Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

\ 1 nek során gátat kell vetni az adminisztratív lét­szám egészségtelen felduzzadásának is. E folyama­tot a párt- és szakszervezeti szervek fokozott mér­tékben ösztönözzék, segítsék és ellenőrizzék. — Jó, hogy az utóbbi időben a szocialista mun- kaverseny-mozgalomban egyre inkább a haté­konyság növelése, a minőség javítása, a hibátlanul végzett munka követelménye kerül előtérbe. Fon­tos politikai feladat, hogy ezek a célok és köve­telmények a munka versenyben, a szocialista bri­gádok vállalásaiban még nagyobb súlyt kapjanak és a mozgalom egészére kiterjedjenek. — A munka hatékonyságának rendszeres eme­lése útján biztosítani kell, hogy. a termelés szé­lesebb területein csökkenjen a termékek önkölt­sége, főként a korszerűség és a nagy sorozatokban való gyártás fokozásával. Intézkedni kell az irányí­tás és a végrehajtás minden szintjén a munkater­melékenységének további javítására, a korszerű termelői kapacitások fokozottabb kihasználására, az előállított termékek minőségének javítására, vala­mint a termelés önköltségének, a rezsi- és az álta­lános költségeknek a csökkentésére. — Az ötéves terv végrehajtása megkívánja a fegyelmezett és intenzív munkát, a normáknak a bevezetett új technikával és technológiával lépést tartó folyamatos karbantartását ugyanúgy, minta jobb munka megkülönböztetett díjazását, a szocia­lista bérezés elvének jobb érvényesítését. IV. Életszínvonal, szociális kérdések A X. kongresszus újólag megerősítette pártunk politikájának azt az alaptételét, hogy a szocialista társadalom építésének menetében a dolgozók élet­színvonalának rendszeresen emelkednie kell, és több döntést hozott az életszínvonal kérdésében. A X. kongresszusnak az életszínvonalra vonat­kozó alaptétele és határozatai a gyakorlatban meg­valósulnak. A lakosság teljes foglalkoztatottsága lé­nyegében megoldódott. Minden dolgozó osztály és számottevő réteg kereseti és lakásviszonyai, fo­gyasztása, egészségügyi, szociális, kulturális ellátott­sága javul, életszínvonala rendszeresen emelkedik. A kongresszus óta központi intézkedésekkel emel­tük az építőipari, a közlekedési dolgozóknak, a fegyveres erők tagjainak, a pedagógusoknak, az egészségügyi, az igazságügyi, és egyes kulturális Intézmények dolgozóinak bérét. Emelkedett a csa­ládi pótlék, a nyugdíj, több központi és helyi in­tézkedés nyomán javult a nők, a fiatal dolgozók "helyzete. ' Ez a kedvező összkép azonban nem homályos it- hatja el. hogy az elmúlt két évben. a .kereseti vi­szonyok és az életszínvonal általános javulása mel­lett egyes dolgozó családok — különösképpen ame­lyekben kevés a kereső,, sok. az eltartottba, gyermek — életszínvonálá álig, vagy nem emelkedett. Kö­vetkezetesen kell dolgozni azon kongresszusi cél érdekében, hogy a családi jövedelmek közelítsenek egymáshoz. Külön probléma, hogy az alapvető dolgozó osz­tályok és rétegek közül általában a munkások, kü­lönösképpen az állami nagyüzemi munkások kere­sete viszonylag kisebb mértékben emelkedett. A nyereségrészesedés egyenlőtlen, néha igazságtalan megoszlása is rendezést kíván. A fogyasztási cikkek egy részének áremelkedése is érezhető teher a dolgozók számottevő Részénél. A kongresszus életszínvonalra vonatkozó hatá­rozatainak megfelelő végrehajtása érdekében az alábbi intézkedések szükségesek: A népgazdasági terveknek megfelelően — — az előző évek bérfejlesztéséhez hason­lóan — a bérből és fizetésből élő dolgozók keresete 1973-ban átlagosan 4—5 százalékkal emelkedjék. © Ezen túlmenően 1973. március 1-től külön központi bérintézkedéssel az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét átlagosan 8 százalékkal, az állami kivitelező építőipar munká­sainak és művezetőinek bérét pedig átlag 6 száza­lékkal fel kell emelni. A béremelést vállalatok és foglalkozások szerint, a közelmúltban végrehajtott bérfejlesztéseket is szem előtt tartva differenciáltan kell végrehajtani. Figyelembe kell venni a magasabb képzettséget, a teljesítményt, a