Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-10 / 239. szám

I

Fekete Sándor ;

Petőfi élete

'„ITT SZÜLETTEM ÉN EZEN A TÁJON...”

1.

Petőfi életét nemcsak azért érdemes megismernünk, mert jobban megértjük belőle költészetét, hanem azért is, mert ez az élet maga is alkotás: a forradalmi emberség örök mintája.

Apja Petrovics István, szegény embernek született, nehéz munkával kereste kenyerét, mint mészárossegéd, hogy azután hússzékek bérlésével gyűjtse össze azt a vagyont, amely fia neveltetéséhez is szükséges volt. Szláv eredetű családból, de magyar községben látta meg a napvilágot és magyarnak vallotta magát: az 1848-as szabadságharcban zászlótartóként vett részt. A költő anyja. Hrúz Mária, szlováknak született, csak felnőtt korában tanult meg magyarul.

A nemesi előítéletektől áthatott régi Magyarország tudósai igyekeztek bebizonyítani, hogy Petőfi távolabbi atyai ősei magyar nemesek lehettek. A levéltári adatok azonban nem igazolják ezeket a legendákat. A költő ismert ősei vándorló iparosok voltak.

Petrovics István és Hrúz Mária házasságából minden valószínűség szerint a Pest megyei Kiskőrösön született Petőfi Sándor. Keresztelésének, 1823. január elsejének dátumát tartotta születése napjának, de a születéshely és -idő körül máig sem szűnő viták zajlanak, — mint ahogy legendás homályba vész hősi halála is.

Annyi mindenképpen biztos, hogy a család hamarosan elköltözött Kiskőrösről: Fél- ; egyházán, a magyarság egyik sajátos törzse, a büszke kis- : kunok között nevelkedett Petőfi. ő, akit csecsemő korában spirituszos vízben fürdet- , tek a babonás falusiak, hogy ^megmaradjon”, erős, szívós ;r fiúvá serdült. Mindvégig kis ^termetű maradt, de a kortár- sak egyöntetűen kiemelik. I hogy* feltűnő testi ügyesség és ártartás jellemezte.

' j&pja üzleti vállalkozásai rétién a család egyre inkább jómódba került A fiú előtt megnyílt az iskolázódás lehetősége. Kecskeméten végezte elemi tanulmányait, majd a sárszentlőrinci és pesti alsófokú középiskolákban tanult. Pesten, a fejlődő fővárosban egyszerre találkozott a nagyváros élményével és a művészet varázsával — apja épp azért vitte el Pestről, mert í,sokat ólálkodott a színházak körül”.

így jutott a már csaknem tizenhárom éves fiú Aszódra. E kis mezővárosban három éven át tanult 1835. szeptemberétől 1838. nyaráig, Koren István keze alatt. Már az első tanévben jeles lett, majd pedig éppenséggel kitűnő tanulónak bizonyult. Ebből az időszakból maradt fenn első verse is, amely a szokványos iskolai feladatok közül a forma elevenségével és a szemlélet frissességével tűnik ki. Az iskola könyvkatalógusa a diák rendkívüli szellemi érdeklődéséről tanúskodik: vaskos világtörténelmi művek szerepelnek a kikölcsönzött könyvek listáján, továbbá latin, német és francia nyelvkönyvek, szótárak, szépirodalmi művek.

A harmadik tanév végén vándorszínészek érkeztek a városkába. S a kamasz poéta, aki eddig egy helybéli kisleányba volt reménytelenül szerelmes, most a társulat priNépújság 4

1072. október ’0

madonnájáért lángolt fel, sőt meg is akart szökni a színészekkel — nem sokkal a vizsgák elölt A tervről Korén értesítette az apát.

Ezen a ponton jobb, ha átadjuk a szót a költőnek: „Atyám... — mint jó atyához illik — a veszedelmes hírvétel után egy percig sem késett pokoli örvénybe süllyedő fia megmentésére rohanni. S istentelen szándékomtól csakugyan eltérítettek atyai tanácsai, melyek még hetek múlva is meglátszottak... hátamon és lelkem porsátorának egyéb részén”.

