Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-22 / 275. szám
Hetvenöt évvel ezelőtt kezdték építeni a régi Erzsébet-hidat Sokáig, amíg a második Világháborúban fővárosunk többi dunai hídjaival együtt, a barbár fasiszta pusztítás áldozatául nem esett, az Erzsébet- híd volt merész és szokatlan vonalvezetésével a világ leginkább elismert lánchídja. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1897- ben kezdték építeni és hat év alatt épült meg, 1903-ban avatták fel. Amikor a múlt század vége felé már nyilvánvalóvá vált, hogy az akkori két közúti Duna-híd: a Lánchíd és Margit-híd nem tudja akadálytalanul lebonyolítani a főváros két része közti forgalmat, a millenniumi készülődés lelkes hangulatában a kereskedelemügyi miniszter 1894-ben két további közúti híd tervezésére írt ki nemzetközi pályázatot, mégpedig az Eskü-téri Erzsébet-hídra és a fővámtéri Ferenc József-hídra. A két híd építésére hetvennégy terv érkezett be, ebből tizenöt volt magyar tervező munkája. Sem az Eskü-téri hídra, sem a másik hídra beérkezett tervek egyikét sem találták kivitelezésre alkalmasnak, ezért a minisztériumban külön osztályt létesítettek, amely kidolgozta a részletterveket mindkét hídra. Mivel a felkért külföldi világcégek elzárkóztak az ajánlat- tétel elől, azzal a megokolás- sal, hogy a bonyolult feladathoz nem rendelkeznek megfelelő felszereléssel, a hídszerkezet megépítésére az Államvasutak Gépgyára kapott megbízást. A régi Erzsébet-híd egyetlen, 290 méteres nyílással hidalta át a Dunát. A középnyíláshoz kétoldalt a középnyílás egyhetedének megfelelő szélső, nem függesztett nyílások kapcsolódtak. Ezzel a mérettel hosszú ideig a világ legnagyobb egynyílású lánchídja volt. Csak az 1926-ban elkészült brazíliai florianopolisi vasúti híd nagyobb nyílású — középnyílása 340 méter —, de nem „tiszta” függesztett lánchíd, mint amilyen a régi Erzsébet- híd volt A régi Erzsébet-hídnak egyik jól sikerült modellje a müncDokumentumfilm a szovjethatalom 50 évéről „A szóvj áthatolom 50 éve” című dokumentumfilm, amelyet már 19 nyelvre szinkronizáltak, és 60 ország vett meg, a Szovjetunió megalakulását és fejlődését ábrázolja. Az első kockákon 1922-es híradók elevenednek meg: a 'szovjetek I. kcmgresszasáir elfogadták r a Szovjetunió megalakulásának deklarációját és egyezményét. A film bemutatja a Szovjetunió legfontosabb korszakait, a jelentősebb ipari és mezőgazdasági vállalatokat, a tudományos és kulturális intézményeket. amelyekben több mint 10O szovjet nemzet és nemzetiség dolgozik szorosan egymás mellett. Felejthetetlen epizódok kelnek életne a Nagy Honvédő Háborúról, amikor az egész szovjet nép harcra kelt sok nemzetű hazája védelmére. Az utolsó filmkockák a jelenről szólnak. (APN—KS) Dómján Sándorné a Dombóvári Vegyesipari Szövetkezet műanyagüzemének egyik alapító tagja. Neki és hozzátartozóinak családi munkahely a vegyesipari. Leánya is a műanyagrészlegnél dolgozik, s a férje a tmk-ban. Kisebb gyermeke általános iskolába jár. Még néhány év, és kiegészülhet a szövetkezetben a Domián család. Dómján Sándorné egy műanyaggyártó automatát kezel. Munkájával mindig elégedettek felettesei. Ő is jól érzi magát, csak éjszckai műszak ne lenne. Igaz a szövetkezet segített valamelyest: négy csoport váltja egymást a három műszakban. így minden harmadik ledolgozott műszak után huszonnégy óra szabad ideje van Domjánnénak és a többieknek. heni Deutsches Museum-ban van, de a mi közlekedési múzeumunkban is látható ma egy modell róla, amelyet a Képzőművészeti Kivitelező és Iparvállalat készített 1965-ben az UVATERV által rendelkezésre bocsátott eredeti tervek alapján«' Az új Erzsébet-híd, amelynek tervét a néhány hónappal ezelőtt elhunyt Sávoly Fái Kossuth-díjas tervezőmérnök készítette, az eredeti vonal- vezetésnek megfelelően, korszerű kivitelben kábelhídként épült meg, de megjelenésével ugyanazt a hatást éri el, mint elődje. Űjább adalék Petőfi életéhez Petőfi Sándor születéséhez, korai gyermekéveihez fűződő érdekes emlékek kerültek elő a baranyai Mozsgó községben. Az itt élő özvegy Eper Mátyás- né felkereste a helyi honismereti kör vezetőjét, Lengyeltóti Jánost és közölte vele, hogy a Petőfi-évforduló alkalmából tanúságot kíván tenni családjának a Petrovics családhoz fűződő kapcsolatairól, emlékeiről. A 72 éves asszony elmondotta, hogy a második világháború idején települtek a Dunántúlra, mindaddig Kiskőrösön laktak. Régi házuk közvetlenül szomszédos volt Petrovicsék lakóházával, csupán egy palánk választotta el egymástól a két portát. A családi hagyomány szerint 1823 újévének reggelén az apa — Petrovics István — a palánkon át újságolta a szomszéd Miha- leczéknak, hogy megvan a gyermek. Ily módon ők értesültek elsőként Kiskőrösön arról, hogy megszületett a kis Petrovics Sándor. Az idős asz- szony ez alkalommal három régi fényképet adott át a honismereti kör vezetőjének, közülük kettő úgynevezett dager- rotípia, vagyis jódezüst lemezre készült fénykép. Mint ismeretes: Petőfi Sándor egyetlen fennmaradt fényképe is dager- rotíp felvétel. A legkorábbi — mintegy 120 éves fénykép — a „dédit” ábrázolja, Miha- lecz Zsuzsit, a kis Petrovics Sándor első dajkáját. Az egyébként is törékeny, beteges anyát megviselte a szülés és ezért — kérésére a szomszédék növendéklánya vállalta a csecsemő dajkálását. Lengyeltóti János írásba foglalta a Petőfire vonatkozó és a kutatók által hasznosítható visszaemlékezést. (MTI) A Mont Blanc-alagút biztonsági problémái Vajon a Mont Blanc-alagút, amelynek közúti forgalma szakadatlanul növekszik, biztonságos-e? A közigazgatási szervek nem akarják megvárni, hogy erre a kérdésre jóvátehetetlen katasztrófa adja meg a választ. Okulva a tragédiák egész során — Fréjus, Val d’Isere, Saint-Laurent-du-Pont, Ar- genteuil, Vierzy — elhatározták, hogy megelőzik a bajt. Az alagút biztonságának kivizsgálására a belügyminiszter utasította Haute-Savoie prefektusát, hogy október folyamán szervezzen nagyszabású tűzvédelmi gyakorlatot az alagút közepén. A hatóságok nyugtalanságát egy augusztus 9-én bekövetkezett baleset keltette fel : az egyik gépkocsiban keletkezett rövidzárlat következtében hatalmas füstfelhő árasztotta el az alagút belsejét. És senkinek sem jutott eszébe, hogy megszólaltassa a riasztóberendezést! A Mont Blanc-alagút hétéves. Megnyitásától, 1965. július 19-től 1971. december 31-ig 4 451 322 gépkocsi haladt végig az Alpok alatt húzódó 11 kilométeres szakaszon. A forgalom növekedése a legoptimistább számításokat is túlszárnyalta : 1966-ban 592 400 gépkocsi, 1971-ben 841 029, ebben az évben pedig egymillió gépkoqfei haladt át az alagúton. Az alagútban mind ez ideig csak kisebb balesetek fordultak elő. A hatóságokat azonban a tűzesetekkel járó veszély aggasztja. Elegendő, ha egy szikrától lángra kap egy benzintartály és máris elszabadul a pokol... Félő, hogy az áldozatok élve égnek el, a legkisebb segítség nélkül. Kitör a pánik, közlekedési dugó keletkezik, a gépkocsik ugyanis hiába igyekeznek elkerülni egymást a mindössze 7 méter széles alagútban. Az alagúton áthaladók gyakran minden érvényben lévő áthaladási szabályt megsértenek: a legnagyobb megengedett sebesség 80 kilométer (de tilos 50 kilométeres sebességnél lassabban közlekedni), a minimális követési távolság 100 méter, tilos az előzés és a megállás. Szerencsére ezek a szabálytalanságok mind ez ideig nem végződtek szerencsétlenséggel. A legkisebb karambol is viszont katasztrofális kimenetelű lehet. Ha baleset történnék, kizárólag Chamoni tűzoltói léphetnének közbe. Courmaye- urben állomásozó olasz kollégáik ugyanis csak egyetlen tűzoltóautóval rendelkeznek. A franciák ultramodern tűzoltó berendezéshez három tűzoltóautó, egy nagy lóira, egy Land Rover, két mentőautó tartozik. A tűzoltók létszáma azonban távol áll attól, amire komoly baj esetén szükség lenne: 1 tiszt, 5 tűzoltó és 50 önkéntes tűzoltó, akik közül riadó esetén mintegy 20 embert lehet