Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-12 / 267. szám

1 I CSALÁD-OTTHON Túlterhelés és különórák Nem lehet egyértelmű vá­laszt adni arra, hogy szük­ség van-e a különórákra, és az iskolán kívül szervezett elfoglaltságokra való buzdí­tásra. Inkább azt lehet mon­dani, van akinél nélkülözhe­tetlen lenne, s van akinél gondokat okozna az ilyesfaj­ta ösztönzés. Itt van a tanulói túlterhelés — manapság jo­gosan sok szó esik róla. En­nek sok összetevője van. Közrejátszanak benne a túl­zott tantervi követelmények, a maximalista tankönyvek, a kiforratlan tanári módszerek, a szaktárgyi sovinizmus kü­lönféle megnyilvánulásai. És hozzájárulnak a túlterhelés­hez a gyerekek kénességeit, érdeklődési körét figyelmen kívül hagyó szülői ambíciók is. Szinte mindenki tud pél­dát említeni saját ismeret­ségi köréből is arra, hogy esetenként milyen sokféle különórát, tanfolyamot, szak­kört, és otthoni munkát rak­nak a tanulók vállaira. Nos, számukra nyilvánvalóan az lenne a hasznos, ha csökken­tenék kötött elfoglaltságukat, s több időt hagynának szóra­kozásukra, a játékra, a pihe­nésre. A másik oldalon pedig ott van a gyerekeknek egy meg­lehetősen széles köre, akik az iskolai órák után teljesen szabadon gazdálkodnak az idejükkel, akiket a szülők egyáltalán nem ösztönöznek önművelésre, az iskola nyúj­totta ismeretek bővítésére, ök általában saját lehetősé­geikkel és képességeikkel sincsenek tisztában. Pedig le­het. hogv egészen kis ráveze­téssel. bizonyos ismeretkörök felvillantásával is feléb­reszthetnénk érdeklődésüket, kibontakoztathatnánk tehet­ségüket Nagvon fontos,, hogy ezeknek a diákoknak lehető­vé tegyük a különórákat, a* szakköröket, a tanfolyamokat És hasonló a helyezet az otthoni munkával is. Egyik- másik gyereknek annyi teen­dője van a szülői házban, hogy még a rendes tanulásra sincs ideje, s közben szép számmal akadnak olyanok, akik semmit sem csinálnak, akiknek még a cipőjüket is kitisztítják, a táskájukat is bekészítik. A munkában, mi­Szépség és egészség — a jó fog A Tévé-mackó esténként kézbe veszi a fogkeféjét, gar­garizál egyet, szájat öblít, és csak úgy megy aludni. Fur­csa módon azonban sokan — gyermekek és felnőttek egy­aránt — nem élvezik a fog­mosás gyönyörét, pedig a kellemes ízű fogkrém, az üde lehelet, több a gyönyörűség­nél: az emberi szépség, és egészség kovácsa. Az ember az egyetlen élő­lény, aki mosolyogni, és ne­vetni tud. Amikor kiül az öröm az ember arcára, ajkai kinyílnak, és barátságosan villog elő a fogsora. És ha ez a fogazat fehér, ápolt és gondozott, úgy modern és ci­vilizált emberre vall. A fog tehát nemcsak arra való, hogy ételeinket aprítsuk, ha­nem minden embernek min­dig „kéznéllevö" névjegye. A tiszta, ápolt, egészséges foga­zat mögött rendszerint ápolt, rendezett, egészséges embert sejthetünk. A hiányos, töre­dezett, össze-vissza álló, el­sárgult fogazat viszont rossz benyomást kelt, még akkor is, ha mosoly közben tárul­kozik fel ez a „kopott és gyű­rött névjegy”. Ruháinkat, használati tár- gitainkat rendszeresen mos­suk és tisztán tartjuk. Nyil­vánvalóan élő testünkhöz tar­tozó fogazatunk is feltétle­nül igényli ezt az ápolást. És ha tekintetbe vesszük, hogy az ápolószerek, a fogkefe, és a fogfkrém egyáltalán nem különösen drága — és főkép­pen azt, hogy a fogmosás él­ménye, és az azt követő kel­lemes szájíz minden alkalom­mal gyönyörűség, akkor iga­zán merő önzésből sem mu­lasztjuk el naponta az esti