Az eltérítés hatása nem tartott sokáig. Bottal senkiből sem lehet kiverni a művészi vágyakat, legkevésbé eredményes azonban az ilyen nevelés egy Petőfi-méretű jellem esetében. A költő később önvallomásos szenvedéllyel magyarázta meg, hogy színészi vágyai milyen mélyen összefüggtek legfőbb jellemvonásával, szabadságszeretetével. Első esküm címmel verse szerint azért akart színészek közé állni, „csakhogy szabad, hogy független” legyen.

A fiú lázadó hajlamai íme, már akkor megmutatkoztak,

Utón Krakkótól Varsóig nemcsak a kitűnő országutat csodálja meg az ember, hanem az elmaradó falvak emeletes parasztházalt is. A legtöbb helyen manzárdszobával készülnek ezek a lakások, igen sok szép balkonnal, láthatóan tágas pincékkel. Újabban itt ez a divat — mondta az egyik gazda, nem messze Rabkától, akitől — útközben — vizet kértem a hűtőbe. Aztán el is beszélgettünk.

Nem lepett meg, hogy egyénileg gazdálkodik. Lengyel- országban ötmillió magán- gazdaságot tartanak számon, a területnek csak elenyésző részén folytatnak nagyüzemi termelést. A gazda háza mögött terül el a földje. Dicsértem a szép termést, a dús kalászokat és az éppen virágzó burgonyát.

Kevés szavú ember volt a gazda. Jól esett a dicséret, aztán arról beszélt, hogy milyen sokat kell dolgozniuk mindezért. Neki nincs erőgépe, úgy szokta mástól bérelni, eléggé borsos áron. Aztán a saját jószágaival végzi a többit: a

szántást, az ekekapálást, a betakarítást és a szállítást is. Értette a célzást, amikor a szövetkezésre tereltem a szót. Előbb hallgatott, aztán any- nyit mondott, hogy néha ösz- szefognak ők: ha a munka olyan, segítenek egymáson. Jól megvan ő így is. Nyáron sokat dolgozik a családjával, de aztán kipiheni. Hozzátette még.

amikor családja még aránylag jólétben élt. Még dacosabban fordul szembe a világgal, amikor Aszódról hazatérve meg kell tudnia, hogy az 1838- as nagy árvíz elvitte szülei házát, tanyáját, jószágait, s szegények lettek. A természet kártevését Petrovics István a reá jellemző szorgalommal még jóvá tudta volna tenni. De üzleti vállalkozásai is balul ütöttek ki, a bizalmával Visszaélő emberek ellen nem volt orvosszere: a jómódú bérlőből hamarosan elszegényült kocsmáros lett.

Mindez végzetes változást idézett elő a család életében. Az apja egyre kevésbé látta értelmét annak, hogy erejét meghaladó áldozatot hozzon gyerek tanulásáért, a fiúban viszont éledeztek a költői-művészi hajlamok, s hallani sem akart arról, hogy apja mesterségét folytassa.

Valószínűleg az anya odázta el a végső összeütközést, ő bírhatta rá férjét arra, hogy a szeretett fiú továbbtanulhasson.

1838 őszén tehát Petőfi megjelent Selmecen. Eszmeisok év után végre jobban jön a pénz is, most jó ára van a korai termésnek, megéri a sok fáradságot.

Láttam, inkább ő kérdezne szívesebben a nagyüzemi gazdálkodásról, minthogy maga válaszoljon a kérdéseimre. Aztán csak úgy halványan, kedélyesen mondta búcsúzóul : „Egyszer majd talán én is megnézem a maguk gazdaságait”.

Magyar szemmel ezek a magángazdaságok a mi fel- szabadulás utáni helyzetünket idézik. Több helyütt találkoztam például a malmok előtt hosszú kocsisorral, türelmesen vártak, hogy rájuk kerüljön a sor, és őrölhessenek... Aztán másutt, a városi forgatagban lépten-nyomon lassította a forgalmat, a sok-sok szekér, amely a hétvégi piacra hozta az árut a környező községekből. A széles határban apró, nadrágszijparcellák, a legtöbbjük szépen gondozott, de akad elhanyagolt is. Már vége volt az iskolai tanításnak, s az országút menti árokparton sok helyütt integettek a tehenet legeltető, aprójószágot őrző kislányok, kisfiúk.

Ha az idegen a boltok kínálatából próbálja meg lemérni a lengyel mezőgazdaság helyzetét, viszonylag kedvező képet alkothat: szép választékot kínálnak zöldségféléből, sőt gyümölcsökből is, bár ez utóbbiak ára lényegesen vnaérzelmi fejlődésének szerencséjére, tanulmányi eredményeinek kárára a líceumban kisebbfajta nemzetiségi háború dúlt. Az osztályfőnök a szlovák hazafiak ama szerencsétlen típusának képviselője, amely az osztrák elnyomók előtti buzgó hajbókolással akart magyarellenes izgatásához támaszt találni. Megdöbbent, amikor a szlovák nevű fiú nem a „Tót Irodalrni Kör”, hanem a „Nemes Magyar Társaság” tagjául jelentkezett. Az ifjú költőnek — szavahihető iskolatársi vallomás szerint — „legkedvesebb tudománya a magyar történet volt, melyben való jártasságát” még a jó tanulók Is bámulták. Természetes tehát, hogy a reakciós osztályfőnök megbuktatta Petrovics Sándort — és épp történelemből buktatta meg.

Hosszas szenvedés után, vasárnap délelőtt Budapesten 87 éves korában elhunyt Gőzön Gyula Kos- suth-dí jas kiváló művész. Temetéséről később intézkednek.

Gőzön Gyula Érsekújváron született 1885-ben. Magán- színiiskolából került 1902-ben különböző vidéki társulatokhoz, majd később Nagyváradra. Nagy Endre onnan szerződtette kabaréjához, amelyben már a fiatal művészként nagy feltűnést keltett. A következő évben a Népopera színpadán játszott, több sikeres operett humoros szerepében, majd felváltva működött az operett- és kabaré6zínpadogasabb, mint nálunk. A húsellátás már korántsem ilyen jó, s a választék sincs olyan, mint a mienk. Később Varsóban — amikor egy munkáscsalád megélhetéséről beszélgettünk — friss ismerősöm elismerte, hogy nagyüzemi módon gyorsabban lehetne javulást elérni az állattenyésztésben is, s ő reméli, hogy a mostani új vezetés majd erre is megtalálja a megfelelő módot.

Tehát Varsóban a munkáscsaládnál. A véletlen kerített sort erre a találkozásra, vagy pontosabb, hogy úgy fogalmazzunk : a kényszerhelyzet.

Aki jó előre nem rendel szállodai szobát Varsóban, köny- nyen hoppon maradhat. Mit tehet a turista ilyenkor? Magánszállás után néz. így kerültem én is a Putawska utcán egy modern bérhézba. Becsengettem ide, becsengettem oda, előadtam szorult helvzetemet, míg végül a harmadik emeleten tudtak segíteni.

Ebben a lépcsőházban lakik az az autógyári munkásember, akinek — mint az orgonasíp — három szép kisgyermeke van. Megkért, ha írok róluk, ne használjam fel a neyét, ő ugyanis csak egy aközül a sok tízezer munkás közül, aki itt él a fővárosban. Lakására terelődik a szó, lelkesen magyaráz: — Bizony elég sokat kellett rá várnunk, de végre megvan, s ha nem is tágas, jól elférünk benne. Azelőtt egy pinceszobában húzódtunk meg."

Nincs különösebben magas szakképzettsége és nincs jelentősebb beosztása sem a gyárban. Két és fél ezret keres átlagban, ha fontos munka van, és jutalmat tűznek ki, akkor

Amikor az anyagi gondoktól hajszolt Petrovics István megtudta, hogy fia bukással hálálja meg a szülői áldozatot, indulaténak első rohamában kitagadta őt.

