Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-01 / 258. szám
\ Téveszméit és a valóság Tagozatos osztályok a gimnáziumban Egy tavaly érettségizett gimnáziumi osztály névsorát tartom a kezemben. A nevek mellé odaírták, hogy ki hova jelentkezett továbbtanulni és a jelentkezőket felvették-e, vagy elutasították. Az osztály fizika tagozatos volt, tanulóinak nagy része mégis testnevelési főiskolára, tanítóképzőbe, színművészeti főiskolára, a tanárképző főiskola humán szakjára kérte felvételét. Többségük nem került be ezekbe a felsőfokú oktatási intézményekbe. Azok viszont, akik a műszaki egyetemre, vegyipari egyetemre, műszaki főiskolára jelentkeztek, már javában készülnek a félévi kollokviumokra, szigorlatokra. ök helyesen választottak, amikor az általános iskola befejezése után képességüknek, érdeklődésüknek megfelelően a gimnázium tagozatos osztályában folytatták a tanulást. A többiek, akiknek a középiskolában nyűg, teher volt a fizika, matematika, talán egy életre csalódtak. Négy évig olyan tárgyakat voltak kénytelenek intenzíven tanulni, amihez egyáltalán nem éreztek kedvet. De hát akkor miért jelentkeztek a fizika tagozatos, vagy hivatalosan: szakosított tanterv alapján működő osztályba? Magas követelmények Semmi esetre sem - azért, mert azt gondolták, itt köny- nvebb dolguk lesz. Míg az általános tantervű osztályok heti óraszáma 31, addig a tagozatosoké 34—35. Ez azt jelénti, hogy majd mindennap hat órán keresztül ülnek az iskolapadban. A szaktárgyak (matematika, fizika, másutt az idegen nyelv), emelt óraszáma egyúttal magasabb követelményt is, j elen t, ugyanakkor a többi tantárgyat ugyanúgy tanulják, mint a nem tagozatos osztályok. A művelődésügyi miniszter egyik idevonatkozó rendelete szerint a tanulók egyes tantárgyak iránti fokozottabb érdeklődésének kielégítésére, képességeik kibontakoztatására kell létrehozni a tagozatos osztályokat. Vajon megtalálható-e a diákoknál ez a fokozott érdeklődés — kérdeztük Szenczi Lászlót, a szekszárdi Garay gimnázium igazgatóját. — Nálunk jelenleg a tagozatos osztályok tanulóinak csak kisebbik hányada érdeklődik a tantárgy iránt. Ez leginkább a matematika, fizika szakkörökbe történő jelentkezéseknél látszik. Vannak központi szervezésű megyei szakköreink, amelyekben egyetemi előadók, kiváló helyi szakemberek tartanak előadásokat. Egy-egy tagozatos osztályunkból alig négyen-öten jelentkeznek ezekbe a szakkörökbe, pedig elvileg valamennyi tanulónak fokozott érdeklődést kellene mutatnia a szaktárgy iránt. Rangot jelent — Ha hiányzik a diákok érdeklődése, akkor miért jelentkeztek ezekbe az osztályokba? — Azért, mert ez a divat. Azt gondolják — elsősorban a szülők —, hogy rangot jelent, no meg itt magasabb színvonalú az oktatás. Sajnos az iskola is hibát követett el, mikor éveken át a legjobb tanárokat igyekezett a tagozatos osztályokba gyűjteni. Ezzel' csökkent az általános tantervű osz- ' tályok tekintélye. Ezt a tekintélyt. az általános tantervű osztályok megbecsülését, most ■ szeretnénk visszaállítani. Érthető, hogy a legtöbb — elsősorban a jól felkészült, szakmailag igényes — pedagógus szívesen tanít a tagozatos osztályban, hiszen ott vannak a legjobb képességű gyerekek, akikkel kiváló eredményt lehet elérni. (A tagozatos osztályba jelentkezőknél a jó ta- ' nulmányi • átlagot és a szaktárgyból kaoott érdemjegyet veszik figyelembe.) Ugyanakkor az is igaz, hogy a gvenge tanárt könnyen „falhoz állítanák” ezek az átlagosnál tehetségesebb tanulók. Az utóbbi időben oly sokat emlegetett túlterhelés a tagozatos osztályokban fokozottan jelentkezik. A tanulóknak nemcsak -• a-t szaktárgyakkal kapcsolatos ■ tudnivalót kell jobban elsajátítaniuk, de —.tekintettel ’ jó képességeikre — szinte valamennyi tantárgyból többet várnak tőlük, mint a hagyományos osztályba járó