Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-24 / 277. szám
t i 1 Műn késszé mm el, munkásszívvel Propagandisták kitüntetése Mióta a Központi Bizottság határozata kikerült az utcára, azóta mindenütt beszédtéma. Az emberek vitatják, értékelik, elemzik, magyarázzák. Eljutott mindenkihez, s túlzás nélkül állíthatjuk, az érdeklődés, a figyelem középpontjaiba került. S ezt nemcsak egyszerűen mondjuk tapasztalatokra hagyatkozva, tudjuk. Munkásokkal, értelmiségiekkel, tsz-tagokkal beszélgetve „ráirányítás” nélkül kerül szóba helyzetünk mai tükörképe, a párthatározat, amely felméri, áttekinti a X. kongresszus óta megtett utat, és a politika töretlenségét hangsúlyozva az eddigi tennivalók folytatására megerősíti a dolgozók millióit.. Nagy a párthatározat közvéleménye. Tapasztaltuk Szek- szárdon, Bonyhádon, Kisvej- kén, a megye több községében, üzemében. Igaz, nagy várakozás előzte meg a Központi Bizottság ülését, majd magát a határozatot. S hogy nagy a közvéleménye, abban feltétlenül része van a tévének, a rádiónak, minthogy szombat óta megszólaltatják a Központi Bizottság tagjait, akik a képernyőn a mikrofon segítségével százezreket hoznak közelebb „helyzetünkhöz”, annak jobb megismeréséhez. Ahogy ez lenni szokott, első hallásra, első olvasásra, a dolgozók az áremelkedést jegyezték meg, és arról beszéld tek legtöbbet. A hét végén a munkásvonatokon, autóbuszokon az éremnek főleg ezt az oldalát nézték, tárgyalták. Főleg a tej borzolta fel a kedélyeket annak ellenére, hogy a tej és a tejtermékek fogyasztói árának emelkedésével egyidejűleg a nyugdíjakat, a járadékokat, a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt, és az ösztöndíjakat egységesen havi 50 forinttal felemelték. Tartozunk az igazságnak azzal is, hogy az égetett szesz, á cigaretta drágulását sem fogadták kitörő örömmel a kétkezi dolgozók. Dehát ki örül a drágulásnak? Senki. Legfeljebb megértjük és józan észszel belátjuk, hogy ennek így kell lenni. Ezekben a napokban már higgadtabb, körültekintőbb a dolgozók véleménye. A határozat másik oldalára is jobban felfigyeltek, egy lépéssel tehát tovább jutottak. S akik alaposabban, jobban tanulmányozták, újból elolvasták a határozatot, azok megértik, hogy annak minden pontja a dolgozó emberek érdekét tartja szem előtt. Sok szó esik majd még erről, de kell is, hasznos is, fontos is róla beszélni. Sorskérdéseink közé tartozik, hogy az életszínvonal általános javulása mellett egyes dolgozó családok — különösképpen amelyekben kevés a kereső, sok az eltartott, a gyerek — életszínvonala alig, vagy nem emelkedett. A határozat kimondja: „Következetesen kell dolgozni azon kongresszusi cél érdekében, hogy a családi jövedelmek közel jussanak egymáshoz.” Mióta Magyarországon nyereségrészesedés létezik, azóta szünet nélkül vitatják az elosztás, a felosztás módját. A dolgozó emberek százezreinek véleménye tükröződik most a határozatban, amikor kimondja: a nyereségrészesedés egyenlőtlen, néha igazságtalan felosztása is rendezést kíván. Rendezést kíván. Ezen van a hangsúly, és biztosra vehetjük, hogy erre a rendezésre hamarosan sor kerül, méghozzá munkásszemlélettel. A határozatot megalkotó Központi Bizottság a dolgozó emberek, a munkások eszével gondolkodik a munkások szívével érez. Ez így van rendjén. A bérből és a fizetésből élő dolgozók keresete 1973-ban átlagosan 4—5 százalékkal emelkedik. 1973. március 1-től az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét átlagosan 8 százalékkal, az állami kivitelező építőipar munkásainak és művezetőinek bérét pedig átlag 6 százalékkal fel kell emelni. Nagyon lényeges, hogy a határozat kimondja: a béremelésnél figyelembe kell venni a magasabb képzettséget, a nehéz fizikai munkát, és előnyben kell részesíteni a nagyobb részt nőket foglalkoztató több műszakban dolgozó üzemeket. A dolgozó emberek véleményének ad hangot a határozat akkor is, amikor megfogalmazza és kimondja: az igazságos közteherviselés érvényesítése érdekében további intézkedésként meg kell vizsgálni, a nem munkából eredő jövedelem (öröklés, ajándékozás, stb.) az ingó és ingatlan tulajdonra vonatkozó megfelelő, átfogó adórendszer kidolgozásának és bevezetésének lehetőségét. Nem könnyű minden oldalról áttekinteni és egyszerre azonnal megérteni a határozaA Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei szervezete helyi csoportjaként 41 taggal