Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-16 / 270. szám

1 4. t À damokraíizmus iskolája : a diákparisfusíit November 10-én 106 izgatott küldött készülődött, hogy el­mondja az osztály- és iskola­társai véleményét az iskolai élet demokratizmusáról, a di­ákság közéleti szerepléséről. A megyei diákparlamentet osz­tálygyűlések és iskolai parla­mentek előzték meg. A ne­gyedik parlamenteknek két körülmény adott kiemelt je­lentőséget. Megjelent az állami oktatás helyzetéről és továbbfejleszté­sének feladatairól szóló párt- határozat, az ifjúsági törvényt pedig ez év végéig követik a szakterületekre érvényes mi­niszteri végrehajtási utasítá­sok. A plenáris ülésen elhang­zott beszámolókat szekciónként (szakmunkástanuló, szakközép­iskolai, gimnáziumi) vita és interpellációk követték. A kül­döttek felvetették, hogy lénye­ges kérdés az ifjúsági moz­galom belső demokratizmusá­nak fejlesztése: jó az új vá­lasztási rendszer, jók a közö­sen kialakított akcióprogra­mok. Tágabb cselekvési lehető­séget biztosít, több megbíza­tásra ad lehetőséget a folya­matosan bevezetésre kerülő vertikális rendszer. De bírál­ták a diákok a nem megfelelő információs cserét. Keveset tudnak a KISZ-tagok az isko­lai és felsőbb szintű határoza­tokról. Néhányan nincsenek tisztában a demokratizmus alapfogalmával. A jogos köve­teléséi: helyett követelődzések is elhangzottak. Véleményük szerint a következő álláspont fogadható el: Nem ott van de­mokrácia, ahol mindent sza­bad. hanem ott, ahol megte­remtették az eredményes, ha­tékony munka feltételeit. A közösség eredményes munkája a rend és fegyelem függvénye. A tanulók tevékenységének színtere az iskola: az alap­szervezet, az osztály, a külön­böző politikai, szakmai és ér­deklődési körök, az iskola­rádió, az iskolaújság, a diák­parlament. A tanintézetek A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ELŐISKOLÁI. Ott lehet megtanulni, hogy mit jelent közösségben élni, Fiatalokról Országgyűlésünk kulturális bizottságának legutóbbi ülésén ismételten elhangzott: „A gyer­mek- és ifjúsági irodalom ki­adása nem tudta kielégíteni a fiatalok »könyvéhségétSaj­nos, ez a megállapítás több étire visszanyúló tapasztalato­kon alapul. A kiadott ifjúsági szépirodalmi művek választé­ka és példányszáma még min­dig nem éri el a kívánatos mennyiséget. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne jelenne meg sok jó ifjúsági könyv, csupán jelzi: még több kel­lene. Egyedül a naptári év utolsó negyedéve mondható a könyvkiadás szempontjából „gazdagnak”. A Móra Könyvkiadónál lát napvilágot Lengyel Dénes Ré­gi magyar mondák című köte­te, amelyben a szerző nem csi­nál „mesét” a mondákból, ha­nem meghagyja krónikaszerű- en az eredeti történetet, s köz­li az úgynevezett forráskróni­kákat is. A kötet hasznossá­gát növeli, szinte kézikönyv­ként való használhatóságát se­gíti elő a benne található szá­mos mutató és magyarázó szö­tanulni, dolgozni, törődni a közösséggel, foglalkozni annak ügyes-bajos dolgaival. Vala­mennyi KISZ-fiatal elsőrendű feladata a tanulás, örvende­tes, hogy viszonylag kevesen foglalkoztak a tananyagcsök­kentés problémájával és töb­ben azon zavaró tényezőkkel, amelyek akadályozzák a haté­kony oktatást. Ismételten visz- szatúi-ő témája volt a szak­munkástanulóknak és szak­középiskolásoknak az elavult tankönyvek problémája. Né­hány tankönyv késve vagy egyáltalán nem érkezik meg. Van olyan Mü.M-ös osztály, ahol 47 tanulónak üzemgazda­ságtanból csak 2 könyve van. Az egészségügyisek pedig egyes tárgyból kénytelenek az óra nagy