nehéz fizikai munkát, és előnyben keil részesíteni a nagyobb részt nőket foglalkozta­tó, több műszakban dolgozó üzemeket. E központi bérintézkedés az állami lakbér-hozzájárulás mér­tékét nem csökkenti. © A tanácsi dolgozók jutalomkeretét a béralap 6 százalékára kell felemelni, A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy a munka szerinti elosztás, az anyagi érde­keltség szocialista elve következetesebben megvaló­suljon. A megfelelő kereseti arányok biztosítása érdekében a bértarifa-rendszer részeként ki kell dolgozni a szakmai bérek országos táblázatát. Ez­úton fokozottabban érvényt kell szerezni annak, hogy az egyes szakmák azonos gyakorlattal rendel­kező, azonos teljesítményt nyújtó munkásai ugyan­azon skálájú alapbért kapjanak az egész ország­ban. függetlenül attól, melyik iparágban, nagy- vagy kisüzemben, az állami, a szövetkezeti vagy a magánszektorban dolgoznak. A szakmai bértáb­lázatban is kifejezésre kell juttatni, hogy a maga­sabb képzettséget, a nagyobb erőkifejtést igénylő, illetve kedvezőtlen körülmények között végzett munkát az átlagosnál nagyobb alapbér illeti meg. A dolgozók munkaidejének csökkentését elő- _ irányzó program szerint az iparban már megvalósult a 48 órás munkahétnek 44 órás munka­hétre való csökkentése. További tennivaló: — Az iparon kívüli egyes területeken lehetséges munkaidő-csökkentés keretében 1973. június 1-én kerüljön sor a 44 órás munkahét bevezetésére — többletlétszám és bér igénybevétele nélkül — az államigazgatás területén. — A további munkaterületeken lehetséges mun­kaidő-csökkentésre, valamint ennek központi irá­nyítására és ellenőrzési rendszerére a kormány a miniszterekkel és szakszervezetekkel együttesen dol­goztasson ki programot A X. kongresszus az életszínvonal, illetve a — szociális ügyek központi kérdéseként foglal­kozott a lakáshelyzettel, amelyben a kongresszusi határozatok végrehajtásával ugyancsak nem lebe­csülendő javulást értünk el. 1971—72-ben a tervezett 143 000 helyett mintegy 155 000 lakás épül. A lakásépítés struktúrája azon-, ban eltér a tervezettől, mert 8 ezerrel kevesebb az államig építésű lakás és 20 ezerrel több a lakossági építésű lakás. A IV. ötéves tervben elhatározott 400 000 lakás felépítése összességében 1975 végére teljesíthető, _ 'ami a lakáshelyzet lényeges javítását eredményezi. Ezen belül azonban az állami segít­séggel épülő magánlakás-építés jelentős túlteljesí­tése mellett az állami lakásépítésben a IV ötéves tervre előirányzott feladatok, anyagi okok követ­keztében, mmtegy féléves késéssel valósulnak meg. Biztosítani kell, hogy a lakásépítési terv keretében a Budapestet és az öt kiemelt, várost arányosan megillető lakások feléDÜlienek. A lakásiiplvzei: további javítása érdekében­~ ,A .io;yo ötéves tervben évente (növekvő szá- mu, ésnedig 19,3-ban 33—34 ezer. 1974-ben 36—37 fzfjT’ 1?.75;'b?n 40—41 ezer állami lakás építését Kell előirányozni. , ~ Lakótelepek tervezésével, a beépítendő terű- letek közművesítésével és más módon is fel kell készülni az^ V. ötéves terv mádnál nagyobb álla­mi lakasemtésére. ,~~ A lakásépítő isizövetkezetekriél a készpénz ■elő­törlesztés összegét .lakásonként átlagosan 20 000 forinttal csökkenteni kell: többgyermekes mun- k as csaladoknál egyedi elbírálás alapján az előtör-i 1 észt est teljesen el lehet, engedni. — ösztönözni kell a vállalatok munkásliakcás épí­tési akcióit. Arra kell törekedni,- hogy q munká­sok téhervállatasanaík. mértéké kisebb legyen, mint a lakásépítő szövetkezetekben. A lakosság szükségétéit szolgáló építkezések és az életszínvonalat növelő más célok érdekében fel kell lépni^ a túlzott igényű, költséges, tisztán de­koratív célokat ■ szolgáló városközpontok, valamint a luxusjellagű magán villák, s hasonlók építése elten. ® .; ,A Központi Bizottság a bérek, a szociális és tekáakérdések kaócsán telhívia az illeté­keseket, hogy,, a tervezett intézkedésekhez szüksé­ges pénzügyi, anyag- és árualapok ^fediszésétről gondoskodjanak: Isimét hangsúlyozza, hogy csak azt