Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-04 / 234. szám

i

Fogy a termőföld

Dühösek a Beremendi Cementgyár, illetve a Balaton északi partján húzódó új közlekedési fővonal beruházói. Bizonyos tekintetben módosítani kellett terveiket. Ugyanis mindkét helyen csak úgy rárajzolták a térképre a leendő üzemi vasút, illetve országút nyomvonalát, mit sem törődve azzal, hogy kitűnő földeket tesznek tönkre, illetve majorokat kell a beruházás miatt lebontani. A hatóságok azonban a kisajátítást ebben a formában nem engedélyezték, a tervet módosítani kellett.

Szomorúak a miskolci horgászok. Kedvenc vizük ugyanis a közeli bányató-rendszer. Üjabban azonban a tavak egyre mélyebbek lesznek. Tíz méternél mélyebb vízben pedig a ponty már nem érzi jól magát, valami új halfajta betelepítéséről kell gondoskodni. Az történt ugyanis, hogy a hatóságok nem engedéyezték a sóderbányának széliében való terjeszkedését. Így a kotrók egyre mélyebbre hatolnak, hogy a kavicsellátásban fennakadás ne történjen.

Ezek a tünetek már azt mutatják, hogy hat az 1961. évi hatodik törvény, illetékesek szigorúbban lépnek fel a termőtalaj védelmében. Sajnos azonban igazi eredményt még ez a törvény sem hozott. Hazánkban 1945. és 1961. között egymillió katasztrális holddal csökkent a mezőgazdasági termőterület, az ipari építkezések, a városok bővülése, új közlekedési vonalak megnyitása stb. következtében. A törvényhozás abból indult ki, hogy a civilizáció fejlődése természetesen térigénnyel jár, de a fentiekben jelzett iram nálunk nem indokolt. A termőföld védelmére született törvény hatálybalépését követően úgy tűnt, hogy a lendület megtört, de 1962-től napjainkig mégis csökkent további 325 ezer'katasztrális holddal a mezőgazda- sági termőterület.

Külön érdekessége a folyamatnak, hogy a beruházók nagy rokonszenvet éreznek a legjobb földek iránt. Székes- fehérvártól nyugatra például sok alacsony értékű szántóföld található. Az új alumíniumüzemet mégis a várostól keletre, kz ország legjobb földjein — 20 aranykoronás, holdanként 30 mázsa búzát" termő területen — építették fel. És amint az üzem bővül, úgy harap le újabb darabokat a Szabad Élet Tsz életteréből.

Miért van ez? Az ingyenes kisajátítás hazánkban megszűnt. A beruházó most már fizet a földért, amelyen építkezik. Csakhogy keveset. A megváltási ár az aranykorona 300—5000-szeres szorzata, forintban. Ez azt jelenti, hogy egy katasztrális hold gyenge területet meg lehet kapni 3000 forintért, de a legkitűnőbb föld sem kerül többe holdanként 100 000 forintnál. Ha arra gondolunk, hogy egy kisebbfajta gyár beruházási költségé is legalább százmillió forint, vagy egy kilométer korszerű betonút tízmillió forintba kerül, akkor látjuk, hogy a kisajátítási költség a beruházás teljes összegéhez képest jelentéktelen tétel.

Tovább bonyolítja az ügyet, hogy akitől a földet elveszik, az még a szerény kártérítési összeget sem kapja meg teljes egészében. Sőt, ha a téesz területében állami tulajdonban levő föld is van, akkor a szövetkezet esetleg nem. kap semmit. Csökken tehát a területe,

••

Ülést tartott Dombóvár Táros Tanácsának Végrehajtó Bizottsága

Tegnap délelőtt tartotta soron következő ülését Dombóvár város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága.

Első napirendi pontként Vi- dóczy László, városi tanácselnök számolt be a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról. Majd Kovács István, termelés-ellátásfelügyeleti csoportvezető a város kereskedelmi ellátottságának színvonaláról. az áruválasztékról és a kiszolgálás helyzetéről terjesztette elő a vb számára készített jelentését. Eszerint Dombóvár kereskedelmi ellátottsága jónak mondható, hiszen a város bolthálózatához tartozik 110 vállalatok, Szövetkezetek kezelésében működő üzlet, valamint 17 magánkereskedés. A bolthálózat egyes egységei között azonban igen nagy a színvonalbeli különbség. A központban, a javarészt a helyi ÁFÉSZ kezelésében lévő üzletek a mai igényeknek megfelelnek, viszont a város külsőbb területein, „perifériáin”, a boltok nem elégítik ki az igényeket. Az itteni üzletek korszerűsítésére, bővítésére nincs ugyanis lehetőség, mivel döntő többségük magánházakban működik.