részét jegyzetelésre fordítani, mert nincs tan­könyv. Elavult szerszámgépe­ken dolgoznak bizonyos szak­mák tanulói. Nincs összhang­ban az elméleti és gyakorlati képzés. Nem mindig veszik fi­gyelembe a beiskolázásoknál a társadalmi igényeket. Javaslat hangzott el az is­kolák szemléltetőeszköz'­gondjainak enyhítésére: ej, ifjúsági mozgalom szervezzen társadalmi munkákat. Az ezért kapott pénzt vagy annak egy részét az alapszervezetek fel­ajánlanák szemléltető eszkö­zök vásárlására. Már az iskolai parlamentek beszámolói is a jogok és kö­telességek egységéből indultak ki. így jogos volt az a felve­tés, hogjt az ifjúsági veze­tők ismerjék a rendtartást. Néhány intézmény vezetője azonban még ezt nem szíve­sen adja a fiatalok kezébe, pedig kötelességeikkel és jo­gaikkal is megismerkedhetné­nek ezen keresztül az ifjúsági vezetők. MÉG MINDIG MEGOLDATLAN KÉRDÉS a bejáró tanulók problémája. Az autóbusz- és vasúti váró­helyek nem biztosítanak le­hetőséget tanulásra, olvasásra, sőt néha még kulturált tar­tózkodásra sem. Gyönki, tamási, paksi gim­nazisták küldöttei tolmácsol­ták, hogy színházi előadást megtekinteni nagyon nehéz. fiataloknak vég. Varga Domokos Fiúkfal- va címmel írt ifjúsági regényt. Az olvasókat a háború utáni időszakba kalauzolja, azt vizs­gálja, hogy egy tiszántúli he­lyen mi lesz a félig-meddig kallódó fiúk sorsa a megvál­tozott körülmények között. Ér­demes lesz elolvasni az isme­retterjesztő művek közül Feke­te Sándor A nagy francia for­radalom című könyvét. A Ké­pes Történelem sorozatban je­lenik meg. Bámulatos anyagis­meret birtokában sikerült a szerzőnek a címben jelzett té­máról röiiiden is „mindent” el­mondani, érdekesen, több ve- tületében képekkel, portrékkal megtűzdelve. Még ez évben indul a Koz­mosz új kiadványa, a Galak­tika is. Ez lényegében éven­te háromszor-négyszer megje­lenő, számozott antológia, té­mája a sci-fi, azaz a tudomá­nyos-fantasztikus irodalom, művészet. Beszámol ilyen té­májú filmekről, irodalomról, közöl portrékat sci-fi-írókról, kritikákat ilyen művekről, S mindezt képekkel, rajzokkal il­lusztrálja. Ha jegyet tudnak is szerező’, az utazás vagy megoldhatat­lan, vagy nagyon költséges. Jó lenne, ha a Volán ked­vezményes színházi buszjára­tokat indítana. Élénk vitát váltott ki az iskolai sportkörök kérdése. Drágák a sporteszközök, nincs minden középfokú intézmény­nek tornaterme. Nem biztosí­tottak a tömegsport feltételei. Az iskolák csapatai minőségi­leg is fel tudnának mutatni olyan eredményeket, mint az egyesületek, ha feltételeik adottak lennének. A legtöbb sportegyesület így is a közép- iskolásokra épít. A közösség­formálást jól elősegítenék az iskolai sportkörök közötti ver­senyek és a közönség is biz­tosított lenne. A hozászólók jónak minő­sítették az országos építőtá­borokat, de több jogos bírá­lat is elhangzott a rosszul szervezett helyi építőtáborok­ról. A Garay Gimnázium szerződésben vállalta a Wo- sinsky utcai játszótér kiala­kítását. Hasonló társadalmi munkaakciókat más iskolák is terveznek. Érdekvédelmi té­ren felmerült az ifivezetők problémája. Sok jól dolgozó ifivezető választja a pedagó­gus pályát. A küldöttek ja­vasolták, hogy a felvételinél kapjanak plusz pontot vagy pontokat, illetve a felvételi­hez szükséges pontszám el­érése esetén a felvételi bi­zottság VEGYE FIGYELEMBE TÖBB ÉVES IFIVEZETÖI MUNKÁJUKAT. Az iskola és kollégium igaz­gatói közül többen egyetértet­tek azzal a javaslattal, hogy a fiatalok képviselői vegyenek részt a menzai és évközi kol­légiumi felvételek elbírálásá­ban. Általános volt az