Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-17 / 271. szám
ids a tanulás mellett ? A társadalomnak sokoldalúan képzett, széles érdeklődési körű, harmonikus egyéniségű emberekre van szüksége. Ennek érdekében készül tanterv már az óvodai nevelőknek is, ezért járunk általános iskolába, középiskolába, ezért tanulunk szakmát, iratkozunk felsőoktatási intézménybe. De ez sem elég: és mert nem lehet semmit sem elég korán kezdeni, a gondos szülő külön tornára, balettra járatja óvodás korú csemetéjét, amikor iskolás lesz, beiratja zenét és idegen nyelvet tanulni. A cseperedő fiú, leány sportolni kezd, szakkörbe jár, beiratkozik a könyvtárba. Feleslegesen? Nem, csak sokszor nem elég megfontoltan, úgyhogy az ismeretek mellett megszerzi felnőttkori neurózisa alapjait is... Igaz, a rendszeres mozgás szükséges a testi fejlődéshez, a zene- és nyelvtanulás, a szakkörök, az olvasás segít a speciális érdeklődés kialakításában, a látókör szélesedésében, ám az átlagos diák napi négy-hat órát tanul az iskolában, kettő-négy órát otthon. A gyerekek, a diákok munkaideje tehát napi kilenc óra, a szombatjuk is teljes munkanap, szabad szombat nincs. Hogyan bírják emellett a töméntelen fél-kötelező elfoglaltságot, mire jut idejük a tanulás mellett? Egyáltalán van-e szabad idejük? Ipari tanulókat, szakközép- iskolásokat, tanárokat faggattunk erről. Kaszás Imre, a szakmunkás- képző intézet igazgatója így válaszolt: — A mi intézetünknek kétezer növendéke van, szabad időről, illetve praktikusan felhasználható szabad időről a kétezerből ezerhétszáz tanuló esetében alig lehet beszélni. Ennyi bejárónk van, és nem is egyszerűen bejárók: egy részük ugyan már reggel beutazik, mert akkor van vonata, de az első órája csak délben kezdődik. Reggel jön, este megy. A vonaton, buszon nemigen hasznosítják az időt — túl nagy önfegyelem kellene hozzá — otthon meg éppen annyi idejük van, hogy egyenek, beszélgessenek egyet, és átvegyék a tanulnivalót. Ezen a helyzeten csak új kollégiumi helyekkel lehet segíteni, napirenden is van egy 450 személyes diákszálló építése. Addig is próbálunk segíteni a bejárókon: szép klubszobájuk van, könyvtárral. Itt el- tölthetik az üresjáratokat, olvashatnak, magnózhatnak, tévézhetnek. Az itt lakó tanulóink sportolnak. szakkörbe járnak, klubjuk van. Szeretik az irodalmi színpadot és a turistakört. Hogy mennyi idejük van rá? Kevés. A túlterhelés pokoli ! Azt hiszem végre eredménye is lehetne az országos vitának a maximaliz- musról. Mi meg szeretnénk valósítani, hogy a gyerekek itt, az iskolában tanulják ;meg mindazt, amit tudniuk kell. Midennek a lényegét, az értelmét ismerjék! Csakis így fékezhető meg az ismeret-lavina, ami a gyerekek fejére zúdul! Tizenegy óra volt, amikor betértem a klubterembe, amely a tengő-lengő bejárókat hivatott befogadni. Inkább egy tanácskozó és egy könyvtár hibridje, elég hideg és cseppet sem barátságos, derűs a terem, ötezer kötetes könyvtár van benne, a könyvtáros függetlenített. A nagyszünetben van a legnagyobb forgalma, ma is sokan jönnek. Három tizenöt éves víz- és gázszerelő tanuló áll egy szekrény előtt, mindhárman bejárók. B. Mihály beszél: — Naponta ötkor kelek, és vagy ötre, vagy negyed hétre érek haza, aszerint, hogy iskolában vagyok vagy