Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-23 / 276. szám
Az iskolai honvédelmi nevelés ötödik évében Jegyzet Akiknek még nem való az iskolai demokrácia Tudósítottam a megyei középfokú tanintézetek diákparlamentjéről. Felemelő élmény volt, látni és hallani ezeket a fiatalokat, akik felelősséggel szóltak társaik, iskolájuk gondjairól Egy korosztály, egy nemzedék már az iskolában tanulja a demokráciát, és általánosságban tud is élni vele. Nem tudok azonban hallgatni aggod almaimról. Sokszor és sokféle formában fogunk még visszatérni az iskolai demokrácia különböző oldalainak megvilágítására, a jobbítás szándékával és dicsérőleg is. Nem szabad viszont hallgatni azokról a jelenségekről, vagy inkább lehetséges veszélyekről,, amelyek ezt az egészében egészséges folyamatot hátráltatják. Kiábrándító volt, amikor felállt egy fiatalember, felolvasta előre megírt hozzászólását, .lélektelenül, fahangon. Formai dolog lehetne ez, ami alig érdemel szót, ha nem lett volna a tartalma is elszomorító. Éopolyan volt, mint a felnőttértekezletek fölösleges szócséplései. Kezdődött azzal, hogy mindenkinek köszönetét mondott, a tanári karnak, az iskolának, a KISZ- ... — A november 7-i ünnepségek során csendben és szerényen zajlott le egy kedves ünnepség Dömbóvárott. A Gőgös Ignác Gimnázium KlSZ-szerve- zete átvette a KISZ Központi Bizottság vörös selyemzászla- ját, az iskolában évek óta folyó eredményes mozgalmi munka jutalmát. A magas kitüntetést most először nyerte el a dombóvári KlSZ-szérvezet. Hogyan sikerült? A KISZ az iskolában önálló politikai szervezetként működik, de nem nélkülözi a tanárok segítségét, hisz enélkül az önállóság fejlesztése ebben a korban lehetetlen. A tantestület — helyesen értelmezve saját szerepét — éveken át tar- tp, folyamatos nevelőmunkával az iskolai KISZ-t önálló munkára alkalmassá tette. Az iskolában 1967 óta pedagógus- alapszervezet is működik 18 taggal, így „belülről” is tudnak segíteni. Ez különösen a vezetőtestületek munkájának támogatásában, a KlSZ-okta- tás színvonalának emelésében és az Ifjú Gárda-szakaszok képzésében jelentős. Külön ki kell emelni Szabó Imre elvtársnak, az iskola nevelési igazgató-helyettesének, a pedagógus-pártszervezet titkárának tevékenységét, aki nagy hozzáértéssel, lelkesen, szabad idejét is feláldozva, segíti a KISZ-szervezet munkáját. A fokozatosan és tudatosan biztosított döntési és beleszólási jogok következtében nőtt a tanulók iskolai ügyek iránt érzett felelőssége, sokasodtak vezetési tapasztalataik, egymás után kerültek felszínre a nagyszerű KISZ-vezetők. A közösségek fokozták, az nek, a tanácsnak és még mit tudom én kinek, akik lehetővé tették, hogy itt elmondja a fiatalok gondjait,- bajait. Aztán ezekről nem beszélt, ellenben hosszasan „nem mondott semmit”, az iskolai demokráciáról általában, helyi példákat nem említve. Az volt a hallgató érzése, hogy ezt a hozzászólást a tanári kar egyik tagja diktálta. Biztos, hogy nem így volt, de a fiatalember tanárai feltétlenül felelősek azért, hogy ő azt hitte, így kell hozzászólni. Persze, az is lehet, hogy iskolai légkör felszabadult és demokratikus, akkor viszont ennek a fiatalembernek nem való még az iskolai demokrácia. Nem tud élni vele, sőt visszaélt vele, hiszen nem képviselte az őt küldőket, diáktársait. Éppen