egyet­értés abban a kérdésben, hogy az ifjúsági vezetőket hívják meg minden olyan iskolai és kollégiumi plénumra, ahol a tanulókkal kapcsolatos kér­désekben döntés születik. Ter­mészetesen ez az osztályozó értekezletekre nem vonatko­zik. E témák mellett számos egyéb észrevétel, javaslat hangzott el és már több fel­vetett problémára válaszolt a megyei tanács művelődési osztályának vezetője és az iskolaigazgatók. A megyei diákparlament a szekcióülések után együttes ülésen választotta meg orszá­gos küldöttei : Kapás László, Nyers József, Kirschner Já­nos, Haáz Erzsébet a szak­munkástanulók, Koncz Anna, Tarcsay Tamás, Jendrolovits Pál a gimnazisták; CzoborEr­zsébet és Horváth Mária a szakközépiskolások képviselő­jeként vesz részt az országos diákparlamenten. A diákpar­lamentek eddigi fórumai jól szolgálták a kölcsönös problé­ma-megismerést. A tanulók hallgatták az iskola előtt álló feladatokat. Láthatták, miben számítanak munkájukra, mi­ben tudnak segíteni. Az ok­tatáspolitikai párthatározat megvalósítása azonban nem szűkíthető csak tanár—diák viszonyra. A végrehajtás össz­társadalmi feladat. Megvaló­sítását elő kell segíteni az iskolán kívül a munkahelynek, a szülőknek, a szülői munka- közösségeknek, állami, társa­dalmi szerveknek, így termé­szetesen az ifjúsági mozgalom­nak is. DOBOS GYULA KISZ MB Tengerésztisztek képzése Budapesten A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola hajózási szakán tengerésztiszti ágazat is működik. Itt képzik a ma­gyar tengerjáró hajók tiszti utánpótlását. Kétévi matróskodás, valamint a hároméves főiskolai tanulmány befejezése után tengerésztiszti oklevelet kan­nak a hallgatók, amely egyben üzemmérnöki képesí ts is. Évente 18—20 tengerésztisztet ad a főiskola a magyar hajó­Szomor Kornél tanszékvezető tanár a hajósok legfon­tosabb helyzetmeghatározó műszerének, a szextánsnak ke­zelését tanítja. Ismerkedés a tájékozódás egyik fontos műszerével. » tájolóval és a kronométerrel. (MTI Foto: Bajkor József ielv4 Mit kell tudni a szakmáról T Kiadványsorozat pályaválasztó fiataloknak Jelenleg 186 szakmában ké­pezik ki a fiatalokat, de a leg­utolsó felmérések szerint 43 népgazdaságilag fontos szak­mát fenyeget az elnéptelene­dés. így például egyebek kö­zött a ruha- és cipőiparban. Hogy megfelelő lesz-e az után­pótlás ezekben a szakmákban, az elsősorban a pályát válasz­tó fiataloktól, érdeklődésének felkeltésétől függ. Eligazításu­kat a választható szakmák sokféleségében szakavatott ta­nácsadók mellett új képes ki­adványsorozat is segíti. A nemrégiben napvilágot látott füzeteket jól hasznosíthatják az általános iskolák végzős ta­nulói, az iskolai pályaválasz, tási felelősök, pedagógusok, va­lamint más szakemberek is. A Munkaügyi Minisztérium országos pályaválasztási ta­nácsadó intézete évről évre sokféle módszerét dolgozza ki a fiatalok pályairányításának. Ezek jól alkalmazkodnak ér­deklődési körükhöz, de egyút­tal a népgazdaság igényeihez is. Az új sorozat 13, úgyne­vezett nehezen benépesíthető szakmát ismertet, köztük az öntők, a gépi forgácsolók, a hegesztők, a vájárok, kőmű­vesek, cipészek, állattenyésztők és kertészek munkáját — egy­szerűen, tárgyilagosan, őszin­tén. A szakmánként tízezer példányban megjelent kötetek­ben a mesterség múltjáról, je­lenéről szóló irodalmi jellegű bevezetést a szakma tömör le­írása, elsajátításának feltételei és a kormányzat által a tanu­lóknak nyújtott kedvezmé­nyek ismertetése követi; a le­porelló színes képei jól tá­masztják alá a szöveg monda­nivalóját.

Next

/
Thumbnails
Contents