a gyárban. A tanulás után — mert rosszul hiszik, hog^ náilre |se! lünk nem kell rendesen készülni — olvasni szoktam, közben tánczenét hallgatok a rádióból, vagy tévét nézek. A könyvek közül a kalandosakat olvasgatom, estére már olyan fáradt vagyok, hogy máshoz nincs türelmem. Általában egy hét alatt olvasok el egy könyvet. Ha időm lenne, vagy ha Szekszárdon laknék, focizni járnék, kézilabdázni, moziba, esetleg szíhházba is. Ott még nem voltam. A többiek — Sz. Gyula, és K. György — rábólogatnak. A tanulás mellett olvasásra és tévézésre van idejük, de csak a szórakoztató műveket, sorozatokat szeretik. Hiányérzetük van: általában ködösen, megfogalmazhatatlanul, a sport iránt konkrétan. Hogyan, mikor lesz ezeknek a gyerekeknek széles érdeklődési, tág A Szekszárd és Vidéke Területi Tsz-szövetségben az elmúlt napokban fejeződött be a vizsgálat, melynek során felmérték a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok közéleti tevékenységét. A felmérés során kiderült, Hogy a 30 éven aluli nők és férfiak létszámukhoz képest igen nagy százalékban töltenek be felelős Lapunk október 15-1 szárhá- ban cikk jelent meg „Tárva hagyott kiskapuk” címmel, mely a lakásügy terén elkövethető visszásságokra óhajtotta felhívni a figyelmet. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium lakás- és kommunális főosztályának vezetője, Soltész László írásunkra hosz- szabb levélben válaszolt. Levelét kivonatosan közöljük, részben terjedelmi okokból, részben azért, mert abban nem annyira megállapításainkkal vitatkozik, mint inkább általunk se vitatott tényeket ismertet, Azonban ezek publikálása is közérdekű. Néhány — az ügyet részünkről lezáró — kiegészítésünkre a főosztályvezető sorai után térünk vissza. Soltész László egyebek közt a következőket írta: „A megkeresésben foglaltak szerint arra történik utalás, hogy a cikkben feltételezett visszásságok a 30/1971. (XII. 30.) ÊVM—PM számú együttes rendeletén alapulnak. Ügy véljük, nem szorul részletesebb indokolásra, hogy a rendeletek általában nem a társadalom számára kedvezőtlen jelenségek előidézésére, hanem éppen ezek megakadályozására kerülnek kiadásra . . . Ugyanakkor szükséges, hogy a rendelkezések akadályozzák meg a spekulációt és üzérkedést is. Társadalmi és lakásgazdálkodási szempontból egyaránt kívánatos célkitűzés, hogy aki nagyobb terhet tud vállalni és lakásigényét a szövetkezeti, vagy a magánlakás-építési konstrukcióban kívánja kielégíteni; ezen törekvést előmozdítsuk, erre ösztönözzünk. Ezt szolgálja — többek között — az a rendelkezés is, mely lehetővé teszi, hogy a bérlő lakását térítés ellenében leadja és az elismerhető összeggel a tanácsi értékesítésű lakás eladási árát csökkentsék. Az így kapott ellenérték és annak ilyen módon való elszámolás semmiképpen nem tekinthető indokolatlan nyerészkedésnek. látóköre? Úgy számítanak, högv szakmunkásként is bejárók lesznek majd. A középiskolások helyzete sem jobb. Az Egészségügyi Szakközépiskolában a 274 tanulóból Í22-en bejárók, zömmel fizikai dolgozók gyermekei. Sokan laknak albérletben, 104-en kollégiumban. A tananyag nagyobb, mint az ipari tanulóknál: heti harminchat tanórájuk van, ehhez jön a politikai foglalkozás, mozgalmi tevékenység, szakköri munka, korrepetálás, előkészítő. Az