Kovács István beszámolója tartalmazta továbbá azt is, hogy ellenőrzéseik során több üzletben találtak lejárt szavatosságú élelmiszereket, s ezeknek a forgalomból történő kivonására intézkedéseket tettek.

A városi élettel együttjáró ellátási gondok nem kerülik el megyénk második városát sem. Tavaly a nagy raktári készlet ellenére hiánycikk volt az olaikályha. A kereskedelem az idén már nagv számban raktározott olajkályhákat a fűtési szezonra,

À városi tanács termelésellátásfelügyeleti csoportvezetője a továbbiakban többek között azt is elmondotta, hogy a város területén nagyon sokan építkeznek, de a szükséges építőanyagokat nem tudják mindig beszerezni a helyi TÜZÉP-től. Példaként említette, hogy nagy gond az égetett mész hiánya, ugyanis a TÜZÉP-nek nincs megfelelő tárolóhelye, nem tud meszet- raktároznL

A város ellátása tejből és a különböző tejtermékekből megfelelő, s ugyanez érvényes a város húsellátására is. A lakosság ilyen téren történő jobb ellátásához jelentősen hozzájárul a Napsugár áruház, ahol a megfelelő felszerelések jó itárolási lehetőségeket biztosítanak.

A közelmúltban a gazdasági bizottság megvizsgálta a lakosság húsellátását, s a megnőve, kedett igényeket figyelembe véve megemelte a lakossági húskeretet, minek következtében az eddigi éves 3—4 százalékos emelkedés helyett 6—8 százalékkal emelkedik az árusítható hús mennyisége.

Az előadó ezután a kiszolgálás helyzetéről beszélt.

Harmadik napirendi pontként a tanácsi intézmények gazdasági helyzetéről és gazdálkodásuk színvonaláról tartott beszámolót Gondi Lajos, pénz- és munkaügyi osztály- vezető.

A beszámolót a terv- és köz- gazdasági bizottság tájékoztató jelentése követte, melyet a bizottság elnöke, Varga János tartott.

A végrehajtó bizottság ülése bejelentésekkel ért véget.

u. ïj -(

if' a kieső földet nem tudja beruházásokkal pótolni. ,

Ha azonban elkezdtük boncolgatni ezt a témát, akkor érdemes megnézni a másik oldalát is. A már említett — 10 év alatti — 325 ezer katasztrális holdas csökkenésnek csak felét okozta az ipar, a közlekedés stb. A másik fele azért került ki a mezőgazdasági művelésből, mert erdősítették. Ez nem rossz dolog. Vannak ugyanis földek, amelyek szántóként, sőt legelőként sem térítik vissza a befektetéseket, viszont erdősítve kisebb ápolási költségeket igényelnek, ám egy idő elteltével nagyobb értéket adnak.

így vizsgálva még azt a kijelentést is megkockáztatjuk, hogy a csökkenésnek ez az adata kevés. Bátrabban, nagyobb területeket kellene a szántóföldi művelésből kivonni. Hiszen járásnyi területek vannak, amelyekbe szinte öljük az állami dotációt, bár magunk is tudjuk, hogy ezek a befektetések sohá nem térülnek meg. A mezőgazdasági üzemek azonban panaszkodnak, hogy az ilyen átminősítésekhez rendkívül bürokratikusán, nehezen, vagy egyáltalán nem kapják meg az engedélyt

Utánajártunk a panasznak, de őszintén meg kell mondani, hogy a kérdésre egyenes választ nem kaptunk. Az illetékes hatóságok válaszai körülbelül így hangzottak: attól

függ, hogy milyen változtatást kérnek. Tovább boncolgatva pedig rá kellett jönnünk, hogy ha egy szántóföldet gyümölcsfákkal akarnak betelepíteni, akkor megy a dolog, hiszen így az a szántóföld , a statisztikában magasabb ..osztályba,’ kérül. Ha azonban a szántóföldből legelőt, vagy a legelőből erdőt akarnak csinálni, akkor az esetek jelentős részében tengerikígyó-huzavona kezdődik. Mert akkor a statisztika a termőföld csökkenését jelezné. Holott az említett területeket jobban lehetne hasznosítani erdősítéssel.

