Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-02 / 259. szám

I Szocialista szerződésben vállalt védnökséget a KISZ a húsprogram megvalósítása felett A siker a% ifjúkommunistákon múlik A KISZ Központi Bizottsága az érdekelt szervekkel szocia­lista szerződés formájában vállalt védnökséget a „hús- program” felett. A szerződés pontról pontra meghatározza az ifjúsági szövetség feladata­it. A KISZ akciói, az élelmi­szeripar és bizonyos mértékig meg a mezőgazdaság egyes te­rületere is kiterjednek. Az életszínvonal-politika célkitű­zéseit segíti az állattenyész­tésben — főként a szarvas- marha-, de a baromfitenyész­tés területén is — az egyre intenzívebb fajták elterjeszté­se. Ehhez kapcsolódik a takar­mánybázis bővítése. Fontos feladat ezen a területen a bel­földi ellátási színvonal megja­vítása érdekében a hűtőlánc- hálózat kialakítása, illetve a meglévő hatékonyságának nö­velése. Az élelmiszergazdaság és a kereskedelemre háruló felada­tok megvalósítása nagy erőfe­szítést és hosszú évekre szóló összehangolt munkát igényel valamennyi érdekelt állami és társadalmi szervtől, melyben jelentős szerep vár az e terü­leteken dolgozó fiatalokra. S már el is értünk arra a területre, ahol érthetővé válik, miért hasznos a társadalmi szerződés, miért van nagy szükség a védnökségre. Ter­mészetes, hogy a fiatalok részt vesznek a termelőmunkában, tudásuk legjavát adva dolgoz­nak az élet különböző terüle­tein. Ez mindenképpen köte­lességük. A szerződés azokat a területeket tartalmazza, ahol a KISZ-bizottságok, KISZ- szervezetek többet, jobban és mást tehetnek a program meg­valósulása érdekében — mint ami egyébként is munkaköri kötelességük. A szerződés minden pont­jának részletes ismertetése felesleges. Nagy vonalak­ban mégis szólni kell róla, mert megyénk fiataljaira fontos feladatok várnak, hiszen Tolna megye me­zőgazdasági jellegű. Élelmi­szergazdasága igen szépen fej­lődik, mint ahogyan azt a nemrégiben lezajlott kiállítás reprezentálta. A KISZ egyik fontos fel­adata, hogy a különböző terü­leteken dolgozó fiatalok köré­ben propagandát fejtsen ki a minél korszerűbb technika megismertetése érdekében. Az úttörőszövetség feladata többek között, hogy a szakem­ber-utánpótlás javítás érdeké­ben, már az általános iskolá­ban hasson oda, hogy minél több fiatal válasszon mező- gazdasági szakmát. A szövet­ség lehetőleg minél több isko­lában mezőgazdasági szakkört hoz létre. A tudománypolitikai irány­elvek is egybevágnak azzal a törekvéssel, hogy az agrártu­domány eredményei minél gyorsabban és hatékonyabban realizálódjanak a gyakorlat­ban. A KISZ az illetékes te­rületeken a már meglévő ter­melési mozgalmakat megerő­síti, népszerűsíti és a fenti cé­lok megvalósításának szolgá­latába állítja. Segíthet ebben a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar területén a Szakma Ifjú Mestere, a Kiváló Ifjú Mérnök és Közgazdász moz­galmak fellendítése. Az ifjú­sági szóeialista brigádok mun­kájára is számít a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség. A szerződés persze meddő szó, írott papír marad, ha alá­írását nem követik tettek, de még az is kevés, ha szó szerint csak az valósul meg, ami az irányelvekben helyt, kapott. Ugyanis a KISZ Központi Bi­zottsága nem végezheti el a kitűzött feladatot, és a szerző­désben nem kanhatott helyet minden részletkérdés. A mun­kát mindenütt a megyei, já­rási bizottságoknak kell meg­szervezni a helyi sajátossá­goknak megfelelően, ötletek­kel. javaslatokkal, elképzelé­sekkel kiegészítve. De még a bizottságok jó szervezőmunká­ja sem elég, minden az alap­szervezetekben dől el. Végső spron azt is mondhatjuk, a siker az ifjúkommunisták lelkiismeretességén, tettrekész- ségén, áldozatvállalásán