oszthatjuk el, amit megtermeltünk, és= a kibo­csátott pénznek megfelelő árufedezettel kell ren­delkeznie. A X. pártkongresszus köteílezte a végrehaj­tó szerveket: intézkedjenek a meg nem szolgált keresetek, az elharapózott üzéif.cedés és harácsölás lehetőségeinek felszámolására. A Központi Bizottság megállapítja, hogy e ha­tározatok végrehajtásaként számos célszerű in­tézkedés történt. A visszaéléseket gátló szigorítá­sokra került sor a mellék- . és másodállásoknál. Jogszabályokat alkottak a lakás- és teteküzérke- dés felszámolására. Az. árdrágítás, a spekuláció anyagi és büntetőjogi megtorlása erőteljesebb és hatékonyabb lett. Az igazságos közterherviselés érvényesítése ér­dekében, további intézkedésként, meg kell vizs­gálni a nem munkából eredő jövedelem (öröklés, ajándékozás stb.), az ingó és ingatlan tulajdonra vonatkozó megfelelő, átfogó adórendszer kidolgo­zásának és bevezetésének lehetőségeit. V. Az ideológiai helyzetről . Az ideológiai munkában, a tömegpropagandában, a tudományos és kulturális területeken is eredmé­nyesen folyik a X. kongresszus határozatainak végrehajtása. Tovább erősödött társadalmunk egyet­értése szocialista céljainkkal. Az ideológiai életben nőtt a marxista—leninista eszmék befolyása. A köz- gondolkodásban erősödött a szocialista szemlélet, tömegesebb és határozottabb a szocializmus normái­tól idegen /jelenségek, ideológiai és politikai torzu­lások elítélése. Pártunk számol azzal a ténnyel is, hogy társadal­munk világnézetileg még nem egységes. Az ideoló­giai élet, a közgondolkodás alapvetően kedvező irá­nyú /fejlődésével egyidőben és azzal ellentétesen ér­vényesülnek a szocializmustól idegen jelenségek és folyamatok is. Időnként felerősödnek a polgári, kis­polgári jelenségek, a szocializmus nagy történelmi érdekeit és távlatait szem elől tévesztő individualiz­mus, önzés legkülönbözőbb formái, egyrészt jobb­oldali, másrészt ultraradikális nézetek jelentkeznek. A párt — eddigi politikájának megfelelően — azt vallja, hogy a negatív jelenségek leküzdésében leg­fontosabb fegyverünk a párt ideológiai felvértezett- sége és egysége, eszméink terjesztése, a marxizmus —leninizmus propagandájának elmélyítése, haté­konyságának erősítése. A kongresszusi határozatok jobb végrehajtása érdekében: A Központi Bizottság napirenden tartja a tudománypolitikai irányelvek érvényesítésé­vel kapcsolatos feladatait. Elkészült a távlati tudo­mányos kutatási'terv, amely jó alapot biztosít tu­dománypolitikai céljaink megvalósításához. À társadalomtudományokat jobban kell ősz-í tönözni fejlődő szocialista társadalmunk mai, valódi kérdéseinek feldolgozására és megválaszolá­sára, és arra, hogy valóságfeltáró feladatuk mellett fokozottabb mértékben lássák el azt a szerepet is, amely a tudatformálásban, az emberek nevelésé­ben, a helytelen nézetek elleni harcban hárul rájuk. E téren hiányosságaink nagy része abból fakad, hogy a változó helyzetben felmerülő új kérdésekre gyakran megkésve válaszolunk. Arra kell töreked­nünk, hogy a marxizmus—leninizmus alkotó alkal­mazásával, álláspontunk világos kifejtésével, iga­zunk meggyőző bizonyításával küzdjük le az anti- marxista nézeteket. A Központi Bizottság, a kongresszus határo- _ zatát végrehajtva, megtárgyalta az állami oktatás helyzetét és megjelölte a tennivalókat. Most e határozat egységes értelmezése és végrehajtása a feladat. Társadalmunknak marxista világnézetű, kommunista meggyőződésű, önálló munkára képes, jól felkészült szakemberekre van és lesz méginkább szüksége. Ezért jövőnk építésének, szakemberképzé­sünknek kulcskérdése a szocialista közoktatás ma­gasabb szintre emelése. Népünk általános műveltségi színvonalának emelése, a gyors ütemben növekvő tudomá­nyos és technikai ismeretek terjesztése, a szocialista kultúra alkotásainak népszerűsítése megköveteli közművelődési rendszerünk továbbfejlesztését, a rendelkezésünkre álló szellemi és anyagi erők össze­hangoltabb, céltudatosabb felhasználását. Ezért két éven belül ki kell dolgozni a közművelődés