fogmosást. Reggel pedig újra csábit a fogkrém és fogke­fe. A fogmosás nemcsak min­dennapos élvezet, hanem ha­tékony egészségápolás is. Az esti fogmosáskor ugyanis, amikor megfelelő fogkefével és habzó fogkrémmel fog­ínyünket és fogfelületünket kíviil-belül alaposan végig­dörzsöljük, nemcsak kellemes érzésünk támad, hanem kon­zerváljuk is fogainkat. A fog­ínyek masszírozása javítja azok vérellátását, és ezáltal elejét veszi a fogínygyulla­dásnak, és a fogínygyulladást kísérő, nemegyszer gennyel telt tasakok képződésének. De végsőfokon elejét veszi annak is, hogy a fogágyból kilazult fog végérvényesen kihulljon. A fogkefe szőrei és a habzó fogkrém eltávolít­ja a fogzománc felületéről az ottmaradt, szemmel nem lát­ható ételmaradékokat, a be­lőlük táplálkozó baktériu­mokkal együtt. Ezek a bak­tériumok nem okoznak fer­tőző betegséget, de anyagcse­re-termékeik feloldják a porcellán keménységű fogzo­máncot, a fogazat kilyukadá- sához, fogszúhoz — orvosi ki­fejezéssel: carrieshez vezet­het. A fogmosással tehát a fogínysorvadást, és a fogszu­vasodást egyaránt megelőz­hetjük. És, hogy ez a meg­előzés mit jelent, azt csak azok tudják igazán, akik né­ha fél éjszakát gyötrődtek végig fogfájással. Mert a fog­szuvasodás nem áll meg a szépséghibánál. A sérült, ki­lyukadt fog gyökere fertő­ződik, ami bizony a legkín- zóbb emberi fájdalmak egyi­kének lehet okozója. Fogmo­sással ezt is elkerülhetjük. A civilizált ember döntő többségében főtt ételt eszik, vagy az „élelmiszeripar” ter­mékeit. Sajnos az élelmiszer- ipar csakúgy, mint a modern konyhatechnika, annyira elő­készíti az ételt, hogy rágni szinte már nem is kell. Pe­dig a rágás tisztítja a fogfe­lületet, ugyanúgy, mint a fogkefe, masszírozza a fog­ínyt, és éppen ezért fontos őre a fogak épségének. Ha a napi főétkezések után gyer­mek vagy felnőtt elropogtat pl. egy jó kemény, ropogós almát, egy darab ízletes ka- rottát, akkor szinte fogat ápol, jól átmasszírozza fog­ínyét. Miközben szervezete számára értékes vitaminokat, szerves savakat és sókat, az emésztőcsatornát nyugtató rostanyagot (pektint) és a be­lek működését serkentő sa­lakanyagot egyaránt biztosít. A fogászati hónap alkalmá­val különösen sok orvosi előadás és plakát igyekszik az embereket rábírni arra, hogy fogaikat óvják és ávol- ják. Soha ne feledkezzünk meg erről egyetlen napon sem! DR. SZ. A. ként a tanulásban is, meg kell találni a helyes arányo­kat, az egészséges terhelés mértékét. Mert valljuk, hogy a gyereket terhelni kell, de nem túlterhelni. A tudást nem adják ingyen, ahhoz mindig fáradtsággal lehetett hozzájutni, s a mértékkel megkívánt otthoni munkára is szükség van az erkölcsi és jellembeli alapok felépítésé­hez. De ha túlságosan sokat kívánunk a gyerektől, éppen az óhajtott fejlődésében aka­dályozzuk meg. Itt is érvé­nyes: aki sokat markol, ke­veset fog. A Művelődésügyi Minisz­tériumban most dolgoznak a szeptemberben érvénybe lépő tananyagcsökkentésen. Már ez is jelentősen mérsékelni fogja a tanulók túlterhelését. Nem lénne szerencsés, ha az így nyert időt azok a szü­lők is különórákra, s egyéb kötött elfoglaltságokra fordí­tanák, akik eddig is sokat követeltek gyereküktől. A speciális érdeklődés kielégí­tésére. a különböző Irányban megnyilvánuló tehetség fej­lesztésére — a párthatáro­zatnak megfelelően — hama­rosan hozzáfognak a fakulta­tív tárgyak rendszerének lei- dolgozásához. Segíti majd a mai feszültségek csökkenté­sét