Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-12 / 267. szám
1 I CSALÁD-OTTHON Túlterhelés és különórák Nem lehet egyértelmű választ adni arra, hogy szükség van-e a különórákra, és az iskolán kívül szervezett elfoglaltságokra való buzdításra. Inkább azt lehet mondani, van akinél nélkülözhetetlen lenne, s van akinél gondokat okozna az ilyesfajta ösztönzés. Itt van a tanulói túlterhelés — manapság jogosan sok szó esik róla. Ennek sok összetevője van. Közrejátszanak benne a túlzott tantervi követelmények, a maximalista tankönyvek, a kiforratlan tanári módszerek, a szaktárgyi sovinizmus különféle megnyilvánulásai. És hozzájárulnak a túlterheléshez a gyerekek kénességeit, érdeklődési körét figyelmen kívül hagyó szülői ambíciók is. Szinte mindenki tud példát említeni saját ismeretségi köréből is arra, hogy esetenként milyen sokféle különórát, tanfolyamot, szakkört, és otthoni munkát raknak a tanulók vállaira. Nos, számukra nyilvánvalóan az lenne a hasznos, ha csökkentenék kötött elfoglaltságukat, s több időt hagynának szórakozásukra, a játékra, a pihenésre. A másik oldalon pedig ott van a gyerekeknek egy meglehetősen széles köre, akik az iskolai órák után teljesen szabadon gazdálkodnak az idejükkel, akiket a szülők egyáltalán nem ösztönöznek önművelésre, az iskola nyújtotta ismeretek bővítésére, ök általában saját lehetőségeikkel és képességeikkel sincsenek tisztában. Pedig lehet. hogv egészen kis rávezetéssel. bizonyos ismeretkörök felvillantásával is felébreszthetnénk érdeklődésüket, kibontakoztathatnánk tehetségüket Nagvon fontos,, hogy ezeknek a diákoknak lehetővé tegyük a különórákat, a* szakköröket, a tanfolyamokat És hasonló a helyezet az otthoni munkával is. Egyik- másik gyereknek annyi teendője van a szülői házban, hogy még a rendes tanulásra sincs ideje, s közben szép számmal akadnak olyanok, akik semmit sem csinálnak, akiknek még a cipőjüket is kitisztítják, a táskájukat is bekészítik. A munkában, miSzépség és egészség — a jó fog A Tévé-mackó esténként kézbe veszi a fogkeféjét, gargarizál egyet, szájat öblít, és csak úgy megy aludni. Furcsa módon azonban sokan — gyermekek és felnőttek egyaránt — nem élvezik a fogmosás gyönyörét, pedig a kellemes ízű fogkrém, az üde lehelet, több a gyönyörűségnél: az emberi szépség, és egészség kovácsa. Az ember az egyetlen élőlény, aki mosolyogni, és nevetni tud. Amikor kiül az öröm az ember arcára, ajkai kinyílnak, és barátságosan villog elő a fogsora. És ha ez a fogazat fehér, ápolt és gondozott, úgy modern és civilizált emberre vall. A fog tehát nemcsak arra való, hogy ételeinket aprítsuk, hanem minden embernek mindig „kéznéllevö" névjegye. A tiszta, ápolt, egészséges fogazat mögött rendszerint ápolt, rendezett, egészséges embert sejthetünk. A hiányos, töredezett, össze-vissza álló, elsárgult fogazat viszont rossz benyomást kelt, még akkor is, ha mosoly közben tárulkozik fel ez a „kopott és gyűrött névjegy”. Ruháinkat, használati tár- gitainkat rendszeresen mossuk és tisztán tartjuk. Nyilvánvalóan élő testünkhöz tartozó fogazatunk is feltétlenül igényli ezt az ápolást. És ha tekintetbe vesszük, hogy az ápolószerek, a fogkefe, és a fogfkrém egyáltalán nem különösen drága — és főképpen azt, hogy a fogmosás élménye, és az azt követő kellemes szájíz minden alkalommal gyönyörűség, akkor igazán merő önzésből sem mulasztjuk el naponta az esti fogmosást. Reggel pedig újra csábit a fogkrém és fogkefe. A fogmosás nemcsak mindennapos élvezet, hanem hatékony egészségápolás is. Az esti fogmosáskor ugyanis, amikor megfelelő fogkefével és habzó fogkrémmel fogínyünket és fogfelületünket kíviil-belül alaposan végigdörzsöljük, nemcsak kellemes érzésünk támad, hanem konzerváljuk is fogainkat. A fogínyek masszírozása javítja azok vérellátását, és ezáltal elejét veszi a fogínygyulladásnak, és a fogínygyulladást kísérő, nemegyszer gennyel telt tasakok képződésének. De végsőfokon elejét veszi annak is, hogy a fogágyból kilazult fog végérvényesen kihulljon. A fogkefe szőrei és a habzó fogkrém eltávolítja a fogzománc felületéről az ottmaradt, szemmel nem látható ételmaradékokat, a belőlük táplálkozó baktériumokkal együtt. Ezek a baktériumok nem okoznak fertőző betegséget, de anyagcsere-termékeik feloldják a porcellán keménységű fogzománcot, a fogazat kilyukadá- sához, fogszúhoz — orvosi kifejezéssel: carrieshez vezethet. A fogmosással tehát a fogínysorvadást, és a fogszuvasodást egyaránt megelőzhetjük. És, hogy ez a megelőzés mit jelent, azt csak azok tudják igazán, akik néha fél éjszakát gyötrődtek végig fogfájással. Mert a fogszuvasodás nem áll meg a szépséghibánál. A sérült, kilyukadt fog gyökere fertőződik, ami bizony a legkín- zóbb emberi fájdalmak egyikének lehet okozója. Fogmosással ezt is elkerülhetjük. A civilizált ember döntő többségében főtt ételt eszik, vagy az „élelmiszeripar” termékeit. Sajnos az élelmiszer- ipar csakúgy, mint a modern konyhatechnika, annyira előkészíti az ételt, hogy rágni szinte már nem is kell. Pedig a rágás tisztítja a fogfelületet, ugyanúgy, mint a fogkefe, masszírozza a fogínyt, és éppen ezért fontos őre a fogak épségének. Ha a napi főétkezések után gyermek vagy felnőtt elropogtat pl. egy jó kemény, ropogós almát, egy darab ízletes ka- rottát, akkor szinte fogat ápol, jól átmasszírozza fogínyét. Miközben szervezete számára értékes vitaminokat, szerves savakat és sókat, az emésztőcsatornát nyugtató rostanyagot (pektint) és a belek működését serkentő salakanyagot egyaránt biztosít. A fogászati hónap alkalmával különösen sok orvosi előadás és plakát igyekszik az embereket rábírni arra, hogy fogaikat óvják és ávol- ják. Soha ne feledkezzünk meg erről egyetlen napon sem! DR. SZ. A. ként a tanulásban is, meg kell találni a helyes arányokat, az egészséges terhelés mértékét. Mert valljuk, hogy a gyereket terhelni kell, de nem túlterhelni. A tudást nem adják ingyen, ahhoz mindig fáradtsággal lehetett hozzájutni, s a mértékkel megkívánt otthoni munkára is szükség van az erkölcsi és jellembeli alapok felépítéséhez. De ha túlságosan sokat kívánunk a gyerektől, éppen az óhajtott fejlődésében akadályozzuk meg. Itt is érvényes: aki sokat markol, keveset fog. A Művelődésügyi Minisztériumban most dolgoznak a szeptemberben érvénybe lépő tananyagcsökkentésen. Már ez is jelentősen mérsékelni fogja a tanulók túlterhelését. Nem lénne szerencsés, ha az így nyert időt azok a szülők is különórákra, s egyéb kötött elfoglaltságokra fordítanák, akik eddig is sokat követeltek gyereküktől. A speciális érdeklődés kielégítésére. a különböző Irányban megnyilvánuló tehetség fejlesztésére — a párthatározatnak megfelelően — hamarosan hozzáfognak a fakultatív tárgyak rendszerének lei- dolgozásához. Segíti majd a mai feszültségek csökkentését