társaiktól. így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy képességeik nem ; tudnak kibontakozni. Elmëgÿ a kedvük a tanulástól. sikerélmény helyett kudarcok érik őket, idejük 'nagy részét olyan tantárgyra kell fordítaniuk, amelyet — finoman fogalmazva — nem szeretnek. És mindez miért van így? Azért, mert sokszor a gyerek tehetsége, érdeklődése helyett a szülő, olykor az általános iskolái osztályfőnök véleménye, akarata a döntő, meg az, hogy korábban a tagozatos osztályokból lényegesen több tanulót vettek fel a felsőoktatási intézményekbe, mint az általános tantervű Megkötötték a szerződéseket az új lengyelországi Haldexüzem berendezéseinek gyártására Ráb Erzsébet, az MTI tudósítója jelenti: A tatabányai szénbányák Haldex-osztálya megkötötte a szerződéseket a hazai gyárakkal a Lengyelországban épülő új könnyűbeton adalékgyártó üzem berendezéseinek gyártására. Az új lengyel létesítmény berendezéseit ugyanis magyar gyárak szállítják. A hazai üzemek rendkívül előnyös szállítási határidőre vállalkoztak, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kormányközi megállapodás szerint 1974 végén megkezdhessék a termelési próbákat az új köny- nyűbetonüzemben. Mint ismeretes, a lengyel és a magyar minisztertanács a múlt év novemberében határozatot hozott a Haldex- együttműködés továbbfejlesztésére. A lengyel—magyar osztályba járók közül. Ez nagy vonzerőt jelent, de nem szabad, hogy háttérbe szorítsa a egészséges kritikai érzéket, figyelmen kívül hagyja a különleges képességet, adottságot és az érdeklődés fontosságát. Csalódott diákok "A Garay gimnázium egyik negyedikes osztályában néhány diákkal beszélgettünk. Ok a továbbtanulásnál nem veszik hasznát annak, hogv négy évig fizika tagozatra jártak. Népművelőnek, fogásznak foktőinek, a képzőművészeti főiskolán akarnak tanulni — Annak idején miért Jelentkeztek fizika tagozatra? — Relém neveltek, hogv ez az elit osztály... Pedig hiába kaotam ö+öst fizikából, nem sok kedvem volt hozzá. Az osztályfőn üköm tanácsolta, hogy ide jöjjek. ;— Szerettem a matekot, fizikát, de közben elment tőle a kedvem. A tagozatos osztályba azok tárnak, akik ezekből a tárgyakból szuper fejek. Mellettük veszi észre az ember, hogy milyen keveset tud. — Jő tanuló voltam. Az osztályfőnököm javasolta, meg anyuék is. Akkor főleg a matekot szerettem. — Kedvet éreztem a matematikához, fizikához, meg azt js tudtam, hogv innen sokkal több jelentkezőt vesznek fel az egyetemre. Nem gondoltam, hogy ilyen nehéz lesz. A megkérdezettek valamennyien jeles, kitűnő bizonyítvánnyal fejezték be az általános iskolát. A legtöbb tan- : tárgyból most is négyesük, .ötösük van — csak érmen fizikából, matematikából kaptak kettest. Természetesen az osztályban sok az olyan tanuló is% aki megtalálta számítását, elégedett és ha választania kellene, ismét a fizika tagozatra jelentkezne. A negatív példákat azért emeltük ki, hogy a jelenleg nyolcadik osztályba járó kisdiákok, a szülők, pedagógusok elé állítsuk őket. Mert igaz, hogy a megfelelő képességű, érdeklődésű gyerek számára előnyös, ha tagozatos osztályba jelentkezik, de aki csak azért megy oda, mert most ez a divat, ez a sikk, könnyen csalódhat. GYURICZA MIHALT Érlelődik a remény, hogy a mezőgazdasógi közvélemény belátható időn belül új betűszóval ismerkedik meg. Ez a KTA; a termelőszövetkezetek Kölcsönös Támogatási Alapja lesz. Az előkészületek a termelőszövetkezetek második országos kongresszusa határozata szerint folynak. Az érdeklődés országszerte jelentős. Szükség lesz még egy pénzügyminiszteri rendeletre, de ennél is inkább a téeszek önkéntes elhatározására ahhoz, hogy mondjuk fél év, vagy egy év múlva a területi szövetségek mellett megalakuljanak az első ilyen intézmények. Amit elöljáróban tisztázni kell: a KTA nem lesz mezőgazda- sági szövetkezeti bank és nem óhajtja átvenni az Állami Biztosító