az átlagosztályzat terve­zett eltörlése is, hiszen az óhajtott pálya eléréséhez nem kell minden áron az összes tárgyból „hajszolni” a jó je­gyeket. A tisztességes tanu­lásra persze továbbra is szükség lesz, de a diákok azokra az ismeretkörökre és tantárgyakra koncentrálhat­ják majd figyelmük és ener­giájuk zömét, amelyekhez nagyobb a vonzódásuk, s amelyekben várhatóan na­gyobb sikereket érnek el. TÓTH LÁSZLÓ Magyarországon egy fel­nőtt évente — becslési ada­tok szerint — átlagosan 30— 35 órát tölt el barkácsolással. Azok az ügyes kezű emberek, akik részben takarékossági szándékból, vagy valamelyes tevékenység iránti fokozott vonzódásból, gyakran szük­ségből barkácsoigatnak, együttesen sok milliós értéket hoznak létre. Munkájukkal nagy részben pótolják a javí­tó-szolgáltató ipar hiányos­ságait. A Csináld magad mozgalom fő érdeme azon­ban, az anyagi haszon mel­lett az, hogy tartalmas pihe­nésre, a szabad idő egészsé­ges és hasznos eltöltésére ösztönzi az embert. Hogyan lesz valakiből bar­kácsoló, ezermester? Elég-e hozzá a kézügyesség? Sokszor tapasztaljuk, hogy nem. Hi­szen vannak akik ilyesfajta készségüket felfedezve, min­denféle haszontalan dolgokat (nemegyszer giccset) állítanak elő. Nem látják meg a ren­delkezésükre álló anyagban a lehetőséget, nem jut eszükbe, mi lenne ésszerűbb, és hasz­nosabb is. Bizonyos fokú kézügyessé­ge mindenkinek van. Az a kérdés, hogy elegendő-e? Ese­tenként magia az érdeklődés,. a lényegre való tapintás örö­me vezeti a barkácsolót eredményre. Azt is megfi­gyelhetjük, hogy aiki magát ügyetlennek hiszi, annak na­gyobb élményt ad, ha sike­rül egy ajtósarok nyikorgá­sát megszüntetnie, mint mondjuk a szuperügyesnek egy bonyolult műszert létre­hoznia. s aki valamilyen formában megismerte az ilyesféle alkotás örömét, az nem vitatja, hogy a tovább­lépéshez némi szakszerű irá­nyításra is szüksége van. A művelődési házak szak­emberekkel és különböző tanfolyamokkal segítenek.’ Több ezer barkács-klub mű­ködik az országban. Az is jó, hogy immár nagyon sok olyan üzlet található, ahol nyersanyagot és szerszámot vásárolhatnak az ezermeste­rek, de óriási lendületet ad a mozgalomnak az 1968 óta évenként megrendezett, és így már hagyományossá vált barkácskiállítás. Ez a kiállí­tás az idei őszön a BNV egyik pavilonjában rengeteg érdeklődőt — köztük sok külföldi turistát — vonzott és vezérmotívuma a lakás ki­képzése, díszítése, karban­tartása, felújítása — és a hétvégi házak építésére való ösztönzés volt. Nagy érdeklődés kísérte a szabad idő hasznos eltöltésé­hez ajánlott egyéb tevékeny­ségről, pl. szőnyegszövési, modellező, rádió-, tv-szerelés- ről tartott bemutatókat. És idekívánkozik egy érdekes megfigyelés: az új techniká­val készülő subaszőnyeg be-; mutatója előtt tolongó közön­ségnek legalább a fele férfi­akból állt. A Barkács ”72 a nyitva tar­tás ideje alatt szinte állandó­an „telt házzal” üzemelt. Ä látogató közönség soraiban uralkodó felszabadult hangu­lat. belefeledkezett érdeklő-; dés, kétségkívül azt igazol­ta, hogy az emberek tízezrei­nek telik öröme abban, ha otthoni munkával valamilyen tárgyat saját elgondolásuk szerint létrehoznak, megjaví­tanak, vagy a gyors elhasz­nálódástól meg tudnak kí­mélni. Ma már sok-sok ember el­jutott oda, hogy a modem életmódhoz szükséges korsze­rű technikai műveltség meg­szerzésének egyik lehetőségét látja a barkácsolásban. FEKETE ILONA BETŰBÖNGÉSZÉS Vízszintes: 1,. Csillag, latin eredetű szóval. 