fejlesz­tésének átfogó tervét. Az irodalom, a művészetek követik a társad dalmi életben bekövetkezett változásokat és egészében a szocialista .eszmeiség jegyében fejlőd­nek. Ugyanakkor a társadalomban meglevő ellent­mondások esetenként eszmei bizonytalanságot okoz­nak, egyes alkotásokban mai életünk problémáit felnagyítva, torzítva jelentkeznek, másokban pedig a társadalom, a nép sorskérdései iránt közömbös­ség tapasztalható. — Az irodalom, a művészetek területén folyó ideológiai harcban nélkülözhetetlen fegyverünk a marxista kritika, amelynek megalkuvás nélkül, elvi alapon kell ösztönözni, bírálni, eszmeileg befolyá­solni az alkotókat és tájékoztatni, nevelni a közön­séget. Az irodalom- és művészetkritikában fokozni kell a szocialista eszmék és alkotások melletti kö­vetkezetes állásfoglalást, határozottan szembe kell szállni a giccs, a selejt terjesztésével, valamint a nyugati dekadencia „alkotásait” utánzó sznob pol­gári, kispolgári törekvésekkel. —. Művelődéspolitikai irányelveink szellemében növelni, kell a művészeti alkotóműhelyek, a lekto­rátusok, a kiadók, a szerkesztők ideológiai, politi­kai felelősségét, .művészi igényességét. — A tömegkommunikációs eszközök, a sajtó, a rádió, a televízió támogassák bátrabban, kezdemé­nyezőbben a szocialista művészet pozitív hagyomá­nyait és új hajtásait, s ezzel is segítsék elő a mű­vészetek. a közgondolkodás szocialista fejlődését. A párt X. kongresszusa nyomatékosan hang­súlyozta a kultúra szerepét a szocialista tu­dat, a közgondolkodás, a közízlés alakításában és fejlesztésében. Pártunk eddig is hirdette, most is kinyilvánítja, hogy szocialista társadalmunkban a művészeti alkotások, a kulturális szolgáltatások, általában a kultúra, fontos társadalompolitikai ügy, és nem kereskedelmi kérdés. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, e terü­leten a gazdasági szabályozórendszer felülvizsgála­tát azzal a céllal, hogy a növekvő állami támoga­tás egyértelműen a szocialista társadalom számára fontos és értékes alkotásokát segítse. A szocialista eszmék terjesztésében, a szoJ cializmus vívmányainak- széles körű hazai és külföldi propagálásában, a pozitív példák és kez­deményezések népszerűsítésében, a közízlés fejlesz­tésében kiemelkedően fontos szerepe van a sajtód nak, a rádiónak, a televíziónak. — A műsorokban és a publikációkban a fő fi­gyelmet társadalmi rendszerünk magasabbrendűsé- gének, mély humanizmusának propagálására, a fi­zikai munka, általában a jól végzett munka erkölcsi és anyagi megbecsülésére, népszerűsítésére, a kö­zösségi élet fejlesztésére, a szocialista hazafiság és internacionalizmus elmélyítésére kell fordítani. — Következetesen érvényesíteni kell azt az elvet,’ hogy ne kapjanak nyilvánosságot a szocializmussal szemben ellenséges, népünk érdekeit veszélyeztető irányzatok, alkotások. Társadalmi törekvéseinkkel összhangban __ mindenütt, minden fórumon élesen és hatá­rozottan vissza kell utasítani a népünk, nemze­tünk érdekeit súlyosan sértő nacionalizmust, a szo­cialista hazafisággal összeegyeztethetetlen kozmo- politizmust. K övetkezetes és szívós harcot kell folytatni az individualizmus, az önzés, az anyagiasság, az em­beri együttélés szabályait, erkölcsi normáinkat semmibe vevő, eredményeinket lebecsülő cinizmus megnyilvánulásai ellen. Hasonló határozottsággal kell fellépni a munka szerinti bérezés szocialista elvével szembenálló egyenlősdi és a demagógia minden jelentkezése ellen. Nagy fontosságú, a párt hazai szövetségi po­litikájának és a nemzetközi politikában kö­vetett békés egymás mellett élés elvének helyes ér­telmezése az ideológiai munkában, a kulturális élet területén. A párt e területen is fellép minden­féle korlátolt, szektás szűkkeblűség ellen, de sem az államok közötti együttműködés, sem a külön­böző társadalmi erők közötti politikai szövetség nem jelentheti az ideológiai különbségek elmosó­dását, vagy elvi engedményt az antimarxista néze­tekkel szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents