Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-22 / 275. szám

Hetvenöt évvel ezelőtt kezdték építeni a régi Erzsébet-hidat Sokáig, amíg a második Világháborúban fővárosunk többi dunai hídjaival együtt, a barbár fasiszta pusztítás áldo­zatául nem esett, az Erzsébet- híd volt merész és szokatlan vonalvezetésével a világ leg­inkább elismert lánchídja. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1897- ben kezdték építeni és hat év alatt épült meg, 1903-ban avat­ták fel. Amikor a múlt század vége felé már nyilvánvalóvá vált, hogy az akkori két köz­úti Duna-híd: a Lánchíd és Margit-híd nem tudja aka­dálytalanul lebonyolítani a főváros két része közti forgal­mat, a millenniumi készülő­dés lelkes hangulatában a kereskedelemügyi miniszter 1894-ben két további közúti híd tervezésére írt ki nemzet­közi pályázatot, mégpedig az Eskü-téri Erzsébet-hídra és a fővámtéri Ferenc József-hídra. A két híd építésére hetven­négy terv érkezett be, ebből tizenöt volt magyar tervező munkája. Sem az Eskü-téri hídra, sem a másik hídra be­érkezett tervek egyikét sem találták kivitelezésre alkal­masnak, ezért a minisztérium­ban külön osztályt létesítet­tek, amely kidolgozta a rész­letterveket mindkét hídra. Mi­vel a felkért külföldi világ­cégek elzárkóztak az ajánlat- tétel elől, azzal a megokolás- sal, hogy a bonyolult feladat­hoz nem rendelkeznek megfe­lelő felszereléssel, a hídszerke­zet megépítésére az Állam­vasutak Gépgyára kapott megbízást. A régi Erzsébet-híd egyet­len, 290 méteres nyílással hi­dalta át a Dunát. A közép­nyíláshoz kétoldalt a közép­nyílás egyhetedének megfelelő szélső, nem függesztett nyílá­sok kapcsolódtak. Ezzel a mé­rettel hosszú ideig a világ leg­nagyobb egynyílású lánchídja volt. Csak az 1926-ban elkészült brazíliai florianopolisi vasúti híd nagyobb nyílású — közép­nyílása 340 méter —, de nem „tiszta” függesztett lánchíd, mint amilyen a régi Erzsébet- híd volt A régi Erzsébet-hídnak egyik jól sikerült modellje a münc­Dokumentumfilm a szovjethatalom 50 évéről „A szóvj áthatolom 50 éve” című dokumentumfilm, ame­lyet már 19 nyelvre szinkroni­záltak, és 60 ország vett meg, a Szovjetunió megalakulását és fejlődését ábrázolja. Az első kockákon 1922-es híradók elevenednek meg: a 'szovjetek I. kcmgresszasáir el­fogadták r a Szovjetunió meg­alakulásának deklarációját és egyezményét. A film bemutat­ja a Szovjetunió legfontosabb korszakait, a jelentősebb ipari és mezőgazdasági vállalatokat, a tudományos és kulturális in­tézményeket. amelyekben több mint 10O szovjet nemzet és nemzetiség dolgozik szorosan egymás mellett. Felejthetetlen epizódok kelnek életne a Nagy Honvédő Háborúról, amikor az egész szovjet nép harcra kelt sok nemzetű hazája védelmé­re. Az utolsó filmkockák a je­lenről szólnak. (APN—KS) Dómján Sándorné a Dombóvári Vegyesipari Szövetkezet műanyagüzemének egyik alapító tagja. Neki és hozzátartozóinak családi munkahely a vegyesipari. Leánya is a műanyagrészlegnél dolgozik, s a férje a tmk-ban. Kisebb gyermeke általános is­kolába jár. Még néhány év, és kiegészülhet a szövetkezetben a Domián család. Dómján Sándorné egy műanyaggyártó automatát kezel. Munkájával mindig elégedettek felettesei. Ő is jól érzi magát, csak éjszckai műszak ne lenne. Igaz a szövetkezet segített vala­melyest: négy csoport váltja egymást a három műszakban. így minden harmadik ledolgozott műszak után huszonnégy óra sza­bad ideje van Domjánnénak és a többieknek. heni Deutsches Museum-ban van, de a mi közlekedési mú­zeumunkban is látható ma egy modell róla, amelyet a Képzőművészeti Kivitelező és Iparvállalat készített 1965-ben az UVATERV által rendelke­zésre bocsátott eredeti tervek alapján«' Az új Erzsébet-híd, amely­nek tervét a néhány hónappal ezelőtt elhunyt Sávoly Fái Kossuth-díjas tervezőmérnök készítette, az eredeti vonal- vezetésnek megfelelően, kor­szerű kivitelben kábelhídként épült meg, de megjelenésével ugyanazt a hatást éri el, mint elődje. Űjább adalék Petőfi életéhez Petőfi Sándor születéséhez, korai gyermekéveihez fűződő érdekes emlékek kerültek elő a baranyai Mozsgó községben. Az itt élő özvegy Eper Mátyás- né felkereste a helyi honisme­reti kör vezetőjét, Lengyeltóti Jánost és közölte vele, hogy a Petőfi-évforduló alkalmából tanúságot kíván tenni család­jának a Petrovics családhoz fűződő kapcsolatairól, emlékei­ről. A 72 éves asszony elmon­dotta, hogy a második világ­háború idején települtek a Dunántúlra, mindaddig Kis­kőrösön laktak. Régi házuk közvetlenül szomszédos volt Petrovicsék lakóházával, csu­pán egy palánk választotta el egymástól a két portát. A csa­ládi hagyomány szerint 1823 újévének reggelén az apa — Petrovics István — a palánkon át újságolta a szomszéd Miha- leczéknak, hogy megvan a gyermek. Ily módon ők érte­sültek elsőként Kiskőrösön ar­ról, hogy megszületett a kis Petrovics Sándor. Az idős asz- szony ez alkalommal három régi fényképet adott át a hon­ismereti kör vezetőjének, kö­zülük kettő úgynevezett dager- rotípia, vagyis jódezüst lemez­re készült fénykép. Mint isme­retes: Petőfi Sándor egyetlen fennmaradt fényképe is dager- rotíp felvétel. A legkorábbi — mintegy 120 éves fénykép — a „dédit” ábrázolja, Miha- lecz Zsuzsit, a kis Petrovics Sándor első dajkáját. Az egyébként is törékeny, beteges anyát megviselte a szülés és ezért — kérésére a szomszédék növendéklánya vállalta a cse­csemő dajkálását. Lengyeltóti János írásba foglalta a Pető­fire vonatkozó és a kutatók által hasznosítható visszaemlé­kezést. (MTI) A Mont Blanc-alagút biztonsági problémái Vajon a Mont Blanc-alagút, amelynek közúti forgalma sza­kadatlanul növekszik, bizton­ságos-e? A közigazgatási szervek nem akarják megvárni, hogy erre a kérdésre jóvátehetetlen ka­tasztrófa adja meg a választ. Okulva a tragédiák egész so­rán — Fréjus, Val d’Isere, Saint-Laurent-du-Pont, Ar- genteuil, Vierzy — elhatároz­ták, hogy megelőzik a bajt. Az alagút biztonságának ki­vizsgálására a belügyminisz­ter utasította Haute-Savoie prefektusát, hogy október fo­lyamán szervezzen nagyszabá­sú tűzvédelmi gyakorlatot az alagút közepén. A hatóságok nyugtalanságát egy augusztus 9-én bekövetke­zett baleset keltette fel : az egyik gépkocsiban keletkezett rö­vidzárlat következtében ha­talmas füstfelhő árasztotta el az alagút belsejét. És senki­nek sem jutott eszébe, hogy megszólaltassa a riasztóbe­rendezést! A Mont Blanc-alagút hét­éves. Megnyitásától, 1965. júli­us 19-től 1971. december 31-ig 4 451 322 gépkocsi haladt végig az Alpok alatt húzódó 11 kilo­méteres szakaszon. A forgalom növekedése a legoptimistább számításokat is túlszárnyalta : 1966-ban 592 400 gépkocsi, 1971-ben 841 029, ebben az év­ben pedig egymillió gépkoqfei haladt át az alagúton. Az alagútban mind ez ideig csak kisebb balesetek fordul­tak elő. A hatóságokat azon­ban a tűzesetekkel járó ve­szély aggasztja. Elegendő, ha egy szikrától lángra kap egy benzintartály és máris elszaba­dul a pokol... Félő, hogy az áldozatok élve égnek el, a legkisebb segítség nélkül. Ki­tör a pánik, közlekedési dugó keletkezik, a gépkocsik ugyan­is hiába igyekeznek elkerül­ni egymást a mindössze 7 mé­ter széles alagútban. Az alagúton áthaladók gyak­ran minden érvényben lévő áthaladási szabályt megsérte­nek: a legnagyobb megenge­dett sebesség 80 kilométer (de tilos 50 kilométeres sebesség­nél lassabban közlekedni), a minimális követési távolság 100 méter, tilos az előzés és a megállás. Szerencsére ezek a szabály­talanságok mind ez ideig nem végződtek szerencsétlenséggel. A legkisebb karambol is vi­szont katasztrofális kimenetelű lehet. Ha baleset történnék, kizárólag Chamoni tűzoltói léphetnének közbe. Courmaye- urben állomásozó olasz kollé­gáik ugyanis csak egyetlen tűzoltóautóval rendelkeznek. A franciák ultramodern tűz­oltó berendezéshez három tűz­oltóautó, egy nagy lóira, egy Land Rover, két mentőautó tartozik. A tűzoltók létszáma azonban távol áll attól, amire komoly baj esetén szükség lenne: 1 tiszt, 5 tűzoltó és 50 önkéntes tűzoltó, akik közül riadó esetén mintegy 20 em­bert lehet mozgósítani. Az alagútban