megy legmesszebbre a levél? — Ausztráliába. Palkó Lajos bácsi fia él ott. Utána Kanadába, az Egyesült Államokba, a többi már, mint mondjuk NDK, NSZK, Svédország tulajdonképpen nem is távolság. — Diplomás ember? — Talán majd most lesz. Egy fiatalember Keszthelyen tanul. — Kinek megy legjobban a dolga? — Vannak szerencsés emberek. Mondjuk a tejcsarnokos. Nemrég vett autót. László Antalt szintén ide sorolom, ő is_ nemrég vett autót. Egyébként azok a szerencsés emberek, akiknek minden úgy sikerül, ahogy előre elgondolták. — Látom a folyosón a segélykérő telefont, mikor használták utoljára? — Rendszerint betegség esetén veszik igénybe. Akkor, ha orvosra, vagy mentőautóra van szükség. — Legyen szíves, mondjon egy eseményt. — Lakodalom. A múlt hónapban Pék Ágnes, a kézbesítőnk házasságot kötött Erős Szilveszterrel. Sz. P,