az átlagosztályzat tervezett eltörlése is, hiszen az óhajtott pálya eléréséhez nem kell minden áron az összes tárgyból „hajszolni” a jó jegyeket. A tisztességes tanulásra persze továbbra is szükség lesz, de a diákok azokra az ismeretkörökre és tantárgyakra koncentrálhatják majd figyelmük és energiájuk zömét, amelyekhez nagyobb a vonzódásuk, s amelyekben várhatóan nagyobb sikereket érnek el. TÓTH LÁSZLÓ Magyarországon egy felnőtt évente — becslési adatok szerint — átlagosan 30— 35 órát tölt el barkácsolással. Azok az ügyes kezű emberek, akik részben takarékossági szándékból, vagy valamelyes tevékenység iránti fokozott vonzódásból, gyakran szükségből barkácsoigatnak, együttesen sok milliós értéket hoznak létre. Munkájukkal nagy részben pótolják a javító-szolgáltató ipar hiányosságait. A Csináld magad mozgalom fő érdeme azonban, az anyagi haszon mellett az, hogy tartalmas pihenésre, a szabad idő egészséges és hasznos eltöltésére ösztönzi az embert. Hogyan lesz valakiből barkácsoló, ezermester? Elég-e hozzá a kézügyesség? Sokszor tapasztaljuk, hogy nem. Hiszen vannak akik ilyesfajta készségüket felfedezve, mindenféle haszontalan dolgokat (nemegyszer giccset) állítanak elő. Nem látják meg a rendelkezésükre álló anyagban a lehetőséget, nem jut eszükbe, mi lenne ésszerűbb, és hasznosabb is. Bizonyos fokú kézügyessége mindenkinek van. Az a kérdés, hogy elegendő-e? Esetenként magia az érdeklődés,. a lényegre való tapintás öröme vezeti a barkácsolót eredményre. Azt is megfigyelhetjük, hogy aiki magát ügyetlennek hiszi, annak nagyobb élményt ad, ha sikerül egy ajtósarok nyikorgását megszüntetnie, mint mondjuk a szuperügyesnek egy bonyolult műszert létrehoznia. s aki valamilyen formában megismerte az ilyesféle alkotás örömét, az nem vitatja, hogy a továbblépéshez némi szakszerű irányításra is szüksége van. A művelődési házak szakemberekkel és különböző tanfolyamokkal segítenek.’ Több ezer barkács-klub működik az országban. Az is jó, hogy immár nagyon sok olyan üzlet található, ahol nyersanyagot és szerszámot vásárolhatnak az ezermesterek, de óriási lendületet ad a mozgalomnak az 1968 óta évenként megrendezett, és így már hagyományossá vált barkácskiállítás. Ez a kiállítás az idei őszön a BNV egyik pavilonjában rengeteg érdeklődőt — köztük sok külföldi turistát — vonzott és vezérmotívuma a lakás kiképzése, díszítése, karbantartása, felújítása — és a hétvégi házak építésére való ösztönzés volt. Nagy érdeklődés kísérte a szabad idő hasznos eltöltéséhez ajánlott egyéb tevékenységről, pl. szőnyegszövési, modellező, rádió-, tv-szerelés- ről tartott bemutatókat. És idekívánkozik egy érdekes megfigyelés: az új technikával készülő subaszőnyeg be-; mutatója előtt tolongó közönségnek legalább a fele férfiakból állt. A Barkács ”72 a nyitva tartás ideje alatt szinte állandóan „telt házzal” üzemelt. Ä látogató közönség soraiban uralkodó felszabadult hangulat. belefeledkezett érdeklő-; dés, kétségkívül azt igazolta, hogy az emberek tízezreinek telik öröme abban, ha otthoni munkával valamilyen tárgyat saját elgondolásuk szerint létrehoznak, megjavítanak, vagy a gyors elhasználódástól meg tudnak kímélni. Ma már sok-sok ember eljutott oda, hogy a modem életmódhoz szükséges korszerű technikai műveltség megszerzésének egyik lehetőségét látja a barkácsolásban. FEKETE ILONA BETŰBÖNGÉSZÉS Vízszintes: 1,. Csillag, latin eredetű szóval. 