mú­lik. A tagkönyvecskék lebo­nyolítása után a megundt if­júsági szövetség egyik legfon­tosabb feladata a védnökség megszervezése és elindítása. IHÄROSI IBOLYA Jó programokat szeretnénk ősz ran, korán besötétedik, hamar elnép­telenednek az utcák. Az emberek behúzódnak a hideg elől a fűtött szobákba. A tizen- és huszonéves fiatalok még nem mennek haza, a presszóba, a „kaszinóba” jönnek össze be­szélgetni, vagy egyszerűen a templom és a könyvtár előtti téren ácsorognak. Még nincs állar.dó helyiség, ahová esténként összegyűl­hetnének. Vagy van, csak nem tudnak róla? Tesznek-e valamit annak érdekében, hogy le­gyen? A kultúrház csendes, sötét. Az udvaron építkezés nyomai. A külső átalakulás, szebbé válás talán magával hozza a belső változás igényét is. Újjávarázsolni a régit, és megtöl­teni új tartalommal. Nehéz, de izgalmas fel­adat. Az irodában még ég a villany. Az íróasztal tele könyvekkel, jegyzetekkel és mögötte *gondterhelt arccal üldögél a bátaszéki mű­velődési ház új vezetője: Venyercsán Erzsiké. Eddig a szombathelyi tanítóképző népművelő­könyvtár szakos hallgatója volt. Két évig járt a képzőbe, és most levelező tagozaton folytatja a harmadikat. — Szeptember 1-töl vagyok itt. A két hónap rövid idő ahhoz, hogy eredményekről beszél­hetnénk. Most végzik a kultúrház belső át­alakítását, rendbehozatalát — mondja. A tsz és a ktsz társadalmi munkában el­végzik. a falfestéseket, takarítást, a padló és parkett csiszolását. A varroda a függönyök és a színházi körfüggöny varrását vállalta el. Eredetileg november 7-re kellett volna be­fejezni, de most már biztos, hogy nem lesz kész. A tanács komoly anyagi támogatást nyújt a kapu elkészítéséhez és a kerítések felépítéséhez, aminek a hiánya sok problémát okozott. Erzsiké csendes, szerény, még kissé félszeg, de tele energiával, munkakedvvel, és sok okos gondolattal, ötlettel. Gátolja munkáját az a körülmény, hogy kevés embert, fiatalt ismer. Így nehezebben tud kapcsolatot terem­teni és kiépíteni az iskolákkal. Lelkes, talpra­esett fiatalok kellenének segítségül ahhoz, hogy valóra válthassa elképzeléseit, terveit. — Szerettem volna beindítani már koráb­ban a gyermekszakkört, de nem volt, aki a vezetést elvállalja a csekély tiszteletdíj elle­nében. Végül ráakadtam Székely Marikára. Nagyon szereti a gyerekeket, és az eddigi ta­pasztalat azt mutatja, tud is bánni velük. Sok ilyen lelkes emberre lenne szükség! — A klub, illetve szakkör programja: mesehallga­tás, énektanulás, játék. Gesztenyéből, kukori­cából, színes papírokból, saját fantáziájuk szerint meserészletet, egy-egy jelenetet ra­gasztanak rajzlapokra. Az ifjúsági klub is ki­alakulóban van. Minden szerdán tartunk ösz- szejövetelt, több-kevesebb sikerrel. Disc- yockey-műsor, társasjáték, beszélgetés, tánc — egyelőre csak ilyen programmal. Szombat— vasárnapra kirándulást terveztünk Óbányára, a városi KISZ-bizottság turistaházába. Ha már a közös élmények hatására kicsit össze­forr a társaság, jó programokat szeretnénk csinálni. Olyasvalamit, mint a képzőben csi­náltunk Szombathelyen. Vitaesteket, műsoro­kat újságcikkekből, versekből, prózából — ami az ifjúsággal, annak életével és problé­máival kapcsolatos. De egyelőre ott tartunk, hogy megválasztottuk a több tagú vezetőséget, akik közül ketten járnak rendszeresen, a töb­bit azóta sem láttam. Szeretnék egy honis­mereti szakkört indítani. Általános iskolások­ból és gimnazistákból egy csoportot, akiit fel­kutatják a népszokásokat, dalokat, meséket. Bátaszék soknemzetiségű község. A sváb kő­művesek, szakmunkások közül sokan megjár­ták Törökországot. A székelyek is sok értékes dolgot hoztak magukkal, ami ha nem gyűjtik össze, őrzik meg, feledésbe merül. A