iskola a szabad idő észszerű felhasználását irányítani alig tudja: klubhelyiség kialakítására lehetőség nincs, az osztályrendezvények helye egy fűtetlen szoba. Fenyvesi János igazgató szerint az albérletesek szabadidő-felhasználása a legnagyobb gond. A szabadság a tizenvezetői posztokat. A kérdésekre adott válaszok tükrözik azt is, hogy számítanak rájuk, és kivétel nélkül, mindenütt elismeréssel nyilatkoznak munkájukról. A húsz szövetkezetben 19 huszonéves vesz részt a vezetőségek munkájában, negyvenötén pedig az ellenőrző, döntő- és nőbizottságokban dolgoznak. A fiatalok megbecsülését bizonyítja az a sokA kormány rendelkezése szerint a lakások elosztásának helyi szabályait a tanácsok saját rendeleteikben állapíthatják meg ... Sajnálatos, hogy a cikk írója csupán „feltételezések” alapján közölte mondanivalóját és a forgalmi áron való értékesítésre vonatkozó lehetőségen túl egyúttal nem hívta fel a figyelmet azokra — az ugyancsak e rendeletben, illetve más rendeletekben foglalt jogi eszközökre is, amelyek útját áll ják (kiemelés tőlünk! A szerk.) a spekulatív, nyerészkedő tendenciák érvényesülésének. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis, ha valaki tanácsi értékesít ésú (szövetkezeti) lakását forgalmi áron értékesíti, vagyis magasabb összegért adja el, mint amennyiért a tanácstól — az OTP útján megvásárolta, köteles visszafizetni a kapott állami ártámogatást (37 ezer Ft), az értékkülönbözet után pedig progresszív jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli. A lakás forgalmi értékét a tanácsi ingatlanközvetítő szerv hivatalos érték- becslésben állapítja meg és ez képezi az adózás és illeték alapját. Ha többletjövedelem eltitkolása derülne ki, az adóhatóság megfelelő szankciókat alkalmazhat... A cikkben szereplő eset vonatkozásában, amennyiben a körülmények a cikk írójának megállapításával ellentétben nem „feltételezések”, hanem bizonyítható tények; a fenti eszközök alkalmazásának van helye!" * Rendkívül örülünk a főosztályvezető soraiban annak hangsúlyozásának, hogy „a lakások elosztásának helyi szabályait a tanácsok állapítják meg”. Ilyesformán nincs elzárva annak lehetősége, hogy ha valaki a város szempontjából fontos funkciója miatt joggal kiemelt helyzetbe jut a lakáselosztás terén, a funkció megszűntével, meghatározandó ideig köteles legyen a lakást visszajuttatni a tanács rennégv-tizennyolc éves lányokat gyakran szabadosságra csábítja. S. Mária negyedikes, albérletben lakik. Ötig tanulószobán van, de a tanulást otthon is folytatja. — Az ember az albérletben nem maradhat fenn addig, ameddig szeretne, főleg a villany miatt. így általában két- három órám van, ámít szabad időnek nevezhetek. Mit tudok ennyi idővel kezdeni? Vagy otthon maradok, vagy elmegyek. Otthon olvasgatok, keresek egy kis beat-et a rádióban. Ha élrhegyek, kószálunk egyet a fiúval, akivel járok, vagy moziba megyünk. Színházba, könyvtárba nem járok. Nem, klubba sem. De járók előkészítőre és edzésre is, ezt elfelejtettem az előbb. M. Margit, É. Klára, F. Ilona kollégiumban laknak, naa tsz-fiatalók oldalú, és forintban kifejezve is jelentős segítség, amelyet a tsz-ek vezetőségétől kapnak. Madocsán például külön klubjuk van a termelőszövetkezetben dolgozó fiataloknak, de