megalakult Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen a Tolna megyei diákok klubja. Az alákuló ülésen jelen volt Horváth József, a megyei tanács elnökhelyettese, a MAE megyei elnöke és Szakái László, a megyei pártbizottság munkatársa, a MAE megyei titkára, valamint a tsz-szövet- ségek képviselői. A klub alapvető célja a Tolna megyei illetékességű diákok részére már az egyetemi tanulmányok ideje alatt lehetőséget biztosítani a megye élelmiszergazdaságának, gazdaságpolitikai helyzetének megismerésére és területet biztosítani nagy gyakorlattal rendelkező mezőgazdasági szakemberek mellett az egyetemi gyakorlatok mind hatékonyabb lefolytatásához. A diákklub tagjai valameny- nyien Tolna megye mezőgazdasági nagyüzemeiben szeretni Hőgyészi Állami Gazdaság vezetősége négy szocialista brigád negyvennyolc tagját jutalomképpen színházlátogatásra, a fővárosba vitte. Szerdán este nézték meg a Mikroszkóp Színpad új műsorát, majd találkoztak a művészekkel. A művész—munkás találkozón részt vett a Mátai Antal szocialista brigád, a Csapajev szocialista brigád, a Bánki Donát szocialista brigád és a Kossuth szocialista brigád n egyventot. Idő kell hozzá, hiszen súlya van minden mondatnak, valamennyi bekezdésnek. íme néhány mondat, elolvassuk, s nyomban belátjuk, hogy tízezrek közvetlenül érdekeltek és érintettek ebben: „Ösztönözni kell a vállalatok magánlakás-építési akcióit. Arra kell törekedni, hogy a munkások tehervállalásának mértéke kisebb legyen, mint a lakásépítő szövetkezetekben.” Akt tudja — és ki ne tudná? — hogy milyen erőfeszítések, lemondások árán jut ma egy tőkével, tartalékkal nem rendelkező munkáscsalád lakáshoz, aki ismeri az életnek ezt a felületét is, könnyűszerrel belátja, mit jelent a határozat idézett része. Jó érzéssel olvashatjuk őzt is, hogy a lakásépítő szövetkezeteknél a többgyermekes munkáscsaládok előtörlesztését egyedi elbírálás alapján teljesen el lehet engedni, összességében, ha a határozat életszínvonal-politikával foglalkozó részét tanulmányozzuk, teljesen nyilvánvaló: Magyarországon az életszínvonal-politika kifejezetten munkásközpontú, s talán még az sem túlzás, hogy a legértékesebb hozzájárulás ahhoz a vitához, amely a lapokban a népszaporulat körül folyik. nének dolgozni egyetemi tanulmányaik elvégzése után, mint mezőgazdasági mérnökök, mezőgazdasági gépész- mérnökök. Ennek megfelelően választják meg diplomadolgozataik, tudományos diákköri munkáik témáját, amelyen keresztül már jól előre mélyreható hasznos kapcsolatokat teremtenek a gazdaságokkal, azok nagy gyakorlattal rendelkező vezető szakembereivel. A kezdeményezést az egyetem, az egyetemi párt- és KISZ-vezetés örömmel fogadta és máris különböző intézkedéseket tett a diákklub hasznos működésének elősegítésére. Véleményük szerint a hallgatók a gyakorlati munka iránt megnyilvánuló élénk érdeklődése, valamint a megyei patronáló szervek segítőkész- ségje biztosíték arra, hogy a klub munkáján keresztül nag- mértékben előre lépjenek a tudomány és gyakorlat egységének megteremtése terén. nyolc tagja, valamint Komlós János színházigazgató, Iglódi István rendező, Ronyecz Mária, Jobba Gabi és Monori Lili színművészek. Az előadás után baráti beszélgetés alakult ki a művészek és a mimkások között a darabról, számos kulturális, művészeti kérdésről. A művészek szívesen fogadták a munkások kérését, hogy a jövőben is találkozhassanak a Mikroszkóp Színpad színészeivel, rendezőivel. Csütörtökön délelőtt ünnepséget rendeztek a megyei párt- bizottságon az alapszervezetek azon propagandistái részére, akik 10, illetve 5 éve terjesztik a politikai irodalmat pártmegbízatásként. Az ünnepségen jelen volt Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára és Bakács István, a Kossuth Könyvkiadó terjesztési főosztályának vezetője. A jelenlévőket Háhn László, a Kossuth Könyvkiadó Tolna megyei kirendeltségének vezetője köszöntötte, majd István József, a megyei pártbizottság osztályvezetője méltatta munkájukat. — A politikai irodalom terjesztőinek tevékenysége az alapszervezeti munka szerves része — mondotta a többi közt István József. — Fejlődésünk jelenlegi szakaszában a politikai nevelés, a meggyőzés, a szocialista ember alakítása nélkülözhetetlen segítői a politikai tárgyú könyvek, brossú- rák, folyóiratok. Az elvtársak munkája — a terjesztés — felelősségteljes tevékenység, amely sok apró munkát igényel. A terjesztők