6. Orosz művészeti és zenekritikus. író (Vlagyimir Vasziljevics, 1824—1906). 13. Traktormárka. 14. Morzsa közepe! 15. Tolnai ..hűtőszekrény’' (névelővel). 16. Döntnök, fordítva. 17. Egyiptomi születésű, szovjet—Örmény operaénekesnő (Gaszparjan) személyneve (ford.). 19. Azonos mássalhangzók. 20. Stroncium. 21. Német karmester és zongoraművész (Hans Guidó (1830—94), Liszttel Szekszórdon járt. 23. Világhírű madridi képtár. 25. Földművelő eszköz. 26. Állatlakás. 27. A nagyvázsonyi vár ura volt. 29. A kistermelő áruforgalom színhelye. 31. Község a székesfehérvári járásban. 32. Kicsinyítő képző. 33. Yttrium, kálium. 34. 6000 m. 36. Orosz női név. 39. Érettségi vizsgafeladatok. 41. Kossuth- díjas színésznő (Éva). 43. Szolgálat- kész válasz. 45. Lusták. 46. Nitrogén, hidrogén. 48. Német személyes névmás. 49. Lázit. 52. Az ipar kapitalista kifejlődésének hazai elindítója (Ábra- hóm, 1815—1867). 54. Város Csongrád megyében. 56. Kicsinyítő képző. 57. Félig eleven! 58. San ...: kikötőváros az USA-ban. 59. Szalad. 61. Rátkai Márton. 62. Ételízesítő. 63. Verne-hős. , (a.m.: senki). 64. Hirtelen mozdulatot tesz. 65. Férfinév. 68. Kalcium. 69. ■ Szín, amely egy francia városról kapta a nevét. 70. Az öntudat visszanyerése. 71. A ráró és a kerecsen is ez. Függőleges: 1. Képzőművészeti alkotás. 2. Fekszik. 3. Szerves gyök. 4. Gyulladások. 5. LR. 6. Matematikai kifejezés. 7. Tantál. 8. Kicsiny. 9. A férfiak udvarias megszólítása Angliában. 10. Horgany. 11. Áruló kuruc brigadéros (László). 12. A magyar történelem nevezetes hágója. 14. Gyors, sebes. 18. Férfinév idegenes helyesírással. 22. Kémikus, az MTA tagja (Lajos, 1863—1939)> 24. Római 501.25. Tojás, németül. 28. Német szóösszetételekben névvel való kapcsolatra utal (NAMEN), 29. Nyugat-Ausztrália szövetséqi állam fővárosa. 30. Becézett női név. 32. Cső alakú orvosi műszer. 34. Udvariatlan megszólítás. 35. Puzdra. 37. Vigad. 38. Mézelő nővény. 39. . . ., magyar! — Kossuth híres szállóigéje. 40. Hírt küld a kint lévőknek (tájszóval). 42. r— 2 * n n ■ H 7 8 9 fo 11 rz *3 ■ i * ■ 0 15 (6 ■ □ rr 1« a M 0 20 21 • 22 1 w~ 24 m 0 25 36 27 w ■ H ü □ 30 0 H □ 32 □ 33 r a 3? 0 36 37 36 □ 39 40 0 4f 42 ■ 43 44 r 45 ü 46 47 *B m Ï950 ■ m 51 52~ 55 nm 54 55 56 w~ ü 58 E 69 60 6T7 S3 62 ■ 63 m 64 65 66 67 m 68 In 69 7Ó~ .1 t L 9 71 44. Nltt. 47. Dimbes-dombos. 50. Aranymondás, emlékvers. 51. Rémkép. 53. Tiltószó. 54. Olasz helyeslés. 55. Egymásután elmond. 56. Gépészmérnök, az MTA tagja (Kálmán, 1869— 1931). 58. Francia grafikus (Gustave, 1832—83). 60. Szekszárd nagyotmondó szülötte. 62. Tiltószó. 66. BZ. 67. Tal- iium. 69. Skandináv férfinév. Megfejtésül beküldendő az a betű, amely a helyesen kitöltött rejtvényábra tizenhét (17) négyzetében szerepel, a Megyei Művelődési Központ, Szekszárd címre levelezőlapon 1972. november 20-ig. A levelezőlapra kérjük ráírni: Rejtvény. A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. 1972. október 29-i keresztrejtvény megfejtése : Minden ember annyit ér amennyit tud. Ingyen még senki sem szerette a Habsburgokat. Könyvjutalmat nyertek: Balaskó imréné Pécs, Tettye u. 53., Deák Edit Szekszárd, Mészáros L. u. 8., dr. Komlósi Andor Mözs, Szent István u. 94., Kövecses Valéria Bonyhád, Kossuth L. u. 18., Márkus Vilmos Duna- földvár, Mély u. 3. A könyveket postán küldjük el. SZEREK Szabad időt A „Barkács ’72” ürügyén