Mindez 1839 februárjában történt, tehát félévkor. Ha Petőfi meghunyászkodik osztály- főnöke előtt, év végéig kijavíthatta volna jegyét. Anyai közbenjárással apai bocsánatot is szerezhetett volna. S akkor megtakaríthatja az elkövetkező évek megannyi nyomorúságát. De nem lett volna Petőfi, ha így cselekszik. Elhatározta, hogy megszökik Selmecről.

Petőfi „könnyelmű” döntéseiben is számolt a következményekkel, legfeljebb nem mindig váltak be számításai. E nem csupán vérmérsékletéből, hanem teremtő erejéből fakadó hirtelen elhatározó képesség jellemének egyébként egyik legnagyobb erénye Volt.

kon. 1919-ben a Király Színház tagja lett, s egyidejűleg Muskátli Kabaré néven rövid életű színpadot alapított, ahol későbbi felesége, Berky Lili volt a primadonna. Nagy népszerűséget szerzett az operett- és kabarészínpadokon, de művészi becsvágya a dráma felé vitte. így került 1927-ben a Belvárosi Színházhoz, máj 1 1935-ben a Nemzeti Színházhoz. Kiváló művészi alakításaiért számos kitüntetést kapott, a többi között 1954-ben Kossuth-díjat, 1955-ben a Magyar Népköztársaság Kváló Művésze címet, 1960-ban Munka Érdemrendet, 1965-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát. (MTI)

ez felmehet háromezerig is. Lengyelországban háromezer zlotyi már jó fizetés, de ők öten esznek, öt emberre kell ruha, s ha — miként Magyar- országon, úgy náluk is — az állam jelentős terheket vesz le a családosok válláról közvetett juttatásokkal, szigorú beosztással kell élniük. Élelemre elég sok megy el — egy vasárnapra nem elég száz zlotyi, — s ők bizony a feleségével egy hónapban csupán egyszer, vagy kétszer engedhetik meg maguknak, hogy lemennek a közelben lévő étterembe sört inni, zenét hallgatni. Van televíziójuk, most új bútort szeretnének venni, de még gyűjteni kell rá néhány hónapig. Talán év végére meglesz.

Szállásadóm, egy emelettel feljebb más körülmények kö-' zött él. Szépen berendezett háromszobás lakásuk van, a pincesorban garázs, kocsival. A férj nincs idehaza, állami kiküldetésben már lassan egy éve külföldön dolgozik. A feleség négy nyelven beszél, idegenvezető, szépen keres. A nagyobbik gyerek már érettségizett és most műszaki rajzoló az egyik tervezőirodában. Az örökvidám kislány harmadikos gimnazista. <3k banánt és földiepret tálalnak a vacsorához, a fiú szobája akár egy ifjúsági klub, olyan modern és gépesített. A mama és a kislány nyáron a tengerpartra mennek, a nagyfiú a Mazuri-tavakhoz látogat. Nekik teiik. Mondják is. hogy az ő családjuk nem tioikus és a lépesőházban egyesek irigykednek rájuk.

ANGYAL SÁNDOR (Kövoíkezik: Varsói fiatalok közölt.)

Madách-hiállítás Balassagyarmaton

Madách Imre születésének közelgő 150. évfordulója alkalmából vasárnap a balassagyarmati Palóc Múzeumban reprezentatív kiállítás nyílt dr. Szabó József magángyűjteményének anyagából. A kiállítást Kmetty Kálmán, a városi tanács elnökhelyettese nyitotta meg. A többi között bemutatták a tragédia japán és ■ örmény nyeli'ű kiadását. Van egy tragédiakötet, amelyet Bi/Cios Airesben jelentettek meg — magyar nyelven. Kiállították a dán fordítás kéziratának fotókópiáit, amely nem jelenhetett meg, mert fordítója, Kari Dumreicher az antifasiszta ellenállási mozgalom résztvevőjeként hősi halált halt. Láthatók a legújabb német, angol és szovjet tragédiakiadások is.

Lengyel hétköznapok :

A gazda, a munkás, s amiből megélnek

(Folytatjuk).

*

Meghalt Gózon Gyula