Az elmúlt tíz esztendő alatt tehát a termőtalaj csökkenését sikerült fékezni hazánkban, de nem eléggé. A jövedelmezően nem művelhető területek más tóira való hasznosítása megindult, de bátortalanul. További intézkedésekre lenne szükség, hogy az egészséges arányok kialakulhassanak. Ehhez azonban változtatni kellene a jelenlegi hatósági szemléleten és gyakorlaton isj

FÖLDEÁKI BÉLA

Tizenöt éve szállt fel az első műhold

Ma 15 éve, 1957. október 4-én röpítette világgá a TASZSZ hírügynökség a szenzációs eseményt: a Szovjetunióban felbocsátották az emberiség történetének első mesterséges holdját. A szovjet tudomány és technika eme hatalmas teljesítménye érthetően kiszorított minden más eseményt a világsajtó címoldalairól. Az első mesterséges hold fellövésével valóra váltak az »űrkutatás atyjának”, Ciolkovszkijnak zseniális meglátásai.

A mesterséges hold fellövéséről Hugh Odishaw amerikai tudós ezt mondotta: „Vitán felül századunk legjelentősebb tudományos eseménye. Az atomenergia felszabadítása csupán messze ezután következik”. A szovjet mesterséges hold felbocsátása egy akkor már csaknem 10 éve folyó megfeszített tudományos-technikai munka nagyszerű eredménye volt. Ha belegondolunk, hogy egy-egy világűrbe kibocsátott szerkezet létrehozásához hány és hány tudományág magas szintű együttműködésére, gyakorlati és elméleti művelésére van szükség, akkor tudjuk igazán értékelni 1957. október 4-e jelentőségét

Kevés tudományos-technikai vállalkozás fejlődött olyan gyorsan századunkban, mint az űrkutatás. Hisz még fél évtized sem telt el az első mesterséges hold felbocsátása után, s a szovjet tudomány újabb, még a kezdetinél is hatalmasabb tudományostechnikai eseménnyel lepte meg a világot: Jurij Gagarin űrutazásával. A világűr meghódítása amolyan tudományos versengéssé vált a két technikai nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között.

A szovjet űrkutatás Gagarin történelmi jelentőségű első útja után is dinamikusan fejlődött és szinte diktálta a világűr meghódításának ütemét. Az első nő, aki eljutott a világűrbe, Valen- tyina Tyereskova volt. Az első olyan űrhajó, amelynek kabinjaiban három ember foglalt helyet, a Voszhod—1, és Alekszej Leonov a Voszhod—2 utasa hajtotta végre az emberiség történetének elsői űrsétáját. Ezekhez a világraszóló sikerekhez képest már szinte „másodlagos” jelentőségű az a tudományos-technikai szempontból hallatlanul fontos eredmény, amelyet a szovjet űrkutatás a Luna—9 sima Holdra szállásával kivívott, megint csak először az emberiség történetében.

Az amerikai űrkutatás a legtöbb figyelmet a Hold-kutatásnak szentelte. A szovjet Luna-programmal párhuzamosan az amerikai Surveyorok hajtottak végre több ízben sima leszállást a Hold felszínén. 1961-ben hagyták jóvá az Apollo-tervet, s ennek eredményeként 1968. december 21-én indult először emberrel a fedélzetén Apollo-űrhajó Hold körüli pólyára, Az Apollo-program leglátványosabb eredm?n yfë t ' az 1969. július Tó-án felbocsátott Apollo—11 űrhajó érte el: előbb Amstrong, majd Aldrin űrhajósok leereszkedtek a Hold felszínére, első ízben az emberiség történetében.

Az első mesterséges hold felbocsátása után 10 év sem telt el, s a szovjet űrkutatás már nemcsak legközvetlenebb szomszédunk, a Hold feltérképezését tűzte ki célul. 1965 novemberében Vénusz—2 és a Vénusz—3 felbocsátásával megkezdődött a hozzánk legközelebb eső bolygó rendszeres felderítése. 1966. március 1-én a Vénusz—5 elérte a bolygó felszínét. A szovjet tudósok először laboratóriumban valósították meg a világűr körülményeit, majd a világűrben hoztak létre tudományos, kutatólaboratóriumot. S időközben tovább léptek: a szovjet tudomány és technika csúcsát jelentő űrhajók már a Marsot ostromolják és a bolygótárs geológiai, hőtani adottságairól hoznak információkat,

A világűr meghódítására induló szovjet űrhajókat a kazahsztáni Bajkonurról bocsátják útjukra. Annak a Kazahsztánnak a sztyeppéiről, amelynek földjét! nem egészen fél évszázada még nomád pásztoréletet folytató törzsek uralták. A bajkonuri űrtelepről felbocsátott mesterséges holdak, tudományos laboratóriumok, űrhajók mindennél kifejezőbben jtellemzik a Szovjetunió fejlődésének ütemét, a változások mértékét.

_Győri Sándor

A

z épülő termálfürdő Tamásiban.

Könye István felvétele