mozgósítani. Az alagútban szigorúan tilos robbanás- és tűzveszélyes anyagot szállítani. Ennek ellenére mégis előfordul, hogy egyesek folyékony gyantát, acetont, széntetrakloridot szállítanak. Pedig a robbanásveszély valóságos. Nemrégiben történt, hogy mintegy 10 kilométerrel az alagút bejárata előtt felborult egy meg nem határozott vegyi anyaggal teli teherautó. A sürgősen kirendelt vegyészek nem tudták meghatározni a rakomány természetét és ezért úgy határoztak, hogy a tűzoltókkal felgyújtatják. Azt a tűzoltót, akire ez a feladat hárult, nyolc napon át ápolták oxigénsátor alatt. Még elképzelni is borzasztó, mi történt volna, ha ez a baleset az alagút belsejében történik. El kell ismerni, hogy az alagútépítő társaság figy'’ t fel először a tűzveszélyre. Kezdetben a gépjárművezetők csak minden 300 méteren találtak poroltó készüléket. Azóta a készülékek számát megkétszerezték. Az ugyancsak 300 méterenként található kitérőkben elhelyezett, az irányító központtal összeköttetésben álló telefonkészülékeket veszély esetén lehet használni. Egy biztonsági berendezés automatikusan jelzi (hang és fényjelekkel), ha baleset történik az alagútban. Ez a berendezés jelzi az alagútban mindkét irányban közlekedő gépkocsik számát és elhelyezkedésüket is, 1200 méteres szakaszokon. Egyéb berendezések állandóan ellenőrzik a légáramlás sebességét, a látási viszonyokat és a levegő szénmonoxid tartalmát. Képernyőkön ellenőrizhető a megvilágítás, valamint az elhasznált levegő elszívásának erőssége. Mindkét bejáratnál két teherautó áll készenlétben, hogy szükség esetén haboltó készülékeket hozzon működésbe. Az alagút igazgatósága a közeljövőben további biztonsági intézkedéseket kíván életbe léptetni. Az első intézkedés értelmében 300 méterenként elhelyezett televíziós kamera filmezi a forgalmat. Ez lehetővé teszi részben a legkisebb balesetek lokalizálását is, részben pedig biztosítja a jobb forgalomelosztást. Gondoskodnak arról, hogy komolyabb baj esetén megafonok segítségével igyekezzenek megakadályozni a pánikot. Hét évvel a megnyitás után éppen itt az ideje, hogy rávilágítsanak az alagút „sötét pontjaira”. Az utcán barátságtalanul permetez a köd. Az állomás felé tartok. Az egyik ház barna színű kapuján, piros betűkkel ez olvasható: Községi Bölcsőde. Bevisz a kíváncsiság. Az udvar szépen kiképzett. Virágok, játszótér. Aprócska tündérkert. Egy-kettőre előkerül a bölcsőde vezetője, Molnár Kálmánná, aki — miközben felveszem a fehér köpenyt — szívesen tájékoztat. A bölcsődében tizennyolcán dolgoznak — igazságos elosztásban reggel hattól — este hétig. A szobákban, vidám, gondtalan csöppségek. BuncutEgy óra a bölcsődében ság, mosofy ül az arcukon. Olyan boldognak érzem magam, mintha mindegyik az én unokám lenne. Sebtiben feljegyzek néhány adatot. A bölcsődében 45 gyermeknek van hefy. Az igényeket csak kilencven százalékban tudják kielégíteni. Sajnos! A gyerekek egészségére dr. Nagy Mária gyermekorvos ügyel, aki naponta megjelenik a bölcsődében. A gyerekeket reggel hattól háromnegyed nyolcig hozhatják a szülők. Nyolckor már kezdődik a reggelizés: kávé, kakaó, karamell — kiflivel. Mikor, mi. Utána játék — tízig. 10 órakor uzsonna, 11.30- kor ebéd. Kitűnő ebéd. Ma például: húsleves, főtt hús, paradicsommártás burgonyakö- rettel. Utána alvás, majd ismét játék, mese következik. A gyermekek a böl. csődé mackójában töltik el a napjukat. Gondtalanul, szépen. A szülők a keresettől függően 3^0-től 13 forintig terjedő összeget fizetnek naponta. A bölcsőde évi költségvetése: 618 ezer forint. Az étkezési költség ebből 150 000 forint. Ebből a szülők befizetése által megtérül 90 000. Az épület ragyog a tisztaságtól. A községi tanács és az itt dolgozók jó gazdái a bölcsődének. Egy órát töltöttem el a csöppségek körében. Amikor kiléptem a permetező ködben fürdő bátaszéki utcára, úgy éreztem életem egyik legboldogabb órája volt az, amit ebben a kis gyermekparadicsomban eltöltöttem. if. I bJ