szigorúan ti­los robbanás- és tűzveszélyes anyagot szállítani. Ennek elle­nére mégis előfordul, hogy egyesek folyékony gyantát, acetont, széntetrakloridot szál­lítanak. Pedig a robbanásveszély va­lóságos. Nemrégiben történt, hogy mintegy 10 kilométerrel az alagút bejárata előtt felbo­rult egy meg nem határozott vegyi anyaggal teli teherautó. A sürgősen kirendelt vegyé­szek nem tudták meghatároz­ni a rakomány természetét és ezért úgy határoztak, hogy a tűzoltókkal felgyújtatják. Azt a tűzoltót, akire ez a feladat hárult, nyolc napon át ápolták oxigénsátor alatt. Még elkép­zelni is borzasztó, mi történt volna, ha ez a baleset az alagút belsejében történik. El kell ismerni, hogy az alagútépítő társaság figy'’ t fel először a tűzveszélyre. Kezdet­ben a gépjárművezetők csak minden 300 méteren találtak poroltó készüléket. Azóta a készülékek számát megkétsze­rezték. Az ugyancsak 300 mé­terenként található kitérőkben elhelyezett, az irányító köz­ponttal összeköttetésben álló telefonkészülékeket veszély esetén lehet használni. Egy biztonsági berendezés automa­tikusan jelzi (hang és fényje­lekkel), ha baleset történik az alagútban. Ez a berendezés jelzi az alagútban mindkét irányban közlekedő gépkocsik számát és elhelyezkedésüket is, 1200 méteres szakaszokon. Egyéb berendezések állandó­an ellenőrzik a légáramlás se­bességét, a látási viszonyokat és a levegő szénmonoxid tar­talmát. Képernyőkön ellen­őrizhető a megvilágítás, vala­mint az elhasznált levegő el­szívásának erőssége. Mindkét bejáratnál két teherautó áll készenlétben, hogy szükség esetén haboltó készülékeket hozzon működésbe. Az alagút igazgatósága a közeljövőben további biztonsá­gi intézkedéseket kíván élet­be léptetni. Az első intézkedés értelmében 300 méterenként elhelyezett televíziós kamera filmezi a forgalmat. Ez lehető­vé teszi részben a legkisebb balesetek lokalizálását is, rész­ben pedig biztosítja a jobb forgalomelosztást. Gondoskod­nak arról, hogy komolyabb baj esetén megafonok segítségével igyekezzenek megakadályozni a pánikot. Hét évvel a megnyitás után éppen itt az ideje, hogy rávi­lágítsanak az alagút „sötét pontjaira”. Az utcán barátság­talanul permetez a köd. Az állomás felé tartok. Az egyik ház barna színű kapuján, piros betűkkel ez ol­vasható: Községi Böl­csőde. Bevisz a kíváncsi­ság. Az udvar szépen kiképzett. Virágok, játszótér. Aprócska tündérkert. Egy-kettőre előke­rül a bölcsőde veze­tője, Molnár Kálmán­ná, aki — miközben felveszem a fehér kö­penyt — szívesen tá­jékoztat. A bölcsődé­ben tizennyolcán dol­goznak — igazságos elosztásban reggel hattól — este hétig. A szobákban, vi­dám, gondtalan csöppségek. Buncut­Egy óra a bölcsődében ság, mosofy ül az ar­cukon. Olyan boldog­nak érzem magam, mintha mindegyik az én unokám lenne. Sebtiben feljegyzek néhány adatot. A bölcsődében 45 gyermeknek van hefy. Az igényeket csak ki­lencven százalékban tudják kielégíteni. Sajnos! A gyerekek egészségére dr. Nagy Mária gyermekorvos ügyel, aki naponta megjelenik a bölcső­dében. A gyerekeket reg­gel hattól háromne­gyed nyolcig hozhat­ják a szülők. Nyolc­kor már kezdődik a reggelizés: kávé, ka­kaó, karamell — kif­livel. Mikor, mi. Utá­na játék — tízig. 10 órakor uzsonna, 11.30- kor ebéd. Kitűnő ebéd. Ma például: húsleves, főtt hús, paradicsom­mártás burgonyakö- rettel. Utána alvás, majd ismét játék, mese következik. A gyermekek a böl. csődé mackójában töltik el a napjukat. Gondtalanul, szé­pen. A szülők a kere­settől függően 3^0-től 13 forintig terjedő összeget fizetnek na­ponta. A bölcsőde évi költ­ségvetése: 618 ezer forint. Az étkezési költség ebből 150 000 forint. Ebből a szü­lők befizetése által megtérül 90 000. Az épület ragyog a tisztaságtól. A köz­ségi tanács és az itt dolgozók jó gazdái a bölcsődének. Egy órát töltöttem el a csöppségek kö­rében. Amikor kiléptem a permetező ködben fürdő bátaszéki ut­cára, úgy éreztem éle­tem egyik legboldo­gabb órája volt az, amit ebben a kis gyermekparadicsom­ban eltöltöttem. if. I bJ

Next

/
Thumbnails
Contents