6. Orosz művészeti és zene­kritikus. író (Vlagyimir Vasziljevics, 1824—1906). 13. Traktormárka. 14. Mor­zsa közepe! 15. Tolnai ..hűtőszekrény’' (névelővel). 16. Döntnök, fordítva. 17. Egyiptomi születésű, szovjet—Örmény operaénekesnő (Gaszparjan) személy­neve (ford.). 19. Azonos mássalhang­zók. 20. Stroncium. 21. Német kar­mester és zongoraművész (Hans Guidó (1830—94), Liszttel Szekszórdon járt. 23. Világhírű madridi képtár. 25. Földművelő eszköz. 26. Állatlakás. 27. A nagyvázsonyi vár ura volt. 29. A kistermelő áruforgalom színhelye. 31. Község a székesfehérvári járásban. 32. Kicsinyítő képző. 33. Yttrium, kálium. 34. 6000 m. 36. Orosz női név. 39. Érettségi vizsgafeladatok. 41. Kossuth- díjas színésznő (Éva). 43. Szolgálat- kész válasz. 45. Lusták. 46. Nitrogén, hidrogén. 48. Német személyes név­más. 49. Lázit. 52. Az ipar kapitalista kifejlődésének hazai elindítója (Ábra- hóm, 1815—1867). 54. Város Csongrád megyében. 56. Kicsinyítő képző. 57. Félig eleven! 58. San ...: kikötőváros az USA-ban. 59. Szalad. 61. Rátkai Márton. 62. Ételízesítő. 63. Verne-hős. , (a.m.: senki). 64. Hirtelen mozdulatot tesz. 65. Férfinév. 68. Kalcium. 69. ■ Szín, amely egy francia városról kap­ta a nevét. 70. Az öntudat vissza­nyerése. 71. A ráró és a kerecsen is ez. Függőleges: 1. Képzőművészeti alko­tás. 2. Fekszik. 3. Szerves gyök. 4. Gyulladások. 5. LR. 6. Matematikai kifejezés. 7. Tantál. 8. Kicsiny. 9. A férfiak udvarias megszólítása Angliá­ban. 10. Horgany. 11. Áruló kuruc brigadéros (László). 12. A magyar tör­ténelem nevezetes hágója. 14. Gyors, sebes. 18. Férfinév idegenes helyes­írással. 22. Kémikus, az MTA tagja (Lajos, 1863—1939)> 24. Római 501.25. Tojás, németül. 28. Német szóössze­tételekben névvel való kapcsolatra utal (NAMEN), 29. Nyugat-Ausztrália szövetséqi állam fővárosa. 30. Becé­zett női név. 32. Cső alakú orvosi műszer. 34. Udvariatlan megszólítás. 35. Puzdra. 37. Vigad. 38. Mézelő nő­vény. 39. . . ., magyar! — Kossuth híres szállóigéje. 40. Hírt küld a kint lévőknek (tájszóval). 42. r— 2 * n n ■ H 7 8 9 fo 11 rz *3 ■ i * ■ 0 15 (6 ■ □ rr 1« a M 0 20 21 • 22 1 w~ 24 m 0 25 36 27 w ■ H ü □ 30 0 H □ 32 □ 33 r a 3? 0 36 37 36 □ 39 40 0 4f 42 ■ 43 44 r 45 ü 46 47 *B m Ï9­50 ■ m 51 52~ 55 nm 54 55 56 w~ ü 58 E 69 60 6T7 S3 62 ■ 63 m 64 65 66 67 m 68 In 69 7Ó~ .1 t L 9 71 44. Nltt. 47. Dimbes-dombos. 50. Aranymondás, emlékvers. 51. Rémkép. 53. Tiltószó. 54. Olasz helyeslés. 55. Egymásután elmond. 56. Gépészmér­nök, az MTA tagja (Kálmán, 1869— 1931). 58. Francia grafikus (Gustave, 1832—83). 60. Szekszárd nagyotmondó szülötte. 62. Tiltószó. 66. BZ. 67. Tal- iium. 69. Skandináv férfinév. Megfejtésül beküldendő az a betű, amely a helyesen kitöltött rejtvény­ábra tizenhét (17) négyzetében szerepel, a Megyei Művelődési Központ, Szek­szárd címre levelezőlapon 1972. novem­ber 20-ig. A levelezőlapra kérjük ráírni: Rejtvény. A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. 1972. október 29-i keresztrejtvény megfejtése : Minden ember annyit ér amennyit tud. Ingyen még senki sem szerette a Habsburgokat. Könyvjutalmat nyertek: Balaskó im­réné Pécs, Tettye u. 53., Deák Edit Szekszárd, Mészáros L. u. 8., dr. Komlósi Andor Mözs, Szent István u. 94., Kövecses Valéria Bonyhád, Kos­suth L. u. 18., Márkus Vilmos Duna- földvár, Mély u. 3. A könyveket postán küldjük el. SZEREK Szabad időt A „Barkács ’72” ürügyén

Next

/
Thumbnails
Contents