ellenkező tartalmú volt egy másik hozzászólás, mikor egy fiatalember azzal állt elő, hogy most már sikerült helyiséget szerezni iskolai klubnak, de ez így nekik nem felel meg, társadalmi munkában majd rendbehozzák. Ehhez viszont követel az illetékes fórumokról x négyzetméter parkettát és y négyzetméter tapétát. Parketta, tapéta egyénekkel szemben támasztott követelményeket, kialakították az egyénekre szabott megbízatások rendszerét, és nem felejtették el azok végrehajtásának ellenőrzését sem. Az így kialakult helyzet lehetővé tette, hogy szép eredményeket érjenek el a mozgalmi munka számos területén. Az iskola tanulmányi eredményei jobbak az átlagosnál. A tanulók évről évre kiemelkedően szerepelnek a megyei és az országos tanulmányi versenyeken. Évek óta nem fordult elő jelentősebb fegyelmi vétség. A gimnázium KISZ- szervezete minden városi rendezvényen részt vesz, politikai, kulturális és sportvetélkedőkön jól szerepel. Sikeresek helyi rendezvényeik. Évek óta szervezetten foglalkoznak az Ifjú Gárda-szakaszok képzésével, egyik szakaszuk az idén Kiváló szakasz minősítést szerzett. Az úttörőkkel való testvérkapcsolatok kialakítása, az ifivezetőkkel való foglalkozás területén is elismerésre méltó eredményeket értek el. A tanulók közül sokan vesznek részt évről évre az építőtáborok munkájában, és még többen a városi feladatok megvalósításában. Az iskolában nem „szenzá- eió-hajhászás”, hanem tudatos és tervszerű mozgalmi munka folyik. Tgy nyerték el egymás után háromszor — és véglegesen — a KISZ Tolna megyei Bizottsága által a legjobb iskolai KISZ-szervezet részére kiírt vörös vándorzászlót. Jutkusz Győző városi KISZ-bizottság titkára egy iskolai klubba, mikor nagyon sok iskolában olajos pad- lójú tanterem sincs elég? Milyen alapon követelnek ők ingyen tapétát, hol vannak ezek az igények a reális lehetőségektől? Jogos követelések helyett követelőzés... Jó lenne ezeket a fiatalokat leszoktatni a túlzott igényességről, az önzésről. Nem mindenhonnan azokat küldték, akiket a többség szeretett volna. Voltak iskolák, osztályok még többen, ahol a tanár, vagy a KlSZ-vezető- ség javaslatát automatikusan megszavazták. Közömbösségből nem szereztek érvényt akaratuknak, egyszerűbbnek találva a formális szavazást. Ezek a közösségek még éretlenek az iskolai demokráciára Sajnos, előfordul a KISZ- vezetőség választáson is, a tartalom nélküli, formális szavazás. Még sokan nem ért'k. nem érzik át annak jelentőségét, hogy választhatnak. Ennek egyik oka éppen az, hogy nem ismerik a demokratikus formákat. Nem tudják, mit hogvan kell megszavaztatni, mikor van még lehetőség mást javasolni és mikor nincs már. A megyei parlamenten is voltak ezen a téren zökkenők Az országos küldöttek jelöl5- •Ilstájáfi ■ ” " szereplő-£ : heréket ’ egyenként kellett volna a .jelölő bizottságnak indokolni és megszavaztatni. Ez nem történt meg. A jelölőlista kiegészítésére korlátlan lehetőség van. amennyiben ötven százaléknál többen szavaznak az új név listára való felvételére. Több új név is felvetődött, nem kellő indoklással. ígv nem is szavazták meg őket. A jelölő bizottság vezetője jogtalanul állította le a további .javaslatokat és taktikai hibát vétett a végső szavazás ismertetésénél is, amikor „nem javasolta”, hogy neveket húzzanak ki a