Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-14 / 268. szám
f közéleti szemlélődés rvag^'Timény a Tolna gyei emberekkel a szűkebb hazáról, a lakóhelyről beszélgetni. Megkapó és sokszor megható vallomások ezek. Szeretet, ragaszkodás és kötődés számtalan megfogalmazásban, különböző változatban. Az emberek szépen szólnak a tájról, a falvak tisztaságáról, a kisvilág eredményeiről, számon tartott változásairól. A pörbölyi kisiparos, a hőgyészi ipari tanuló, az uzdi nyugdíjas, a dunaszentgvörgyi hivatalsegéd tudja, számon tarja a fejlődés' fontosabb állomása- ■ it. A véletlenek szerencsés öszszeiátszása, hogy az utcán, a boltban, az építkezésnél, a kerítésnél megszólított emberek mindecvike egyezik abban, hogy szereti lakóhelyét és ragaszkodik ahhoz? Talán arról lehet inkább szó. hogy valóban büszkeség töltheti el a községek lakóit, mert még Űzd se a régi. A tsz-nvugdíjas a csöppnyi kisközségről is azt mondhatta el, hogy a lakásokat felül ították, a bútorokat kicserélték. szóval, hogy Űzd sokkal szebb, mint valamikor volt. Őszintén szólva a felfedezés a meglepetés ereiével hat, az a közéleti szemlélődés, amellyel az emberek a falujukat nézik. Szóval azok az emberek is, akik nem viselnek semmilyen hivatalt, nem tisztségviselők sehol, ilyenformán tehát csakugyan minden „vonalasságtól” mentesek- és tárgyilagosak nyilatkozataik. Ki gondolná például, hogy a parkosítás Szedresen személyes ügye és öröme a lakosság többségének. Ki gondolná, hogy a fiatal ipari tanuló meglepő közéleti szemlélődéssel Hő- gvész üzlethálózata fejlődését dicséri, s tartja elismerésre méltónak. A vízvezeték, a járda, a lakóépületek tisztasága mind számon tartott értéknövelő tényező, és az új létesítmény feltétlenül dicsekvés tárgya, beszélgessen az ember akár fogatossal, boltossal, má- zsaházkezeipvel, munkással. Olykor hajlamosak vagyunk feltételezni a „közemberek” részvétlenségét, passzivitását a helyi dolgokkal szemben. Ezek a feltételezések aligha helytállóak, csupán kérdezni kell a feleletekből a válaszokból nyomban kiderül: egysze-' rűen, s póztalanul ugyan, de az emberek aktívak, érdeklődők, s kellőképpen értékelik, elismerik, számon tartják a szőkébb haza értékeit, eredményeit. Mi tagadás, csakugyan élmény újból felfedezni a megye szépülő községeit, járási székhelyeit. Az egykor elhanyagolt házak, udvarok, utcák megfiatalodtak, az üzletek, a kirakatok, a házak előtt parkoló autók, az új utcasorok szemre is láttatják a gyarapodást, az emberi szorgalmat. A szőkébb haza többet nyújt, mert többet kap, azoktól akik szeretik, dicsérik. Budapestre érkezett a Kínai Népköztársaság külkereskedelmi minisztere Vasárnap Budapestre érkezett Paj Hsziang-kuo, a Kínai Népköztársaság külkereskedelmi minisztere, aki dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter múlt évben Kínában tett látogatását viszonozza. A Ferihegyi repülőtéren a minisztert dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter fogadta, jelen volt Lü Csi-hszien, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete, Fock Jenő, a ' Minisztertanács elnöke hétfőn hivatalában fogadta Paj Hsziang-kuo-t a Kínai Népköztársaság külkereskedelmi miniszterét,. E.GYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPIa Á lakáselosztás helyzetéről, a lakásügyi jogszabályok végrehajtásáról tárgyalt a szekszárdi Városi Tanács 3LHA KEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXII. évfolyam, 268. szám ARA: »0 FILLÉR Kedd, 1972. november 14. Két, igen sok embert érintő témát tűzött ülésének napirendjére tegnap délelőtt a szekszárdi Városi Tanács, mely munkáját ezúttal is a végrehajtó bizottság két tanácsülés között folytatott tevékenységének summázásával kezdte. A testületet Császár Józseí tanácselnök tájékoztatta a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról és arról, hogy a végrehajtó bizottság milyen fontosabb intézkedéseket tett szeptember 18., a legutóbbi tanácsülés óta. E napirend során adott a városi tanács elnöke választ arra a több mint tíz interpellációra is, mely a városi tanács szeptember 18—i ülésén hangzott el. Ezután került sor Birtalan Józsefnek, a városi tanács lakásügyi társadalmi bizottsága elnökének előterjesztése alapján arra a tájékozódásra, mely Szekszárd város Tanácsát informálta a lakáselosztás helyzetének alakulásáról. Ismeretes, hogy a lakásügyi társadalmi bizottságot a szekszárdi Városi Tanács VB. 58/1971. számú határozatával hívta életre az 1971. július 1-én életbe lépett új lakásügyi rendelet helyes végrehajtásának biztosítására. A társadalmi bizottság 16 főből áll, élen egy elnökkel és egy titkárral. Tagjai részben az addig funkcionáló lakásügyi bizottságból, részben pedig a nagyobb vállalatok által javasoltakból áll. A lakásügyi társadalmi bizottság ezt megelőzően 1971. decemberében tájékoztatta