szerepét sem. Nézzük ennek bizonyítékait. A pillanatnyi elképzelések szerint a téeszek a KTA rendelkezésére bocsátanák évente bruttó jövedelmük egy százalékát Ez a szövetkezeti mozgalom méreteihez képest nem jelentős összeg. Nagyon durva számítással szövetkezetenként mintegy százezer, országosan körülbelül negyedmilliárd forint lenne. Ha arra gondolunk; hogy a szövetkezetek kívánatos biztonsági tartalékának meg kellene haladnia a hétmilliárd forintot, akkor látjuk, hogy a KTA évenként ennek csupán a harmincad részét gyűjtené össze. Ha viszont a várható összeget a Magyar Nemzeti Bank rendelkezésére álló hitelek keretösszegéhez hasonlítjuk, akkor is legfeljebb annak néhány százalékát teszi ki a téeszek saját pénze. Nem alakul tehát új bankszervezet. Nem alakul új biztosító intézet sem, mert a Kölcsönös Támogatás! Alapnak az eddigi elképzelések szerint nem lesz célja és lehetősége sem arra, hogy károkat térítsen meg! Egyébként is a biztosítási szavatossághoz hatalmas tartalékok, óriási összegek szükségesek, senki nem gondolhat arra, hogy ezt a szövetkezetek saját erejükből előteremtsék. Milyen céh tűzhet akkor maga elé a Kölcsönös Támogatási Alap? Legelőször talán azt, hogy megvalósítsa a szövetkezésnek egy régesrégi elvét, az egymásra utaltságot, a bajban történő összefogást. A másik: támogassa az egyes szövetkezeteket az utóbbi időben kissé tűt nagyra növekedett kockázat biztonságos elviselésében. A legjobb szövetkezettel és a legjobb szándék mellett is előfordulhat, hogy átmeneti pénzzavarba kerül. A KTA nem gazdálkodik sok pénzzel. Az évi bruttó jövedelem egy százalékának átutalását az a szövetkezet, amelynek beváltak a számításai, könnyen elviseli. A területi szövetségenként és évenként így összegyűlő néhány millió forint azonban adott esetben megoldhatja a pillanatnyi problémákat Ha sikerül úgy megoldani az alapítást, ahogyan a szakemberek és az érdekeltek most gondolják, .akkor a KTA pénzei rendkívül mozgékonyak, köpnyen, gyorsan felhasználhatók lesznek. Esetleg csupán, néhány hónapra átengedett összeggel a csődtől menthetnek meg így egyébként „vétlen”, tehát önhibájukon kívül bajba került közösségeket Elképzelhető az is, hogy közös beruházás 'finanszírozásához járul hozzá a támogatási alap, sőt, a legegyszerűbb esetben talán az is elegendő lesz, ha a KTA saját pénzügyi alapjára támaszkodva csupán garanciát vállal egy-egy szövetkezetért, amely a Nemzeti Banktól kér hitelt, de hitel- képessége pillanatnyilag nem éri el a bank által megkívánt szintet Mindaz, amit leírtunk, persze ma még csupán elképzelés. Mert a Kölcsönös Támogatási Alapot — illetve mivel ezek területi szövetségenként alakulnának: alapokat — maguk a szövetkezeti gazdák szervezik majd meg az önkéntesség elvének szigorú betartásával, mindig közgyűlési határozat alapján. És maguk szerkesztik, hagyják jóvá az alapszabályt a segítségnyújtás elveit és technikai módszereit is. Ahogy az egész alapot maguknak csinálják. FÖLDEÁK! BÉLA részvénytársaság ugyanis az elmúlt tizenkét év alatt olyan munkamódszereket alakítót: ki, amelyeket a szocialista országok bármelyike hasznosíthat. A Haldex beruházási céljait program szerint valósította meg, s elérte az államközi megállapodásban rögzített széntermelést. A kitűnő eredmények indokolttá tették a Haldex tevékenységének bővítését, kiszélesítését. Az új tervek szerint további két meddőfeldolgozót és egy köny- nyűbeton adalék üzemet létesítenek Sziléziában, Katowieze környékén. A könnyűbeton adalékzsugorító üzem helyszíni építkezései a napokban megkezdődtek, s most a magyar gyárakban is megkezdték az előkészületeket a berendezések gyártására. Két hét alatt épí ett fel egy I'T 5-ös típusú szemestcrmény-szárítót és -tárolót szedresi Petőfi Tsz házibrigádja. Az új beruházás mintegy egymillió forintba került. Foto: Gottvald