listáról, helyébe újat írva, ugyanis erre minden választónak joga van, ez nem javaslat kérdése! A formális választások következménye, aztán a KISZ- életben, hogy ha valakit elsőben megválasztanak, ha le nem mond, az iskola befejezéséig titkár marad. Ha lelkes, minden munkát végezhet, ha nem, anélkül is vezető lehet, hogy csinálna valamit. A tagság nem él demokratikus jogaival, nevezetesen nem kéri számon az eredményeket. így alakul aztán ki az olyan ifjúsági vezetők típusa — a parlamenten is lehetett találkozni ilyennel — aki él sem tudja képzelni, hogy vezetett is lehetne, nemcsak vezető. Úgy véli, a vezetők jogai neki járnák és csak neki járhatnak. Elfelejtkezik a kötelezettségei- rő, rosszabb esetben még arról, is hogy kiket képvisel. Áz iyenekből lesznek aztán a csalódott, mindent kifogásoló felnőttek ha elvégezve a középiskolát vagy a szakmunkásképzőt. az életben nem vezető beosztásba kerülnek. Az iskolai demokrácia gyakorlása során se lenne szabad elfelejtkezniük az ifjúsági vezetőknek arról, hogy csak addig vezetők, amíg érdemesek a közösség bizalmára, a közösségnek pedig arról hogv az lehet és csak az lehet a képviselőjük, akit ők megválaszIHAROSI IBOLYA NÉHÁNY HÉT MÚLVA véget ér az általános és a középiskolákban az idei tanév első féléve. Ennek a félévnek az ad különös jelentőséget, hogy több osztályban, több tantárgyban nem történik meg a tanulók előrehaladásának hagyományos mérése, a félévi osztályozás. Mégis, megfelelő alkalom lehet egy olyan tantárgy elemzésére, hatásának vizsgálatára, amelyből eddig sem kaptak a tanulók — a többi tantárgytól eltérően — érdemjegyet. A honvédelmi ismeretek oktatásának 1968-ban történt bevezetéséről van szó. Az idei tanév azért is alkalmas következtetések levonására, mert az év végén végző középiskolások abban az. évfolyamban vannak, amely az általános iskola nyolcadik osztályától kezdve tanulja a honvédelmi ismereteket. Erről az évolyamról azt is lehet mondani: kísérleti szereplői voltak egy olyan, új tantárgy bevezetésének, amelynek nem volt olyan hagyományos tematikája, módszertana, mint a többi tantárgyaknak. Ezek után: miiven pozitívumai vannak az ötödik tanévben folyó honvédelmi nevelésnek? ELSŐSORBAN, kedvező a tantestületek egységes hozzáállása, a kezdeti bizonytalankodás után. Mindez kifejezésre jutott az elmúlt tanév vége előtt, az általános iskolai honvédelmi felelősök értekezletén, amelyen minden felszólaló a jobb végrehajtás lehetőségéivel, módszereivel foglalkozott. A középiskolákban""honvédelemmel foglalkozó tanárok körében egvre általánosabb a vélemény, hogv kevés az erre fordított óraszám, főleg, ha az a testnevelés rovására is megy. A szemléletváltozás! egyik szekszárdi középiskola testnevelője példázza. A tantárgy bevezetése kezdetén minden lehető módon el akarta hárítani ezt a feladatot — ma pedig mintaszerűen rendezi meg az iskolai honvédelmi napokat, az oktatáson kívül lövészversenyeket szervez, minden lehető módon segíti a fiatalok honvédelmi felkészítését. Megszűnt a szülők — elsősorban a lányos szülők — kezdeti aggodalma, nagyrészt azért is, mert a honvédelmi napok és a lövészetek egyre nagyobb szervezettséggel, fegyelmezetten folynak le. (Az elmúlt, eddigi évék alatt lőtéren, lövészeten nem fordult elő baleset.) A HADSEREG JOBB MEGISMERÉSÉVEL