másutt is jelentős összeggel segítik sporttevékenységüket, a lakásépítési akciójukat és tá- támogatjék őket a továbbtanulásban is. delkezésébe. Egyebekben azonban a levél figyelmen kívül hagyja cikkünk írójának azt a nagyon is célzatos törekvését, hogy „feltételezések” alapján hívja fel a figyelmet lehetőségekre, egy rendelet tárva hagyott kiskapuira. Ugyanis az említett jogi eszközök már csak a lakáseladás megtörténte után biztosítanak megtorlás! lehetőséget. Annak nem állják útját. A nyerészkedő ugyanis természetesen visszafizeti ag állami ártámogatást (37 ezer Ft). Az értékkülönbözet után azonban csak akkor hajtható be rajta progresszív jövedelmi adó, ha erről az illetékesek tudomást szereznek. Az adóhatóság megfelelő szankcióira, vagy akár büntetőjogi felelősségre vonásra ugyancsak ebben az Konfekcióé varrónői munkakörbe lányokat, asszonyokat tolnai telephellyel, két műszakos munkaidővel felveszünk. VARRNI TUDÓK ELŐNYBEN. Betanulási időt biztosítunk (egy hónap, 5,— Ft-os órabérrel). Jelentkezni lehet: Tolna, Szekszárdi Szabó Szövetkezet, Marx Károly u. 136. számú telephelyén az üzemvezetőnél. (275) ponta két óra kimenőjük van, és este nyolctól háromnegyed tízig van szabad idejük. — A kimenő alatt mászkálunk, vágy bemegyünk a kollégiumba mosni. Este — és amikor lehet — rádiót, magnót hallgatunk, azaz zenét. Kézimunka, néha tévé. vagy égy könyv... Tulajdonképpen semmi éftelmes dolgot nem csinálunk, pedig ránk férne egy kis önművelés, nyelvtanulás. Ha huszonnyolc órás lenne egy nap, talán nem folyna ki a kezünkből az idő. így viszont — egyszerűen fáradtak vagyunk valami komolyabba belefogni. :. Egyetlen beszélgetőtársam sem akadt, aki elégedett )ett volna a szabad ideje mennyiségével. De ne csak a mennyiséget, a minőséget is nézzük: olyánnal sem találkoztam, aki igazén okosan használná fel Szabad két-három óráját. A monoton visszatérő tévé-mo- zi-beatzene lenne az igazi pihenés, szórakozás eszköte? Nagyobb önfegyelemmel, tartalmasabb pihenésre is rászokhatnának diákkorukban a fiatalok. az iskolai túlterhelés mellett és ellenére. — Későbk nehezebb lesz változtatni ezen a beidegződésen. Saját érdekük és közös érdékünk ez, hiszen sokóldalú, érdeklődő, harmonikus személyiségű felnőtteket várunk! V. F. fi. esetben kerülhet sor. Mindennek a valóságban csekély a lehetősége. De legyünk optimisták! Tegyük fel, hogy valaki — ezúttal nem a cikkünkben szereplő személy — százezer forint többlet nyereségre tesz szert. Visszafizet harminc- hétezer forintot, adóban levonnak tőle tízezerét — nyeresége még mindig ötvenháromezer forint, egy olyan ügyletben, melybe munkát nem fektetett, csak ügyeskedést. Meggyőződésünk, hogy az utólapos retorzió lehetősége, bár fennáll, nagyon kétes értékű és a lapunkban említetthez hasonló lehetőségek megelőzésére, prevencióra van szükség. A „Tárva hagyott kiskapuk” című cikkünk írója, Ordas Iván, erre akarta felhívni a figyelmet. A Vasipari Vállalat közli, hogy a 14-es sorszámú „Szekszárdi Vasipari Vállalat, Szekszárd, Rákóczi út 13. MNB szám” feliratú bélyegzője elveszett A bélyegző lenyomatai 1972. november 11-től érvénytelenek. Szekszárdi Vasipari Vállalat, (273) Részt yesznek a vezetésben is Visaxhang Még egyszer a „Tárva hagyott kiskapukéról