lelkiismeretén, szorgalmán, politikai kötelezettségérzetén is múlik, hogy a kiadványok eljutnak-e a párttagokhoz, s az érdeklődő párton kívüli dolgozókhoz. Az elmúlt évek terjesztési számadatai bizonyítják, hogy a politikai irodalom Tolna megyei terjesztői derekasan helytálltak, sokat tettek a párt politikája megértéséért, megértetéséért, s ezen keresztül Az észak-nógrádi regionális vízmű mihálygergei víztisztító telepén csütörtökön üzembe helyezték az ország első ózo- nizáló berendezését, amelyet az Északmagyarországi Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat öt és félmillió forintos beruházásából létesítettek. Az új eljárás az ivóvíz tisztításában a klór alkalmazását hivatott helyettesíteni, nemcsak azért, mert az ózon oxidáló hatása a vízben szinte tökéletes, de azért Is, mert az ózon maximum tizenöt másodperc leforgása alatt elégeti, elbontja a vízben még fellelhető és az emberi szervezetre káros A számítástechnikai központi fejlesztési programnak az élelmiszergazdaságban történő megvalósítására, a számítás- technika tervszerű felhasználására és fejlesztésére a MÉM- ben megalakult az ágazat számítástechnikai alkalmazási bizottsága. Az élelmiszergazdaságban is eljött az ideje, hogy korszerű matematikai módszerekkel, elektronikus számítógépekkel egyszerűsítsék az ügyvitelt, az információadást, és fejlesszék a tervezéshez szükséges adatok szolgáltatását. A MÉM területén már eddig is sikerrel alkalmazták a nagy teljesítményű számítógépeket. Ilyen működik például a minisztérium statisztikai és gazdaságelemző központiéban, ahol rendszeresen nyilvántartják a mezőgazdasági üzemek és az élelmiszeripari vállalatok gazdasági tevékenységével kapcsolatos adatokat. Az információkat a központi döntéseknél, hatá* eredményesen közreműködtek a párthatározatok megvalósításában. István József beszéde után Tolnai Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára arany, illetve ezüst emlékjelvényt adott ^ át a propagandistáknak. A 10 éves terjesztői munka után arany emlék jelvényt kapott Forró Ferenc (Bonyhádi, Novák György- né (Bonyhádi, Papp Mátyásné (Bonyhádi, Dunkel Lehel (Lengyel), Pohál Józsefné (Tolna), Pelczer Antalné (Tolna), Fehér Lászlóné (Decs), Pálffi József (Bátaszék), Francsics Józsefné (Tamási), Borda József (Misz- la), Hugyec István (Gyönk), Lendvai András (Dombóvár). Az 5 éves terjesztői munka után eizüst emlék jel vényt kapott Németh Lajos (Bonyhád), Paplauer Ferenc (Bonyhád), Varga József (Kocsola), Tamás Illés (Gerjen), Viola László (Németkér), Orlovácz György (Nagydorog), Réhm Ferencné (Tolna), Balogh Gábor (Bátaszék), Vass Vendel (Fadd), • Sinka Lajos (Gyönk), Anka Péter (Gyönk), Turóczy Józsefné (Szakály), Szebényi Imre (Simontornya), Török Sándor (Szekszárdi, Pálkovács Jenőné (Szekszárd), Ágoston Endre (Szekszárdi, Németh Józsefné (Szekszárd), Halász Istvánná (Szekszárd). Pribilina Gábor (Dombóvár). A propagandisták nevében Török Sándor mondott köszönetét a kitüntetésért, és megígérte, hogy a jövőben is fáradhatatlanul terjesztik a politikai irodalmat. szennyező anyagokat — fenolt, ammóniát, foszfátot, vasmangánt, algákat, baktériumokat és vírusokat — se közben maga is elbomlik. Az ózonizálás után nem marad vissza a klórozásra jellemző kellemetlen mellékíz és szag. További előnye az új víztisztító eljárásnak, hogy míg a felszíni vízfolyásokból nyert ivóvíz tisztításához a klór mennyiségének megfelelő adagolása mindig nehézséget okoz — hiszen a folyókba hol több, hol kevesebb szenriyező anyag kerül — az ózonnál ilyen nehézségek nincsenek. rozatoknál messzemenően figyelembe veszik. Nagy teljesítményű berendezése van az Országos Földmérési és Térképészeti Hivatalnak is, ezzel tartják nyilván a földügyi adatokat. A bizottság a következő években kettős fejlesztési programot valósít meg. Egyrészt javaslatot dolgoz ki a központi feldolgozó rendszer munkájának kiszélesítésére, másrészt fejleszti a területi munkát, amennyiben nagyobb vidéki központokban számítógépes bázisok építésére tesz indítványt. Ezekben a központokban államigazgatási, kutatási és kereskedelmi adatokat összesí- tenek. 1972. november 21. Sz. P. Tolna megyei diákklub alakult Gödöllőn Hőgyészi szocialista brigádtagok találkoztak a Mikroszkóp Színpad művészeivel Búcsú a kloros víztől? Mihálygergén üzembe helyezték az ország első ózonizáló berendezését Számítástechnikai bizottság a MÉM-ben