sok szép tárgy pedig a padlásra. Ezeket szeretném meg­menteni, feljegyeztetni. Ügy tudom, a tsz-nél a KlSZ-esek közül néhányon már foglalkoz­tak ezzel a témával. Velük is szeretném fel­venni a kapcsolatot. — A Tompa László előadóművész estjén találkoztam egy műsorral, ahol székely nép­dalokat és népi táncot adtak elő ... — Igen, működik egy felnőtt öntevékeny csoport. Székely asszonyok és lányok, akik nagy szeretettel és lelkesedéssel foglalkoznak gyűjtéssel, és elő is adják. Itt is az a problé­ma; hogy nincs képzett vezetőjük. — Lesz egy klub a 14 éveseknek is, ahol a továbbtanulás és pályaválasztás problémáival is foglalkozunk. Általános, minden korosz­tályt érintő programokat is kötöttem le. Jön a Déryné Színház, előadói est, bál lesz a kö­zeljövőben. Készülünk november 7-re és a téli ünnepekre. Elképzelések, tervek, álmok, ami mind megvalósulásra vár. Nehéz átváltani az iskoláról az életre. Ott minden egyszerűbb­nek látszott. A valóságban az egyszerűnek tűnő dolog is előre nem látott falakba ütköz­het. És néha azt hiszi az ember, hogy terv, vagy program megvalósítása nem éri meg a küzdelmet, pedig nagyon is megéri. Kassal I Visszhang Népművelés a termelőszövetkezetekben Örömmel kezdtem olvasni, aztán töprengve elemeztem, ol­vastam újra meg újra a Nép­újság október 22-i, vasárnapi számában a Népművelés a ter­melőszövetkezetekben című írást. Örömmel, hiszen a nép­művelésről országos vita gyű­rűzik; helyesen és következe­tesen. A X. kongresszuson is hangsúlyozták: „Építőmunkánk jelenlegi szakaszában a szo­cialista állam funkciói közül mindinkább előtérbe kerül a társadalomszervező tevékeny­ség, a gazdaságirányítás és a kulturális nevelőmunka”. Jó, hogy e terület kérdéseiről egy­re gyakrabban olvashatunk megyénk újságjában is, konk­rétabban látva-láttatva azokat a problémákat, feladatokat, melyekről általában szó esik a Népművelésben, az ÉS-ben, a Pártéletben, Társadalmi Szem­lében, Népszabadságban — mindenütt. E polemizálásokra, napja­ink népművelésének — köz­művelődésének — elméleti és gyakorlati problémáira nem csupán passzívan figyelve, ér­tem is, hogy mit sürget, mit szeretne a cikk írója: hozzá­értő, felelős, de főképp szak­embereket a termelőszövetke­zetekben is minél előbb, a népművelői munka, az egész munka hatékonyságának növe­lése érdekében. De mert tu­dom jól. hogy erről nem en­gem kell meggyőznie az írás­nak, — mint ahogy nekem sem annak íróját! — egy-két gon­dolatot szeretnék hozzáfűzni a cikkhez. Azzal teljesen egyetértek, hogy a tsz-ekben — általában — ma még valóban „nincs gaz­dája az emberfők műv.elte- tésének”. Annak ellenére így van ez, hogy a MÉM már 1961- ben kiadott egy irányelvet a tsz-ek kulturális alapjának fel- használásáról, 1962—63-ban pe­dig — a Művelődésügyi Mi­nisztériummal együtt — egy újabbat, és mindannak ellené­re, hogy az erősebb tsz-ek — ha erre a személyi feltételek is megvannak — művelődési ügyintézőket alkalmaznak: ma már száz körül jár az ilyen tsz-ek száma. (Molnár János: Művelődés a tsz-ben. NPI. 1971). Azzal sincs vitám, hogy ez nagyon jó megoldás lenne. De addig amíg ez, azt gon­dolom, hogy elég soká — tíz­húsz évnél bizonyára nem előbb — megvalósul, célszerű lenne a helyi művelődési há­zak felé orientálni a termelő- szövetkezeteket is. Ez pedig nem a népművelő feladata lesz akkor sem, ha főállásban alkalmazza egy termelőüzem, hiszen el kell fogadnunk, hogy a vezető feladata... — a ve­zetési hierarchia adott szint­jén — nem a termelés, hanem az emberek Irányítása. A ve­zetésért felelős lehet, de a kö­zeg, amelyen keresztül a ter­melést megvalósítja, az ember, és sikere vagy sikertelensége főképp attól függ, hogy ké- pes-e embereken keresztül dol­gozni.” (Heire, Mason: Pszi­chológia — vezetőknek. Bp. Mezőgazdasági Kiadó (Kieme­lések: B. F.) Jelen esetben: nem oldhat meg semmit egy „reszortos kulturos” beállítá­sa, mégha neki „csak azzal kell foglalkoznia”, akkor sem. Mert ezt ma még általában úgy értik, hogy csak neki kell azzal foglalkoznia. Nem hi­szem tehát, hogy tévedek ak­kor, ha azt állítom: a tsz-ve- zetőséget legalább annyira fe­lelősség terheli dolgozói szelle­mi, mint anyagi gyarapodásá­ért. Ha ehhez a feladathoz tud­nak alkalmazni egy függetle­nített népművelőt, azt csak üdvözölni lehet. Ezt tenné a cikkíró is. Én az ő elvárásai alapján azonban mégsem „sze­gődnék” el abba a termelő- szövetkezetbe, ahol mindenki tőlem várná el, hogy az embe­rek okosan osszák be kerese­tüket. ne igyanak, akik hajla­mosak rá, „csábítsam” el őket a búcsúi „bájosságok” sátra elöl egy könyvkiállításra, ve­zessem végig őket hozzáértés­sel és előzetesen jól felkészít­ve az országon, stb, stb. Nem lennék erre kénes, de nem is ismerek kollégáim közt olvat, akit jó lelkiismerettel ajánlani mernék. Mert sok ez, rettene­tesen sok — hangsúlyozom: ma még! Amikor csak lassan terjed az a szemlélet, miszerint a népművelés a nevelés! — vezető és a művelés alanvának kölcsönös aktivitása — többek között. Napjainkban a leg­többen azért fordítanak hátat e pályának, mert adott helven általában azt várják el tőlük, hogy valósítsák meg a nép­művelést, (hiszen szakembe­rek!), de arról alig van szó, hogy azt tegyék, amire hiva­tottak, vagyis irányítsák a megvalósítást. Konkrétan. Di­daktikailag jól felépített ter­vek, módszerek — és az egész kollektíva aktív segítségével, közreműködésével. Addig is azonban, amíg nin­csenek meg a termelőszövetke­zetekben azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik „bel­ső” népművelési szakember al­kalmazását, nagyon jó lenne ha a tsz-ek élnének azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a már meglévő népművelési in­tézmények biztosíthatnak szá­mukra is. Eddigi tapasztalatok alapján ehelyett inkább az el- zárkódást, az idegenkedést ál­lapíthatjuk meg — úgy érzem joggal elégedetlenkedve. Ke­vés az olyan példa, mint pl. a Kalocsai Területi Szövetsé­gé, ahol „...igen jó érzékkel mutatnak rá, hogy « megfele­lő műveltség hiánya akadá­lyozza a tsz-demokrácia kívá­natos fejlődését is.” Persze jó példáért sem kel­lene ilyen messze mennünk, akad ilyen Tolna megyében Is, hogy csak a legismertebbet említsük, a faddiak példája. Sajnos azonban az is megma­radt — majdnem egyetlen — hírhozó fecskének. Végül szeretném ezúton is ajánlani a probléma iránt ér­deklődőknek a már idézett munkát, Molnár János: Műve­lődés a tsz-ben c, füzetét, mely a Mezőgazdaság és népműve­lés sorozatban jelent meg, a a Népművelési Propaganda Iroda kiadásában. Jó segítséget nyújthat mindenkinek, aki il­letékes e téma érdemi megol­dására. Balipap Ferenc A szeműregpanaszok a jövő évben Hivatkozottal az Egy panasz »em Panasz cím«« megjelent újságcikkük ro szives tudomásukra Kozzuk, hogy a gyártócég (MOM) gyártási problémái miatt nem tudott ogyos loncsék «se­tében konkrét határidőt adni az mb készülésre vonatkozólag. A korábbi gyártási problémából ere­dő restancia nagy résxm időközben fel­számolásra került, ugyanis a széria­üvegek nagy mennyiségét a gyártómű mór leszállította és még további ja­vulás várható év végig­megszűn nek Hosszabb a várakozási idő Jeleni«« még az egyedi legyártást igényi« szemüveglencsék esetében, melyre elő­reláthatólag 1973. évben várható a Ja­vulás. Kérjük • közöltök szívós tudomásul vételét. OFOTÉftT Optikai Finommechanikai és Fotócikkeket Crtékesltö Vállalat Kolosi Miksa SzIIasi László Moslályvozotő otstólyvoxoéé-betyettet

Next

/
Thumbnails
Contents