csökkent a fiatalokban a katonai szolgálattól való idegenkedés. A nyilvántartásba vételeket, sorozásokat követően kevesebb a felmentési kérelem és több fiatal választja a hivatásos katonai pályát. Az általános és a középiskolákban sajnos egyre jobban jelentkezik a maximumra való törekvés, amely talán legjobban a lőeredmények elbírálásában fejeződik ki. A tanulók lőeredményei — kevés kivételtől, néhány tehetséges fiataltól eltekintve ,— közepesek, vagy az alatt vannak. Kevés az előkészítő 15- oktatásra rendelkezésre álló idő — mondják a pedagógusok. Viszont ott jobbak az eredmények, ahol a tematikában szereplő lövészeteken kívül a tanulók rendszeresen részt vesznek az MHSZ tömegversenyein, szakköreiben. A megyében működő ötven általános iskolai légpuskás szakkör jól kiegészíti az iskolai munkát. Igaz, még nem mindenütt áll rendelkezésre a kellő mennyiségű fegyver, vagy, ami van, a sok igénybevétel miatt hamar elhasználódik. Gondot okoz a fegyverek javítása, alkatrészellátása is, mert a kezdeti években, hogy az igényeket gyorsan kielégítsék, légpuskából például hétnyolc típust is forgalomba kellett hozni. Az is baj volt, hogy ezeknek többsége nehéz volt a tíz-tizennégy éves gyerekeknek, Ez a gond a jövőben megoldódik. À hazai ipar olyan új, jó minőségű fegyvert bocsátott ki, amely a korábbiaknak csaknem fele súlyú és olcsóbb is, amelynek a gyerekek is, az. iskolák is örülnek. Az előbbiek, hogy majd könnyebben tudják kezelni, az utóbbiak, hogy többet tudnak majd vásárolni. Egyelőre először a szakköröket látják el ezzel az új légfegyverrel. Ami a további, anyagi ellátást illeti: az MHSZ szemléltető oktatás céljára a közelmúltban adott át az iskoláknak ötven, hatástalanított kispuskát, azon kívül a polgári védelmi oktatáshoz összfegyvernemi védőruhákat, gázálarcokat, védőkészleteket. AZ EREDMÉNYEK lehetőséget adnak további előrelépésre. a katonai szolgálatra való felkészítésnek olvan szakterületein, mint a rádiózás, a modellezés. Különösen a rádiózást kell szélesebb alapokra helyezni a középiskolákban, több éves rendszerben, mert a jelenlegi nem elégíti ki a hadsereg igényeit, nem tudja felkészíteni a- tanulókat a KPM-vizsgára. A megfelelő rádiótechnikai ismeretek nem csupán a „divatos” rádió-tv szerelői pályához adhatnak alapot, az utánpótlás kell a hajózáshoz, a polgári repüléshez is. A HONVÉDELEMRE NEVELÉS a fiatalok világnézeti nevelésének része, viszont honvédelmi képzésnek csupán egy része folyik az iskolában, állami eszközökkel. A maga eszközeivel részese az MHSZ, a KISZ Ifjú Gárda, az úttörőmozgalom. Az iskola, a társadalmi szervekkel együttműködve, egyre magasabb színvonalon hajtja végre a párt ama határozatát, hogy ifjúságunk egésze, nemre és korra tekintet nélkül szerezzen honvédelmi alapismereteket, nagy része pedig a korszerű hadi- technika kezeléséhez szükséges alapfokú ismeretekkel lépjen fegyveres szolgálatba, BI. Alsótengeliei Kísérleti Gazdaság fel rés* szakmunkás VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ VILLANYSZERELŐT VALAMINT HENTES-MÉSZÁROST Jelentkezni lehet a gazdaság központi irodájában, Középhídvégen, a személyzeti vezetőnél. (293) Népújság 7 1972. november W, Á KISZ Központi Bizottság vörös selyemzászlóval tüntette ki a dombóvári Gőgös Gimnázium KISZ-szervezetét