a városi tanácsot megkezdett munkájáról. A tegnapi tájékoztatás éppen ezért már teljesebb képet nyújtott a lakáselosztás helyzetéről, a társadalmi bizottság tevékenységéről. Mivel foglalkozott létrejötte óta a lakásügyi társadalmi bizottság? Az új jogszabályoknak megfelelően mindenekelőtt a megújított lakásigény- léseket dolgozta föl, majd sorolta be a megújítás után beadott lakásigényeket is. A besorolás munkájának megköny- nyítése érdekében — s egyúttal biztosítandó annak igazságosságát is — a bizottság más városokban szerzett tapasztalatok alapján kidolgozta a besorolásnál azóta is alkalmazott és jól bevált pontozásos rendszerét, aminek használata arra hivatott, hogy kizárja az elosztásból a szubjektivitást. Az érdekeltek a városi tanács vb jóváhagyását követően közszemlére bocsátott besorolási jegyzéket ismerik, azt azonban kevesen tudják, hogy a városi tanács 1971. április 30-án a megújítás határidejének lejártakor 981 igénylést tartott nyilván. Ez a szám az említett év végén már 1236 volt. A városi tanács vb által elkészített, majd a tanács által elfogadott 1971—73. évi lakáselosztási terv alapján az állami bérlakásokból a lakáskiutalási névjegyzéken szereplők igényeinek kielégítésére 118 lakás, minőségi cserékre 10 lakás, a tanácsi értékesítésű lakásokból az értékesítési névjegyzéken szereplők igényeinek kielégítésére 112 lakás és minőségi cserére pedig 10 lakás fordítható. Ezek ismeretében került kiutalásra a mai napig 19 állami bérlakás, és 67 tanácsi értékesítésű lakás. OTP-társasház-, illetve lakásvásárlásra 48 vevőt jelölt ki a városi tanács. 1972-ben tehát 134 igénylő jutott lakáshoz. A közszemlére kitett név- ■ jegyzék összeállításánál a lakásügyi társadalmi bizottság messzemenően szem előtt tartotta a pártnak és a kormánynak az ifjúságra vonatkozó határozatait, s a lakások 46—47 százalékát juttatta fiatal házasoknak. Ez év végén — várhatóan — elkészül a Vosinsky-lakótele- pen egy újabb 82-lakásos bérház, amelyben a közérdekű — a szanálások miatt szükséges — elhelyezéseken kívül mintegy ötven lakás kerülhet kiosztásra. Ez azt jelenti, hogy (Folytatás a 3. oldalon) Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését november 14-ére — keddre — összehívták. A Politikai Bizottság a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáról szóló beszámoló, valamint az 1973. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irányelveinek megvitatását javasolja. (MTI) Bajban kihex, hová ? A munkásélet kezdetén, különösebb bajok nélkül Faith Józsi mondja ezt, aki egy évet megpróbált már a gimnáziumban is, most építőgép-szerelő lesz. — Voltál-e már bajban, kihez fordultál segítésért? Felderül az arca. — Hogyne! Egyszer a haverom azt mondta, menjünk el Pestre farmert venni. Ö szólt a szüleinek, én nem. Ebből volt a baj. — Tehát bajban voltál, segítségért mégsem mehettél senkihez. — Mehettem volna, a haverhoz ... — És családban, ha baj van, hova szaladtok. — Baj? — csodálkozva néz rám tizenkét szempár. Miféle baj lehet? — Hát betegség. — Ott áz orvos, a kórház, a mentő, a patika. — És ha nincs pénz a háznál, aztán sok kellene, de nagyon gyorsan... — Apám a takarékban tartja a pénzt. — Mi otthon, de mindenki tudja hol. Ha a családból valakinek kell, hozzányúl, mondja hogy erre ennyi pénz kell. Aztán rendben van. — És ha nagy értékű Ciliket vásároltok? — Arra is ott a takarék, ha nem elég, akkor vásárlási hitelt veszünk. — Mi még soha nem vettünk semmit részletre, pedig van minden: bojler, rádió, tv, centrifuga, motor ... — Nekem külön is van takarékpénzem. Nyáron elmentem dolgozni, s kerestem. Ezerötszáz forintom van. Most botot, üvegbotot vettem, mert szeretek horgászni. (Folytatás a 2. oldalon) Tizenketten vasat reszelnek. Herseg a fém, a fiúk nyomják a stószreszelőt. A satupadok körben állnak, mellettük kék munkaruhás ipari tanulók. A műhely közepén esztergapad. A sarokban olajkályha füstöl, most gyújtották be. Fénycső villog a mennyezeten, a padozat betonból. Olajszag, jellegzetesen vasasműhely-illat fogad. Ez az Î/D vasas osztály műhelye. Az esztergapadot álljuk körül. — Ismeritek a gépet? Vagy öten fejüket rázzák: Nem. Még nem tantárgy. — Csak annyit tanulunk, amennyit a tanrend előír. Bővül a MEZŐGÉP Két 74x18 méteres _ szerelőcsarnokkal és egy szociális épülettel bővül a MEZŐGÉP szekszárdi gyára. Az új beruházás mintegy harmincmillió forint értékű. Az átadást 73 végére tervezik. Foto: Gottvald Mai számunkbóli A SZÖVETKEZET PÁRTTITKÁRA 3. o. SZOCIÁLIS KÉRELMEK, SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK 4. o. MINISZTÉRIUMI Állásfoglalás az alkoholisták GONDOZÁSÁRÓL, GYÓGYKEZELÉSÉRŐL 4. o. FORNÂDON — A KUKORICAFRONTON 5. o. SPORT 6—7. o. GYÉMÁNTLAKODALOM — SZOCIÁLIS OTTHONBAN 8. o. A RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ MŰSORA 9. o.
